Tarr Dániel

HERMETIKUS MÁGIA ÉS OKKULTIZMUS LEXIKON

- Encyclopaedia of Hermetic Magic and Occultism -

1995.

A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | Z

F Fa MÁGIKUS ALAPOK Fagyöngy TERMÉSZETMÁGIA Familiar DEMONOLÓGIA Fácán TERMÉSZETMÁGIA Farkas TERMÉSZETMÁGIA Fecske TERMÉSZETMÁGIA Fehér MÁGIKUS ALAPOK Fekete MÁGIKUS ALAPOK Fent és lent MÁGIKUS ALAPOK Feneketlen mélység [abyssos] MÁGIKUS ALAPOK KABBALA Fém(ek) ALKÍMIA Fémek-bolygók ASZTROLÓGIA Fény MÁGIKUS ALAPOK KABBALA Fényes ösvények KABBALA – TAROT Férfi (erő) MÁGIKUS ALAPOK Fiat TALIZMÁNOK Flagae DEMONOLÓGIA Fog TERMÉSZETMÁGIA Fogyatkozás ASZTROLÓGIA Forau DEMONOLÓGIA Forcas DEMONOLÓGIA Föld MÁGIKUS ALAPOK Fölkelő bolygó ASZTROLÓGIA Fölkelő jegy ASZTROLÓGIA Főnix SZIMBÓLUMOK Fügefa TERMÉSZETMÁGIA Füstölés(ek) DEMONOLÓGIA ??? Fűtőhő ALKÍMIA Fűz TERMÉSZETMÁGIA

A Mágikus Lexikon egy 1995-ös "projekt" és azóta formálódik nagy lassúsággal. Noha egyre több befejezett szócikket tartalmaz, sajnos sok a befejezetlen, hibás vagy hiányos szöveget tartalmazó bejegyzés is. Egyszer talán majd teljes formájában is elérhető lesz...

FA: (Szerkesztés alatt.) [Ω]

FAGYÖNGY: (Szerkesztés alatt.) [Ω]

FAMILIAR (kísérő szellem): A középkori boszorkányságban általában állat alakjában megjelenő szellem vagy démon, aki boszorkányt vagy boszorkánymestert kísérte, s mágikus erőkkel látta el.  Néha a boszorkány a saját véréből egy cseppet belekevert a familiar ételébe; ezzel biztosította a pszichikus köteléket közte és az állat között. Egy tizenhetedik századi beszámoló szerint a leggyakoribb familiarok kutyák, macskák, csikók, tyúkok, nyulak, patkányok és varangyos békák voltak. A boszorkányok néha a familiarus segítségét kérték jövendöléseikhez és ómenek értelmezéséhez.  [Drury, Nevill – A miszticizmus és az ezoterikus tanok lexikona . (Elektra, 1985, 1992)] FAMILIAR: rövidített megjelölése a spiritus familiarisnak, azaz a családi tűzhelyhez tartozó, a -démonok szakszerű megidézéséhez személyes szolgálatra rendelt segítőkész szellem. E szerepet tölti be Marlowe és Goethe költészetében az ismert -~Mephistopheles, mint Faust F.-ja. A Zedler Lexikonban1743/39. k., a 163. hasáb arról tájékoztat, hogy ezek a szolgáló szellemek "darázs, légy vagy más kisebb állat alakjában az ember körül időzgetnek, és valószínűleg hagyják, hogy gyűrűkbe, kristály poharakba, tükrökbe, dobozokba és hasonlókba zárják őket avégett, hogy ne csúszhassanak ki belőlük... Theophrastus Paracelsus alkalmanként bezárt a' kard gombjába egy ilyen állatkát és magával vitte (-Azoth)... Hál isten hogy a mi időnkben ezeket a' képtelen bolondságokat esztelenségnek tartják és a' sötétség benn bujkálókat ki nevetik" [Vö. M. C. Schultzius: Dissertatio de spiritufana7iari, Regiomonti 1694]; a régi források a F.-t részben az elemi szellemek közé sorolják (a manó a gnóm, azaz a földszellem szinonimája is, s egyúttal jelöli a pénzszóró-szellemként vagy mandragóragyökérként őrzött -alraungyökeret is), részben démonként fogják fel őket. Vö. -.kobold. A F.-hoz hasonló elképzelés a Paracelsus által képviselt "flaga", amely személyhez kötött házi vagy családi szellem, segíti az embert és az elemek világából származik. A flaqák megidézését Paracelsus „nectromantiá"-nak nevezi (nem szabad összecserélni a -nekromanciával). [Vö. Peuckertis 1956, 473. o. J. ~Bodinben 1680, 78. o.. „petit maistre" a F. neve. Giillandusban "parvus dominus". Az angol boszorkányper-aktákban gyakran esik szó arról, hogy a boszorkányoknak kutya, macska, sündisznó, menyet, teknősbéka, béka stb. alakjában F.-juk van (ezek nyilván magányosan élő idős emberek kedvenc állatai voltak, amelyek gyakran estek a boszorkányüldözések áldozatául), és hogy szoptatják is őket. Bridgerpüspök, az egyik "salemi boszorkány" úgy írta le a F.-fiukat, mint egy fekete, emberarcú, majomtestű és kakastábú valakit. A kontinentális Európában a F. létezésében való hit nem feltétlenül kötődött a ~boszorkányhithez (vö. G. Roellenbeck, Ollenbarung stc., Jean Bodin, 1 77. és a köv. o.-ak, ..a védőszellem'). A szolgálö F.-ral kapcsolatos elképelés a samanizmus segltászellemére emlékezteti az etnológusL vö. ósszábrázolásként: A. Lommal; Die Welt der Iruhen Jageró [Biedermann, Hans – A mágikus művészetek zseblexikona . (Kentaur, Budapest, 1973, 1989)] [Ω]

FÁCÁN: (Szerkesztés alatt.) [Ω]

FARKAS: (Szerkesztés alatt.) [Ω]

FECSKE: (Szerkesztés alatt.) [Ω]

FEHÉR: úgy is tekinthetjük, mint ami nem szín, esetleg a spektrum valamennyi színének egyesüléseként, a Paradicsom még töretlen ártatlanságának szimbólumaként, vagy a megvilágosodott ember végcéljaként, amikor ismét létrejön a paradicsomi állapot. Sok kultúrában fehér vagy színezetlen ruhát viselnek a papok, ami szimbolikusan a tisztaságra és az igazságra utal. De lehet negatív értelme is ennek a színnek, különösen, ha a "halálban való elsápadás”-ra gondolunk. Az álomban a fehér ló gyakran a halál előérzetét jelenti. A „szürke lovas” ott bukkan fel, ahol valami halálos esemény történik (Aeppli). Sok kultúrában fehér alakokként jelennek meg a szellemek (fehér asszony), bizonyos fokig mint megfordított árnyak. Az alkímiában a derítés vagy fehéredés (albedo) annak a jele, hogy a feketedés (nigredo) után az ősanyag a bölcsek kövévé válás útján van. Vö. liliom. [Biedermann, Hans – Szimbólum Lexikon . (Corvina, 1996)] [Ω]

FEKETE: az abszolút szimbólum értékével bíró szín, mint ilyen, ellentétéhez, a fehérhez hasonlítható. A mélylélektan a „tejes tudattalanság, a sötétbe, gyászba süppedés” jelképének tekinti. Az alkímiában a bölcsek kövévé válás folyamatában az ősanyag feketedése (nigredo) az eljövendő felemelkedés feltétele. [Biedermann, Hans – Szimbólum Lexikon . (Corvina, 1996)] [Ω]

FENEKETLEN MÉLYSÉG [abyssos]: A mágikus és a kabbalisztikus terminológiában a háromságot (Keter, Hokhma és Biná az Élet Fáján) a többi testet öltött lét szefirájától elválasztó szakadék.  Az okkultisták szerint csak adeptusok hidalhatják át e szakadékot, és érhetik el a magasabb lelki tudatszintet.  Néha az úgynevezett „tizenegyedik szefirával”, a Daathtal azonosítják.  [Drury, Nevill – A miszticizmus és az ezoterikus tanok lexikona . (Elektra, 1985, 1992)] [Ω]

FENT ÉS LENT: valamennyi duális rendszer valószínűleg legfontosabb és legelterjedtebb ellentétpárja. [...] [Biedermann, Hans – Szimbólum Lexikon . (Corvina, 1996)] [Ω]

FÉMEK: Fémelnevezések az alkimisták által. Ahogy a mai kémikus az általa kivitelezett eljárások jelölésére szimbólumokat és formulákat alkalmaz, ugyanúgy használt az alkimista képeket és szimbólumokat, amelyek azonban allegorikus jellegűek. A "hét fém" elnevezésére a "hét -.planéta" nevét vagy rövid asztrológiai szimbólumét alkelmaztók; ezért jelöli a Nap (sol) és a Hold (luna) az arany és az ezüst két .,nemes" fémét, a vasat a Mars, a Merkúr pedig az ókorban gyakran az acélt és az ónt, a középkorban azonban mindig a higanyt (-~mercurius, képszerűen ,.zöld oroszlán"vagy sas, -.aquile Is). AJupiterjele alá esik az ókorban a sárgaréz vagy az elektrum ötvözet (arany+ezüst de hozzá van keverve réz, horgany és nikkel is), a középkorban egységesen még az ón is („latinul stannum, Jupiter, mert azt hittek, ettől a' planétától nyer az ón be folyást, ezért részesült a' máj-gyógyító erőben is. Diabolus Metalinrumnak is nevezték, övolta'szírés chaldeus Bragamana, vagyis Regnum Jovis"); Zedler Lexikon 1749 (62. k.). A Saturnus jelöli az ólmot, képszerűen ó az antik Krónosz a kaszával, aki gyakran falábú, vagy a "galambősz emberke", a Venus jeldű viszont a rezet (=a küproszi fémmoh. Némileg más bolygói-fémi megfeleléssémát tartalmaz a Mithrasz-liturgia, amelyben egy hétfokú létráról van szó a következő fokokkal: az ólom (a Saturnus szférája), az ón (a Venusé), a bronz (a Jupiteré), e vas (a Merkúré), az ércötvözet (a Marsé), az ezüst (a Holdé), az arany (a Napé); vö. A. Dietrich: fine Mithraslilurgie, Berlin-Lipcse 1910, 183. és 254. o. A hétfémet nem egyenlő rangú -elernként fogtak fel, hanem valamilyen fejlődési folyamat ismertetőjegyeként, amely a legalsó foktól (a saturnusi ólomtól) a legmagasabbig (a szoláris aranyig) vezet. Az alkimista arra törekedett, hogy a tudása és az alkotás belső törvényei által ezt a folyamatot lerövidítse és meggyorsítsa a laboratóriumban. -Egy ismeretlen alkimista a 1 7. században így ábrázolja a bolygók és a fémek közötti ~ szimpátiát, idézi Peuckert 1 956. 490. o.-on: "Az hét planéta kormányozza az hét fémet, az aranyat, ezüstöt, higanyt. vasat, bnt, ólmot, rezet. M int tudni való az aranyat az Nap, amely nagy mérték benn tüzes és kezdetbenn nedves Az ezüstöt az Hold, ez hideg és nedves, fehér színű és merev; a higany (amelyet Hermes mercuriumnak vagy aquilanak neveznek) nedves, mozgó és sötet fehér: azéra nevezik aquilanak, mert ugyan azon képper mint az aquila az sas magasabban repül minden más madárnál, tehát az higany is minden más fém fölött valb..." stb. -.Transzmutáció. A szimbólumjelek ábráját -.Ripleyben. "Elektrum" névvel különböző aranyötvözeteket (ezüsttel és rézzel keverteket) Jelöltek az ókorban; az -alkímiában a Zedler Lemkonszerint 1734/8. k...az n Elemente Mineralea azoknak a'témek. nek az első állapoya, amelyek vegso tokéletességúket meg nem egészen érték el, és mégis magvas erővel vannak relé', tehát mintegy "organikus evolúcióként fogják fel őket. [Biedermann, Hans – A mágikus művészetek zseblexikona . (Kentaur, Budapest, 1973, 1989)] [Ω]

FÉMEK bolygókapcsolata: Az alkímiában és az asztrológiában a bolygókat (beleértve a Napot és a Holdat is) szimbolikusan bizonyos fémekkel kapcsolják össze.  Szaturnusz (ólom), Jupiter (ón), Mars (vas), Nap (arany), Vénusz (réz), Merkúr (higany) és Hold (ezüst). [Drury, Nevill – A miszticizmus és az ezoterikus tanok lexikona . (Elektra, 1985, 1992)] [Ω]

FÉNY: világosság: A megvilágosodás és transzcendencia univerzális szimbóluma, amelyet a szellemmel és az Istenséggel azonosítanak.  A Kabbalában a felsőbb valóság Ajin Szof Ór, a „végtelen fény”.  A világon minden misztikus megtapasztalja a lelkét betöltő, s elméjét a transzcendentális boldogság állapotába röpítő fényt.  A fehér fény az összes színt és az összes „erényt” tartalmazza, s ennélfogva a teljesség és egység szimbólumának tartják.  Számos, főleg az ókori perzsa és egyiptomi kozmológiában a fény erőinek a sötétség erői felett aratott győzelme jelenti a beavatást és megvilágosodást. [Drury, Nevill – A miszticizmus és az ezoterikus tanok lexikona . (Elektra, 1985, 1992)] FÉNY: Világszerte az istenség, a szellem szimbóluma, amely a kezdeti káosz sötétsége után áthatotta a világmindenséget, és korlátok közé szorította a sötét elemet. A világosság / sötétség mint egymást kizáró erők ellentétpárja a legfontosabb duális rendszer; a világosságot általában a legerőteljesebb fényforrás, a Nap szokta szimbolizálni. A napvilág jelenti a közvetlen megismerést, míg a holdvilág a visszfényt, a spekuláció útján nyert ismeretet. A sötétséget azonban nem minden esetben fogják fel ellenséges tényezőnek, hanem néha úgy is, mint kiegészítő elemet az őselvek ellentétpárjában (jin- jang). A patriarchális társadalmak kultúrájában a világosság „férfias”, a sötétség pedig „nőies” jellegű. [Biedermann, Hans – Szimbólum Lexikon . (Corvina, 1996)] [Ω]

FÉNYES ÖSVÉNYEK: A nyugati mágiában a Major Arcana huszonkét » tarokk (» Tarot) ösvényének szinonimája, a látomásos ösvénymunkák során használják.  [Lásd még: » Életfa] [Drury, Nevill – A miszticizmus és az ezoterikus tanok lexikona . (Elektra, 1985, 1992)] [Ω]

FÉRFI (ELV): A misztikus kozmológiában a férfi és a női erők kölcsönösen hatnak egymásra.  A férfi elvet általában pozitívnak, kifelé tartónak, dinamikusnak tartják, s a Napból eredeztetik.  Inkább intellektuális, mint intuitív.  [Lásd még: Hokhma; Jang.  Vessd össze: Biná, Női elv; Jin] [Drury, Nevill – A miszticizmus és az ezoterikus tanok lexikona . (Elektra, 1985, 1992)] [Ω]

FIAT: ("legyen" vagy „történjen" latinul) Ez az isteni teremtőszó, amely létezésre szólította a világot. A mágikus iratokban úgy szerepel, mint a varázsszavak és ~varázsigék hatékonyságában való hit igazolása. Aegidius Gut(h)mann rózsakeresztes, a Cyclopaedia Paracelsica Christiana szerzője, azt írja az Ollenbarung der Góttliche Majestat-jában (1619/11. k. 34. o.). "Mit ne tudhatnánk igaz hitünkben egyedül az LEGYEN! szóval véghez vinni? Nem tudhatnánk-e vele [...] [Biedermann, Hans – A mágikus művészetek zseblexikona . (Kentaur, Budapest, 1973, 1989)] [Ω]

FLAGAE: Szellemek vagy famaliarok, melyek tükörben jelennek meg a boszorkánynak vagy mágusnak, s ezoterikus igazságokat fednek fel, vagy homályos kijelentéseket tesztnek.  [Drury, Nevill – A miszticizmus és az ezoterikus tanok lexikona . (Elektra, 1985, 1992)] [Ω]

FOG: nem egészen megmagyarázható okokból a fogak gyakran az életerőt, a nemzést, a férfierőt, a spermát jelképezik. [Biedermann, Hans – Szimbólum Lexikon . (Corvina, 1996)] [Ω]

FOGYATKOZÁS: Az asztrológiában azt a jelenséget nevezik így, amikor egy bolygó a Hold vagy egy égi szféra árnyékába kerül. [Drury, Nevill – A miszticizmus és az ezoterikus tanok lexikona . (Elektra, 1985, 1992)] [Ω]

FORAU: A démonológiában Sargatanas kísérőinek egyike, a pokol brigadérosa; a mágikus művészetben a láthatatlanság képviselője.  [Drury, Nevill – A miszticizmus és az ezoterikus tanok lexikona . (Elektra, 1985, 1992)] [Ω]

FORCAS: A démonológiában a pokol nagyhercege, huszonkilenc ördöglégió parancsnoka.  [Drury, Nevill – A miszticizmus és az ezoterikus tanok lexikona . (Elektra, 1985, 1992)] [Ω]

FÖLD: A négy alkímiai alapelem egyike, a Tűz, Víz és a Levegő mellett.  A Föld szellemei a gnómok és a goblinok.  A Földdel társított asztrológiai jegyek a Taurus (Bika), Virgo (Szűz) és Capricorn (Bak).  Lásd még Alkímia. [Drury, Nevill – A miszticizmus és az ezoterikus tanok lexikona . (Elektra, 1985, 1992)] FÖLD: A klasszikus hagyomány szerint a négy elem egyike, és emellett szimbolikus tartalmak sokaságát hordozó fogalom. A Föld közepén rendszerint a » világtengely (axis mundi) vagy a világfa található. A világtájakat (általában négy, de esetenként öt, a közép mint külön szent hely beszámításával) bizonyos színekkel szokták összekapcsolni. A földrengést mindig isteni vagy az emberrel szemben ellenséges erők megnyilvánulásának fogták fel. Ezek veszélyeztetik a kozmikus rendet, és feltétlenül le kell őket csillapítani. A földkéreg szilárdságának és rendíthetetlenségének óhajtását fejezi ki a kő és a szikla fogalmának szimbólumtartalma is. [Biedermann, Hans – Szimbólum Lexikon . (Corvina, 1996)] [Ω]

FÖLKELŐ BOLYGÓK: Az asztrológiában az a helyzet, mikor a Hold, a Merkúr vagy a Vénusz a Nap előtt kell fel.  Addig számít fölkelő bolygónak, amíg állóbolygóvá nem válik, majd „hátrálni” nem kezd. [Drury, Nevill – A miszticizmus és az ezoterikus tanok lexikona . (Elektra, 1985, 1992)] [Ω]

FÖLKELŐ JEGY: Az asztrológiában a születés pillanatában a keleti horizonton fölkelő jegy.  Általában aszcendensnek nevezik. [Drury, Nevill – A miszticizmus és az ezoterikus tanok lexikona . (Elektra, 1985, 1992)] [Ω]

FŐNIX: Sashoz hasonló mitikus madár, amely sok ország mitológiájában megtalálható.  A főnixet hagyományosan a Nappal kapcsolják össze; az arab legenda szerint olyan fészken ül, amelyet a Nap sugarai gyújtanak fel.  A történet szerint a lángok elemésztik a főnixet, amely hamuvá porlad, de a hamuból hernyó, majd abból egy új főnix születik.  Kínában szintén a Nappal társított, s a mennyek küldöttének tekintették, amely csak akkor jelenik meg, amikor az istenek jóindulatúak.  A középkori Európában a főnix alakja megjelenik mind a keresztény kozmológiában – mint a feltámadás és az élet halál felett aratott győzelmének szimbóluma -, mind az alkímiában; ez utóbbana bölcsek kövét és az életelixírt képviselte.  A főnix az egyiptomi mitológia bennu madarával is párhuzamba állítható.  [Lásd még: Újjászületés] [Drury, Nevill – A miszticizmus és az ezoterikus tanok lexikona . (Elektra, 1985, 1992)] » Lásd még: Főnix Tűzmadár Galéria (Phoenix Fire Bird Gallery) [Ω]

FÜGEFA: (Szerkesztés alatt.) [Ω]

FÜSTÖLÉSEK: az erősen szagló gyógyfüvek vagy ásványfélék stb. elégetése mágikus-kultikus célból, rengeteg bizonyítékot találunk rá mór az ókorban; Így ír erről pl. Vegetius, egy bizonyos hadtudományi kézikönyv szerzője (400 korul). "A füstölés elűzi a démonokat és megszünteti a betegségeket; mert a füst áttár a szálon és orron át a legeldugottabb zsigerekig... A szimpatetikus anyagokkal való F. odacsalogatják a démonokat, amelyek a füsttel együtt behatolnak a testbe, ill. az ellenszenven alapuló füstök belélegzése elűzi a démonokat." Orvosi célra való füstöléshez használati utasításokat találunk egyebek közt a ~Dioszkuridészben és Galenoszban. A máktejekkel való F. elúszólítják az alvás istenét; a havasi gyopármagvakkal valók okozzák a kísérteties álmokat, a kénnel és aszfahtal valók gyógyítják a -megszállottságot a mirtusszal valók odacsábítják a felhők szellemeit stb. Különösen az -újplatonizmus méltatta figyelemre az efféle közléseket, de éppúgy a középkori mágia is. -.Hartlieb arról beszél, hogy,.az nigromamia tilalmas művészete" közben a titkos szavak kimondasán kívul el kell .,égetni egy marék aromás dolgot és füstöltetni". Ilyen F..et emlegetnek a -varázshón yvek is: a levegőbe szálló füstnek az a hatalma, hogy odavonzza a magasabb régiók szellemeit (például a planétaszellemeket, ,úrtelliyentia és daemaniunQ; ~Albertus Magnus a Speculunrastronorniae-ban olyan tüstölószereket sorol fel, mint az áloe, sáfrány, balzsam, szantálfa, gyanták st6., ezekkel eló lehet hívni a bolygói zóna ló szellemeit és elriasztani a gonoszokat fontos szerephezjuttatla -Agrippa von Nettesheim a F.-et, mint olyan asz. közt, amely könnyebben előidézheti a mágus kapcsolatát a felsőbb régiók lényeivel, éppígy van ez ~Petrus Aponensninél és a hajdan híres varázskönyvben, a ~octorJohannes ( ~J Fausts Magia natmalis e1 innaturalis oder Oreilacher Nollenrwang-bon ns. A wahrhaffti. gen BericM leonhardi Turneussers [~Thurneisser] Von der Magia, Schwartren Zauberkunst stb. c. könyvben (1 951; vö. Peuckert1956, 323. o.) szó van a ..füstölések [okán] sok féle főszerszámról, aloe, tömjén, mirrha, paradicsomfa, szantál, mastiK" és hasonlók. Az Ojplatonikusalapon létesített középkori ös koraújkori incatatio-mágiában a -.megfelelésekés a -~szimpatiák részletesen kifej teatana szerint bizonycs napokon, bizonyos órákban kellett elvégezni a mindem kor illetékes szellemekhez illd F.-et (így például -.Agrippa von Nettesheim azt mondja a De Occulta Philosophiában, hogy a vasárnap ~angyalait Mikhaelnek. Dardielnek és Huratapelnek hívják, a -ma~ gikus négyzetük 36 mezőből (a számjegyek összege 111) áll. És a vasárnap alkalmazandó füstölőszer a vörös szantáIfa). Benvenuto Cellini az önéletrajzában (angolul kiadta J. A. SVmonds,1887, úny. 1949) egy nigromanciai varázslatról beszél, amelyet egy szicíliai pap foganatosított a római Colosseumban és eközben füstölőszerként fekete mákot, asa loehüát (~ördöggyökér) és benzoét égetett el. Karl v Eckartshausen (1752-1803) Aufschlüsse zur Magie c. könyve (München 7 788) szert tulajdonít fontos szerepet a F.-nek a szellemidézésnél, mert egyrészt ..a füstben található narkotikus alkatrészek Fokozottan működtetik a fantáziát", másrészt, mert a hozzáértő szemfényvesztők könnyen tudnak olyan képeket vetíteni optikai eszközzel ("laterna magica") a szénserpenyőből felszálló füstgomolyagra, amelyek elevennek látszanak rajta (63. és a köv. o.. 73. és a köv. o.). Ugyanilyen fontos szerepük volt a F.-nek a -~teurgiában, ezenkívül a -.goéciában is a -.démonok megidézésénél, s végül az -·exorcizmusnál is (tömjén). Az orvosi célra való F. (fumigatókJ eredetileg talán szintén mágikus célkitúzéseket szolgáltak, ilyenkor a -.démonok előzését (~ördöggyökér). Már az Ótestamentumban (16. és 17. numerus) szó van róluk. AGRIPPA-NOWOTNY 1967; PEUCKERT 1956; SPUNUA 1942; $7EMPLINGER 1948 [Biedermann, Hans – A mágikus művészetek zseblexikona . (Kentaur, Budapest, 1973, 1989)] [Ω]

FŰTŐHŐ: ami a kémiai-alkímiai munka elvégzéséhez szükséges a laboratóriumban, alkalmas termométer hiányában 4 „fokozatra" vagy "mansiones”-re volt beosztva, így például Daniel Sennert (1572-1637) kémiátriai orvos szerint. Az 1 . fokozat az enyhe főtés (a májusi Nap melege, a tyúk költési melege), amelyet a kéz könnyen elviselhet; a 2. fokozat a bőrnek már elviselhetetlen; a 3. fokozat már megégetés a 4. a Zedler Lexikon (1735/9. k., 744. hasáb) szerint nyílt tüzet fejleszt (reverberatorium, athanor). „ehhez tartozik az ignis subpressionis is a retortával, minthogy ezt felül homokkal és izzó szénnel befedik..." A 3. és 4. fokozatú Fűtőhő eléréséhez fújtatókra volt szükség, ezek buzgó működtetése a csak anyagi haszonnal törődő alkimistákra a "puffers" gúnynevet ragasztatta Angliában. [Biedermann, Hans – A mágikus művészetek zseblexikona . (Kentaur, Budapest, 1973, 1989)] [Ω]

FŰZ: (Szerkesztés alatt.) [Ω]

A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | Z