adhikārin : “jelölt” - beavatásra váró személy
aghori : a sādhuk egyik irányzata ; tiszteletük középpontjában Śiva és Durga áll
Agni : “Tűz” - védikus isten ; a kozmosz életereje {vö.: tapas}
ahimsa : “nem-ártás” - az erőszakmentesség gyakorlata ; a jaina vallás központi fogalama ; az öt erkölcsi szabály (paňcaśíla) első eleme
antaryajňa : “belső feloldás” - a meditáció olyan fajtája, amikor az összes tattvát, illetve kozmosz összes építőelemét egy vizualizált yantrában tudatilag feloldja a gyakorló
Ardhanāríśwara : śiva androgün alakja
asúra : gonosz szellem ; az istenek (deva(tā)) ellenfelei
avatāra : “alászállás” - egy istenség, általában Viśnu, különböző megtestesülései, illetve megnyilvánulási formái, adott aspektusai
avidyā : “nemtudás” - a valóság igaz voltának nem tudása
ākāśa : “tér” - az 5 tattva legfelső eleme
ālvār : tamil vaiśva szent
āśram : “remetelak” - a világtól való elvonulásra szolgáló hely ; egy adott közösség központja
āśrama : a négy életszakasz a hindu hagyományban, ezek: brahmacarya, gríhasţha, vānaprasţha, sanyāsa
āsana : “ülés” - a yogában elfoglalt testhelyzetek neve ; yoga harmadik eleme
ātman : “Tiszta Lélek” - az univerzum egyetlen igaz princípiuma
āvarna : kaszton kívüli = pl.: śākta, śramana, sādhu, siddhā, tantrika vagy yogi {ld.még pāria}
āvarana devatā : a yantra szélén elhelyezkedő, a központi istenséget körülvevő istennők
āvarana pūjā : a körülvevő istennők szertartásos imádata
bayasvinī : a yogában a jobb bokához futó nādi ; {ellenpárja a gāndhāri}
Bhairava : Śiva haragvó aspektusa
bhakta : “imádó” - egy adott istenséget közvetlenül imádó személy
bhakti : “áhítatos önátadás” - az ember és az istenség közti közvetlen, imádaton alapuló kapcsolatot hangsúlyozó vallási irányzat ; ld. bhakta
bhoga : “gyönyör” - a szexuális gyönyör, mely a tantrában a samādhival azonos {vö. sukha}
bhūgraha : “az anyag régiója” - a yantra külső, négyzet alakú részével áll kapcsolatban
bhūpura : a yantra négyzete és T-alakú bejáratai, mely a földi szférát jelenti
bindu : “kiterjedés nélküli pont” - a világ közepe, a kozmosz nem manifeszt állapotának szakrális szimbóluma ; 2) egy adott isten (deva) koncentrált erejének (śakti) helye
bíja : “mag” - egy adott erő kiáramlásának középpontja = bindu
bíja-mantra : “gyökér-szótag” - egytagú szent hang, mely egy istent illetve ‘kozmikus erőt’ nevez meg ; {ld. még mantra}
Brahmā : a Teremtő Isten - a hindu szentháromság (trimūrti) első istene
Brahman : “világlélek” - az univerzum abszolút princípiuma ; a kozmikus tudat ; a tantrában a śiva- śakti egység, a női és férfi princípiumok egyesülése
brahmacarya : “a brahman szerinti ténykedés” - az első hindu életszakasz ; serdülőként a védák tanulmányozása egy guru segítségével ; 2) szüzességi fogadalom {ld. āśrama}
brāhmana (brāhmin) : ‘pap’ ; a varna -rendszer első helyén álló személy
brāhmanā : a vedákhoz írt, szent szövegmagyarázatok
cakra : “kerék v. kör” - egy yantra; elsősorban az ‘éteri test’ belső-yantrái vagy erőközpontjai, melyeket lótuszokkal ábrázolnak ; általában hetet különböztetnek meg, ezek: mūladhara, svādišţhana, manīpūra, anahat, viśuddhā, ajňā, sahasrāra
Cinnamastā : a Bölcsesség Istennője ; Deví bölcsesség aspektusa, Kāli ötödik avatārja
cit : “Tiszta Tudat” - a legfelső princípium, mely mindenhol megnyílvánul
darśana : “nézés” - az istenség megpillantása ; 2) a hat ortodox ind filozófiai iskola kollektív neve, ezek: ňāya, Vaiśesika, Sāmkhya, Yoga, Vedānta, Mímāmsā
Daśa-Mahāvidyā : “Tíz Hatalmas Bölcsesség” - tíz istennő ‘erő-csoportosulása’, akik a hatalmas Kāli istennő tudás aspektusát jelenítik meg ; ők hozzák létre a teret
devadasi : templomi táncosnő aki táncával mutat be áldozatot az istennek
deva (tā) : egy isten(ség)
Devī : női isten ; a legelső istennő, ősanya princípium, minden istennő univerzális alapja
dhāranā : összpontosítás ; koncentráció ; a yoga hatodik eleme ; a jobb kézhez futó nādi neve
dhyāna : “elmélyedés” – meditáció, mely a samādhi elérésére irányul ; a yoga hetedik eleme
dhūni : “füst” – a penitenciaként füstöt belélegző aszkéták tüze
digambara : “égruhájú” – a jaina aszkéták egyik irányzata, akik nem hordanak ruhát {ld.még svetambara jainák}
dīkshā : egy tanonc rituális beavatása egy guru által
duhkha : “szenvedés” – az élet szenvedés teli megélése ; {a suhkha ellentéte}
Durga : női isten ; Śiva feleségének (Pārvati) haragvó, démonűző aspektusa
gana : “csapat” – 1) Śivát kísérő természetfeletti lények csapata ; 2) jaina vándorló aszkéták közössége
Ganeśa : az “Akadályok Elhárítója” ; elefántisten ; Śiva és Pārvati első, elefántfejű fia
gāndhāri : a yogában a bal bokához futó nādi ; {ellenpárja a bayasviní}
garbhagriha : “méh-terem” - egy templom legbelső terme, ahol az istenség lakozik ; ahol az isten múrtija (képe vagy szobra) található ; a yantra esetében a bindu-val azonos
Garuda : madárszerű istenség ; Viśnu hátas állata
Gāyatrī Mantra : egy jól ismert védikus mantra, mely felsorolja a kozmikus kategóriákat
gopi : “tehénpásztorlány” - Krsna kedvesei, akikkel a szexuális gyönyört (bhoga) gyakorolta
granthi : az éteri test “csomói” - a kundalinī felszállását gátolják, itt különösen erős a világ illuzórikus voltának (māyā-śakti) a hatalma
gríhasţha : “házban maradás” - a második hindu életszakasz ; családalapítás és fenntartás {ld. āśrama}
guna : “minőség(ek)” - a világot felépítő univerzális tulajdonságok; ezek: sattva ‘könnyűség’, rajas ‘mozgás’, és tamas ‘nehézség’; a prakrti (anyagi világ) építőelemei
guru : “tanító, mester” - általában saját tanításból fakadó tanokat hirdető szellemi vezető
Hanumān : Majomisten ; a majmok természet feletti erőkkel bíró hadvezére ; Rāma és Sīta segítőtársa, a Rāmayāna kedvelt alakja
hastijihvā : “elefántnyelv” - a yogában a bal lábtól a jobb oldalra futó nādi neve ; {ellenpárja a yaśasvinī vagy śankhini}
hatha-yoga : “Erő Jóga” - a megtisztulás és erőfelhalmozás gyakorlata elsősorban āsanák és prānayāma segítségével {ld. még yoga fajták}
Icchā-śakti : “Akarat-Erő” - a śakti hármas energiáinak egyike; a másik kettő erő a Tudás (jňāna) és a Cselekvés (kriyā)
idā : “frissítő szél” - az ‘éteri test’ ‘női’, baloldali csatornája (nādi), mely körbetekeri a sushumnā t és a bal orrlyuknál végződik ; {ellenpárja a pińgalā}
Ishţa-devatā : egy gyakorló személyes, választott istene, melyett általában a guru választ ki számára
jaina : “győztes” - az indiai Jaina vallás követője, melynek középpontjában az ahimsa áll ; két fő aszkéta-irányzattal, melyek a digambara és a svetambara (= ārhatā)
jīva : “létező” - 1) jaina szent ; 2) a lélek (ātman)
joti : természet formálta Śiva-lińgamok
Jňāna-śakti : “Tudás-Erő”- a śakti hármas energiáinak egyike; a másik kettő erő az Akarat (icchā) és a Cselekvés (kriyā)
jňāendriya : a világ érzékelésének öt tevőleges eleme : hallás (fül), érzés (bőr), látás (szem), ízlelés (nyelv), és szaglás (orr)
kalpa : mítikus időegység ; egy Brahma-nap, vagyis 1000 yuga
kaňchuka : “gátló tényező” - a Világ (prakŗti) kialakulása során létrejövő “fátylak”, melyek eltakarják az abszolút igazságot
karma : “tett” - egy meghatározott cselekedet és annak következményei ; 2) rituális tett
karmendriya : az akcionalitás öt tevőleges eleme : menés (lábak), fogás (kezek), beszélés (száj), nemzés (nemiszervek), és ürités (kiválasztószervek)
kaula : a tantrizmus “bal-oldali” irányzata {ld. még nāth}; ellenpárja a samayin
Kāli : “Idő” - a Halál Istennője ; Śiva egyik párja, Deví haragvó aspektusa
Kāma : “Vágy” - a Testi Szerelem istene ; a szexuális erő
Krsna : “Fekete” - Viśnu nyolcadik avatārja ; a Mahābharāta hőse
Kriyā-śakti : “Cselekvő-Erő” - a śakti hármas energiáinak egyike; a másik kettő erő az Akarat (icchā) és a Tudás (jňāna)
kuhú : “újhold” - a yogában a végbéltől a heréken és a nemi szerven át a jobb szemhez futó nādi
kumbhaka : “lezárás” - légzésvisszatartás a yogában, mely a tapast gerjeszti
kundalinī : az ember látens pszichikus ereje, mely a gyökér-cakrában, a Mūlādhāra -cakrában van összetekeredve a gerincoszlop alján ; az azt megtestesítő istennő neve
laya-karma : “szétoldó cselekvés” - a tantrikus módszer ; befelé forduló involúció, a yantra perifériájáról betörés az örök középpontba
laya-yoga : “Feloldó Jóga” - a befelé fordulás és az ‘éteri test’ felépítésének gyakorlata elsősorban rítusok (bhakti-yoga), koncentrációs gyakorlatok (śakti-yoga), mantrázás (mantra-yoga) és vizualizációs gyakorlatok (yantra-yoga) segítségével {ld. még yoga}
lińga : Śiva absztrakt formája, mely a lińgam és a yoni, a férfi- és női princípiumok egyesülését szimbolizálja
lińgam : “jel” - a kozmikus férfi energiát jelképező szimbolikus férfi nemiszerv ; Śiva jelképe
līlā : “játék” - a śakti kreatív, teremtő aktivitása ; a māyātól megszabadult ātman tulajdonsága
Lokapāla : a Tér nyolc irányának istenei, akik a yantra szent tereit védik
mahāsiddhi : “nagy varázserő” - yoga útján elérhető nyolc mágikus képesség ; a tantra-yoga eredményei ; Ezek : animā (kicsivé válás ereje), mahimā (naggyá válás ereje), laghimā (könnyűvé válás ereje (levitáció, vizenjárás)), iśatā (nehézzé válás ereje (kimozdíthatatlanság)), prākānya (töretlen akarat ereje (telepátia, clairvoyance)), prāpti (mindenhová elérés ereje (alakváltoztatás, teleportáció)), vaśítva (természet legyőzésének ereje (varázslás)), iśítva (vágyak beteljesítésének ereje (“parancsolás”)).
Mahāvidyā : “Tíz Hatalmas Bölcsesség” - tíz istennő, akik a hatalmas Kāli istennő tudás aspektusát jelenítik meg ; ők hozzák létre a teret
maladeva : Dél-Indiai erdei démon(ok)
mandala : “kör” - elsődleges formákból felépülő szent ábra, mely istenképeket is tartalmaz ; meditációhoz, illetve rituálékban használt tárgy = yantra
mantra : szent hang(sor), mely legfelső formájában valamilyen kozmikus elv vagy erő megnevezése, illetve ennek vibrációja és inkantációja
mātrkā : a szanszkrit abc valamely betűje, mely az adott kozmikus hang örök aspektusát fejezi ki
mātrkā-nyāsa : szent gyökér-mantrák rituális kivetítése az emberi test különböző pontjaira
māyā : “látszat” - a nem-valós, illuzórikus világ ; a látszólagos valóság
Māyā Śakti : a kozmosz teremtő ereje; a világ illúzió természete
Meru : a szent hegy ; a világ abszolút középpontja
Mohini : “Megtévesztő” - női isten ; Viśnu női formája
mokśa : “megszabadulás” - a māyā erejétől elszakadt állapot
Mucilinda : az elmélkedő Buddhát megvédő kígyóisten buddhista neve = hindu Seśa vagy Anānta, jain Dhargnendra {ld. még: nāga}
mudrā : “pecsét” - 1) szent kéztartás, mely erőket képez le ; 2) āsanához kapcsolódó belső gyakorlat
Mukteśvara : Śiva egyik neve
muni : vándorló (jövendőmondó) aszkéta {vö. még: śramana, sanyāsin, sādhu)
Muruhan : hadisten ; Skandra (Kārttikeya) tamil neve
mūla-trikona : “nagy háromszög” - a női princípium archetipikus szimbóluma
mūrti : az istenség lakóhelye ; az isten antropomorf képe
Nandi : “Boldog” - bikaisten ; Śiva bika hátas állata
Narasimha : oroszlánisten ; Viśnu negyedik, oroszlán avatārja
nāda : Kozmikus Hang, mely ‘éteri’ vibrációkként nyílvánul meg
nādi : az ‘éteri test’ vezetékei ; a három fő csatorna a sushumnā , az idā és a pińgalā ; {ld. még: kuhú, viśvodarā, payasviní, sankhiní, vāruņi, sarasvātí, hastijívā, yaśasviní, yasovati, púśā, bayasviní, gāndhāri}
Nādātmikā śakti : a Kozmikus Hang principiális energiája
nāga : “kígyó” - kígyóistenek, akik a rejtett tudást birtokolják ; királyuk Nāgarāja
Nātārāja : a “Tánc Ura” - Śiva egyik neve ; Śiva aki táncával tartja életben a kozmoszt
nāth : śaiva yogi ; a rāja-yoga gyakorlója {ld. még kaula}
Nityā-Śakti : az “Örökök” - tizenhat istennő ‘erő-csoportosulása’, akik egy-egy holdfázist jelenítenek meg ; ők hozzák létre az Időt
niyāma : “erények gyűjtése” ; a yoga második eleme
nīrvāna : “ellobbanás” - a megszabadulás buddhista fogalma ; a māyāból való kikerülés ; ellenpárja a samsāra
nyāsa : istenségek rituális kivetítése az emberi test különböző pontjaira
padma : “lótusz” - a kibomló energiák szimbóluma ; a cakra szinonimája
paňcarātra : a tantrikus Vaiśva filozófia
paňcabhúta (bhúta) : “öt elem” - a fizikai világ öt fő eleme : Föld (prthiví), Víz (apas), Tűz (tejas), Levegő (vayu), Tér (akasa) = vö. tattva
paňca-makāra : az “Öt M” - élvezeti szerek használata, ezek: mada (alkohol), mamsa (hús), matsya (hal), mudrā (drog), marithuna (szexuális egyesülés)
paňcaśīla : az ‘öt erköcsi szabály’, ezek: ahimsa (erőszakmentesség), sattya (igaz beszéd és cselekedet), asteya (nem lopás), brahmacarya (szüzesség), és sura-matta (a bírvágy leküzdése - bódítószerektől való mentesség)
paňcopacāra : szertartásos imádat az öt elemnek megfelelő öt rituális áldozattal: étellel, szantál kenőccsel, égő olaj-lámpával, füstölővel és virággal
payasviní : “tejben bővelkedő” - a yogában a fülhöz tartozó egyik nādi {ld. még: sankhiní}
pāria : “érinthetetlen” - kaszton kívüli ; = pl.: szent ember, templomi táncosnő (devadasi), családi kurva, stb. {ld. még: āvarana }
Pārvati : női isten ; Śiva felesége ; a Himālaya (Parvata) lánya
pińgalā : az ‘éteri test’ ‘férfi’, jobb oldali csatornája (nādi) ; {ellenpárja az idā}
pīţha : egy istenség szent lakhelye ; zarándokhely
píţha-sthāna : egy istenség szent helye; a yantrában a bindu-val azonos
pradakśina : szent tárgyak, fák, szentélyek tiszteletet kifejező, az óramutató járásával megegyező körüljárása
Prakrti : anyagi természet - a három guņa által meghatározott kreatív, kozmikus erő ; a női princípium = Śakti ; {ellenpárja a purusa}
pralaya : “föloldódás” - a világ elpusztulása minden világkorszak (kalpa) végén ; a megszabadulás
pratyāhāra : “az érzékek visszahúzása” - befelé fordulás ; a yoga ötödik eleme
prasāda : “isteni kegy” - szertartások végeztével szétosztott áldozati ajándék ; az isten áldása
prāna : a kozmosz életereje, a lélegzet hordozza ; a yogában az öt vāyu
prānapratisţhā : az életerő bevitelének rítusa a yantrába, annak érdekében, hogy élő szimbólummá váljon
prānayāma : “erőmozgatás” - az életerők légző gyakorlatokkal történő szabályozásának jógikus módszere ; a yoga negyedik eleme
purāna : “régiség” - 18 nagy népi legenda ; a hindu istenek cselekedeteinek történetei
Purusa : a mozdulatlan közép - a férfi princípium ; Śiva lényege ; {ellenpárja a prakrti}
pújā : szertartásos imádat rituális áldozatokkal
púśā : “holdharmat” - a yogában a bal csípőtől a jobb szemhez futó nādi ; {ellenpárja a yasovati}
rajas : “mozgás” - a három guņa egyike ; az univerzum kinetikus tulajdonsága
Rādha : Krsna szerelme ; a legkedvesebb gopi
rāja-yoga : “Király Jóga” - az extázis (samādhi) elérésének a gyakorlata elsősorban meditációs gyakorlatok (dhyāna-yoga), kötött cselekvések (karma-yoga), kundalin ī gyakorlatok (kundalinī -yoga), és extázis gyakorlatok (samādhi-yoga) segítségével
Rāma : Viśnu hetedik avatārja ; a Rāmayāna hőse
rāsa : “íz” - a dolgok legbelső milyensége ; esztétikai kategória ; 2) a Rasayāna alapelve
riśi : “bölcs” - a vedák szerzőinek a neve
rţa : “rend” - a világ mozgáshoz kötött, harmonikus rendje
Rudra : “Üvöltő” - védikus viharisten ; Śiva lehetséges előképe
śaiva (śivaita) : Śiva követője ; {ellenpárja a vaiśva illetve a śākta}
śakti : a női princípium - a kozmosz kreatív, mozgató ereje ; a teremtés energiája
śākta : olyan gyakorló (sādhaka) vagy imádó (bhakta) aki a kozmikus erő női formáját (śakti) követi
śiva : a férfi princípium - a Kozmikus Tudat abszolút princípiuma ; A Pusztító - a rombolás istene ; a hindu szentháromság (tŗmūrti ) harmadik istene ; ellenpárja a Śakti
śramana : “küszködő” - aszkéta {vö. még: sanyāsin, sādhu, muni}
Śrī-Vidyā : a Legfelső Istennő (Deví) tudás aspesktusa, illetve 15 tagú mantrája
sadańga : az istenkép csinálás indiai elmélete - hat elven alapuló formák használata
Saţkarma : hat mágikus rítus, melyet a tantrikák használtak okkult tudások megszerzésére és világi célok eléréséhez ; ezek: Śhāntikarma, Vashikara n a, Stambha n a, Vidvesana, Uccāţan, és Mārana
samādhi : “összehozás” - a yoga végcélja, az ember és a kozmosz egyesülése ; a jógikus eksztázis állapota ; a tantrában a bhogával azonos : a sukha állapota ; a yoga 8. eleme
samayacāra : olyan tantrikák, akik a kozmosz testének absztrakt imádatát folytatják
samayin : a tantrizmus “jobb oldali” irányzata ; ellenpárja a kaula
samsāra : “létforgatag” - az illúzió természetű világ (māyā) buddhista fogalma ; {ellenpárja a nīrvāna }
samvit : “tudatosság” - Śiva és az ő potenciális ereje mint legfelső princípium
samyāma : “igázás” - a yoga nyolc tagjából az utolsó három összefoglaló neve
sangha : buddhista szerzetesi közösség {vö. jaina gana}
sankhinī : “gyöngyház” - a yogában a fülekhez tartozó egyik nādi ; {ld. még payasvinī }
sanyāsa : “minden ledobása” - a negyedik hindu életszakasz ; otthontalan, mindenről lemondott életmód {ld. āśrama, sanyāsin}
sanyāsin : remete ; az emberi élet negyedik szakaszában járó aszkéta {vö.még sādhu, muni}
sarasvātī : a yogában a nyelvhez vagy bal vállhoz tarozó nādi ; {ellenpárja a vāruni }
Sarvasti : női isten ; a tudomány és művészet istennője ; Brahmā felesége
sati : a megözvegyült feleségek rituális halála
sattva : “való” - ‘könnyűség’ v. ‘tisztaság’ ; a három guņa egyike ; az univerzum potencialitásának tulajdonsága ; kiegyensúlyozottság
sādhaka : (tantrát) gyakorló személy {ld.még tantrika}
sādhanā : (lelki) tanítás v. tan illetve annak lelki-gyakorlata ; jógikus (koncentrációs) gyakorlat {vö. dhāranā}
sādhu : “aszkéta” - a világtól elfordult, szent ember ; általában Śiva követője {vö.még muni}
sāmkhya : az ind filozófia egyik fő irányzata; a hat darśana egyike, melyet Kalipa [kb. Kr.e.500] alapított és amelyik nagy hatással volt a tantrizmusra. Ez a rendszer 25 tattvát különböztet meg, mely alapját képezte a kozmosz Śiva-Śakti evolúciós képzetének, mely 36 tattvát különít el.
siddhi : “mágikus erő” - aszkézis és jógikus gyakorlatok eredménye ; a siddhā ereje {ld.még mahāsiddhi}
siddhā : “célját elért” - olyan yogi, aki mágikus erőkkel (siddhi) bír
Sīta : Rāma felesége ; a Rāmayāna hősnője
Skandra : hadisten ; Śiva és Pārvati második gyermeke
soma : az istenek itala ; a soma istene ; a védikus áldozatok egyik fő áldozata ; az indiai légyölő-galóca levéből készült erősen hallucinogén főzet, melyet áldozatként fogyasztanak
srisţi-krama : “a teremtés rendje” - a yantra evolúciós szemlélete, a binduból kiáramló teremtés folyamatának felfogása
sukha : “élvezet” - az élet gyönyörteli megélése ; a duhkha ellentéte {vö. bhoga}
sushumņā : az ‘éteri test’ központi csatornája (nādi), melyen felcsúszik a női energia, vagy kundalinī ; a másik két fő vezeték az idā és a pińgalā
Súrya : Nap Isten
svetambara : “fehér ruhájú” - a jaina aszkéták fő irányzata {ld. még: digambara jainák}
tamas : “sötét” - ‘nehézség’ ; a három guņa egyike ; az univerzum tehetetlenségének tulajdonsága ; rendezetlenség
tanmātra : “finom elemek” - erőhordozók ; az anyagi világ energiái
tantra : “szövedék” - a világot mint erőt (śakti) felfogó tan, illetve az erre épülő gyakorlat és filozófia ; a klasszikus hindu írások egyik fajtája
tantra-yoga : “Tantra Jóga” - az extázis (samādhi) állandóvá tételének gyakorlata elsősorban szexuális gyakorlatok (bhoga), élvezeti szerek használata (paňca-makāra), és varázserők megszerzésének (siddhi) segítségével {ld.még yoga fajták}
tantrika : tantrikus tanok követője {ld.még sādhaka}
tapas : “belső tűz” - jógikus gyakorlatokkal gerjesztett belső hő ; a jógikus gyakorlat (sādhanā) ereje ; 2) vezeklés
tattva : kozmikus princípium - olyan univerzális kategóriák, melyből a világ felépül ; az öt klasszikus tattva a Pŗthivi (Föld), Apas (Víz), Tejas (Tűz), Vayu (Levegő), Akaśa (Tér)
tāmbúla : bétel - ajzószer ; az áldozati adományok gyakori része
tīrtha : “gázló” - az emberi és isteni világot összekötő út
tīrthankara : “gázlókészítő” - jaina szent
trimúrti : a “hindu szentháromság” - Brahmā a Teremtő, Viśnu a Fenntartó, és Śiva a Pusztító
upanisad : “titkos tanítás” - a vedanta filozófia utolsó tanításai ; a védák utolsó könyvei, ezek: Íśa-, Kena-, Katha-, Praśna-, Mundaka-, Māndúkya-, Aitareya-, Taittiríya-, Brihadāranyaka-, és Cāndogya-upanisad
vaiśva (viśvaita, viśnuita, vaishņava) : Viśnu követője ; {ellenpárja a śaiva}
varna : “szín” - a hindu kasztrendszer, ezek: brāhmana (pap), kśatr ī ya (harcos), vaiśya (paraszt v. kereskedő), śūdra (munkás), + pāria vagy harjan (érinthetetlenek)
Varuna : védikus isten ; a Vizek ura
vāruni : a yogában a jobb vállhoz tartozó nādi ; {ellenpárja a sarasvātí}
vānaprasţha : “erdőt járás” - a harmadik hindu életszakasz ; (erdei) remeteségbe vonulás {ld. āśrama}
vāstu : “hely” - egy épület alaprajza ; építő- vagy lakóhely
vāyu : az ‘étrei test’ prānái, ezek: prāna, samāna (össze), udāna (föl), vyāna (szét), apāna (el)
veda : “tudás” - a hindu filozófia alapkönyvei, ezek: ŗg-veda, Yajur-veda, Sāma-veda, és Atharva-veda
vibhūti : az áldozati tűz hamuja
Viśnu : a Fenntartó - a megőrzés istene ; a hindu szentháromság (trmūrti ) második istene
viśvodarā : “minden belek” - a yogában a bal kéztől a jobb arcig futó nādi
Vrtra : a felhőket elrabló védikus démon
yantra : szent (geometriai) ábra - egy istenség illetve erő absztrakt szimbóluma, geometrizált leképezése ; erőket magába sűrítő ábra, melyet meditációs tárgyként és rituálékban használnak = mandala
yaśasvinī (śankhini) : “ünnepelt” - a yogában a jobb lábtól a bal oldalra futó nādi ; {ellenpárja a hastijihvā}
yasovati : a yogában a jobb csípőtől a bal szemhez futó nādi ; {ellenpárja a pūśā}
yāma : “megtartóztatás” ; önkontroll ; a yoga első tagja = paňcaśīla
yoga : “leigázás” - a szabaduláshoz vezető egyik lehetséges utat megmutató módszer és az erre épülő ind filozófiai irányzat és tudomány ; főbb irányzatai a Hatha-yoga, a Laya-yoga, a Rāja-yoga és a Tantra-yoga ; Patanjali rendszerében “nyolc ág”-ból áll, ezek: yāma, niyāma, āsana, prānayāma , pratyāhāra, dhāranā, dhyāna, samādhi
yogi : “kereső” - yogát gyakorló személy, aki a kozmosszal való egységet akarja elérni
yoginí : yogát gyakorló női aspiráns
yoni : a kozmikus női energiát jelképező szimbolikus női nemi szerv ; Devī jelképe
yoni-mandala : lefelé fordított háromszög (mūla-trkona ), mely a kozmosz kreatív energiáit szimbolizálja ; a śakti szimbóluma
yuga : “világkorszak” - egy ‘eon’ 4 yugaból áll: Satya-yuga (1.728.000 év), Treta-yuga (1.290.00 év), Dvāpara-yuga (864.000 év) és Kāli-yuga (432.000 év)

[« tartalom ]

Śrí Yantra

BIBLIOGRÁFIA

Word formátumban [« word ]

Tarr Dániel : Siva Kultusza . [ELTE, 1999]

Eredeti szövegek

Védák és Védangák

Ahirbudhnya Samhitā . [ed.&intr.: Schrader, Otto; Madras, 1916.]
Atharva Veda . [transl.: Bloomfield, M.; Oxford, 1897.]
Atharva Veda Samhitā . [Vols. I-II. transl.: Whitney, W.D., revised, ed.: Lanman, C.R.; Cambridge, Mass, 1905.]
Bhāvanopanisad . [transl.: Mitra, S.; Madras, 1976.]
Bhrigu-Samhitā . [in the collection of ‘Pandit Vishnu Narāyana’, London, N.d.]
Ganita Kaumudi of Narāyana Pandita . [ed.: Shastri, M.D.; Banaras, 1942.]
Hymns of the Rig Veda . [Vols. I.-II. transl.: Griffith, R.T.H.; Banaras, 1862.]
Sākta Upanisad . [transl.: Krishna, W.A.G.; Madras, 1967.]
Yajur Veda . [transl.: Griffiths, R.T.H.; London, 1899.]
Yoga Upanisads . [transl.: Srinivasa, Ayyangar & ed.: Murti, Srinavasa; Madras, 1952.]
Vidyalankar, S. - The Holy Vedas . [Delhi, 1983.]

Magyarul:

Rigvéda - Teremtéshimnuszok . [ford.: Fórizs László; Farkas Lőrinc Imre Kiadó, Budapest, 1995.]
Upanisadok I-II-III. . (Brihadāranyaka Upanisad) [ford.: Tenigl-Takács László; Farkas Lőrinc Imre Kiadó, Budapest, 1994.]
Sankara - A Brahma-szútra magyarázata . [ford.: Ruzsa Ferenc; Kossuth, Budapest, 1996.]
Sankara - A Védánta Filozófiája . [ford.: Fajd Ernő; Farkas Lőrinc Imre Kiadó, Budapest, 1996.]

Puránák

Bhagavad-Gíta . [transl.: Prabhavananda, Swami and Isherwood, Christopher; New York, 1972.]
Devibhagāvata Purāna . [transl.: Vijnanda, Swami.; Allahabad, 1921-3.]
KālikāPurāna . [transl.&intr.: Kooij, K.R. van; Leiden, 1972.]
Mārkandeya Purāna . [transl.: Pargiter, E.F.; Calcutta, 1904.]
Worship of the Goddess according to the Kālikā Purāna . [Part I. transl.&intr.+notes: Kooij, K.R. van; Leiden, 1972.]

Magyarul:

Bhagavad-Gítā - A Magasztos Szózata . [ford.: Lakatos István ; Európa, Budapest, 1987.]
Az Eredeti Bhagavad-Gítā . [The Bhaktivedanta Book Trust, 1989.]
Indiai regék és mondák . [ford.: Baktay Ervin ; Móra, Budapest, 1977.]
Srímad Bhagāvatam (1-12) . [The Bhaktivedanta Book Trust, 1992-1996.]
Rámajána és Mahábharata . [ford.: Baktay Ervin; Európa, Budapest, 1960.]
A 84 Mahásziddha legendái . [ford.: Soós Sándor; kézirat].
Dzsajadéva - Gíta Govinda . [ford.: Weöres Sándor; Magvető, Budapest, 1982. ]

Tantrák

Gandharva Tantra . [ed.&intr.: Kak, R.C. & Shastri, H.; Srinagar, 1934.]
Guhyasamāja Tantra . [Bagchi, S.; Darbhanga, 1965.]
Kali Tantram . [ed.& Hindi transl.: Sukla, R.; Prayag, 1972-3.]
Kāma-Kalā-Vilāsa . [ed.&transl.: Avalon, A.; Madras, 1953.]
Kāmaratna Tantra . [ed.&intr.: Goswami, T.; Shillong, 1928.]
Karpurādistotra . [ed.: Avalon, A.; Calcutta, 1922.]
Kaulāvalinirnayah of Jnānanda Paramahamsa . [transl.: Avalon, A.; Calcutta, 1928.]
Kulārnava Tantra . [ed.&intr.: Avalon, A.; Madras, 1965.]
Laksmi Tantra . [transl.: Gupta, S.; Leiden, 1972.]
Lalitāsahasranāman & Bāhskārya komm. [transl.: Ananthakrishna, S.R.; Madras, 1972.]
Mahānirvāna Tantra - The Tantra of Great Liberation . [transl.: Avalon, A.; New York, 1972.]
Mahesvara Tantra . [ed.& Hindi transl.: Misra, N.M..; Bombay, 1902.]
Mālinivijayottara Tantra (Sri) . [ed.: Shastri, M.; Bombay, 1922.]
Nispannayogāvali . [ed.: Bhattacharyya, B.; Baroda, 1949.]
Nityasodasikarnava . [komm.: Vidyananda, S. & A.; Banaras, 1968.]
Rishi Mandala Yantra Puja . [Hindi transl.: Shastri, M.; Bombay, 1915.]
Sākta-Darsana of Hayagr í va . [ed.&intr.: Abhyankar, K.V.; Poona, 1966.]
Sāktapramodah . [Bombay, 1931.]
Sākta Upanisad . [transl.: Krishna, W.A.G.; Madras, 1967.]
Sāktisangama Tantra . (Sundarikhand) [ed.&transl.: Bhattacharyya, B.; Baroda, 1947.]
Sāradātilaka Tantra . [ed.&intr.: Avalon, A.; Calcutta, 1933.]
Sat-Chakra-nirupana . [in Woodroffe (Avalon, A.) - The Serpent Power ; Madras, 1952.]
Saundaryalahari - The Flood of Beauty . [ed.&transl.: Brown, N.W.; Cambridge, Mass, 1958.]
Saundarya-Lahari with comm. [transl.: Sastri, S.S.& Ayyangar, T.R.S.; Madras, 1972.]
Silpa-Prakāsa by Ramachandra Kaulacara . [transl.: Boner, A.& Sarma, S.R.; Leiden, 1966.]
Siva Samhit ā . [transl.: Vasu, Chandra; Allahabad, 1905.]
Srichakrasambhara Tantra . [ed.: Samdeep, K.D.; Calcutta, 1919.]
Tantrabidhāna + Vija-Nighantu & Mudrā-Nighantu . [ed.: Avalon, A. & Vidy ā ranta, T.; Calcutta, 1913.]
Tantrarāja Tantra . [ed.: Woodroffe, Sir John; Madras, 1954.]
Tantrasāra . [ed.: Vagisa, Sri Krishnananda; Banaras, 1938.]
Tantrasāra (Brihat) of Krishnananda Agamvagish . [Vols. I-II. ed.& Bengali transl.: Mukhopadhyay, U. & S.; Calcutta, n.d.]
Tantra-tattva . (Principles of Tantra) [Vols. I-II. ed.: Woodroffe, Sir John; Madras, 1953.]
Tantric Sāhitya . (in Hindi) [+ comm.: Kaviraj, Gopinath; Banaras, 1972.]
Tārā-Bhakti-Sudhārnava . [ed.&intr.: Avalon, A.; Calcutta, 1940.]
Tārā-Rahasyam . [ed.& Hindi comm.: Shastri, S.; Banaras, 1970.]
Uddisi Tantra of Ravana or Mahadeva. [Hindi transl.: Diksita, R.; Delhi, n.d.]
Vākyapadiyam (Brahmakanda) of Bhartrhari . [transl.: Varma, S.; New Delhi, 1970.]
Varivasyā-Rahasyam . [ed.: Sastri, S.; Madras, 1968.]
Vāstusāstra . Vol. I. with special reference to Samaranganasutradhāra of Bhoja . [transl.: Sukla, D.N.; Chandigarh, 1960.]
Yantra Samskārapaddhiti . (in Hindi) [Tract No.11. by Kanhailal; in Miscellaneous Tracts (Laxmi Narayam Press), Moradabad, 1899.]
Yantracintāmani . [Hindi transl.: Misra, B.P.; Bombay, 1967.]
Yantrasāra Tantram . in Tantrasāra . [ed.: Chattopadhyaya, R.; Calcutta, 1292 BS.]
Yogini-Hridaya . [+ comm. by Dipik ā of Amritānanda and Setubandha of Bhāskara Rāya; Banaras, 1963.]

Egyéb

Acharya, P.K. - Mānasāra . [(Architecture of ~); London, 1933-4.]
Chetanānanda, Swāmi {transl.} - Avadhuta Gitāof Dattātreya : The Song of the Everfree . [Calcutta, 1973.]
Growse, F.S. - The Rāmayāna of Tulasidāsa . [Delhi, 1987.]
Kumar, S. - The Vision of Kabir . [Ontario, 1984.]
Mahadevan, T.M.P. - The Hymns of Sankara . [New Delhi, 1986.]
Miller, B.S. {transl.} - Jayadeva’s Gitāgovinda : The Lovesong of the Dark Lord . [New York, 1977.]
Patanjala - Yoga-Sutra . [transl.: Bengali Baba; Poona 1949.]
Pratyagatmananda, Saraswati - Japa Sutram . [Madras, 1971.]
Shankaranarayanam, S. - Devimahātmyam : Glory of the Divine Mother . [Pondicherry, 1968.]
Tagore, R. - Songs of Kabir . [New Delhi, 1985.]

Magyarul:

Patandzsali - Jógaszútra . [ford.: Fórizs László ; in Dhammapada - Az erény útja . Farkas Lőrinc Imre, Budapest, 1994. ]

Szakirodalom

Tantra

Avalon, Arthur - Tantra of the Great Liberation . [Dover, New York, 1972.]
Basham, A.L. - The Wonder that was India . [London, 1967.]
Beane, Wendell Charles - Myth, Cult and Symbols in Sākta Hinduism . [Leiden, 1977.]
Bharati, Agehananda - The Tantric Tradition . [Doubleday, Garden City, 1970.]
Burghart, R. - Indian Religion . [London, 1985.]
Coomaraswamy, Ananda K. - Dance of Siva . [New Delhi, 1973.]
Das, S. - Sakti and Divine Power . [Calcutta, 1934.]
Dasgupta, S.R. - Obscure Religious Cults . [Calcutta, 1946.]
Deussen, Paul - The Philosophy of the Upanishads . [New York, 1966.]
Eliade, Mircea - The Two and the One . [London, 1962.]
Gonda, J. - Aspects of Early Vishnuism . [Utrecht, 1954.]
- Change and Continuity in Indian Religion . [The Hague, 1965.]
- Vishnuism and Saivism - A Comparison . [London, 1970.]
Jansen, M. - The Indus Civilization . [Cologne, 1986.]
Kinsley, David R. - The Sword and the Flute - Kāli and Krisna . [Berkeley, 1975.]
Mahdihassan, S. - Indian Alchemy or Rasayana . [Motilal Banarsidass, New Delhi, 1991.]
Monier-Williams, M. - Brahmanism and Hinduism - Religious Life and Thoughts in India . [London, 1891.]
Monier-Williams - A Sanskrit-English Dictionary . [New Delhi, 1974.]
Mookerje, Ajit & Madhu Khanna - The Tantric Way . [London, New York, 1977.]
Prabhavananda, Swami - The Spiritual Heritage of India . [London, 1962.]
Radhakrishnan, S. - History of Philosophy, Eastern and Western . [Vol. I., London ,1973.]
Rawson, Philip - Tantra, The Indian Cult of Ecstasy . [Thames&Hudson, Singapore, 1989.]
Saraswati, Sunyata & Avinasha, Bodhi - Jewel in the Lotus . [Tantrika International, 1994.]
Sharma Ācā rya, Sri Rāma - The Great Science and Philosophy of Gāyātri . [Mathura, 1991.]
Sharma, C. - A Critical Survey of Indian Philosophy . [Mathura, 1991.]
Sullivan, H.D. - A Reexamination of the Religion of the Indus Civilization . [in ‘History of Religion’ Vol. 4. (1): 115-25, 1964.]
Varenne, Jean - Yoga and the Hindu Tradition . [Delhi, 1979.]
Wheeler, M. - The Indus Civilization . [Cambridge, 1968.]

Magyarul:

Eliade, Mircea - Az Örök Visszatérés Mítosza . [Európa, Budapest, 1993.]
Eliade, Mircea - A Jóga - Halhatatlans ág és Szabadság . [Európa, Budapest, 1996.]
Eliade, Mircea - Vallási Hiedelmek és Eszmék Története . [Osiris-Századvég, Budapest 1994.]
Glasenapp, Helmut von - Az Öt Világvallás . [Gondolat, 1987.]
Kaczvinszky József - Kelet Világossága I-II-III. . [Kötet, Nyíregyháza, 1994-95.]
Paul Brunton - India Titkai . [Sorger Kolon, 1991.]
Stefanovics Attila - A mágikus gondolkodás megnyilvánulásai a buddhista szahadzsíják kultuszában . [Szakdolgozat, Tan Kapuja Buddhista Fõiskola, 1996.]
Tenigl-Takács László (szerk.) - India Bölcsessége . [Tan Kapuja, Budapest, 1994.]
Wojtilla Gyula - A mesés India . [Gondolat, Budapest, 1988.]
Waterstone, Richard - India . [MKK-Helikon, Budapest, 1996.]

Yantra-Mantra

Blair, L. - Rhythms of Vision . [London, 1975.]
Bolton, N.J. & D. Nicol, G. M. - The Geometry of Sri Yantra . [in ‘A Journal of Religion and Religions’, Vol. 7: 66-85., Spring 1977.]
Boner, Alice - Principles of Composition in Hindu Sculpture . [Leiden, 1962.]
- The Symbolic Aspect of Form . [in ‘Journal of Indian Society of Oriental Art’, Vol. XVII: 40., 1949.]
Cammann, Schuyler - Islamic and Indian Magic Squares . [in ‘History of Religion’ Vol.8. No.2.: 275-286.]
Campbell, J. - The Masks of God - Oriental Mythology . [London, 1962.]
Coomaraswamy, Ananda K. - Figures of Speech or Figures of Thought . [London, 1946.]
- The Transformation of Nature in Art . [New York, 1956.]
Inderjit, I. - Science of Symbols . [New Delhi, 1978.]
Jhavery, M.B. - Comparative and Critical Study of Mantrasāstra . [Ahmedabad, 1944.]
Kramrisch, Stella - The Hindu Temple . [Vols. I.-II., Calcutta, 1971.]
Madhu Khanna - Yantra, the tantric symbol of cosmic unity . [Thames&Huddson, London, 1981.]
Prott, P.H. - Yoga and Yantra . [The Hague, 1966.]
Tucci, Giuseppe - The Theory and Practice of the Mandala . [London, 1961.]
Shamasastry, R. - The Origin of the Devanāgari Alphabets . [Varanasi, 1973.]
Shankaranarayanan, S. - Sri Chakra . [Pondicherry, 1970.]
Woodroffe, Sir John - The Garland of Letters - Studies in the Mantrasāstra . [Madras, 1952.]

Szimbolizmus & Ikonográfia

Boner, A. & S.R. Sarma & R.P. Das - New Light on the Sun Temple of Konārka . [Varanasi, 1972.]
Gopinatha Rao, T.A. - Elements of Hindu Iconography . [New York, 1968.]
Kramrisch, Stella - Art of India . [London, 1955.]
Mitter, P. - Much Maligned Monsters . [London, 1977.]
Mookerje, Ajit - Tantra Art . [Paris, New York, 1967.]
- Yoga Art . [London, New York, 1975.]
Mus, Paul - Barabudur . [Hanoi, 1935.]
O’Flaherty, Wendy Doniger - Women, Androgynes and Other Mythical Beasts . [Chicago, 1980].
- Sexual Metaphors and Animal Symbolism in Indian Mythology . [Delhi, 1980.]
- Asceticism and Eroticism in the Mythology of Siva . [London, 1973.]
- The Symbolism of Ashes in the Mythology of Siva . [in ‘Pur ā na’ Vol. XIII. (1): 26-35., 1971.]
- The Symbolism of the Tird Eye of Siva in the Purānas . [in ‘Purāna’ Vol. XI. (2): 26-35., 1971.]
Rawson, Philip - The Art of Tantra . [London, New York, 1973.]
Roebuck, V.J. - Weapons as Symbols in Hindu Art . [in Werner, K. (ed.) - ‘Symbols in Art and Religion’, London, 1990.]
Smith, D. - Aspects of the Symbolism of Fire . [in Werner, K. (ed.) - ‘Symbols in Art and Religion’, London, 1990.]
Srikantha Sastri - The Iconography of the Srividyaranava Tantra . [in ‘The Quaterly Journal of the Mythic Society, Vol XXIV; No.1.-4., 1943-44.]
Zimmer, H. - Myths and Symbols in Indian Art and Civilization . [Washington, 1946.]
Werner, K. (ed.) - Symbols in Art and Religion . [London, 1990.]

Magyarul:

Baktay Ervin - India Művészete I.-II. . [Képzőművészeti Alap, Budapest, 1981.]

Életmód

Briggs, George W. - Goraknāth and the KānphatāYogis . [Delhi, 1973.]
Bhagat, M.G. - Ancient Indian Asceticism . [New Delhi, 1976.]
Bhardwaj, S.M. - Hindu Places of Pilgrimage in India . [Berkeley, 1973.]
Burghart, R. - Wandering Ascetics of the Rāmānandi Sect . [in ‘History of Religions’ Vol. 22.: 361-80., 1983.]
Burghart, R. - Secret Vocabularies of the “Great Renouncers” of the Rāmānandi Sect . [in ‘Early Hindu Devotional Literature’: 17-31., 1980.]
Burghart, R. - The Founding of the Rāmānandi Sect . [in ‘Ethnohistory’ Vol. 25.: 121-39., 1978.]
Chakraborti, H. - Asceticism in Ancient India, in Brāhmanical, Buddhist, Jaina and Ā jivika Societies (from the Earliest Times of the Period of Sankarāchārya) . [Calcutta, 1973.]
Eck, D.L. - Benares - City of Light . [London, 1983.]
Entwistle, A.W. - Vaishnava Tilakas . [in ‘IAVRI Bulletin’ 11. & 12., London, 1982.]
- Braj - Centre of Krishna Pilgrimage . [Groningen, 1987.]
Ghurye, G.S. - Indian Sādhus . [Bombay, 1964.]
Hartsuiker, Dolf - Sādhus - Holy Men of India . [Thames & Hudson, Singapore, 1993.]
Kinsley, David R. - Through the looking glass: Divine Madness in the Hindu Religious Tradition . [in ‘History of Religions’ Vol.13-(14): 270-305., 1974.]
Lorenzen, D.N. - The Kāpālikas and Kālāmukhas - Two Lost Saivite Sects . [Los Angeles, 1972.]
Morinis, E.A. - Pilgrimage in the Hindu Tradition . [Oxford, 1984.]
Omont, H. - The Book of Marvels . [Paris, 1907.]
Parry, J.P. - The Aghori Ascetics of Benares . [in Burghart, R. & Cantlie, A. (ed.) - ‘Indian Religion’, London, 1985.]
Pratyagatmananda, Saraswati & Woodroffe, John - Sādhanāfor Self-realization . [Madras, 1963.]
Sinha, S. & B. Saraswati - Ascetics of Kāshi . [Varanasi, 1978.]
Skurzak, L. - Studies in the Origins of Indian Asceticism . [Wroclaw, 1948.]
Thiel-Horstmann, M. - On the Dual Identity of Nāgās . [in ‘Devotion Divine’, Paris, 1991.]
Thomas, P. - Festivals and Holidays of India . [Bombay, 1971.]
Tripathi, B.D. - Sādhus of India . [Bombay, 1978.]
Unbescheid, G. - Kānpathā . [Wiesbaden, 1980.]
Vasudevāchārya, Swāmi - A Teacher, not a Preacher . [Ayodhya, 1990.]
Veer, P.T. van der - Gods on Earth . [Groningen, 1986.]
Werner, K. (ed.)- The Yogi and the Mystic . [London, 1989.]

- Szex (marithuna) :

Burton , Sir Richard - The Hindu Art of Love . [Castle Books, New York, o. J.].
Dani é lou, Alain - L’ érotisme divinsé . [Paris 1962.]
Dimock, E.C. - The Place of the Hidden Moon - Erotic Mysticism in the Vaishnava-Sahajiya Cult of Bengal . [Chicago, 1966.]
Gonda, J. - Ascetics and Courtesans . [in ‘The Adyar Bulletin’: 78-102.]
Isacco, E. - Krishna - The Divine Lover . [London, 1982.]
Siegel, L. - Sacred and Profane Dimensions of Love in Indian Tradition as Exemplified in the Gitāgovinda of Jayadeva . [Delhi, 1978.]

Magyarul:

Kaljánamalla - Anangaranga . [Medicina, Budapest, 1986.]
Vátszjájana - Káma-szútra . [Dunak önyv, Budapest, 1993. ]

- Drog (mudra) :

Aldrich, Michael - Tantric Cannabis Use in India . [Journal of Psychedelic Drugs, 9 (3): 227-233., 1978.]
Dastur, J.F. - Medicinal Plants of India and Pakistan . [Taraporevala, Bombay, 1985.]
Majupuria, T.C. & Joshi, D.P. - Religious and Useful Plants of Nepal and India . [Gupta, Lalitpur, 1988.]
Morningstar, P.J. - Thandai and Chilam - Traditional Hindu Beliefs About the Proper Use of Cannabis . [Journal of Psychedelic Drugs, 17 (3): 141-165., 1985.]

Magyarul:

Rätsch, Christian - A szerelem füveskertje . [Terra, Budapest, 1994.]

Rítus

Abbott, J. - The Keys of Power. - A Study of Indian Ritual and Belief . [London, 1932.]
Avalon, Arthur - Hymns to the Goddess . [Madras, 1973.]
Avalon, Arthur - Sakti and Sākta . [Madras, 1969.]
Dani é lou, Alain - Hindu Polytheism . [London,1964.]
Dikshitar, V.R. Ramachandra - The Lalita Cult . [Madras, 1942.]
Dubois, Abb é J.A. - Hindu Manners, Customs and Ceremonies . [New Delhi, 1983. (1897.)]
Misra, K.C. - The Cult of Jagannatha . [Calcutta, 1971.]
Mukherji, S.K. - Psychology of Image Worship of the Hindus . [Calcutta, c. 1947.]
Picart, B. - Ceremonies and Religious Customs of the People of the World . [Amsterdam, 1723-43.]
Staal, F. - Agni, the Vedic Ritual of the Fire Altar . [Berkeley, 1983.]

Meditáció

Avalon, Arthur - The Serpent Power . [Madras, 1953. ; New York, 1974.]
Basham, A.L. - Yoga - A Scientific Evaluation . [New York, 1964.]
Iyengar, B.K.S. - Light on Yoga . [New York, 1977.]
Richards, Steve - Levitation . [Aquarian, Wellinborough, 1980.]

Magyarul:

Baktay Ervin - A diadalmas jóga . [Szukits, Szeged, 1994.]
Pranavánanda, Jógi - Tiszta Jóga . [Szatmári Zsigmond magánkiadás, Szolnok, 1995.]
Weninger Antal - Az Idő Partján . [Tankönyv, Budapest, 1986.]
Weninger Antal - A Keleti Jóga . [Média, Budapest, 1987.]

[« tartalom ]