Tarr Dániel
- Encyclopaedia of Hermetic Magic and Occultism -
1995.
A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | Z
A Mágikus Lexikon egy 1995-ös "projekt" és azóta formálódik nagy lassúsággal. Noha egyre több befejezett szócikket tartalmaz, sajnos sok a befejezetlen, hibás vagy hiányos szöveget tartalmazó bejegyzés is. Egyszer talán majd teljes formájában is elérhető lesz...
GAMAHEU: (gamahei, gsmaheosz) Paracelsus által használt talizmán és a vele kapcsolatos mágikus műveleti kifejezés (pl. a Philosopia á sagax-banazt írja róla: ahogy a vért oltalmaz a sebektÓl, "az negyedik Species Magicce amis tehát az művészet útján láthatatlan A tehet olyan dolgot, amit az természet láthatóvá tett. És ezt az művészetet nevezik igazi nevén gamaheosznak"; Spunda szerint [1941, 192. old.] "Tudjátok meg, hogy az konstelláció és az öszve rendezeti influen. fia nagy dolgokat fejt ki az földön, úgyhogy gamaheit csinálhattok az uraknak és az nemes rendbelieknek, az gamaheu szerelmet ébreszt, az kiben akarjátok, az yamahei gazdagsághoz és sok minden féléhez való és ezt az égi firmamentális pulya csodálatos erőivel" stb.). Az (ál)paracelsusi Archidoxis magica -talizmánjainak, amelyeket a ~Picalrixnak megfelelően konstruáltak, varázsszavak és » karakterek segítségével kell megteremteniük a » szimpátiát a kozmikus befolyások, fémek, valamint a talizmán hordozója között. Ezek a dolgok egyebek közt Thurneissertis foglalkoztatták, amikor Berlinben élt.
A G.-kifejezést többnyire a "gemme" szóból származtatják. Az (ál)paracelsusi Aurora Philosophorum c. írásban (7605) viszont a gameu (házasodok) görög gyökerére vezetik vissza a G.-t az "égi erő szövetsége az alsó Földi Elementumi Testekvel vagy az rájuk való beloljása (neveztetett az mágusok és böltsek által gamaheának, ami az égi erő és az tulaldonsága eljegyzése és matrimoniuma) az alsó Földi Testekkel (az férjfiúhoz és az asszonyhoz) hasonlóan" [Peuckert szerint 1956, 288. o.]. Vö. » conjunctio, kémiai menyegző. A Zedler Lexikon 1735/10. k. úgy határozza mag, hogy a "G. olyan kövek, amelyeknek égi erőit Csodálatos [ ~ ] karakterek, képmások és figurák révén birtokba lehet venni, ezért becsülte különösen nagyra [-] Paracelsus' Etimológiailag talán a héber gammadinból ered (Ezékiel 27, 10-11 ), ami valamiféle ház-amulettet jelent, s amit Luther "éjjeli őr”-nek fordított.
[Biedermann, Hans – A mágikus művészetek zseblexikona . (Kentaur, Budapest, 1973, 1989)]
[Ω] |
GÁBRIEL: » Arkangyal, aki a bibliai történet szerint elmagyarázta Dánielnek bizonyos látomások értelmét, és hírül adta Zakariásnak, hogy Keresztelő Szent János megszületett. A modern nyugati mágiában Gábrielt a Víz alapelem arkangyalának tartják, s nyugaton idézik meg.
[Drury, Nevill – A miszticizmus és az ezoterikus tanok lexikona . (Elektra, 1985, 1992)]
[Ω] |
GEMATRIA: A Kabbala művelői által használt okkult módszer, mellyel héber szavakat és kifejezéseket a számértékükkel írnak le. Az azonos számértékkel rendelkező szavak és kifejezések az elképzelés szerint kapcsolatban állnak egymással. Például a Messiás (MSICh) szó számértéke 358, s ez megegyezik a Nachash (NChS) szó számértékével, melynek jelentése „Mózes kígyója”. A középkorban néhány kabbalista úgy hitte, hogy a bronzkígyó a keresztre feszített Krisztus előképe; ennek eredményeképpen a középkori ikongráfiában Krisztust néha egy keresztre tekeredő kígyónak ábrázolták. Lásd még Notarikon; Temurá.
[Drury, Nevill – A miszticizmus és az ezoterikus tanok lexikona . (Elektra, 1985, 1992)]
GEMÁTRIA: kabballista mesterkedés, akárcsak a ~notarikon és a ~temuráh; itt arról van szó, hogy kiderítsék bizonyos szavak számértékét a számjegyek összeadásával, ahogy az a héber betűk számértelmezéséből adddik (aleph-1, betb-2. lamed-30, tau-400 stb.). Az Isten nevének, a JHVH-nak négy betűje (70.6,8,5) eszerint 28-at eredményez, ami sok mágikus művelet sarkpontját képezte a kabbalista ~teurgiában. Abbeli kísérlet közben, hogy valamiféle titkos és különleges évelemre bukkanja vak" (Zedlez Lexikon 1735/10. k.), pl. 725 talentumban állapították meg az aranyborjú súlyét Is. Nem ritkán összeadási hibák is előfordultak. Kabbalista mágusok gyakran azon fáradoztak, hagy az adott szavakból ugyanolyan számértékkel, mint amennppl.e befolyásolandó személynevéévolr,akapesolatrévénúj. specitlkue varázsszavakat képezzenek. Cpplyy arra Is szolgált a G-, hogy az Otestamentum szövegébbl thkos nevekettalAl'lanak kf, pL e Mózes könyve 18,2 versében levd "Vehenna Shal Ishá"-vak, azaz "és lásd a három férfi"-vak a kabballstátbl kiszámított számértéke 701. ugyanannyi, mim az"Elo Mlkael Gabriel ve-Raphael"-nek, azaz..ezek Mihály, Gábriel es Rafáel".nek, b ezzel úgy vette. hpgy bebizpnyította, hogy tulajdonképp kl volt a három fedi. AgematnjJah szb Schedl szerint 1969. 149. o., "a gürbg geometria héberizélt tormája. Szokás szerint azt állítják, hagy valamilyen szó számértékének kiszámítása az egyes mássalhangzók (Az eredeti héberben magánhangzó jelölés ugyanis nem létezett - A szerk.) számértéke alapján csak későbbi eredetű; a formakritikai vizsgálat azonban kimutatta, hogy mindenképpen voltak számjelképes nézőpontok, amikor megformálták és sorba rakták a [talmudi] példabeszédeket A G. elsősorban azt tűzhette ki célul, ami ugyanis művészet, hogy szimbolikus egészként szedjenek rendbe bizonyos szövegeket a vezérszámok segítségével. [Vö. gemátriai eljárások (a 666-os szám) » abraxas.]
uewMnNm 1908; scweou 1967; sceouenn 1962
[Biedermann, Hans – A mágikus művészetek zseblexikona . (Kentaur, Budapest, 1973, 1989)]
[Ω] |
GEMMA: Drága- vagy féldrágakő, mely gyakran mágikus asszociációkat kelt. Némelyik gemmát az asztrológiában különböző napjegyekhez kapcsolják, másokról azt állítják, hogy mágikus jelentőségű vibrációt vagy színes fényt bocsát ki. [Vesd össze: Kristály. Lásd még: születési kő.]
[Drury, Nevill – A miszticizmus és az ezoterikus tanok lexikona . (Elektra, 1985, 1992)]
[Ω] |
GEOMANCIA: a –mantika egyik művelődéstörténetileg érdekes diszciplínája, szó esik róla egyebek közt Agrippa von Nettesheim: De Occulta Philosophia-jában (II. könyv, 48. fejezet). Hajdan Lt.- r ·;r még az úlabb időkben is sokra tartott olyan "pontozömúvészet' .,. amelynél a lövendöló gyorsan és vaktában 16 sornyi ponton rak visss ba, homokba, agyagba vagy papírra, ezeket aztán 12 mezőből álló négyzet, a ..geomanciai tőkór° segítségével elrendezi és asztrológ-~a szempontok szerien magyarázza (párhuzamok Kínában, Nyugat-Afr~. kában, Elő-Ázsiában). .,Aki tökéletesen meg kíván győződni arrdi, hogy emez művészet milyen bizonytalan, tsak tegyen fel egy, de pontosan ugyanegy kérdést két geomantistának, és tüstént észre fogfa vehetni, hogy Sk sose egyeznek meg a' pontok tervezésébenn, Lehat lehetettlen, hogy egyforma ligurakat kaPlanak, és egyforma feleleteket aggyanak" (ZedlerLexikon: a G. alapos leírása az 1741 /29. kotetben, 1609-14. hasáb). Vö. Buddaeus J. F.: Theses iheologicae de a(heismo at de superstitione (Jena 1716, németül 1717, 173b: C. Peucer(us): De praecipuis divina(ienum generibus (Zerbst 1591. Frankfurt 1692 ); Tabu/a novae Geomanticae ex Manuscnpf de anno 1535, kiadta Zunerus, Frankfurt 1692; tov866á Valentin Weigel ne~ vével közzétett Geeman(ianova c. értekezés (a.,Clavicula Salomonis Semiphoras er Schemhan,phoras Salomonis"-szar a~ ~. e.~.-vi e.,
[Biedermann, Hans – A mágikus művészetek zseblexikona . (Kentaur, Budapest, 1973, 1989)]
[Ω] |
GEVURÁH: (héber szó, jelentése: „ítélet”, „hatalom”) a kabbalisztikus Élet Fáján az ötödik emanáció vagy szefira. Gevurát Marssal, a római hadistennel kapcsolják össze, s a szigor és igazság képviselőjének tartják. Gevurá szférájának, pusztító erőinek a Világegyetemben tisztító hatása van. Gevurá a teremtőistent képviseli, aki fegyelemmel és pontossággal irányítja a kozmoszt, s eltávolítja a nemkívánatos, vagy feleslegessé vált elemeket. Gavurá szimbolizmusát a tarokk (tarot) kártya, a Szekér tükrözi vissza. [Lásd még: Kabbala]
[Drury, Nevill – A miszticizmus és az ezoterikus tanok lexikona . (Elektra, 1985, 1992)]
[Ω] |
GLYPH: Mágikus szimbólum, mely az ember nevét és születési idejét reprezentálja. Nagy mágikus erőt tulajdonítanak neki, s szoros kapcsolatban áll a talizmánnal vagy amulettel. Néhány okkultista szerint a glyph szerencsetárgyként is viselhető, mivel távol tartja a balszerencsét és a betegségeket. [Lásd még: Szigil]
[Drury, Nevill – A miszticizmus és az ezoterikus tanok lexikona . (Elektra, 1985, 1992)]
[Ω] |
GNÓZIS: görög kifejezés, jelentése „tudás”. A kifejezés azokat a szektákat jelöli, amelyek a korai kereszténység kialakulásának éveiben jelentek meg, s a „rejtett spirituális tudásban” hittek. Elképzeléseik szerint a gnózis a vallási tanítások alapjául szolgáló ezoterikus igazságok összessége, s így a magvilágosodáshoz s bölcsességhez vezető beavató ösvény. Bár a gnosztikus szekták jelentősen különböztek egymástól – némelyik az asztrológiából és kozmológiából merített, mások Jézus Krisztus tanításainak ezoterikus értelmezését tartották feladatuknak –, a fő jellegzetességük, mely mindannyiukat megkülönböztette a kereszténységtől, hogy a hangsúlyt a tudásra és nem a hitre helyezték. Valószínűnek tűnik, hogy a zoroasztrianizmus sokat merített a gnoszticizmusból.
[Drury, Nevill – A miszticizmus és az ezoterikus tanok lexikona . (Elektra, 1985, 1992)]
GNÓZIS: Találóbban "gnoszticizmus", a kései ókor misztikus tanainak gyűjtőneve egyfajta teozófiai hit értelmében. Egy kisázsiai szöveg azt mondja. "A tökély kezdete az emberismeret, a feltétel nélküli tökély az Isten Ismerete (gnózisa)", miáltal ez ember felemelkedik az istenséghez, a magasba. Már a Krisztus előtti időkben használt fogalom, ma a Gnózis kifelezést szűkebb értelemben jobbára az elburjánzott szekták hn, világára vonatkoztatják, amelyek zömükben Észak-Afrika keleti téras,gébenvirágzottak a kései ókorban (különcsen i. sz. a 2. évszázadban ésszinkretikus zsidó, pogány-platonikus és keresztény elemek olvaotak össze bennük. "Agnosztikus spekulációformája nem a tiszta foga lom, hanem az a fantasztikus elképzelés, amely a val lási processzusul egyes mozzanatait feltételezett személyiségekkel tárgyiasítja, úgy. hogy fél keresztény mitológia alakult ki" (B. Geyer 1927, 26. o.~ A jellegzetes dualizmus értelmében a lelket az elvileg rossznak lelfogott anyag foglyának tekintették (hasonló gondolatmeneteket lehel ielfedezni mára valószínúleg esszánista Holt-tengeri tekercsekben ~~s A testi világ teremtése nem annyira az Isten dicsőségét szolgálja. mn~ inkább valami hanyatlás eredményét jelöli, és ezért nem az ősistennek kell tulajdonítani a teremtést, hanem valamilyen köztes lénynek (demiurgosznak). A Megváltó, a teremtővel semmiképpen se azonos szellemi lény, ó csak arra szólítja fel az isteni "pneumától` atca·.ot embereket, hogy működlenek közre a materiális világ legyőzésében. E szellemvilág értelmében az emberi lélek nem a teremtésaktus terméke, hanem olyan valami, ami mint szellemi lény és az estem szubsztancia része (pars divinaesubstantiae) már korábban létezett, mielőtt belépett – igazi természetét elfelejtve – a testi világba, de azzal a csak a tudás által tudott feladattal, hogy ezt a világot illúziónak fogja lel és hagy lemond róla szellemi őshona kedvéért. "A báj, a sokféleség és a mulandóság elnyelődik annak szemében, akinek tudása van itt. Cserben kell hagyni a testet, hogy visszatérhessünk a mi édes hazánkba... Ez itt váltakozva átalakulóén kiterjedő univerzum, határtalan degradációkkal és regradációkkal", világítja meg a kérdést C. Tresmontant: Sittliche Existenz bei den Propheten /srae/s, Freióurg 1961 A G.-ról szóló tanokat nagyon jól foglalja össze L. Atzberger: Geschichte der Christlichen fscha(ologie, úny. Graz 1970, 193, o.; a szerző kifejti "a legfőbb istenség különbözését a teremtőtől (az előbbi abszolút transzcendenciáját, a megváltásén a teremtésszembeállítását): a legióbb istenség elválasztását az Ótestamentum Istenétbl... Azt a feltevést, hagy leseznek Bonok (reális erők és égi személyek), amelyekben kibontakozik az abszolút istenség: azt a szemléletet, hogy a jelenlegi világ istenellenes vállalkozásból (bűnbeesésből) keletkezett és egy gonosz vagy közbülső lény alkotása. Jézus Krisztus személyének szétszakítását Krisztus égi eonjává, aki egy eddig ismeretlen istenséget tesz közhírré, és ugyanannak emberi jelenségévé: azt a feltevést, hogy az emberek különbözőségét a természet hozta létre (pneumatikusok, pszichikusok, hilikusok)... Jelen időben a gnosztikus száméra az üdv lényegében csak úgy jelenhetett meg, mint az igaz ismeret és a felvilágosodás birtoklása; a lövőtől nem várhatott semmi mást mint hogy szelleme megszabadul az anyagtól és hogy ezáltal bevezetik a pneumatikus pleromába."
E tanok népszerű kifejtésében fontos szerepet töltött be a ~számmágia és -misztika, a szómágia (varázsigék. ~varázspapiruszok), az ókeleti » asztrológia jellegzetes démonhite és utóhatása. fontos források az újtestamentumi apokrifek (pl. az Apokryphon Johannis, a korral 2. századból; az Evangelium veritatis, angolul kiadts. Grobel 1960) és a PisztiszSzophia, ez a 3. századbeli kopt nyelven feljegyzett dokumentum (kiadta W. Till 1854), amely a sötétségbe reltett bölcsesség szenvedéssel teli útját ábrázolja, a ,.leglelentékenyebb, de ugyanakkor rendkívül terjengős, zavaros és árnyékszerű könyv' (Sehu/tz7910). Az idevonatkozó irodalomban, különösen a hanyatlás idején, varázshit és rendszeralkotó törekvés egyesül igen bonyolult szintézissé; „a világ urát, az angyalokat és démonokat beosztották mindenféle kincsekhez, ajtókhoz, lakatokhoz, pecsétekhez, titkokhoz, és könyv nélkül megtanultattak a hívőkkel misztikus, többnyire értelmetlen neveket, amelyek kinyitják előttük az ajtókat, feltörik a pecséteket, kinyitják a lakatokat, felfedik a titkokat, és ók birtokba vehetik a kincseket. Meg olyan ~amuletteket is viseltettek velők, amelyekre titokzatos jelek voltak vésve" (-karakterek), hogy a segítségükkel leláncolják a veszélyes földöntúli hatalmakat" (Schultz 1910 187. o.).
A Gnózis egy időben az egész kereszténységet elárasztással fenyegette [Vö. W. fliester (kiadó): Christenfunr und Gnosis (Berlin 1969); fogalomvilága Alexandriai Kelemen (kb. 150-215), Origenész (kb. 185-254) és Tertullianus (kb. 15220) írásaival igazolható. Csak a katolicizmus belső megszilárdulósa és a "hereziológusok" határozott állásfoglalása (Jusztinján a vértanú, Ireneusz. Hippolütosz) Wdta legyőzni az önmagában nem egységese.-t. A G. szellemisógével erő. sert egybehangzik az -újplatonizmus és a manicheizmus, és számos elemélt n,ég abból tovább a ~bogumilok és a kotorok között, továbbá a középkor mágiájában és különösen az ~a/khniában, amit elsősorban bizonyára a bennük levb szándékosan burkolt allegorika magyaráz. Vö. Hermész Triszmegisztosz, » abraxas » uroborosz. Jóval régebbi áttekintés: E. Wilhelm Möller: Geschicte der Kosmologiein der griechischen Kirche bis aul Origenes, mit Specialuntersuchung über dia gnostische Systeme, Halle 1 B60. - Ujabb irodalom. H. Jonas: The Gnosfic Religion, Boston 1963; R. M. Grant: Gnosticism andfariyChristianity, New Vork 19fi6: R. C. Zaehner: The Teachings olthe Magi, London 1956.
vesruciFne 194:r49; oevea 1927; ennnon 1967; ueisecnrvc 1941 (1955): scwumz 1910
[Biedermann, Hans – A mágikus művészetek zseblexikona . (Kentaur, Budapest, 1973, 1989)]
[Ω] |
GOÉCIA: (a görög goéteiaJ, többnyire egy különösen kárhoztatandó varázslatfaltát felöl, éspedig túlnyomóan a » nekromancnát vagy halottidézést, ugyanakkor általánosabb értelmében a démoni lények megidézését ..blaszfémikus" szertartások segítségével (» nigrornancia). Az újabb időkben a G..t szembeállítják a » teurgiával, például a Zedler Lexnkonban 1745/43. k. 1290. hasáb, amiatt, hogy az előbbi rossz, az utóbbi jó szellemekkel foglalkozik (Jamblikhosz, Proklosz és Porphüriosz szerint). A G.-t gyakran a "Magfa innatmalis, prohibita" területén helyezik el (-mágia). A varázslati és -,boszorkányperekben a G. a » maleficium fogalma alá esik. [Vö, A. E. Waite: The Book of Ceremonial Magic, inclusive the Rites and Mysteries ol6oetic The. urgy etc. London 1961 (2. rési -Grimoirel.
[Biedermann, Hans – A mágikus művészetek zseblexikona . (Kentaur, Budapest, 1973, 1989)]
[Ω] |
GOMBA: (Szerkesztés alatt.)
[Ω] |
GONDŰZŐ ITAL: (Szerkesztés alatt.)
[Ω] |
GORGÓ: (Szerkesztés alatt.)
[Ω] |
GÓLEM: (héber szó) alaktalan agyagot jelent, például a hylét, de Ádámot is [139. zsoltár,16. vers] jelöli megalkotása közben. A kabbalista hagyomány nem ritkán tesz említést arról, hogy a nagy mesterek értettek állítólag ahhoz, hogyan kell előállítani "robotszerű" szolgákat agyagból a teremtés szava segítségével (sem hamphoras, » angyalok); így például a wormsi Eleazár rabbi (talán azonos a Raziel angyalnak tulajdonított könyv szerzőjével), aki a titkos istennév hatékonyságát fejtegeti. Hasonló fejtegetés található az (ál)Saadiánál, a » Jezirah könyv kommentátoránál. Egy bizonyos zsidó legenda, amely talán keresztény csodás elbeszéléseket hígít fel a szentek legendáiban, arról tájékoztat például, hogy a chelmi Elijah rabbi (16. sz.) készített egy Gólemet, és felírta az agyagfigura homlokára az Isten titkos nevét. E téren a legismertebb mester azonban a prágai Jehuda Löw ben Besaiel rabbi volt, a „nagy Löw rabbi", II. Rudolf császár kortársa, aki a Gólem megalkotásáról híres; maga Löw rabbi rombolta szét a művét, amikor az megszentségtelenítette a szombatot. Hasonló mendemonda járja [Schudt szerint, Jüdische Merckwürdigkeiten (Frankfurt 1714.)] a lengyel Elijahrabbiról, akiről azt mesélik, hogy az őt szolgáló Gólemnek, miután egyre nagyobbra nőtt azzal vette el az életét, hogy a mágikus "emeth" (igazság) szóból törölte az aleph-ot (a "meth" halottat jelent), amire a Gólem porrá omlott, s közben magát a mestert is agyonnyomta. A Gólem-monda talán összefügg az alkimista elképzelésekkel (» materia prima, » homunculus). [A témát irodalmilag feldolgozta G. Meyrink: Der Golem (1915 és többször). Vö. C. Bloch:Der Prager Golem (1919); G. Seholem: DieVorstellung vom Golem (1954)].
EIS 1967; FEDERMANN 1964: SCHOLEM 1957; TRACHTENBERG 1939
[Biedermann, Hans – A mágikus művészetek zseblexikona . (Kentaur, Budapest, 1973, 1989)]
[Ω] |
GÓLYA: (Szerkesztés alatt.)
[Ω] |
GRÁL: a középkori legendaalkotás és misztikus spekuláció híres szimbolikus tárgya. A Grállal állítják néha párhuzamba a kelták mágikus szertartásainak edényét (üstjét). Mint mélylélektani szimbólum a női, a befogadó elem része, de ugyanakkor adományozó jellegű is, egyfajta spirituális anyaméh mindazok számára, akik átadják magukat a misztériumnak.
[Biedermann, Hans – Szimbólum Lexikon . (Corvina, 1996)]
[Ω] |
GRÁNÁTALMA: (Szerkesztés alatt.)
[Ω] |
GRIFF: mondabeli állat, amelynek szimbolikus jelentését az határozza meg, hogy két közegben is uralkodik: a földön (oroszlánteste folytán) és a levegőben (sas feje – és szárnya folytán). „A griffeket oroszlántestből és sas fejből szerkesztik meg, hosszú fülekkel és saskarmokkal, ami azt jelenti, hogy az okosság és az erő összeegyeztetése legyen a cél.” [Böckler, 1688.]
[Biedermann, Hans – Szimbólum Lexikon . (Corvina, 1996)]
[Ω] |
GRIMOIRE: (francia szó) a „grammairé'-t>81 toaltott kifejezés, ezzel jelölték régente azokat a babonás nép számára nyomtatott » varAzskon yveket, amelyek pl. utasításokat tarrtdmanak a kincsek meytalálásához és a démoni lények megidézéséhez. Igen el volt terjedve pl. a G. du Pape Honurius, Rómn 1670, 1787; Lilla 1840, Der rnte Oracheként német nyelvterületen is, amelyet a mült századi43 folyton-folyvAst eilenbrizetlenül kiadtak, és kulónösen a parasztság kdrében örvendett egykor nagy népszerGséynek, A "Le Grand G." (Nimes 1823) fametszet-illusztréciáit gyakran reprodukálták. Más G.-ok méy. Ce Grand Alberz- Les admirables Secrets d'Albert lu Grand (» Albertas Maynus nevével készük ~spuridnrs kiadvAny), 1791, 1818, 1840; (e Peti! Albert-Secrets merveilleux de la Mapie Naturel%. Lyon ,.a B. évben", 1820 és többször; Ce Ora9on Nnir ou les lorces inlernales soumises a I'hnmn~e stb. Párizs 1896; Grirnurimn varom vel probatissime ~Salomom's-CleviculastG. dátwn nélktil;;illitólög egy 1517-661 valb fordítás után íródott; Enelrruehon Loonis Papee, Róma 1740 és tóbbszór; és sok egyéb más. Többnyire megidéző és –varázsmondókákból tevődik össze a Grimoire tartalma, amelyek túlnyomóan kabbalista és mágikus szövegek nyakatekert utánzatai. A Grimoire használható bibliográfiai adatokkal ellátott történetét eddig még nem írták meg.
[Biedermann, Hans – A mágikus művészetek zseblexikona . (Kentaur, Budapest, 1973, 1989)]
[Ω] |
GUMMI: egyes alkimista szövegek az átalakuló » materia príma bizonyos stádiumát jelölik vele a » bölcsek köve előállítása közben. egyébként különböző kocsonyaszere szubsztnncink neve, melyek a » kémiátriában jutnak szerephez. Ide tartozik a Zedler Lexikonban [1735/11 k., 1377. hasáb] leírt szubsztancia, a „G. Jevial sublimatum et Oleum S. Closs" is, amely a következőképpen késxülónból » fémelnevezések: .,Vegyetek négy lat reszeli ónt, nyoltz lat sublimatot [salétromsavat?], gyorsan keverjétek öszsze egymással, tegyétek ezt bónyakúretortába,ésá homokból hajtsátokkiá füstölőgőzt, azután kerítsetek sort a' butyrumra [tkp. vaj, bizonyos zsíros szubsztancia] és végül az eleven higanyra. Ha mérsékelt tűz kívántatik, helyezzétek az egész ónsubstantiát a' magasba, szürkésbarna gyanta alakban, amíg egy kevés feces [üledék] nem marad belőle, ezt á gyantát gyorsan porrá kell változtatni, másképp folyni kezd. Ha ezután vas lapra teszitek a' pincében, akkor olaj lesz belőle." Zoszimosz[vö. Lippmann 1919.83. o.] a G. (kommi)-val jelöli a „sárga homok"-ot, amelyből a „második higany" (azaz a fémszerű arzén) keletkezik.
[Biedermann, Hans – A mágikus művészetek zseblexikona . (Kentaur, Budapest, 1973, 1989)]
[Ω] |
GYÉMÁNT: a „legnemesebb drágakő” a szimbolikában a tökéletességet, a tisztaságot, a sebezhetetlenséget képviseli. A hagyományos drágakő- szimbolikában (akárcsak a hegyikristály) a Nap megfelelője. Hildegard von Bingen (1098- 1179) írja: „Az ördög ellenséges indulattal viseltetik e kővel szemben, mert ellenáll a sátáni erőnek; ezért iszonyodik tőle éjjel és nappal.” Lonicerus (Lonitzer), a reneszánsz korának botanikusa, úgy vélte, hogy hatásos a háborúval, a fantázia és a rossz szellem támadásaival szemben. Ilyesfajta drágakő- mítoszok hatással lehettek az alkimisták „bölcsek köve”- szimbólumképének megformálására is. A gyémántnak csak pozitív tulajdonságok jutottak: a fény és az élet szimbóluma, az állhatatosságé mind a szeretetben, mind a szenvedésben, a rendíthetetlen becsületesség és a legnagyobb tisztaság jelképe. Nagy volt a becsülete, mint koronaékkőnek is és mint talizmánnak is.
[Biedermann, Hans – Szimbólum Lexikon . (Corvina, 1996)]
[Ω] |
GYÍK: (Szerkesztés alatt.)
[Ω] |
GYÖNGY: a szimbolika a drágakő rangjára emeli; gyöngéd fénye miatt „holdszerűnek”, a női princípiumhoz tartozónak tekinti, gömb formája miatt pedig a tökéletesség jelképének (vö. kör). A tökéletes gyöngyöt ritkasága és kagylóba zártsága miatt a késő antik gnószisz a rejtett megismerés és az ezoterikus bölcsesség jelképének tartotta.
[Biedermann, Hans – Szimbólum Lexikon . (Corvina, 1996)]
[Ω] |
GYŰRŰ: a folyamatosság (az örökkévalóság) hagyományos jelképe, a körnek megfelelő szimbolikus tárgy.
[Biedermann, Hans – Szimbólum Lexikon . (Corvina, 1996)]
GYŰRŰK: éppúgy, mint az » amulettek, fontos szerepet játszottak a talizmanikában és a népi mágiában. A kései ókori csodatevőnek, a tüanai Apolloniosznak7 darab planétaszimbólummal ellátott amulett-gyűrűje volt, így aztán naponként mindig másikat viselhetett és élvezhette ezáltal az éppen kormányzó planétaisten védelmét. Már Josephus Flavius megemlékezik (Ant. VIII. 2,5) » Salamon varázsgyűrűjéről (vö. C. C. McCown.~ Jhe Testament n7 Salomon, Lipcse 1922). Azt a szokást, hogy Gy.-et viselünk, kivált a "gyürüsujjunkon", tehát elsősorban a bal kéz 4. ujján, Aulus Ge//ius (2. század) a görög Apiónra való hivatkozással azzal magyarázza, hogy amikor az egyiptomi papokfeldarabolták a hullákat, találtak egy nagyon finom ideget. amely egyenesen csak ezt az ujjat köti a szívvel össze. -A kései ókor néphitében szó esik a gyűrűorákulumokrólis,így pl. Valens császár perében Patriklosz és Hitadus udvari hivatalnokok ellen. Ez úgy történt, hogy egy fonálon lógó gyűrű lengett ide-oda egy olyan serpenyő falőtt, amelynek a szegélyébe bele volt karcolva az ábécé, ax íyy megjelölt betúket fejtették meg aztán a » mantika céljából (daktiliomencia). - A középkorban mindenekelőtt szerelmi talizmánoknak tekintették a Gy.-et, de -szerelmi varázsnak is. ha mágikusjeleket karcoltak beléjük; egy marseille-i L. Gaulridi nevú óórlól 1611-ben azért ítéltek máglyahalálra, mert ily módon igézett meg egy Iányt. Gy.-et alkalmaztak gyógyeszközként görcsök és nyavalyatörés ellen is („görcsgyűrűk"), miután előzőleg 9 napig fecskefészekbe rejtették őket. Különös hatóerőt szereztek a Gy. akkor, ha asztrológiai szabályok szerint » drágaköveket foglaltak beléjük. A mondákban gyakran van szó olyan Gy.-ról, amelyek roppant erőt kölcsönöznek a viselőiknek (pl. Laurin király "vingerlin"-je); egyébként "végtelen" formájuk miatt ékszerek gyanánt fogadalmak és eljegyzések megerősítésére szolgálnak (vö. Hofmann: Úber den Verlobungs- und Trauring. Bécs 1870).-A Gy.-el mint -szererelmi varázseszközöket vö. Gifford1964, 100-106. o.-aival (sok történeti példát idéz). Rokon értelmű a Gyűrűkkel a koszorú és a korona, amelyek "eredetük szerint szintén an. nak a kígyónak a jelképei, amely a saját farkába harap (» ouroborosz) és anélkül zárja le a kört, hogy kezdete és vége lenne. Királyok, győztesek, költők, menyasszonyok, papok, halottak... mindenki, aki áldozatot hoz vagy áldozatot hozott, viseli a gyűrű bilincsét és meg van koszorúzva" (R. Müller-Sternberg; Die Oámonen, Bréma 19fi4, t5l.o.).
STEMPLINGER 7948
[Biedermann, Hans – A mágikus művészetek zseblexikona . (Kentaur, Budapest, 1973, 1989)]
[Ω] |
A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | Z
| |
Kérlek támogasd a Hermetikus Könyvtárat!
(Please support the Hermetic Magic Library!)
A TE támogatásodra is szükség van!
(YOUR support keeps this site running. Thank you!)
|
|
|
|
| |
| [« vissza ] |
|
[ előre »] |
|
