Tarr Dániel

HERMETIKUS MÁGIA ÉS OKKULTIZMUS LEXIKON

- Encyclopaedia of Hermetic Magic and Occultism -

1995.

A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | Z

R Rák ASZTROLÓGIA Ráolvasás DEMONOLÓGIA Rectificatio ALKÍMIA Retrográd planéta [hátráló bolygó] ASZTROLÓGIA Róka TERMÉSZETMÁGIA Rózsa TERMÉSZETMÁGIA Rózsakeresztesek SZIMBÓLUMOK Rubin TERMÉSZETMÁGIA Rúnák TALIZMÁNOK

A Mágikus Lexikon egy 1995-ös "projekt" és azóta formálódik nagy lassúsággal. Noha egyre több befejezett szócikket tartalmaz, sajnos sok a befejezetlen, hibás vagy hiányos szöveget tartalmazó bejegyzés is. Egyszer talán majd teljes formájában is elérhető lesz...

RÁK: (Szerkesztés alatt.) [Ω]

RÁOLVASÁS: latinul con/mano, általában a démonok ill. a sátán elfiszólhása azzal a kényszerítő tartalommal, hogy válaszolniuk vagy engedelmeskedniük kell. Ráolvasás tehát az -exorcizmus is, amikor is a démonokan a megszállottak elhagyására kényszeritették. A Ráolvasás-t mint kifejezést inkább a megidézés értelmében (citatio daemonun~. azaz a démonok megidézése) használták, mindenekelőtt a népszerű -·varázskönyvekben, mint például a Pokoligázásban és a -·Grimonie,s-ban. Ráolvasás alkalmával kedveltek egyrészt a rosszhirű helyeket (romok, vesztőhelyek), másrészt a-.keresztutakat. Itt először mágikus kört (varázskört) rajzoltak a földre, e köré írták a -·karakterekeL valeminl az -.angyalok es démonok nevét. A ~varazslónak Őrizkednie kellett a jelentkező démonok mindenféle cseles csábításától, amellyel ra akarták venni őt, hogy kilépjen a kőrből, mert akkor tehetetlenül kiszolgáltatta magát nekik. Egyes varázs- és boszorkányperben szó volt arról is, hogy marhabőr töltötte be ugyanazt a szerepet, mint e var,ízskör, Gyakran ~lústó/éssel vonzották oda a démoni lényeket-A megjelenő ördögöt mármost addig gyötörték -.varázsigékkel, amíg rá nem Allt arra, hogy kedvére tosz a varázslónak, pL hozzásegíti ót valamilyen elásott -.kincshez, amelyet lehetőleg az ördög teremt elő. "Ha to magadhoz vetted az pénzt és az ékszereket, és Lucifer eltűnt, köszöntsd akkor zsoltárral az Istent... Légy te tsak jámbor, ne feledkezz meg az szegányekrül és az meg tért pogányokrul" (Or. Fausts Grosser und máchtigerSeegeisL Amszterdam 1692). Számos Forrást idéz Graesse 1843, 24-31. o. Sok példát hoz fel a Zedler Lexikon, 1733 3 k. 1477-86-os hasáb.-Az "incantatio" (eredetileg "megéneklés" a kifejezést is használták a Ráolvasás-ra, de „valakit valami rosszal megbabonázni értelemben is. -A bolygószellem R.-át illetően ~infeiligentia és daemonium. A R. révén odaszólított démonokkal az általános nézet szerint vagy a "pokoligázás" alapláp tárgyaltak, azaz -.varázsszavaké kényszeríteni lehetettbketszolgálatok elvégzésére, anélkül hogy ezért fizetség járt volna nekik, vagy pedig "jogi egyezséget" (ördögpaktumot kötöttek velük (-FauslJ. A R= hoz fölöslegesnek tartották a tulajdonképpeni értelemben vett vallásos magatartást mert azt hitték hogy a helyesen recitált formulák (eredetileg alkalmasint éneklések alkalmas időben és alkalmas helyen kényszerűen úgyis kieszközlik kapcsolatot a megidézett természetfölötti lényekkel. Vö. -.evokáci< goécia. Irodalom. W. Mannhardt; Zauberglaube und Gehelmwis sen, 5. kiadés, 1920; Bach told-Staubli (a.,R." címszó) 1. k., 192 G. Mensching; Das heiGge Wod; "Ráolvasómúvészet"címszó (am - Horst írt) az Ersch-Gruberben 9. k., úny. Graz 1970. PEUCKERT 1966 [Biedermann, Hans – A mágikus művészetek zseblexikona . (Kentaur, Budapest, 1973, 1989)] [Ω]

RECTIFICATIO: (latin szó, "kiigazítás"), a régi kémiában és az » alkímiában valamely anyag megtisztítására vonatkozott, mégpedig ismétek desztillációval és kondenzációval azért "hogy a destillált és sublimált anyagokat töményítsék, vagy az eszenciát fellessen el különítsék a phlegmajától [nyálka] és földi riszetskéitál- Mert Ilyenkor az első destillatio az anyagok többségénél el választla és létre hozza a' rendetlen és idegen részetskéket, a' Rectificatio-t kell tehát segítségül venni ahhoz, hogy ki válaszszák az idegen részecskéket" (Zedlen Lexikon 1741 /30. k.. 1570. hasáb). A R. lépcsőfok gyanánt megjelenik a » Vitriol képletben is a -.bölcsek köve előállítása közben. "rectificando invenies occultum lapidem". [Biedermann, Hans – A mágikus művészetek zseblexikona . (Kentaur, Budapest, 1973, 1989)] » Lásd még: Tarr Bence László : Alkímia . (Alchemy) [Ω]

RETROGRÁD PLANÉTA: (Szerkesztés alatt.) [Ω]

RÓKA: (Szerkesztés alatt.) [Ω]

RÓZSA: (Szerkesztés alatt.) [Ω]

RÓZSAKERESZTESEK: (Fraternitas Rosae Cruicis, röviden FRC), elsősorban a 17. és 18. századi misztikus titkos-társaság, amelyben világosabban megfogalmazódik a korábbi évszázadok alkimistáinak a már ismert, a szellemi vezetők kollégiumát, valamilyen „bölcsek fraternitását" (turba philosophorum) illető gondolata. Peuckert1956-ban azt a nézetet vallja, hogy eredetileg a világi nyíltságra és „pánszófiá"-ra való törekvés volt túlsúlyban és csak Johann Valentin Andreae írásai folytán adta meg magát a társaság a határozottan evangélikus-lutheránus szellemnek. „Luther és [~] Paracelsus egyszerre, de inkább Luther, mint Paracelsus” kapcsolja Peuckert szerint a szellemi álláspontot Andreaehoz. Ez utóbbi egy olyan rend alapítására törekedett, amely az evangélikus-keresztény ezoterika értelmében minden nemesembertegyesit. A rózsakereszt jelképe Andreas ~~ibavius (kb. 1550-1616) szerint Luther pecsétiéhez kapcsolódva keletkezett. amely szívből kinövb keresztet ábrázol egy rózsakehely kozepén; ~ohann V. Andreae címere az András-kereszt, a szárak közt eyy~egy rózsával. A Rózsakeresztes-iratok szellemisége kútönös konglomerátumot képez alkimista és keresztény allegóriákból, humznitárius megváltási vágyakból és szektásságbál. Hogy azért a szövetség virágkorában szellemi potenciáról is szó van, megvilágítja az a tény, hogy a 17. század húszas éveiben Rózsakeresztes-körök alakultak Amszterdamban, Hágában, Hamburgbar~. Erfurtban, Velencében és más városokban, és olyan tudósok, mint Robert -.Fludd, Michael -·Maier es talán még R. Elias Ashmole (1617-1692) a Jelentékeny alkimista (a Theatrum Chemicum Bntannicum c. becses gyújtemény kiadója. London 1652), asztrológus és polihisztor is e körhöz számítható. Ez a társaság gondozta a paracel~ zisták eszmekészletéi és kapcsolta össze valamiféle manierista allegorikával és emblematikával, amelynek szellenriürténetl (elentósége má~ ig sincs mág maradéktalanul megragadva és feldolgozva. Ebből a szellemi alapból fejlődött ki alig valamivel a 18. század közepe után Dél-Németországban az „Arany- és Rózsakeresztesek rendje”, amelyet szembeötlő szabadkőműves vonások jellemeztek. Néhány szövetségnek annak idején és még ma is az a fő tevékenysége, hogy gondozza a Rózsakeresztesek szellemi javait, így elsősorban az USA-ban, 1916-ban alapított „Antiquus Mysticus Ordo Rosae Crucis” (AMORC). [Vö. A.E. Waite – The Brotherhood of the Rosy Cross (London, 1924. úny. New York, 1961.); B. Gorceix – La Bible des Rose-Croix (Párizs, 1970.); P Sédir – Historie et doctrine des Rose-Croix (Rouen, 1932.)]. [Biedermann, Hans – A mágikus művészetek zseblexikona . (Kentaur, Budapest, 1973, 1989)] [Ω]

RUBIN: az egyik legértékesebbnek tartott drágakő, amelyet vörös színe miatt a Marshoz kapcsolnak. A rubin a mondák és mesék „karbunkulusa”. Az utóbbi elnevezést onnan kapta, hogy a néphit szerint úgy világít a sötétben, mint az izzó szén (a latin carbunculus a carbo: szén kicsinyített formája). Albertus Magnus (1193-1280) szerint rendelkezik „valamennyi kő erejével”, elűzi a lég- és gőz alakú mérget. Hildegard von Bingen (1098-1179) szerint „ahol karbunkulus van, ott a levegő démonai nem tudják végrehajtani ördögi művüket… az emberben pedig minden betegséget leigáz.” Élénk színe miatt a melankólia, mélabú és rossz álmok ellen tartották hatásosnak. Antik források szerint megvéd a hajótöréstől. A királyi méltóság, a szenvedélyes szerelemé az életerő jelképe. [Biedermann, Hans – Szimbólum Lexikon . (Corvina, 1996)] [Ω]

RÚNÁK: a germán népek lakóterületén körülbelül Krisztus születésekor elterjedő, Észak-Európában pedig egészen az újkorig szórványosan alkalmazott hetük, amelyeket bizonyára Észak-Itáliától vettek és a lakítottek törzsökösen át (az alfabetikus sorrend helyett (udark-sor), elsődlegesen mágikus célokra használták őket és csak másodlagosan írásbeli köztesre a szokványos értelemben... Nem volt még egy nép, amely oly kiválóan gondolkodott volna az írás hatalmáról és oly nagyra ertékelte volna, mint a germánok" ( K. MüllenhofE 1875). Egy csomó szerző méltatta a R. jelentőségét, gyakran inkább fantasztikusan, mint tudományos komolysággal (H. Wúth). Úgy látszik, hogy a germán törzsek, a történelmük elején még részint írásbeliség nelkül, önmagában mágiának fogták fel a közlések átvihetőségét térbeli vagyidóbeli távolságba, ezérttartottákttszteletl>en a R.-atés ezért alkalmazták e varázslathoz (a -varázslat kifejezés a R. vörös színére utal). ..Minden rúnának olyan neve volt, amely valamilyen konkrét tárgyra vonatkozott A rúnakép ezáltal maga a tárgy volt" (Arntz 1935). Mágikus célra Izlandban még a 17. században is alkalmazták a R.-at (varázsrúnák, a könyvrúnákellentétekent), és csak a ~boszorkányhit adott lökést ahhoz, hogy eltűnjön. Egy 1622-ben lefolytatott izlandi boszorkányper első áldozata egy olyan férfi volt, akinél rúnajeleket találtak, mint "Indicium Magiae"-t. A rúnaírást 1639 körül tiltották meg az egyházi és világi hatóságok. Ezzel befellegzett a "győzelem-R.", a ..védő-R." (terhes asszonyok számára), a ..hullámtö·6-R." (hajók számára), a "göb-R." (sebek gyógyítására), "beszéd- és gondolat-R.", a ..kötés-R.", a "sör-R." (eredetileg valószínúen igéző-R.) stb. komplexumának. Bőséges irodalmi példákkal szolgál H. Arntz, Handbuch der R.-kunde, Halle 1935. Kitúró bibliográfiai adatokkal van tele J. de Vries, 2. kiadás, 1956, 1. k., 307. és a köv. o.-ak; "Az eftele múvészetet, amelyet csak kevesen ismertek és gyakoroltak, már csak emiatt is mély tisztelettel és nagy bámulattal övezte a köznép. Az áldás-és étokformulák... sokkal fokozottabban hatotta k, ha belekarcolták őket egy botba, ezáltal sz7nte a végtelenségig kifejthették a hatásukat... A rúnaköveken valami vörös színanyag nyomára bukkantak... és bízvást elfogadhatjuk, hogy eredetileg kútönösen megerősítették őket valamilyen feláldozott állat vérével" (az angolszász teftor,cinóber-varázslata). Ma már vitán felül áll, hogy a R. a Földközi-tenger körzetéből erednek; ebben az értelemben I. F. Fockét [Saeculum (1951, 584. o.)], aki a tyrseni-mediterrán írásművészet ismeretének" bizonyítékaként a p helyett a „thurs" jelölősre utal, amelyet "kezdetben varázs- és átokeszköznek éreztek Északon". [Így pl. a régebbi Edda Skirnir-dalában. 37. strófa: „Einen Thurs ritz ich dir / und drei Stabe: Argheit. Irrsinn und Unrast" (Rúnajelet karcolok neked / és három botot: a gonoszságot, az őrületet és a nyugtalanságot). [Biedermann, Hans – A mágikus művészetek zseblexikona . (Kentaur, Budapest, 1973, 1989)] [Ω]

A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | Z