"Verum est, certum et verissimum, quod est, superius naturam habet inferioram et ascendens naturam descendentis."

                         

         
 

[« vissza ]

[» Antropológia Könyvtár «]
» keret nélkül «

[ előre »]

Tarr Dániel

Indiai Aszkéták

(kiállítási forgatókönyv)

- Indian Ascetics - Exhibition Plan Outline -

 
1998.

Creative Commons License

Word formátumban [« word ]

 

A kiállítás címe : INDIAI ASZKÉTÁK

alcíme :A Hindu Tantra képviselői

Helyszín : Néprajzi Múzeum (Budapest)

 A kiállítás mondanivalója :

Figyelemfelkeltő, sokkoló, elgondolkodtató kiállítás az indiai aszkéták életéről. Ezeknek a szent embereknek egy-egy felvillanás-szerű, gyors bemutatása, mely a látogatóban rengeteg megválaszolatlan kérdést hagy. Felnyitja materialisztikus énjének azon bezárt kapuit, melyek mögött még ott lüktet az isteni tűz - az aszketizmus lángja, mely a transzcendencia irányába hajtja az embert…

Rövid betekintést nyerünk az aszkéták életmódjába, gyakorlataiba, gondolkodásába. Szembesülünk saját életünk végtelenül bonyolult, elsietett, elanyagiasodott voltával, s megragad bennünket az az egyszerűség és tisztaság, mely azokból az emberekből árad, akik dacolva a modern világ minden hatásával, továbbra is követik a Vezérfonalat (tantra), mely az emberek világából az istenek földjére vezet.

A Hagyomány letéteményesei ők - igazi élő istenek, akik évezredek óta csendes magányban nyitva tartják a kaput az emberek és az istenek világa között, biztosítva az emberiség spiritualitásának fennmaradását. Tudásuk ősi, titkos és változatlan. Titok lengi körül minden tettüket - mágikus világuk a világ örök mozgatója.

Számunkra távoli, misztikus, elzárt, rejtélyes messziség - az emberben rejlő titok utáni vágy megtestesülése. Dicsőség az élő isteneknek!

BAM BAM BHOLANĀTH!

OM NAMMO ŚIVĀYA!

 

Forrásanyagok :

A kiállítás elsősorban Tarr Dániel és Tarr Bence Észak-Indiai terepmunkájára (1995) épít; az ott szerzett tapasztalatokat eleveníti meg. Az aszkéták életének egy-egy jellemző pillanatát rekonstruálja: úgy mint átmeneti rítusok, aszketikus gyakorlatok, szertartások. Ehhez saját tárgyi gyűjtésüket is felhasználva, de elsősorban rekonstruálva azt a szegényes tárgyi kultúrát, mely egy aszkétát jellemez, mutatja be a különböző aszkéta csoportokat.

A forrásanyaghoz tartozik számos fotó, melyek elsősorban Dolf Hartsuiker indiai útjairól származnak (1992), de más szerzők képanyagából is merítene a kiállítás.

Három dokumentum film is a rendelkezésünkre áll (német nyelven), melyet igény esetén könnyen szinkronizálni lehet [akár házi módszerekkel is.]

A kutatómunka eredménye egy szakmai tanulmány, [lásd irodalomjegyzék], és az ezekből elkészített írásos anyagok, melyek átfogó módon bemutatnák az egyes problémákat.

A fotóanyag bemutatása mellett a kiállítás megjelenítene négy aszkétát, akiket felöltöztetve életkörnyezetükbe helyezne el. [Ehhez mindössze négy kirakati baba kell.]

A teremben folyamatosan indiai (meditációs) zene szól és füstölők égnek; bágyadt, misztikus hangulatot teremtve ezzel. 

Tartalmi tagolás :

Maga a kiállítás egységesen reprezentálja a hindu aszketizmust, azonban tartalmilag és tematikailag több egységre tagolódik. Ezek a részek természetesen összefüggnek egymással, csak egy-egy nagyobb témát taglalnak:

I.) Istenek és Emberek (6. terem A oldal keleti rész)

Ebben a részben kapnak helyet a különböző aszkéta irányzatokat bemutató tárgyak és illusztrációk.

  • 1. bábu : vaiśva aszkéta felöltöztetve, tárgyaival
  • különböző hindu istenek ikonográfiai ábrázolása és követőik fényképe
    • Az isteni panteon és az aszkéta “panteon”
  • általános tárgyak és megkülönböztető jegyek bemutatása
    • 1) festés (tilak és bindu formák)
    • 2) hajviselet (jatā formák)
    • 3) botok és szigonyok (trishúl és danda fajták)

Vaisnava szádhuk

II.) Életmód (6. terem B oldal keleti rész)

Ebben a részben az aszkéták hétköznapjait mutatnám be.

  • 2. bábu : vándoraszkéta felöltöztetve, tárgyaival
  • India térkép - jelentős zarándokhelyek Indiában
  • A koldulás mint a megalázkodás és lemondás gyakorlata
  • hétköznapi tárgyak bemutatása:
    • 1) ruhák, színek, hamu (tāt)
    • 2) táska (jholí)
    • 3) vízhordók (brahma-pāra, kamadal, dariye)
    • 4) morzsolók (mālā fajták, gomukhí fajták)
    • 5) Ajándékok (praśād)

 

III) Gyakorlat és Megvalósítás (6. terem B oldal nyugati rész)

tapasya-majurāsana

Ebben a részben a aszketikus gyakorlatokról szólnék, azaz a Jóga rendszeréről.

  • 3. bábu : śaiva aszkéta tapasyamajurāsanában (nyakába vetett lábbakkal)
  • a yoga különböző ágainak bemutatása sok-sok illusztrációval
    • 5) erényövek (arbandh fajták)
    • 6) láncok, gyűrük, szögeságyak
    • 7) mortifikációk (tapasya
  • IV.) Meditáció és Megszabadulás (6. terem A oldal nyugati rész)

    Ebben a részben az aszketizmus céljáról, filozófiájáról lenne szó.

    • 4. bábu : meditáló nāth aszkéta tűzoltárja mögött
    • A tantrikus filozófia alapjai
    • yantrák, mágikus ábrák, stb.
    • meditációs segédletek:
      • 6) pipák és tűzeszközök (cilamok és bomok)
      • 7) dobok és hangszerek (damaru, nāg-phaní)
      • 8) áldozati ajándékok
      • 9) istenszobrok (lingamok, murtik)
      • 10) meditációs rajzok (yantrák)
      • 11) “varázsigék” (mantrák)

    Saiva szádhu

    Segédletek:

    Fényképek :

    Istenek és Emberek :

    • tantrikus ember ábrázolás [inChristian Ratsch : A szerelem füveskertje . (81.old.)]
    • sādhuk [photo: D. Hartsuiker in Sādhus (104.old.)] (NAGY KÉP)
    • Viśnu [in Prabhupāda : Bhagavad-Gítā (képek)] & vaiśva aszkéták (3 db. kép) [photo : D. Harsuiker in Sādhus (43.,45.,46. old.)]
    • Śíva [in Dolf Hartsuiker : Sādhus (23.old.)] & aghori aszkéta [photo : A. Lama (nepáli képeslap)] & nāgā aszkéták [photo: D. Hartsuiker in Sādhus (84.old.)] & udasín aszkéták [photo: D. Hartsuiker in Sādhus (39.old.)]
    • Kāli [in Philip Rawson : Tantra (15. kép)] & Kāli hívők [photo: D. Hartsuiker in Sādhus (34.old.) & in Desmond Morris : Testbeszéd (105.old.)]
    • Kâšýa & K âšý a-bhakti [in Prabhupāda : Bhagavad-Gítā (képek)]
    • Rādhā& Sítā & transzvesztita (sakhí) aszkéta [photo : D. Harsuiker in Sādhus (58.old.)]
    • Rāmā & Rāmānandí aszkéta [photo: D. Hartsuiker in Sādhus (54.old.)]
    • Hanumān & Sthānādhārí aszkéták (2 db. kép) [photo: D. Hartsuiker in Sādhus (54.&55.old.)]

    Életmód :

    • vándoraszkéták (2 db. kép) [photo: D. Hartsuiker in Sādhus (60.&78.old.)]
    • beavatás (3 db. kép) [photo: D. Hartsuiker in Sādhus (64.&65.&66. old.)]
    • remetelakok (4 db. kép) [photo: D. Hartsuiker in Sādhus (73.&77.old.)]
    • koldulás (2 db. kép) [photo: D. Hartsuiker in Sādhus (71.&76.old.)]
    • erényövek (5 db. kép) [photo: D. Hartsuiker in Sādhus (110&111.old.)]

     Gyakorlat és Megvalósítás :

    • Benáresz [in Winfried Scharlau : Ázsia . (105.old)]
    • yogik (2 db. kép) [photo: D. Hartsuiker in Sādhus (86 old.)] (NAGY KÉP)
    • jógagyakorlat (6 db. kép) [photo : Marcello Bertinetti in India {Kilátó Sorozat}(40-41.old.)]
    • jógagyakorlatok (5 db. kép) [photo: D. Hartsuiker in Sādhus (118.-121.old.)]
    • Chinnamasta [in Philip Rawson : Tantra (22. kép)]
    • Kāli-Śíva [in Philip Rawson : Tantra (17. kép)]
    • Yoni Āsana [in Philip Rawson : Tantra (37. kép)]
    • szeretkező párok (2 db. kép) [(khajurahoi képeslap)]
    • darśan (magamutogatás) (2 db. kép) [photo: D. Hartsuiker in Sādhus (26.&75.old.)]
    • mortifikáció (4 db. kép) [photo: D. Hartsuiker in Sādhus (1126.&113.old.)]
    • féllábon álló aszkéták (2 db. kép) [photo: D. Hartsuiker in Sādhus (114.&115.old.)] (NAGY KÉP)
    • félkezű aszkéták (2 db. kép) [photo: D. Hartsuiker in Sādhus (116. old.)]

    Meditáció és Megszabadulás :

    • Śrí Yantra [in Philip Rawson : Tantra (1. kép)] (NAGY KÉP)
    • Yantrák (12db. kép) [in Madhu Khanna : Yantra (9,11,19,20,26,27,63,64,67,72,74,77)]
    • Csakrák [in Philip Rawson : Tantra (53. kép)]
    • Kozmikus Ember [in Philip Rawson : Tantra (23. kép)]
    • śaiva sādhu [photo: D. Hartsuiker in Sādhus (101.old.)] (NAGY KÉP)
    • meditáló aszkéták (5 db. kép) [photo: D. Hartsuiker in Sādhus (28.&29.&38.&83. old.)]
    • mantrázás (japa) (2 db. kép) [photo: D. Hartsuiker in Sādhus (93.old.)]
    • droghasználat (chilam-prasād) (4 db. kép) [photo: D. Hartsuiker in Sādhus (98.&99.old.) & photo: A.Lama (nepáli képeslap)]
    • tűz-meditáció (dhúni-puja) (3 db. kép) [photo: D. Hartsuiker in Sādhus (96.&100.old.)]

    Vezérfeliratok, szövegek :

    (természetesen a szövegek bővíthetőek, illetve rövidíthetőek)

    Istenek és Emberek

    Az indiai felfogás szerint a megvilágosodás az élet egyedüli értelme. Ehhez méltóan azok az emberek, akik ennek a szent feladatnak szentelték életüket, akik a “belső-fény” kutatásával töltötték el életüket, nagy becsben álltak a régi időktől kezdve és állnak a mai napig. A “belső fény” az ember legbelső lényege, tudatának alapja, amely az abszolútum - a kozmikus tudat (Brahman) - része vagy azonos azzal, bár ennek a legtöbb ember nincs tudatában. A tudat, mely megróbálja felfogni a felfoghatatlant és megpróbálja kifejezni a kifejezhetetlent, mindig csak a művészet, a költészet és szimbolizmus szintjén lesz csak képes megtenni ezt.

    Az, aki ismeri a legelső fonalat,
    mely az összes dolgot formába,
    színbe és névbe köti, csak a világ
    anyagi formáját ismeri, és
    csak igen keveset tud.

    De az, aki mélyebbre hatol és meglátja
    A fonálban rejlő fonalat; a vékony szálat,
    mely a különböző életerőket összeköti
    az egység köteleivel, ismeri a valódi létezőt.

    Csak ő ismeri igazán a hatalmas,
    mindenható és mindentudó Brahmant,
    aki benne van és kívül áll a hatalmas világegyetem
    minden megfogalmazható létezőjén.

    [Atharva Veda 10.8.37.]

    Goraknáth szádhu

    A Brahman megértése, mint a világ abszolút voltának megértése minden törekvő ember célja. Brahman a legelvontabb, legfelső “abszolútum”, mely a legabsztraktabb, legkevésbé megragadható isteni erő. Ezért a legtöbb törekvő (sādhaka) valamilyen megjelenési formáján, vagyis valamilyen alsóbb istenen keresztül próbálja megközelíteni, akik az isteni hierarchiában lejjebb, így közelebb állnak az emberhez. Ha a gyakorló képes abszolút módon felfogni az adott isten - az adott erő - belső természetét, akkor az abszolútumhoz kerül közelebb. Mivel az abszolútum legfelső megnyilvánulásai Brahmā, a Teremtő, Viśnu, a Megtartó, és Śíva a Pusztító, így nem meglepő, hogy a tantrikus irányzatok is ennek megfelelően alakultak ki attól függően, hogy melyik isten-erő áll az imádat középpontjában. Bár Brahmā a legelső személyiséggel bíró, manifeszt isten, s mint ilyen a legfelső isten, absztrakt jellege miatt élő kultusza nemigen létezik. Gyakorlatilag azt mondhatjuk, hogy Viśnunak és Śívának, illetve az ő megtestesüléseik-nek van kultusza, illetve tantrikus irányzata. E két isten két igen eltérő filozófiai és vallási hagyomány reprezentánsa, s mint ilyenek igen eltérő jellegekkel és kultusszal bírnak. Ezért a hinduizmust csakúgy mint a tantrizmust két részre kell osztani: Śaiva (sivaita) hívőkre - akik Śíva követői - és Vaiśva (visnuita) hívőkre - akik Viśnu követői.

    Az indiai hagyomány a törekvőket összefoglaló néven ‘sādhu’-nak nevezi. Ezek az emberek a “belső fény” keresésének szentelik életüket; annak hogy megszabadulnak a fizikai világ kötelékeitől; illetve hogy megszerzik az “abszolutum tudását”. Két nagy irányzatuk a jobbkezes ösvényt járóké (samayin) és a balkezes ösvényt járóké (kaula). A legtöbb sādhu jobbkezes utat jár; az aszketizmus és a jóga útját választja. Ez a test és a szellem szisztematikus ‘átprogramozását’ jelenti különböző gyakorlatok által, mint például a cölibátus, a lemondás, a vallásgyakorlat, a meditáció, az önsanyargatás vagy önfegyelem. A sādhuk egy másik csoportja azonban balkezes utat jár; a tantra útját választja. Belőlük áll össze a tantrikák (“tantrát gyakorlók”) csoportja. [1] A Tantra a test és a szellem olyan szisztematikus ‘átprogramozását’ jelenti, mely olyan gyakorlatokat jelent, mint például a szexuális egyesülés, a hedonizmus, a kultikus extázis, a révülés, az önmegélés vagy szabad cselekvés. A sādhuk által végzett gyakorlatokat gyűjtő néven sādhana-nak nevezik, mely szó szerint azt jelenti, hogy “módszer egy adott cél elérésének érdekében”. Ebből származik a sādhu szó is, mely tehát azt jelenti “sādhanát végző”. A sādhu tehát szent ember, aki szent gyakorlatai révén az istenek megtestesítője. Csakúgy mint a jobbkezet megjelenítő Viśnu és a balkezet megjelenítő Śíva igen különbözőek, kiknek hagyománya igen hosszú múltra tekint vissza.

    Kapcsolódó képaláírások például :

    • A hullaevő aghori aszkéták
    • A megtestesült halál - Káli hívők
    • Szent őrület - Náth aszkéták
    • Szabad szexualitás - a tantrikák

    SITĀ-RĀMA

    SITĀ-RĀMA

    Életmód

    Az aszkéták legfőbb célja a megszbadulás (mokśa) és a szellemi megvilágosodás elérése. Indiában, ahol a hétköznapi életet teljességgel áthatja a lelki élet, és ahol mindenki napról-napra találkozhat szent aszkétákkal és ‘megvilágosodott’ bölcsekkel, akik a megvilágosodás reményével kecsegtetik az embert, a megszabadulás megvalósítása egy reálisan elérhető, mások által jól kitaposott utat jelent. Ez az út az aszketizmus és a jóga (yoga) útja.

    Az aszketizmus azzal kezdődik, hogy a neofita aszkéta mestert (guru) keres magának, s ez a világi életről való teljes lemondást jelenti. A guru megtalálása már önmagában is feladat, mely bizonyos próbatételt jelent. Gyakorlatilag azonban vannak bizonyos guruk, akik bárkit elfogadnak tanítványnak, hiszen a tanítványok a guru presztízsét növelik, nem is beszélve anyagi és világi státuszáról. Tanítvánnyá (celā) válni annyit jelent, mint engedelmes gyermekként viselkedni, de gyakran azt is, hogy szinte szolgaként, sőt rabszolgaként kell szolgálni a gurut. A guru-tanítvány viszony rendkívül fontos, hiszen a guru a “sötétség eloszlatója”, a mester, aki megmutatja a tanítványnak az Abszolúthoz vezető utat. Ezért a tanítvány a gurut megtestesült istenként tiszteli, akinek a kedvére tesz, ahogyan csak tud. Viszonzásul a guru átvállalja a celā rossz karmáját, ő eteti, tanítja és vigyáz rá. Ha a tanítvány érett az aszkéta életmódra, akkor megkapja első, belső tanításait és a beavatásra felkészítő utasításokat.

    A legtöbb sādhu és tantrika számára a filozófia mint a logikus gondolatok rendszere egyáltalán nem fontos. A szent iratok tanítását inkább “megélik”, és jórészt a mítikus, mitológiai szövegeket (purāna) ismerik és veszik alapul gyakorlataikhoz. Mitöbb az aszketizmust nevezhetnénk anti-intellektuálisnak is, hiszen a gondolkodó tudat a megvilágosodás egyik gátló tényezője. A tudat túlságosan is a kondícionált jelenségvilág részeként működik, mely nemcsak hogy nem-valós és mulandó, hanem a szenvedés és a végtelen újjászületés okozója is. Ezért az aszkéták a valóság érzékelésének és felfogásának megváltozását akarják olymódon, hogy a tudatukat “átprogramozzák” fellebentve ezzel ‘māyā fátylát’, hogy megtapasztalják a mögötte levő valóságot. A Tantra szerint az igazság inkább megtapasztalható, mintsem felfogható. Természetesen vannak olyan remete-aszkéták, főleg a felső kasztból származó sādhuk - az ācāryák “professzorok”, swāmík “tanítók” és mahantok “nagyok” -, akik a létezés titkát egy intellektuális, filozófiai szempontból is elemzik.

    A jógik feladják a ragaszkodást,
    S csakis a megtisztulás kedvéért
    Cselekszenek testükkel, elméjükkel,
    Értelmükkel vagy akár az érzékeikkel.

    [Bhagavad Gítā V.11.]

    Naga babák

    A sādhaka minden cselekedete saját megtisztulására irányul. Érdekes megfigyelni, hogy a test a hatha-yogában, az elme a laya-yogában, az értelem a rāja-yogában kap kiemelt szerepet, míg az érzékek a tantra-yogában jelentősek. Mivel az aszkéta minden cselekvése a megtisztulásra irányul, egész élete erősen ritualizált. A mágikus-rituális cselekvések, személyes istenük tisztelete, az aszketikus gyakorlatok - a yogák - teszik ki minden idejüket. Mivel az én karmával terhes, a megtisztulás a tettekről és a tettek gyümölcseiről való lemondással kezdődik. Annak érdekében, hogy ne hozzunk létre újabb karmát, és megtisztítsuk magunkat az előző életeinkből hozott karmától, minden világi motivációval bíró cselekvésünknek meg kell szűnnie. Minden egyéb cselekedetet az istennek szentelt feladatként kell felfogni. Ezért a sādhu az egyszerű, hétköznapi cselekedeteket is - sepregetés, fürdés, főzés stb. - rituális áldozatként kell hogy végezze.

    A vágytalanság az egyik kulcsfogalom a sādhu életében, és az anyagi világ világi örömeiről, az otthonról és a társadalomban élők komfortjairól való lemondást jelenti. Az örömökről való lemondás gyakorlati szinten, a test szintjén kezdődik - lemondás a tulajdonról és örömeiről. A szegénységi fogadalom létfontosságú a lemondó aszkéták számára, így ez minden aszkéta közösségben a legtöbb vita alapja (ld.: sthavira vādák, jainák). Az aszkétának ugyanis csak a létfenntartáshoz és a rituálékhoz szükséges tárgyai lehetnek. Ezzel a szegénységi fogalommal függ össze a használatos tárgyak egyszerűsége is - például a minimális öltözködés vagy a meztelenség. A szegénységi fogadalom másik megjelenő jellegzetessége a koldulás. Mivel a sādhuk nem dolgoznak, megélhetésük a hívőktől függ. Ez egyszerű, ha az aszkéta már elismert szent ember, de addig komoly megpróbáltatást jelent. A koldulás persze ‘passzív koldulást’ jelent, vagyis egy helyen való ücsörgés a hívők adományaira várva. A hívők vallási kötelességüknek tekintik, hogy adományokat adjanak, hiszen tudják, hogy a bābāk aszketikus gyakorlatként koldulnak.

    A “jobbkezes aszkéták” lemondásának egyik legfontosabb eleme a testi örömökről való lemondás, mely a szexuális viselkedés teljes feladását jelenti. Az aszkéták cölibátusa az egyik legérthetetlenebb jelenség a társadalomban élők számára, akik a szexuális örömöt alapvető jognak és biológiai szükségletnek tartják, mely nélkül az életnek semmi értelme sem lenne. A “balkezes aszkéták” is ezt a nézetet osztják. A ‘jobbkezes’ sādhuk cölibátusa azonban abból a meggyőződésből fakad, hogy a szexuális energia szellemi energiává, majd legvégül isteni áldássá alakítható. El kell raktározni, és nem pedig elpocsékolni holmi futó kalandokban. Számukra az az ideális, ha valaki tizenévesként szűzen válik aszkétává, és élete végéig cölibátusban él. Például a (szexuális) energia megőrzésével és felhalmozásával foglalkozó hatha-yogában a szexuális energia megőrzése azzal azonos, hogy a férfi magot ‘fölfelé’ kell irányítani, majd śaktivá kell alakítani - a teremtés erejévé. A szexuális élet elutasításával az aszkéta távol kerül a társadalomtól, hiszen így az érzelmi és társadalmi kötöttségektől távol tudja tartani magát. Az istenségnek felajánlott kizárólagos imádatot hátráltatná a nőkkel, feleséggel vagy gyerekekkel folytatott kapcsolat.

    Az aszketikus életmód és tantrizmus másik fundamentális alapja az állandó cselekvés. Ilymódon a gyakorlónak fel kell adnia az “otthonát” és vándorló életformát kell folytatnia - a ‘templomokban és fák alatt lakás’ az előírt életmód. Ez egy állandó “úton-levést” - folyamatos vándorlást - jelent, fix lakóhely nélkül, leszámítva az esős évszakot. Sok sādhu választja ezt az ősi vándorló életformát - főleg fiatal korában -, és nem tanyázik egy-két napnál tovább egy helyen. Egyedül vagy csoportokban utazva bizonyos útvonalakat járnak végig olyan szent helyeket, ún. tírthákat (“gázlókat”) érintve, melyek személyes istenükhöz kötöttek. Régen csak gyalog jártak, de ma már gyakran utaznak vonattal, mivel ‘joguk’ van jegy nélkül utazni.

    A legtöbb sādhu a madarakhoz hasonlóan az évszakoknak megfelelően “migrálódik” - télen délre megy, nyáron pedig a Himalájába, de általában néhány év kóborlás után letelepednek. Az ideiglenes templomi és fák alatti szálláson kívül kedvelt hely a barlang és a kuti, a “remeteség”, mely egy kis kunyhót jelent a dzsungelben egy szent folyó partján, egy hullaégetőnél vagy valamelyik város szélén. A legtöbb letelepedett bābā valamilyen vallási felekezet által birtokolt helyen lakik, de sokan laknak köztulajdonban levő helyeken is, pl. templomlépcsőn, piactéren, utcán stb., amely szintén ősi aszkéta hagyomány. Az aszkéta otthona maga a világ, így kis kutijukban királyként viselkednek. Az aszkéták egy része többé-kevésbé állandó āśramokban lakik, melyek ezrével találhatók mindenfelé. Ez igen kényelmes, hiszen ingyen ételt és szállást jelent. Ezek a bābāk általában az öreg sādhuk, a mahantok, a szerzetes-aszkéták és a tudós-aszkéták. De ők is gyakran útra kelnek, hogy részt vegyenek egy fontosabb vallási ünnepen vagy zarándoklaton.

    Sok aszkéta - főleg azok, akik kutiban, barlangban vagy fa alatt élnek - az aszketizmus alapvető természetéből fakadóan meglehetősen magányos életet él. Az visszahúzódott remetéket leszámítva, akik teljesen elzárkóznak minden külvilági kontaktustól, a legtöbb sādhu igen közlékeny és barátságos. Királyságában a sādhu azt tesz, amit akar. Nem tartozik senkinek felelőséggel, csak saját gurujának. Az egyéniség hangsúlyozottan fontos elv, s bár az azonos szekta tagjai bizonyos rendszeresített formákat követnek, mindenki saját maga belátása szerint gyakorol és cselekszik. Némely aszkéta keményen gyakorol, némelyik igen lazán veszi az aszketizmust. Bár gyakran olyan emberi tulajdonségokat mutatnak fel, mint a harag, a büszkeség, az irigység stb., tudják mikor hibáznak, és nagyon is tudatában vannak az örök Isteni Jelenlét vigyázó szemeinek.

    Hadd gyakorolja a fegyelmet,
    Vagy hadd essen érzéki örömökbe.
    Hadd találja örömét társaságban vagy egyedüllétben.
    Csak az a boldog, boldog, örökké boldog,
    Kinek tudata dőzsöl
    Brahmanban.

    [Bhaja Govindam 19.] [2]

    Kapcsolódó képaláírások például :

    • Zarándokutak, zarándokhelyek
    • Koldulás, koldulás szabályai
    • Aszkéta beavatás
    • A szellemi energia szétsugárzása (darsan)

    JAY ŚRÍ RĀMA

    JAY ŚRÍ RĀMA

    Gyakorlat és Megvalósítás

    Az aszketizmus és a jóga (yoga) [3] - így a Tantra (tantrayoga) is - mint metafizikai tudomány, amely újra összeköti az egyéni lelket az abszolútummal, illetve ‘felismerteti’ azok alapvető azonosságát, egy sajátos indiai találmánynak tűnik, melynek eredetét kb. 4500 évvel ezelőttre tudjuk visszavezetni. Ugyanakkor számos elképzelés létezik a származási helyet és időt illetően, s így kulturális eredete is homályos. Némely tudós azt állítja, hogy az aszketizmus a Védák tanításából származik, melyet az ārya hódítók hoztak magukkal Indiába kb. Kr.e. 1500 körül, és az aszketizmus az ārya vallás erősödő ritualizáltsága ellenében alakult ki. A másik - egyre hangsúlyosabb - elképzelés szerint, melyet bizonyos régészeti leletek is bizonyítani látszanak, az aszketizmus és a jóga az Indus-völgyi civilizációhoz köthető, mely már Kr.e.2500-ban teljesen fejlettnek tekinthető, és az aszketizmus bizonyos korábbi samanisztikus elemekből alakult át önálló rendszerré.

    A TANTRA egy adott mester mágikus-rituális tudást hordozó, titkos tanítása, amely elsősorban olyan mágikus módszer, amelyen keresztül az ember kapcsolatba kerül az istenivel. Mint ilyen inkább tekinthető egy zárt tanítványi láncolaton alapuló, mágikus praxisra épülő beavatási rendszernek, mintsem egy vallásnak. A tantrizmus eredeti formájában egy indiai kultusz volt, de miután kezdeti formája óta folyamatosan változott, nem köthető egyetlen indiai valláshoz sem. Különböző hindu, buddhista és jain csoportok hasonló tantrikus tanokat vallanak, és hasonló tantrikus gyakorlatokat végeznek. Generációk sora specializálódott a Tantra kidolgozására és finomítására.

    Helytelen lenne a tantrizmust vallásnak nevezni, és nem mondhatjuk azt sem, hogy egy ‘gondolkodási mód’ lenne. A ‘gondolkodás’ annak általános, logikai és értelmi okfejtés értelmében éppen egyike azon okoknak, amelyek miatt az emberek kiábrándulnak a világból és szenvedőkké válnak attól. Éppen ezért a Tantra nem egy gondolkodásmód: a Tantra cselekvés. A Tantra az, amit a tantrikák (“tantrát gyakorlók”) csinálnak. Ez pedig nem olyan valami, amit könyvekből meg lehet tanulni, annak ellenére, hogy számos szanszkrit irat létezik, melyet ‘tantrának’ hívnak. Ezek az iratok konkrét leírásokat tartalmaznak arra nézve, hogy mit kell tenni, mind fizikai, mind szellemi értelemben. A tantrikus formák arra szolgálnak, hogy az emberben bizonyos “pszichoszomatikus elváltozásokat” okozzanak, és így a gyakorlót kapcsolatba hozzák saját eredeti természetével - az isteni világgal.

    A legismertebb tantrikus gyakorlatokhoz tartozó formák: a yantra (tibeti mandala, amely lényegét tekintve egy geometriai forma absztrakt szimbólumokkal) és az ehhez kapcsolódó mantra (mely lényegében egy csíraszó, illetve szólánc). A legismertebb tantrikus gyakorlatok pedig a dhyāna(meditáció) és a yoga(jóga). Ezeket más keleti vallások is átvették és alkalmazzák. A tantrizmus nyugaton ismert formája a tantrikus-jóga, melyet szexuál-jógának hívnak szexuális egyesüléseken alapuló gyakorlatai miatt, ez azonban nem fedi a teljes valóságot. A tantrikus gyakorlatok, amelyek kiterjednek a hétköznapi élet minden területére, ezt is felölelik. A tantrizmus azonban sokkal több, mint azt sokan gondolják.

    A Tantra világfelfogása alapjában abban különbözik a többi indiai rendszertől, hogy a világot mint egymásra ható erők rendszerét értelmezi. Mint ilyen a hindu lélekhit olyan speciális eseteként fogható fel, ahol a dolgokat átható isteni lélek (ātman) vagy mozgató erő (śakti) [4] a világ “finomenergiáival” (prāna , rasa, siddhi, tattva stb.) azonos, illetve azok egymásrahatásaiból áll össze. Mint ilyen a Tantra a világnak egy ‘energetikai leírását’ adja, ahol a mikro- és makrokozmosz - a világ és az ember - egységes egészet alkot: egy azonos, hatalmas “erőrendszer” tagjai. Így minden dolog egy egymástól kölcsönösen függő rendszer tagja, mely egy zárt “energiarendszert” jelent. Minden tantrikus forma célja eme rendszer és hatásmechanizmusának kiismerése, melyet a megszabadulás (mokśa) eléréséhez használ fel.

    A Tantrizmus az összes mai indiai vallás alapja és megelőző formája , amelyből az egyes indiai vallások merítettek, s melyből bizonyos formákat és gyakorlatokat beemeltek saját rendszerükbe. A Tantra alapja valóban a szexualitás. Ez alatt azonban a termékenységet és a nemzőképességet - a potencialitás két aspektusát - kell értenünk. Ezzel természetesen egyetlen archaikus vallási formától sem különbözik. Éppen ez adja meg különlegességét, hiszen a termékenység-kultuszok jó kétezer éve kihaltak az európai térségből. Pontosan korai eltűnésük miatt nem volt arra idő, hogy ezekből egy komplex vallási és filozófiai rendszer alakuljon ki. Ugyanis a tantrizmus nemcsak a szexualitás körül forog. Komplex gyakorlata szigorú életvitelből áll, összetett rítusok sokaságából, és az arra épülő meditációkból. Amikor egy sādhaka(gyakorló) eljut a lelki fejlettség egy meghatározott fokára, akkor tanító mesterétől, a gurujától felhatalmazást kap bizonyos gyakorlatok végzésére. Ezt nevezik beavatásnak. Minden gyakorlathoz tartozik egy yantra és ehhez egy hozzátartozó mantra, amelyek meditációs és jógikus használata a spirituális “felébredés” folyamatához vezet. Így a tantrikus gyakorlatot értelmezhetjük úgy, mint a gyakorló fizikai, lelki és szellemi kiteljesedését a transzcendens valóság irányába.

    Az aszkétacsoportok idejük legnagyobb részét különböző gyakorlataik végzésével töltik. Az aszkéták által végzett gyakorlatokat összefoglaló néven Jógának (yoga) nevezzük. Az aszketizmus és a Yoga, az a proto-dravida hagyomány, mely már az Indus-völgyi civilizációban is megjelent, mint a “szarvas isten” gyakorlata. Mivel a yoga a megszabadulás útját és gyakorlatát jelenti, “teljes egészében olyan sokoldalú, mint amilyen maga a megnyilvánult világ”. Nem könnyű hát körvonalazni, hogy mi az a gyakorlat és módszer, mely a megszabaduláshoz vezet.

    A yoga szó - sokféle jelentése között - azt jelenti: “iga”, “lószerszám”, “felszerelés”, “eszköz”, “fogás”, “összekapcsolás”, “egyesítés”, “eggyéválás”, “elérés”, valamint “szabály”, “törekvés”, “odaadás”, “vállalkozás”, “összpontosított figyelem”, “elmélkedés” és “elmélyedés”. Mindezen jelentések azt bizonyítják, hogy a yoga - mint rendszer - az elme irányítás alá vonását, a természet erőinek szerszámba fogását jelenti, vagyis azt a módszert és eszközt, amellyel a tudat megnyilvánulásai megzabolázhatók, megfékezhetők és irányíthatók. Az az abszolút cselekvés, melyben a természetben elénk táruló jelenségek teljes egészükben felismerhetők; melyben a különböző tudatállapotok összekapcsolódnak; melyben az anyagvilág és a meg-nem-nyilvánuló természet egy határvonalon egyesül; és melyben az Abszolúttal esik egybe a tapasztalás. Ez az Egységgel való eggyéválás a természet legvégső célja. A yoga tehát a megszabaduláshoz vezető megismerés tételeit, szabályait és útját jelenti: a megismerés és fejlődés gyakorlatát (sādhanā); azt az odaadó törekvést (vāyāma), mely a végső megszabaduláshoz vezet. Jelenti magát a gyakorlatra irányuló vállalkozást (samkappa), a gyakorlatok kulcsát képező öszpontosított gondolkodást (sati), az elme elcsöndesítését (dhyāna) és az elmélyedést (samādhi) - vagyis azt a tant és utat, mely az emberiség alapvető őstudása.

    A yogának számos ágazatát különböztetik meg. Mindegyik más, egymástól eltérő irányt követve törekszik a végső cél felé. Csupán módszerük és eszközeik különbözőek, céljuk ugyanaz: a kötöttségektől való megszabadulás (mokśa). Ilymódon a yoga összes fajtája - önmagában is - elvezethet a végső megszabadulásig. A tantrizmus szempontjából azonban a yoga nemcsak különböző módszerek eklektikus rendszere, hanem egy jól kidolgozott, egymásra épülő, egységes rendszer. Így a Tantra - mint az indiai hagyomány és a megszabadulás univerzális módszere - a Yogát saját részének tekinti, melyet maga alá rendel és melyet eszközként használ fel. Mivel a Tantra sajátossága a holisztikus, univerzális látásmód, nem választja külön a különböző aszkéta rendek által használt gyakorlatokat, hanem beépíti azt saját rendszerébe, s hierarchiába állítva a különböző cselekvéseket, különféle yogákat állapít meg, melyet a sādhaka szellemi érettségének megfelelően gyakorol, míg el nem jut az egyszerűbb gyakorlatoktól az összetettebbekig. Ennek megfelelően tantrikus szempontból a következőképpen osztályozzuk a yoga fajtákat:

    Yoga

    - Hatha-yoga - “Az Erő Jógája” :

    satkrama

    ; “Tisztító gyakorlatok”

     

    āsana & mudrā

    ; “Testtartások”

     

    pratyāhāra

    ; “Az Érzékek Visszavonása”

     

    prānayāma

    ; “Az Erők Mozgatása”

     

    nādi-abhyāsa

    cakra-abhyāsa

    ; “A Vezetékek és Erőközpontok Tudatosítása”

     

     

    - Laya-yoga - “A Feloldás Jógája” :

    Bhakti-yoga

    ; “Az Átadó Imádat Uralma”

     

    ś akti-yoga

    ; “Az Erők Uralma”

     

    Mantra-yoga

    ; “A Szavak Uralma”

     

    Yantra-yoga

    ; “A Formák Uralma”

     

     

    - Rāja-yoga - “Az Uralom Jógája” :

    Kriyā-yoga

    ; “A Cselekvés Uralma”

     

    Dhyāna-yoga

    ; “Az Elmélyedés Uralma”

     

    Kundaliní-yoga

    ; “Az Életerő Uralma”

     

    Samādhi-yoga

    ; “Az Extázis Uralma”

     

     

    - Tantra-yoga - “A Tantra Jógája” :

    Sukha-yoga (bhoga)

    ; “A Gyönyör Uralma”

     

    Cakra-puja (panca-makāra)

    ; “A Bódulat Uralma”

     

    Siddha-yoga (siddhi)

    ; “A Mágia Uralma”

    Ez a felosztás azt a sorrendet is jelenti, melyet a sādhaka is követ gyakorlatai végzésekor, hiszen az összetettebb gyakorlatok megkövetelik az egyszerűbb gyakorlatok hiánytalan ismeretét. (Például nem végez(het) rāja-yogát az, aki nem jártas a hatha-yogában. Hiszen hogyan is tudna jógikus-meditációt (dhyāna) végezni az, aki nem tudja kikapcsolni az érzékszerveit és kontrollálni a légzését.) Bár ez a sorrend az elvi alapja a “tökéletes yogának”, a ‘feladatsornak’ a végrehajtása - mely az illúziók világából (māyā) a megszabaduláshoz (mokśa) vezet - az egész mindenséget felöleli, s nem egy egyszerű gyakorlat, hanem egy egész élet állandó és folyamatos cselekvése.

    Kapcsolódó képaláírások például :

    • Varázsigék - a Mantra
    • Az isteni világ térképei - a Yantra
    • Szexuál-jóga - a tantrizmus
    • Mortifikáció - az “igázás” szélsőséges formái

     

    OM NAMMĀ NĀRĀYANA

    OM NAMMĀ NĀRĀYANA

    Meditáció és Megszabadulás

    A hindu gondolkodás az embert mint hármas szerkezetű lényt fogja fel. Az ember testből (sthúla), lélekből (jotis) és szellemből (bindu) áll, olyan mint a Lótusz, melynek gyökerei a víz alatti, sötét iszapban állnak, szára a vízben ingadozik, s virága a víz tetején borul gyönyörű virágba. Az embert durva (tamas) fénylő (satva), és finom (rajas) anyagok építik fel, melyeket különválasztva a gyakorló elindulhat belső útján.

    A meditáció a szellem erőit kutatja - célja a tudat megismerése. Különböző módszerekkel próbálja kontrollálni a tudatot, ahhoz hogy tudatosan legyen képes módosult tudatállapotokat létrehozni, illetve megszüntetni. Ha 12 másodpercig a tudat összpontosított marad, akkor kialakul a koncentrált tudatállapotot (dhārāna). Tizenkétszer ez a periódus létrehozza a meditációs tudatállapotot (dhyāna), majd tizenkétszer ez a periódus létrehozza a tökéletes elmélyedést (samādhi). A jóga célja ezen tudatfolyamatok szisztematikus megismerése és felfüggesztése, s mint ilyen a szabad szellemi elmélyedés (samādhi) elérése. Ez meghaladja az emberi tudat felső három folyamatának szintjét; az éber tudatállapot szintjét (jāgrat), az álmodás szintjét (svapna) és a mélyálom szintjét (suśupti).

    Meditáció alatt a gyakorló saját belső világával szembesül, majd túllépve személyes korlátain az univerzum titkaiban kutat - szelleme szabadon szárnyal az isteni valóságokban. Hogy a belső utazásnak irányt szabjanak, a meditációnak kötött tárgyai vannak. Kezdeti szinten valamilyen külső formára (sthúla) ‘támaszkodnak’, ehhez nyújtanak segítséget a különböző meditációs ábrák, az ún. yantrák. A yantra (“egy geometriai forma absztrakt szimbólumokkal”) lényegét tekintve egy geometriai kompozíció, amely matematikai tökéletességén túl általános jelentéseket hordoz az arhetípusok szintjén. Vallási szimbólumai többrétű jelentéssel bírnak - a szövegek gyakran furcsa nyelvezetet használnak, mely sokféle értelmezésre ad lehetőséget. A yantra közepén lévő központi magot (bindu) például többféle képpen lehet érteni: mint eszközt a koncentráció fikszálására, a kozmosz forrásának szimbólumaként, vagy amikor a kozmosz duális elképzelését tartjuk szem előtt, mint a férfi-női princípiumok végső szellemi egyesülését. Hasonló módon, a yantra minden eleme többértelmű jelentést hordoz - önmagán túlmutató, komplex erőforrás, mely központi helyet foglal el a tantrizmus ezoterikus tanaiban. Így arhetipikus formái összefüggnek az archetipikus hangok rendszereivel, a hozzá tartozó istenségekkel és kozmikus princípiumokkal, és az ezek által indukált, emberben létrejövő változásokkal. A yantrák és a ‘finom test’ összefüggései a mikro- és makrokozmosz viszonyát fejezik ki.

    A yantrák használatukat tekintve változóak. Egyes isteneknek saját yantrájuk van, melyhez megfelelő ‘csíra-szavak’ (mantra) társulnak; ahogy a Kulārnava Tantra is mondja: “A yantrát a mantra lelkesíti át”. Amikor egy gyakorló (sādhaka) a lelki fejlettségnek eljut egy meghatározott fokára, akkor beavatást nyer bizonyos yantrák és mantrák használatába. A yantra és a hozzátartozó mantra kiválasztása bonyolult folyamat, és egyedül a guru képes arra, hogy elvezesse a gyakorlót saját potens szimbólumához. Ez a legteljesebb mértékig felébreszti a belső élet-energiákat, mely ha az istennek van felajálnva, akkor a feléredés folyamatával válik azonossá. Működését úgy értelmezhetjük, mint a gyakorló fizikai, pszichológiai, és lelki kinyílását a misztérium megragadására.

    Ha a gyakorló ebben már jártas, akkor belső meditációs támákat kap, melyek általában az energiaközpontokat és az energiacsatornákat jelenti. A nādik, azaz az ‘éteri test’ vezetékeinek megtisztítása szorosan összefügg azzal a számos energetikai rendszerrel, mellyel a yoga és a tantrizmus felruházta az emberi testet, ezért a nādik rendszere is igen összetett: A három fő csatorna a suśumnā, az idā és a pińgalā. Az idā, a “frissítő szél” az ‘éteri test’ ‘női’, baloldali csatornája (nādi), mely körbetekeri a suśumnāt és a bal orrlyuknál végződik Ellenpárja a pińgalā, mely az ‘éteri test’ ‘férfi’, jobb oldali csatornája. A suśumnā az ‘éteri test’ központi csatornája, mely a kundaliní-yogában kap nagy szerepet, mert ezen csúszik fel a női energia vagy kundaliní.

    A nādik megtisztításával beinduló belső energiák (prāna vagy vāyu) az ‘éteri erőközpontokat’ (cakra) hozzák működésbe - “kinyitják a lótuszokat”. A csakrák megnyílása rejtett erőket szabadít fel az emberben - a csakrák uralása bizonyos siddhiket eredményez, melyek a szellemi fejlődés biztos jelei. Az indiai hagyomány hét erőközpontot különböztet meg, melyek a gerincoszlop mentén helyezkednek el. Minden csakra át van szőve a vezetékek legfinomabbikával, a suśumnāval. Ezeknek a központoknak kivehető alakjuk és színük van, melyet a jógi tisztán érzékel, különösen ha már a rendszer működni kezdett és a kundaliní-śakti már felgerjesztett állapotában elindult felfelé.

    Az indiai hagyomány hét erőközpontot különböztet meg, amelyet kapcsolatba hoznak a hat fonattal (plexusszal) és a homlokvarrattal (a saturafrontalisszal). Ezek alulról kezdve: Mulādhāra-cakra (“gyökér-csakra”), Svādhishtāna-cakra (“ágyék-csakra”), Manipura-cakra (“köldök-csakra”), Anāhata-cakra (“szív-csakra”), Viśuddha-cakra (“torok-csakra”), Ājňa-cakra (“homlok-csakra”) és Sahasrāra-cakra (“fejtető-csakra”). A csakrák meditációs pontokként is szolgálnak, melyek a tudatosság különböző szintjeit idézik elő. A ‘finom’ nādik megtisztításának sorrendje az anāhata-cakrātól (szív-csakra), elmélkedve a vāyu-bíján (Yam), lefelé a másik három csakráig tart, úgy mint manipura-cakra (köldök-csakra), ismételve az agni-bíját (Ram), a svādhistāna-cakra (ágyék-csakra), ismételve az apas-bíját (Vam), és végül mulādhāra-cakra (gyökér-csakra), ismételve a príthiví-bíját (Lam).

    Legvégül a gyakorló absztrakt meditációs témákat kap, melyek túlmutatnak saját személyisége határain, például a fény, az én, a világ, a lélek, az együttérzés, stb. Ezek segítségével a gyakorló eljut a legtökéletesebb elmélyedéshez. Ekkor a jógi meghaladja a tudatosság szintjét - a gondolkodó princípium (manas) végleg elkülönül a testtől és szilárdan egyesül a legfelső lélekkel (paramatman). Ezeken a szinteken már csak két elem kalauzolja a jógit: a Fény és a Hang. Ekkor a jógi megkapja “a megnyílvánult világ feletti hatalom egy bizonyos fokát”. Majd lassanként a megtisztuláson (prānāyāma) keresztül, a tökéletes belső harmónia (kavalí) megteremtésével, az állandó, megszakíthatatlan spirituális törekvésen keresztül a jóginak sikerül kivonnia magát az illúzió világából. Tudatosan mindig befelé irányúlva, végül megközelíti létének igazi forrását, megtalálja valódi, igaz Önvalóját. Az efféle csendben ott az Igazság.

    Kapcsolódó képaláírások például :

    • Kígyómeditáció - A kundalíni
    • Erőközpontok és energia-csatornák - csakrák és nádik
    • Varázserők - A siddhik
    • A megszabadulás - A moksa

    OM NAMMO ŚIVÁYA

    OM NAMMO ŚIVÁYA


    Szakirodalom

    • Tarr Dániel : A Hindu Tantra képviselői és gyakorlata . [TKBF, 1997] (Megtalálható a Néprajzi Múzeum Könyvtárában)
    • Tantra: Bharati, Agehananda - The Tantric Tradition . [Doubleday, Garden City, 1970.]
    • Burghart, R. - Indian Religion . [London, 1985.]
    • Mookerje, Ajit & Madhu Khanna - The Tantric Way . [London, New York, 1977.]
    • Rawson, Philip - Tantra, The Indian Cult of Ecstasy . [Thames&Hudson, Singapore, 1989.]
    • Varenne, Jean - Yoga and the Hindu Tradition . [Delhi, 1979.]

    Yantra:

    • Madhu Khanna - Yantra, the tantric symbol of cosmic unity . [Th.&Hud., London, 1981.]
    • Prott, P.H. - Yoga and Yantra . [The Hague, 1966.]
    • Tucci, Giuseppe - The Theory and Practice of the Mandala . [London, 1961.]

    Életmód:

    • Briggs, George W. - Goraknāth and the KānphatāYogis . [Delhi, 1973.]
    • Bhagat, M.G. - Ancient Indian Asceticism . [New Delhi, 1976.]
    • Bhardwaj, S.M. - Hindu Places of Pilgrimage in India . [Berkeley, 1973.]
    • Ghurye, G.S. - Indian sādhus . [Bombay, 1964.]
    • Hartsuiker, Dolf - sādhus - Holy Men of India . [Thames&Hudson, Singapore, 1993.]
    • Lorenzen, D.N. - The Kāpālikas and Kālāmukhas . [Los Angeles, 1972.]
    • Morinis, E.A. - Pilgrimage in the Hindu Tradition . [Oxford, 1984.]
    • Parry, J.P. - The Aghori Ascetics of Benares . [in ‘Indian Religion’, London, 1985.]
    • Tripathi, B.D. - sādhus of India . [Bombay, 1978.]
    • Veer, P.T. van der - Gods on Earth . [Groningen, 1986.]
    • Werner, K. (ed.)- The Yogi and the Mystic . [London, 1989.]

    Meditáció:

    • Avalon, Arthur - The Serpent Power . [Madras, 1953. ; New York, 1974.]
    • Basham, A.L. - Yoga - A Scientific Evaluation . [New York, 1964.]
    • Iyengar, B.K.S. - Light on Yoga . [New York, 1977.]
    • Richards, Steve - Levitation . [Aquarian, Wellinborough, 1980.]

     

    Káli Jantra 

    Helyszínrajzok :

    1) 6. terem méretarányok

    2) Az elrendezés felülnézetből

    3) Látszati terv

    Fényképek jegyzéke:

    1. Vaisnava aszkéta

    2. Vaisnava állószent

    3. szádhuk fürdés előtt a Kumbha Mehlán

    4. Visnuita aszkéta arcok

    • nága aszkéta majurászanában
    • sívaita aszkéta kukkutászanában
    • Srí Yantra - a kozmosz képe
    • goraknáth aszkéta meditáció előtt hívja istenét
    • a mindentlátó szem
    • Csinnamasztá isten szent ábrája

    11. nágá bölcsek

    Jegyzetek:

    [1] Az osztályozás márcsak azért is nehéz, mert nem minden Śaiva sādhu gyakorolja a tantrát, az azonban egyértelmű, hogy a Śaiva sādhuk közé tartoznak a tantrát gyakorlók. Továbbá a legtöbb felfogásban a Tantrát a jóga egyik fajtájának tekintik.

    [2] In Mahadevan, T.M.P. - The Hymns of śankara . [ New Delhi, 1986.] 63.old.

    [3] A yoga alatt értem a négy nagy jógát és kisebb jógafajtáit: Hathayoga, Kriyayoga, Rājayoga, Tantrayoga.

    [4] A kulturális antropológiában az animizmushoz kapcsolódó, mana-val jelölt fogalom.

    » Kulturális Antropológia - Szádhu Galéria
    » Hindu Tantra - Indiai Aszketizmus
    » Hindu Tantra - A Hindu Tantra követői és gyakorlata
    » Hindu Tantra - Siva Kultusza

    Buddha Eye

    Kérlek támogasd az Antropológia Könyvtárat!
    (Please support the Anthropology Library!)

    A TE támogatásodra is szükség van!
    (YOUR support keeps this site running. Thank you!)

    Jagganath


             

                             

     

    [« vissza ]

    Creative Commons License

    [ előre »]

    Web Matrix

    buddhism | hinduism | taoism | hermetics | anthropology | philosophy | religion | spiritualism | parapsychology | medicine | transhumanism | ufology

    Last updated: 04-04-2010