"Verum est, certum et verissimum, quod est, superius naturam habet inferioram et ascendens naturam descendentis."

                         

         
 

[« vissza ]

[» Buddhista Könyvtár «]
» keret nélkül «

[ előre »]

Russel Webb

A Páli Kánon Művei

- An analysis of the Pali Canon -

(fordította Farkas László)

1994.

Előszó

Jelen mű, a Páli Kánon könyveit kívánja felsorolni, annak hagyományos felosztásában és sorrendjében. Az egyes könyvekről, címük felsorolásán túl, egy-két mondatos tartalmi leírást is közöl. Ezen felül, betűrendes indexet és bibliográfiát is talál hozzá az olvasó.

A mű célja az, hogy a buddhizmussal foglalkozóknak segítséget nyújtson a hínajána buddhizmus szentirataiban való eligazodáshoz.

A fordítás az eredeti mű első két fejezetét tartalmazza, annak harmadik, utolsó fejezetét azonban, amely az angol nyelvű fordításokról készült bibliográfia, elhagytam.

Farkas László

TARTALOMJEGYZÉK

I. A páli kánon művei

A.) VINAJA PITAKA - A Fegyelmi Rendszabályok Gyűjteménye

I. Szutta Vibhanga - A vezérfonalak elemzése

(a) Mahá-vibhanga
A nagy elemzés (Bhikkhu-vibhanga A szerzetesfivérek kötelezettségeinek elemzése)

(b) Bhikkhuní-vibhanga
A szerzetesnővérek kötelezettségeinek elemzése

II. Khandaka - Rendtartás

(a) Mahávagga - A nagy rész

(b) Csullavagga - A kis rész

III. Parivára - Függelék

B.) SZUTTA PITAKA - Buddha Tanításainak Gyűjteménye

I.
Dígha-nikája
A hosszú gyűjtemény

(1.) Szílakkhandha Vagga

(2.) Mahá Vagga

(3.) Pátika Vagga

II.
Maddzshima-nikája
A közép(hosszú) gyűjtemény

(1.) Múlaparijája Vagga

(2.) Szíhanáda Vagga

(3.) Tatiya Vagga

(4.) Mahájamaka Vagga

(5.) Csullajamaka Vagga

(6.) Dzsahapati Vagga

(7.) Bhikkhu Vagga

(8.) Paribbádzsaka Vagga

(9.) Rádzsa Vagga

(10.) Bráhmana Vagga

(11.) Dévadaha Vagga

(12.) Anupada Vagga

(13.) Szunnyata Vagga

(14.) Vibhanga Vagga

(15.) Szalájatana Vagga

III.
Szamjutta-nikája
A társított gyűjtemény

(1.) Szagátha Vagga

(2.) Nidána Vagga

(3.) Khandha Vagga

(4.) Szalájatana Vagga

(5.) Mahá Vagga

IV.
Anguttara-nikája
A sorjázott gyűjtemény

(1.) Ékaka Nipáta

(2.) Duka Nipáta

(3.) Tika Nipáta

(4.) Csatukka Nipáta

(5.) Panycsaka Nipáta

(6.) Cshakka Nipáta

(7.) Szattaka Nipáta

(8.) Atthaka Nipáta

(9.) Navaka Nipáta

(10.) Daszaka Nipáta

(11.) Ékadaszka Nipáta

V.
Khuddaka-nikája
A rövid gyűjtemény

(1.) Khuddaka-pátha
Rövid olvasmányok

(2.) Dhammapada
Az igazság szava (A Tan ösvénye)

(3.) Udána
Szózatok

(4.) Itivuttaka
Az "így-mondottak"

(5.) Szuttanipáta
A vezérfonalak kötete

(i) Uraga Vagga

(ii) Csúlla Vagga

(iii) Mahá Vagga

(iv) Atthaka Vagga

(v) Párájana Vagga

(6.) Vimána-vatthu
Az égi paloták történetei

(7.) Péta-vatthu
Az éhező szellemek történetei

(8.) Théra-gáthá
Az idősbek dalai (zsoltárai)

(9.) Thérí-gáthá
Az idősebb nővérek dalai

(10.) Dzsátaka
Születésregék (a jövendő Buddha előéletei, tkp. állatmesék)

(11.) Niddésza
A mutató (szerzője Száriputta)

(12.) Patiszambhidá-magga
A szétismerés útja

(13.) Apadána
Hőstettek (Szerzetesek legendái)

(14.) Buddhavamsza
Buddhák krónikája

(15.) Csarijá-pitaka
A viselkedés kosara

A burmai kánonban még további négy szöveg:

(16.) Milinda-panyhá
Menandrosz király kérdései

(17.) Szuttaszamgaha
A vezérfonalak összefoglalása

(18.) Pétakopadésza
A kosarak feltárása

(19.) Nettippakarana
Az ismertető (Szövegértelmezők kézikönyve; értelmezéstan)

 

C.) ABHIDHAMMA PITAKA - Filozófiai Értekezések Gyűjteménye

I. Dhamma-szanganí - Az eszmék rendszere

II. Vibhanga- Elemzés (Részletezés)

III. Dhátu-kathá - Érzékelemek (Értekezés az elemekről)

IV. Puggala-pannyatti - Személyfogalmak (Jellemtan)

V. Kathá-vatthu - Vitapontok

VI. Jamaka - Párosítások

VII. Patthána - Okviszonyok

II. Index a kánonhoz

 

 

 

Kérlek adományozz a Buddhista Könyvtár javára!
(Please support the Buddhist Library by donating!)

A TE támogatásodra is szükség van!
(YOUR support keeps this site running. Thank you!)

Begging Bowl

Begging Bowl

[« tartalom ]

 


I. A páli kánon művei

A páli kánon, másnéven a Tipitaka, avagy a "Tanítás Három Kosara", a következő részekre tagolható:

A. Vinaja Pitaka - A Fegyelmi Rendszabályok Gyűjteménye

B. Szutta Pitaka - Buddha Tanításainak Gyűjteménye

C. Abhidhamma Pitaka - Filozófíai Értekezések Gyűjteménye

[« tartalom ]


A. VINAJA PITAKA

- A Fegyelmi Rendszabályok Gyűjteménye -

A Tipitaka három nagy része közül az első a szerzetesek (bhikkhuk) és apácák (bhikkhuník) fegyelmi szabályzatát tárgyalja.

A gyűjtemény három művet foglal magába, úgymint a Szutta Vibhanga-t, a Khandaka-kat, és a Parivára-t. Az első a szerzetesekre és apácákra vonatkozó szabályokat tartalmazza. A második mű egy hosszabb és egy rövidebb írásból tevődik össze, míg a harmadik utólagos hozzátétel, egyfajta, függelékként a Vinaja összegzésére szolgál.

[« tartalom ]

I. Szutta Vibhanga

A szerzetesek 227 szabályát foglalja magába, nyolc osztályba sorolva azokat. (Tulajdonképpen a Pátimókkha szavankénti kommentárjául szolgál. Bár a Pátimókkha az egyik legősibb mű, mégsem önállóan szerepel a kánonban, hanem a Szutta Vibhanga-n belül, annak részeként.) A nyolc osztály a következő:

1) Párádzsika - A jóvátehetetlen vétségekre vonatkozó négy szabály.

2) Szanghádiszészá - A rendi gyűlésen megvitatandó vétségekre vonatkozó tizenhárom szabály.

3) Anijatá - A kétséges ügyekre vonatkozó két szabály.

4) Nisszaggijá Pácsittijá - Elkobzással járó, megvallandó vétségekre vonatkozó harminc szabály.

5) Pácsittijá - A megvallandó vétségekre vonatkozó kilencvenkét szabály.

6) Pátidészanijá - A meggyónandó vétségekre vonatkozó négy szabály.

7) Székhijá - Az életmóddal kapcsolatos hetvenöt előírás.

8) Adhikaranaszamathá - Az ügyek elrendezésére vonatkozó hét szabály.

Ezután egy másik mű következik, amely az előbbiekhez hasonló szabályokat tartalmaz, az apácákra vonatkozóan.

[« tartalom ]

II. Khandaka

Két részre, a Mahávaggára és a Csullavaggára oszlik:

(a) Mahávagga:

1) A Rendbe való felvétel szabályai.

2) Az Upószatha ünnepség és a Pátimókkha elmondása.

3) Szállás az esős időszak (vasszá) idején.

4) A visszavonultságot lezáró ceremónia (paváraná).

5) Ruházatra és felszerelési tárgyakra vonatkozó szabályok.

6) Gyógyszer és élelmiszer.

7) Az öltözettel kapcsolatos ügyek évenkénti elrendezése.

8) A beteg szerzetesekre, alvásra és ruhaanyagokkal kapcsolatos teendőkre vonatkozó szabályok.

9) A rendi gyűlések végrehajtása.

10) A Rendben történő szakadások esetén tartandó összejövetelek.

(b) Csullavagga:

1) A rendi gyűlés elé kerülő vétségek elrendezésének szabályai.

2) A szerzetes próbaidő alá helyezésének folyamata.

3) Teendők a szerzetes többszörös vétsége esetén.

4) A rend hivatalos ügyeinek elrendezésére vonatkozó szabályok.

5) Fürdésre, öltözetre, vonatkozó vegyes szabályok.

6) Lakhelyek, bútorok, szállások.

7) Szakadások a közösségben.

8) A szerzetesi fokozatok osztályai; a tanítók és növendékek kötelességei.

9) Kizárás a Pátimókkhából.

10) Az apácák felavatása és oktatása.

11) A rádzsagahai első zsinat története.

12) A veszálíbeli második zsinat története.

[« tartalom ]

III. Parivára

A Vinaja szabályainak összegzése és rendszerezése. Egyfajta katekizmus mind a tanítás, mind a vizsgáztatás céljára.

[« tartalom ]


B. SZUTTA PITAKA

- Buddha Tanításainak Gyűjteménye -

A Szutta Pitaka, a Tipitaka második nagy gyűjteménye öt részt, illetőleg öt csoportot tartalmaz:

I. Dígha Nikája - Hosszú beszédek gyűjteménye.

II. Maddzshima Nikája - Közepes hosszúságú beszédek gyűjteménye.

III. Szamjutta Nikája - Tárgy szerint csoportosított beszédek gyűjteménye.

IV. Anguttara Nikája - Sorrendbe foglalt beszédek gyűjteménye.

V. Khuddaka Nikája - Rövidebb darabok gyűjteménye.

[« tartalom ]


I. Dígha Nikája

A hosszú beszédek gyűjteménye három Vaggára, azaz fejezetre tagolódik:

1. Szílakkhandha Vagga

1) Brahmadzsála Szutta [1]: Brahma hálója, avagy a tökéletes háló, melyben a kor tanítóinak a világról és az énről vallott hatvankét eretnek nézete kerül felsorolásra.

2) Számannyaphala Szutta [2]: A lemondó élet gyümölcsei. Buddha kifejti Adzsatászattu királynak a rendhez csatlakozás és a világi életről lemondás előnyeit.

3) Ambattha Szutta [3]: A származásból fakadó gőg és annak hiábavalósága; párbeszéd Amabatthával a varnákról. Utalásokat tartalmaz Ókkáka király legendájára, aki a hagyomány szerint a Szákja nemzetség megalapítója.

4) Szónadanda Szutta [4]: Párbeszéd Szónadanda pappal az igaz pap jellemvonásairól.

5) Kútadanta Szutta [5]: Párbeszéd Kútadanta pappal az állatáldozatok helytelenségéről.

6) Maháli Szutta [6]: Párbeszéd Mahálival az isteni látásról és hallásról, és a teljes megvilágosodás eléréséről.

7) Dzsálija Szutta [7]: Az élet-elv természetének egybevetése a testtel.

8) Kasszapaszíhanáda Szutta [8]: Párbeszéd Kassapával, a meztelen aszkétával az önsanyargatás hiábavalóságáról.

9) Pótthapáda Szutta [9]: Párbeszéd Patthapádával a lélek természetéről. Buddha a megvilágosodás szempontjából lényegtelen, és az annak elérését akadályozó kérdésfelvetésről beszél.

10) Szubha Szutta [10]: Ánanda tanítása a magaviseletről, összpontosításról és bölcsességről.

11) Kévaddha Szutta [11]: Buddha megtíltja egy szerzetesnek, hogy csodát hajtson végre. Történet a szerzetesről, aki felkereste az isteneket, hogy kérdéseire tőlük kapjon választ.

12) Lóhiccsa Szutta [12]: Párbeszéd Lóhiccsa pappal a tanítás erkölcstanáról.

13) Téviddzsa Szutta [13]: A Védák ismeretének hiábavalóságáról, ha azt arra használjuk, hogy Brahma könyörületességét vívjuk ki általa.

[« tartalom ]

2. Mahá Vagga

14) Mahápadána Szutta [14]: Gótama Buddhának és az őt megelőző öt Buddhának mitikus története. Elbeszéles Vipasszi Buddháról, annak Tuszita mennyekből való alászállásától küldetésének kezdetéig.

15) Mahánidána Szutta [15]: A függő keletkezés és a lélekre vonatkozó elméletek.

16) Maháparinibbána Szutta [16]: Nagy elbeszélés a Tathágata Parinibbánába távozásáról.

17) Mahászudasszana Szutta [17]: A dicsőséges Szudasszana nagy-királynak, Buddha egy előző megtestesülésének története, melyet Buddha halálos ágyán mesél el.

18) Dzsanavaszabha Szutta [18]: Buddha elmeséli Dzsanavaszabha démon történetét Nádika lakóinak.

19) Mahágóvinda Szutta [19]: A mennyei zenész, Panycsasikha elmeséli Mahágóvinda történetét Buddhának, aki kijelenti, hogy ő maga volt Mahágóvinda.

20) Mahászamaja Szutta [20]: Az istenek Tiszta Földjéről és szellemi fejlődésükről.

21) Szakkapanyha Szutta [21]: Szakka, az istenek ura meglátogatja Buddhát, akitől megtanulja, hogy minden aminek kezdete van, alá van vetve a megszűnésnek is.

22) Mahászatipathána Szutta [22]: Beszéd az Éberség Alapjairól, a testről, az érzékelésről, a gondolatokról és az elme állapotáról. Magyarázatok a Négy Nemes Igazsághoz.

23) Pájászi Szutta [23]: Kumárakassapa megtéríti Pájászit az eretnek gondolattól, miszerint nincs elkövetkezendő élet, és a tetteknek nincs visszahatásuk.

[« tartalom ]

3. Pátika Vagga

24) Pátika Szutta [24]: Történet a tanítványról, aki más tanítókat követ, mivel a Buddha nem tesz csodákat és a dolgok eredet-tanát hirdeti.

25) Udumbarikaszíhanáda Szutta [25]: Buddha beszéde az aszkézisről Nigródha aszkétához.

26) Csakkavattiszíhanáda Szutta [26]: Történet a mindenség királyáról, az erkölcsök megromlásáról és annak helyreállításáról, Méttéjja, az Eljövendő Buddha érkezéséről.

27) Aggannya Szutta [27]: Beszéd a varnákról. A dolgok eredetének ismertetése, a négy varna eredetéig.

28) Szampaszádaníja Szutta [28]: Buddha és Száriputta párbeszéde, melyben Száriputta fejti ki a Buddha tanítását, és kijelenti a Buddhában való hitét.

29) Pászádika Szutta [29]: Az örömteli párbeszéd. Buddha beszéde a tökéletes és a tökéletlen tanítóról.

30) Lakkhana Szutta [30]: A Kiváló Ember harminckét ismertetőjegye.

31) Szigálóváda Szutta [31]: Szigala beszéde a családos ember, az emberek hat rendeje felé tanúsítandó kötelességeiről.

32) Átánátija Szutta [32]: A négy nagy király, és a gonosz elleni védő varázslatuk.

33) Szangíti Szutta [33]: Száriputta – tíz csoportra osztva – lefekteti a tanítás alapjait.

34) Daszuttara Szutta [34]: Száriputta tízes csoportokban ismerteti a tant.

[« tartalom ]


II. Maddzshima Nikája

A gyűjteményt tizenöt Vaggá-ban nagyjából téma szerinti elosztásaban, százötvenkét közepes hosszúságú Szuttát foglal magában.

1. Múlaparijája Vagga

1) Múlaparijája Szutta [35]: A tudatállapotok eredete.

2) Szabbászava Szutta [36]: A fekélyek eltávolítása.

3) Dhammadájáda Szutta [37]: Buzdító beszéd a szerzetesekhez a Dhamma fontosságáról, és saját fizikai igényeik lényegtelenségéről.

4) Bhajabhévara Szutta [38]: Az erdőtől való rettegés és félelem legyőzése. Buddha beszéde a Megvilágosodásról.

5) Anangana Szutta [39]: Száriputta és Mogallána párbeszéde a romlottságtól való megszabadulásról.

6) Ákankhéjja Szutta [40]: A dolgok, melyekre vágyódhat egy szerzetes.

7) Vatthúpama Szutta [41]: Példabeszéd a bepiszkított ruháról és a szennyes elméről.

8) Szallékha Szutta [42]: Az énség és a hamis nézetek megkülönböztetése; a tisztátalanságok eltörlése.

9) Szamméditthi Szutta [43]: Száriputta beszéde a helyes nézetekről.

10) Szatipatthána Szutta [44]: Azonos a Dígha Nikája 22. Szuttájával, de a Négy Nemes Igazság magyarázatai nélkül.

[« tartalom ]

2. Szíhanáda Vagga

11) Csullaszíhanáda Szutta [45]: A kihívás Szuttája. Rövidebb változat az önsanyargató gyakorlatok dőreségéről.

12) Mahászíhanáda Szutta [46]: Az előző Szutta hosszabb változata.

13) Mahádukkhakkhandha Szutta [47]: Hosszabb változat. Elbeszélés az érzéki örömökben rejlő szenvedésről.

14) Csúladukkhakkhandha Szutta [48]: Az előző Szutta rövidebb változata.

15) Anumána Szutta [49]: Mógallána beszéde az önelemzés értékéről.

16) Cséthókila Szutta [50]: Az öt mentális kötelék.

17) Vanapattha Szutta [51]: Az erdei élet előnyei és hátrányai.

18) Madhupindika Szutta [52]: Buddha röviden kifejti tanításait, Kacsána pedig továbbgondolja azokat.

19) Dvédhévittaka Szutta [53]: Példabeszéd az érzékiség vonzerejéről. A Megvilágosodásról szóló beszéd, mint a 4. Szuttában.

20) Vittakkasanthána Szutta [54]: Meditációs gyakorlatok, a nem kívánatos gondolatok megszüntetésére.

[« tartalom ]

3. Tatiya Vagga

21) Kakacsúpama Szutta [55]: Hasonlat a fűrészről. Az érzések és az elme uralma a legélesebb kihívások közepette.

22) Alagaddúpama Szutta [56]: Hasonlat a vízisiklóról. A Dhamáról alkotott téves elképzelések ahhoz hasonlatosak, mint amikor valaki farkánál ragadja meg a kígyót.

23) Vammika Szutta [57]: Hasonlat az emberi testről, mint felbolydult hangyabolyról.

24) Rathaviníta Szutta [58]: Punna a szent élet céljáról oktatja Száriputtát.

25) Nivápa Szutta [59]: Példabeszéd Máráról, mint az őzeknek csapdát állító vadászról és magvetőről.

26) Arijaparijészana Szutta [60]: A Nagy Keresés. Buddha elbeszélése a világi élettel való szakításról, a keresésről és a Megvilágosodás eléréséről.

27) Csullahatthipadópama Szutta [61]: Az elefántnyom Szutta. Hosszabb változat. A szerzetesek kiképzéséről.

28) Maháhatthipadópama Szutta [62]: Az elefántnyom Szutta. Rövidebb változat. A Négy Nemes Igazságról.

29) Mahászárópama Szutta [63]: A vagyonszerzés, dicsőség és hírnév veszélyei. A hagyomány szerint Dévadattának a Rendből való távozásakor hangzott el.

30) Csullaszárópama Szutta [64]: Az előző Szutta további kifejtése. A Dhamma lényegének elérése.

[« tartalom ]

4. Mahájamaka Vagga

31) Csúllagószinga Szutta [65]: Buddha és három szerzetes párbeszéde, akik a harmonikus együttélésről beszélnek, melynek elérését a Buddhának köszönhetik.

32) Mahágószinga Szutta [66]: Hat szerzetes párbeszéde a szerzetesről, akinek jelenléte gyönyörűvé varázsolja az erdőt.

33) Mahágópálaka Szutta [67]: Egy gulyás és egy szerzetes tizenegy jó tulajdonsága.

34) Csullagópálaka Szutta [68]: Hasonlat a folyón átkelő ostoba és bölcs pásztorról.

35) Csullaszaccsaka Szutta [69]: Buddha és a vitázó Szaccsakka párbeszéde az öt összetevő természetéről és egyéb témákról.

36) Mahászaccsaka Szutta [70]: A Buddha aszketikus életének és Megvilágosodásának története, a helyes meditációról szóló útmutatásokkal.

37) Csullatanhászankhja Szutta [71]: Szakka a sóvárgástól való megszabadulásról kérdezi Buddhát, majd elismétli annak válaszát Moggallánának.

38) Mahátanászankhja Szutta [72]: Egy szerzetes helytelen nézetének cáfolata, aki úgy tartja, hogy a tudat az, ami vándorol.

39) Mahá-asszapura Szutta [73]: Beszéd Asszapurában az aszkéta kötelességeiről. Hosszabb változat.

40) Csulla-asszapura Szutta [74]: Az előző Szutta rövidebb változata.

[« tartalom ]

5. Csullajamaka Vagga

41) Szálléjjaka Szutta [75]: Beszéd a szálabeli papokhoz arról, hogy miért jutnak egyesek a mennybe, míg mások a pokolba.

42) Véranydzsaka Szutta [76]: Az előző beszéd ismétlése a véranyadzsabéli családos emberekhez.

43) Mahávédalla Szutta [77]: Száriputra lélektani tartalmú beszéde Mahákótthitához.

44) Csullavédalla Szutta [78]: Dhammadinná apáca lélektani tartalmú beszéde egy Virákha nevű világi hívőhöz.

45) Csulladhammaszamádána Szutta [79]: A jó és rossz tettek következményei. Rövidebb változat.

46) Mahádhammaszamádána Szutta [80]: Az előző Szutta hosszabb változata.

47) Vimamszaka Szutta [81]: A tanítás vizsgálatának helyes módjai.

48) Kószambija Szutta [82]: Beszéd a kószambibéli szerzetesekhez a veszekedés ártalmas voltáról.

49) Brahmanimantanika Szutta [83]: Buddha megtéríti Baka papot a maradandóság eszméjének eretnekségétől.

50) Márataddzsanija Szutta [84]: Móggallána intelme Márához.

[« tartalom ]

6. Dzsahapati Vagga

51) Kandaraka Szutta [85]: Beszéd a személyiség négy fajtájáról; a felszabadulás felé vivő lépések.

52) Atthakanágara Szutta [86]: Ánanda beszéde a Nibbána eléréséhez vezető utakról.

53) Székha Szutta [87]: Buddha új gyülekezőhelyet nyit Kapilavatthunál. Ánanda beszéde a tanítványok képzéséről.

54) Pótalija Szutta [88]: Buddha megmagyarázza Pótalijának a világról való lemondás igazi jelentőségét.

55) Dzsívaka Szutta [89]: Buddha beszéde a húsevés etikájáról.

56) Upáli Szutta [90]: A dzsaina Upáli megtérése.

57) Kukhuravatika Szutta [91]: Buddha és két aszkéta párbeszéde a Kammáról.

58) Abhajarádzsakumára Szutta [92]: A dzsaina Nátaputta elküldi Abhaja herceget Buddhához, hogy annál Dévadatta kárhoztatásáról kérdezősködjön.

59) Bahuvédaníja Szutta [93]: Az érzelmek különféle osztályozása és az örömök fokozatai.

60) Apannaka Szutta [94]: A Bizonyosság Tanítása a különféle eretnekségekkel szemben.

[« tartalom ]

7. Bhikkhu Vagga

61) Ambalatthiká Szutta [95]: Buddha a hamisságokról oktatja Ráhulát.

62) Maháráhulóváda Szutta [96]: Ráhula oktatásban részesül a hamisságokról, amiben a légzés feletti éberség hangsúlyos szerepet kap.

63) Csullamálunkja Szutta [97]: Annak okáról, hogy Buddha miért nem felel bizonyos fajta spekulatív kérdésekre.

64) Mahámálunkja Szutta [98]: Az öt kisebb béklyóról.

65) Bhaddáli Szutta [99]: Bhaddáli vallomása és Buddha tanácsa.

66) Latukikópama Szutta [100]: Felhívás a világ megtagadására.

67) Csátumá Szutta [101]: Intelem a féktelen csátumái szerzetesekhez.

68) Nalakapána Szutta [102]: Buddha kérdéseket intéz Anuruddhához a Dhamma bizonyos tételeit illetően.

69) Gulisszáni Szutta [103]: Szabályok azoknak, akik Gulisszánihoz hasonlóan az erdőben élnek.

70) Kítágiri Szutta [104]: A szerzetesek különféle rendjei által követendő magatartásforma.

[« tartalom ]

8. Paribbádzsaka Vagga

71) Téviddzsavaccshagótta Szutta [105]: Budha látogatást tesz az aszkéta Vaccshagótánál, és kijelenti magáról, hogy téviddzsa (a háromrétű tudás birtokosa), mivel emlékszik előző testetöltéseire, emberfeletti rálátással bír a dolgokra, és ismeri a romlottságok (ászava) megszüntetésének módját.

72) Aggivaccshagóta Szutta [106]: A világra vonatkozó nézetek kialakításának veszélye.

73) Mahávaccshagóta Szutta [107]: Vaccshagótához intézett további magyarázatok a világi tanítványok és szerzetesek életmódjáról.

74) Díghanakha Szutta [108]: Buddha megcáfolja Díghanakha aszkéta nézeteit. Száriputta arahattá válik.

75) Mágandija Szutta [109]: Buddha beszéde az érzékszervi világ megtagadásáról, és az érzéki vágyakról való lemondásról.

76) Szandaka Szutta [110]: Ánanda elutasítja Szandaka aszkéta hamis nézeteit.

77) Mahászakuludáji Szutta [111]: A Buddhának kijáró tisztelet öt oka.

78) Szamanamandiká Szutta [112]: A tökéletes erény jellemzői.

79) Csúllaszakuludáji Szutta [113]: Nátaputáról, a dzsainák vezetőjéről. Az igazi boldogság útja.

80) Vékhanassza Szutta [114]: A 79. Szutta egy részének ismétlése, kiegészítve az öt érzékről szóló értekezéssel.

[« tartalom ]

9. Rádzsa Vagga

81) Ghatíkára Szutta [115]: Buddha elmeséli Ánandának egy előző testetöltésének, Dzsótipálának történetét.

82) Ratthapála Szutta [116]: Ratthapála története, akit a szülei hiába próbáltak lebeszélni a Rendbe való belépésről.

83) Makhádéva Szutta [117]: Buddha egy előző testetöltésének, Makhádéva királynak története.

84) Madhura Szutta [118]: Kaccsána beszéde Avantiputta királyhoz a varna igazi mibenlétéről. A beszéd Buddha halálát követően hangzik el.

85) Bódhirádzsakumára Szutta [119]: Buddha a világi élettel való szakításról és a Megvilágosodásról beszél, mint a 26. és 36. Szuttában.

86) Angulimála Szutta [120]: Angulimála rabló megtérése.

87) Pijadzsátika Szutta [121]: Buddha beszéde egy fiát gyászoló apához, és a beszéd feletti eszmecsere Paszénadi király és felesége között.

88) Báhitiká Szutta [122]: Ánanda megválaszolja Paszénadi életmódra vonatkozó kérését, aki egy külországbeli ruhaanyaggal ajándékozza meg őt.

89) Dhammacsétija Szutta [123]: Paszénadi látogatást tesz Buddhánál, és a szent életvitelt magasztalja.

90) Kannakatthala Szutta [124]: Buddha és Paszénadi párbeszéde a varnáról, az istenekről és a Brahmáról.

[« tartalom ]

10. Bráhmana Vagga

91) Brahmáju Szutta [125]: A Kiváló Ember 32 ismertetőjegye; Buddha mindennapos teendői; Brahmájuna pap megtérése.

92) Széla Szutta [126]: Széla pap felismeri a Buddhák 32 ismertetőjegyét és megtér (a Szutta Nipáta 3:7 története ugyanerre az eseményre utal).

93) Asszalájana Szutta [127]: Asszalájana pap a varnáról beszélget Buddhával. Ebben a Szuttában Buddha tanításának lényegét találhatjuk a varnáról.

94) Ghótamukha Szutta [128]: Ghótamukha pap a lemondó élet előnyeiről kérdezi Udéna szerzetest, és egy gyülekezőcsarnokot építtet a Szanghának.

95) Csankí Szutta [129]: Párbeszéd a papok tanításairól és az útról, ami Buddha szerint a végső igazsághoz vezet.

96) Észukárí Szutta [130]: Párbeszéd a varnáról és annak szerepéről.

97) Dhánanydszáni Szutta [131]: Száriputta figyelmezteti Dhánanydzsáni papot, hogy a családi kötelezettségek nem szolgálhatnak ürügyül vétkes tettekre.

98) Vászéttha Szutta [132]: Verses párbeszéd az igaz pap természetéről (a Szutta Nipáta 3:9 megismétli ezt).

99) Szubbha Szutta [133]: Arról, hogy alapítsunk-e családot, vagy inkább hagyjunk fel a világi élettel.

100) Szangárava Szutta [134]: A pap származású nő, aki elfogadta a Dhammát. Párbeszéd a szent életvezetésről. A 26. és 36. Szutta részbeni ismétlése.

[« tartalom ]

11. Dévadaha Vagga

101) Dévadaha Szutta [135]: Buddha beszéde a célnak még ezen életben történő eléréséről.

102) Panycsattaja Szutta [136]: Öt elmélet a lélekről és arról, hogy a megszabadulás (Nibbána) ezek egyikánek sincs alávetve.

103) Kinti Szutta [137]: Szabályok azon szerzetesekre vonatkozóan, akik vitatkoznak és vétket követnek el.

104) Számagáma Szutta [138]: Buddha Nátaputta halála után tartott beszéde a civódásról és az egyetértésről.

105) Szunakkhatta Szutta [139]: Példabeszéd a sóvárgás nyilának kitépéséről.

106) Ánanydzsaszappája Szutta [140]: Meditáció a szenvtelenség, a tudás és az igazi megszabadulás felett.

107) Ganakamóggallána Szutta [141]: Ganakamóggallához intézett beszéd a tanítványok kiképzéséről.

108) Gópakamóggallána Szutta [142]: Buddha halála után Ánanda elmagyarázza Vasszakárának, hogy egyetlen vezetőjük a Dhamma lehet.

109) Mahápunnama Szutta [143]: Buddha válasza egy szerzetesnek a khandhak-ról.

110) Csullapunnama Szutta [144]: Beszéd a jó és rossz emberről.

[« tartalom ]

12. Anupada Vagga

111) Anupada Szutta [145]: Buddha dicsőíti Száriputtát és annak lélekismeretét.

112) Cshabbiszódhana Szutta [146]: A kérdések, amiket fel kell tenni a szerzetesnek, ha kijelenti, hogy elérte az arahatságot.

113) Szappurisza Szutta [147]: A szerzetes jó és rossz tulajdonságairól.

114) Szévitabbászévitabba Szutta [148]: Száriputta kifejti a szent életvitel helyes módját.

115) Bahudhátuka Szutta [149]: Buddha és Ánanda egy párbeszédében előforduló elemek és szabályok listája.

116) Iszigili Szutta [150]: Buddha beszéde a paccsékabuddhákról.

117) Mahácsattáríszaka Szutta [151]: A Nemes Nyolcrétű Ösvény kifejtése.

118) Ánápánaszati Szutta [152]: A légzés feletti tudatosság.

119) Kájagatászati Szutta [153]: A test feletti meditáció.

120) Szankháruppatti Szutta [154]: Az öt tulajdonság kifejlődése képessé teszi a szerzetest, hogy következő testetöltésének feltételeit meghatározza.

[« tartalom ]

13. Szunnyata Vagga

121) Csullaszunnyata Szutta [155]: Az üresség feletti meditáció.

122) Mahászunnyata Szutta [156]: Ánandának adott útmutatások az üresség feletti meditáció gyakorlásához.

123) Accsharijabbutadhamma Szutta [157]: Egy bódhiszattva csodálatos élete. A Dígha Nikája 14. Szuttájának részbeni ismétlése, ám ezúttal a Buddhára vonatkozóan.

124) Bakkula Szutta [158]: Bakkula megtéríti barátját, Acselakasszapát.

125) Dantabhúmi Szutta [159]: Buddha az elefántidomítás példáján keresztül mutatja be, hogy miképpen okítsa egyik a másikat a Dhammáról.

126) Bhúmidzsa Szutta [160]: Bhúmidzsa megválaszolja Dzsajaszéna herceg kérdéseit.

127) Anuruddha Szutta [161]: Anuruddha az elme felszabadításáról beszél Panycsakanga családapának.

128) Upakkilésza Szutta [162]: Buddha megbékíti egymással a kószambibéli szerzeteseket, és beszédet tart a helyes meditációról.

129) Bálapandita Szutta [163]: A halál után learatott jutalmakról és büntetésekről.

130) Dévadúta Szutta [164]: Azok sorsáról, akik semmibe veszik a halál hírnökeit.

[« tartalom ]

14. Vibhanga Vagga

131) Bhanddékaratta Szutta [165]: Négy versszakos költemény a törekvésről szóló magyarázattal.

132) Ánandabhadékaratta Szutta [166]: Ánanda magyarázata a 131. Szutta verséhez.

133) Mahákaccsánabhaddékratta Szutta [167]: Mahákaccsána magyarázata a 131. Szutta verséhez.

134) Lómaszakangíjabhaddékratta Szutta [168]: Buddha kifejti a 131. Szutta versét Lómaszakangijának.

135) Csullakammavibhanga Szutta [169]: Buddha magyarázata a különféle kammák különböző következményeiről.

136) Mahákammavibhanga Szutta [170]: Buddha megcáfolja azokat, akik tagadják a kamma működését.

137) Szalájatanavibhanga Szutta [171]: A hat érzék vizsgálata.

138) Uddészavibhanga Szutta [172]: Mahákaccsana hosszadalmas fejetegetése a tudatosság egy formájáról.

139) Aranavibhanga Szutta [173]: A két szélsőség közötti középút, és az egymással szembenálló folyamatok, amelyek összetűzéshez és egymás kioltásához vezetnek.

140) Dhátuvibhanga Szutta [174]: Pukkuszáti törtéténete, aki a tanítást hallgatva felismeri a Mestert. Az elemek vizsgálata.

141) Szaccsavibhanga Szutta [175]: A Négy Nemes Igazság, Száriputta magyarázataival.

142) Dakkhinavibhanga Szutta [176]: Ajándékok és ajándékozók.

[« tartalom ]

15. Szalájatana Vagga

143) Aháthapindikóváda Szutta [177]: Anáthapindika halála, megszületése a Tuszita mennyben, és a Buddha előtti megjelenése.

144) Cshannóváda Szutta [178]: A théra Cshanna története, akit bár betegsége alatt Száriputta oktatott, ám végül mégis öngyilkos lett.

145) Punnóváda Szutta [179]: Buddha a szenvedések és örömök eltűrésére oktatja Punnát.

146) Nandakóváda Szutta [180]: Nandaka az állandóságról kérdezi ki Mahápadzsapatit és további 500 szerzetest.

147) Csullaráhulóváda Szutta [181]: Buddha elvonul Ráhulával az erdőbe, és az állandótlanságról kérdezi őt. A beszélgetést az odasereglő istenek is hallgatják.

148) Cshacshakka Szutta [182]: A hat érzék hat csoportja.

149) Mahászalájatanika Szutta [183]: Az érzékek helyes ismerete.

150) Nagaravindéjja Szutta [184]: Buddha útmutatásai azokról az aszkétákról és papokról, akik tiszteletet érdemelnek.

151) Pindapátapáriszuddhi Szutta [185]: Száriputtának adott útmutatások egy tanítvány kiképzéséről.

152) Indrijabhávaná Szutta [186]: Buddha elutasítja Párászaríja pap tanítását az érzékek megfékezéséről, és kifejti saját módszerét.

[« tartalom ]


III. Szamjutta Nikája

A Szutták "csoportosított" vagy "egymáshoz kapcsolódó" gyűjteménye, amely éppúgy magába foglalja a tanítás egy-egy adott tantételét, mint bizonyos személyek történeteit. A gyűjteményben szereplő 2889 Szuttát 5 Vaggára és azon belül 56 Szamjuttára osztották fel.

1. Szagátha Vagga

1) Dévata Szamjutta [187]: Az istenek kérdései.

2) Dévaputta Szamjutta [188]: Az istenek fiainak kérdései.

3) Kószala Szamjutta [189]: A kószabéli Paszénadi király legendája.

4) Mára Szamjutta [190]: Mára ármánykodásai Buddha és tanítványai ellen.

5) Bhikkhuní Szamjutta [191]: Mára sikertelen csábítása és szóváltása az apácákkal.

6) Brahmá Szamjutta [192]: Brahmá Szahampati arra kéri a Buddhát, hogy hírdesse a Dhammát a világban.

7) Bráhmana Szamjutta [193]: Bháradvádzsa pap szellemi összecsapása a Buddhával, majd megtérése.

8) Vangísza Szamjutta [194]: Vangisza, a szerzetesek legkíválóbb költője a sóvárgás végső megszűntetéséről beszél.

9) Vana Szamjutta [195]: Erdei istenek a helyes útra vezérlik a fejletlen szerzeteseket.

10) Jakkha Szamjutta [196]: Démonok harca Buddhával és az apácákkal.

11) Szakka Szamjutta [197]: Buddha felsorolja Szakkának, az istenek urának tulajdonságait.

[« tartalom ]

2. Nidána Vagga

12) Nidána Szamjutta [198]: A függő keletkezés (patticcsa-szamuppáda) tanának magyarázata.

13) Abhiszamaja Szamjutta [199]: Buzdítás a Dhamma megértésére.

14) Dhátu Szamjutta [200]: A fizikai, a lelki és az elvont elemek leírása.

15) Anamatagga Szamjutta [201]: A szamszára kiszámíthatatlan kezdete.

16) Kasszapa Szamjutta [202]: Kasszapa buzdító beszéde.

17) Lábhaszakkára Szamjutta [203]: Szerzés, kedvezés és hízelgés.

18) Ráhula Szamjutta [204]: Ráhula oktatása.

19) Lakkhana Szamjutta [205]: Lakkhana kérdései a szellemekről (péták).

20) Ópamma Szamjutta [206]: Hasonlatok a Dhamma egyes tantételeinek szemléltetésére.

21) Bhikkhu Szamjutta [207]: Buddha és Móggallána intelmei a szerzetesekhez.

[« tartalom ]

3. Khandha Vagga

22) Khandha Szamjutta [208]: A személyiséget alkotó fizikai és lelki összetevők.

23) Rádha Szamjutta [209]: Rádha kérdései.

24) Ditthi Szamjutta [210]: Az összetevőkhöz való ragaszkodásból fakadó téves nézetek.

25) Ókkantika Szamjutta [211]: Az ösvényre lépés a bizalom (szaddhá) és a bölcsesség (pannyá) erejével.

26) Uppáda Szamjutta [212]: Az összetevők felbukkanása dukkhához vezet.

27) Kilésza Szamjutta [213]: A hatrétű érzékelési alapból és az érzéki tudatosságból fakadó tisztátalanságok.

28) Száriputta Szamjutta [214]: Száriputta megválaszolja Ánanda kérdését az érzékek lecsendesítéséről.

29) Nága Szamjutta [215]: A négyféle nága vagy kígyó felsorolása.

30) Szupanna Szamjutta [216]: A négyféle garuda vagy varázserejű madár felsorolása.

31) Gandhabbakája Szamjutta [217]: A gandhabbák vagy mennyei zenészek leírása.

32) Valáhaka Szamjutta [218]: A felhő-szellemek leírása.

33) Vaccshagótta Szamjutta [219]: Vaccshagótta metafizikai kérdései.

34) Szamádhi Szamjutta [220]: A dzshánák (meditatív elmélyedések) gyakorlóinak négy fajtája.

[« tartalom ]

4. Szalájatana Vagga

35) Szalájatana Szamjutta [221]: A hatrétű érzékelési alap, és a hozzá való helyes viszonyulás.

36) Védaná Szamjutta [222]: Az érzés három fajtája, és a hozzájuk való helyes viszonyulás.

37) Mátugáma Szamjutta [223]: A nő sorsa tulajdonságai szerint.

38) Dzsambukhádaka Szamjutta [224]: A vándor Dzsambukhádaka kérdései Száriputtához.

39) Számandaka Szamjutta [225]: A vándor Számandaka kérdései Száriputtához.

40) Móggallána Szamjutta [226]: Mógallána elmagyarázza a dzshánákat a szerzeteseknek.

41) Csitta Szamjutta [227]: Az érzékek és az érzékelés tárgyai valójában nem gonoszak, csak az érzékelés folyamán keletkező helytelen vágyak azok.

42) Gámani Szamjutta [228]: A "haragos" és a "kedves" meghatározásai.

43) Aszankhata Szamjutta [229]: A feltételekhez nem kötött Nibbána.

44) Avjákata Szamjutta [230]: Paszénadi király elméleti kérdései Khémához, Anuruddhához, Száriputtához és Mógallánához.

[« tartalom ]

5. Mahá Vagga

45) Magga Szamjutta [231]: A Nemes Nyolcrétű ösvény.

46) Bóddzshanga Szamjutta [232]: A megvilágosodás hét tényezője: éberség, kutatás, tetterő, boldogság, lecsendesülés, összpontosítás, egykedvesűség.

47) Szatipatthána Szamjutta [233]: Az éberség négy alapja.

48) Indrija Szamjutta [234]: Az öt képesség: magabiztosság, tetterő, éberség, összpontosítás, bölcsesség.

49) Szammappadhána Szamjutta [235]: A négy helyes erőfeszítés.

50) Bala Szamjutta [236]: Az öt erő: lásd az öt képességet a 48. Szuttában.

51) Iddhipáda Szamjutta [237]: A négy fizikai erő: akarat, tetterő, gondolkodás, kutatás.

52) Anuruddha Szamjutta [238]: Anuruddha éberség által elért emberfeletti erői.

53) Dzshána Szamjutta [239]: A négy Dzshána.

54) Ánápána Szamjutta [240]: A lélegzet feletti éberség.

55) Szótápatti Szamjutta [241]: A folyóba-lépők leírása.

56) Szaccsa Szamjutta [242]: A Négy Nemes Igazság.

[« tartalom ]


IV. Anguttara Nikája

Az Anguttara Nikája felosztása pusztán számszerűségen alapul. A 11 csoport (Nipáta), melyekből összetevődik, emelkedő sorrendben tárgyalja az egyes tételeket. Így az első csoportban az egy tagból állók, a másodikban a kettőből, és így tovább egészen a tizenegyedikig, amelybe a 11 tagból állók tételek lettek összegyűjtve. Mindegyik Nipáta-t Vaggák-ra osztották. Az egyes vaggák 10 vagy annál több Szuttát tartalmaznak, a teljes gyűjtemény összesen 2308 Szuttából áll.

1. Ékaka Nipáta [243]: Az elme lehet: öszpontosított és szétszórt, képzett és képzetlen, művelt és műveletlen. Az erőfeszítés, szorgalom; Buddha, Száriputta, Móggallána, Mahákasszapa. A nézetek: helyes és téves. Az összpontosítás: helyes és hibás.

[« tartalom ]

2. Duka Nipáta [244]: A két fajta kamma, (a jó és a rossz eredetének okai) még ezen életben meghozza gyümölcsét vagy újra testetöltéshez vezet. Remények és vágyak, szerzés és hosszúéletűség. A kétféle ajándék: anyagi jellegű vagy Dhamma természetű. A szerzetesek kétféle gyülekezete: azoké, akik felismerték a Négy Nemes Igazságot és azoké, akik nem - azoké, akik harmóniába élnek és azoké akik nem.

[« tartalom ]

3. Tika Nipáta [245]: A három vétség: a test, a beszéd és az elme vétségei. Három dicséretes cselekedet: nagylelkűség, lemondás, a szülőkről való gondoskodás. Erőfeszítések: a még fel nem támadt gonosz állapotok növekedésének ellenőrzésére, a még fel nem támadt kedvező állapotok kifejlesztésére, és a feltámadt gonosz állapotok megszüntetésére. Eretnek nézetek: miszerint a kellemes, a fájdalmas és a se-nem-kellemes-se-nem-fájdalmas tapasztalatok, előző cselekedetek eredményeként támadnak, az hogy ezek a tapasztalatok gondviselésszerűek, és az, hogy nem okság révén keletkeznek.

[« tartalom ]

4. Csatukka Nipáta [246]: A fegyelmezetlen személyek híján vannak a fegyelemnek, összpontosításnak, belátásnak és felszabadulásnak. A tudatlan vétségeket követ el: dicsőíti a méltatlant, gyalázza a tiszteletreméltót, örül mikor nincs helye az örömnek, és nem örül mikor oka lenne rá. A négyféle ember: nem bölcs és nem jámbor ; nem bölcs, de jámbor ; bölcs, de nem jámbor ; bölcs és jámbor. A szerzetesnek meg kell elégednie a rendelkezésére álló öltözettel, alamizsnával, szállással és gyógyszerrel. A boldogság négy fajtája: megfelelő környezetben élni, egy kiváló emberrel kapcsolatban lenni, az önmegvalósítást gyakorolni és a múltban felhalmozott erényeket élvezni. A négy "mennyei szállás": szeretetteljes együttérzés, részvét, közös öröm és egykedvűség. A négy tulajdonság, melyek megóvják a szerzetest a botlástól: a szíla-k megtartása, az érzékek kapuinak ellenőrzése, mértékletesség az evésben és a szüntelen éberség. Az összpontosítás négy útja: hogy boldoggá tegyük életünket, hogy tudásra és belátásra tegyünk szert, hogy éberségre és higgadtságra jussunk, és hogy a tisztátalanságokat legyőzzük. A négy személy, akik a gyűlöletet, a nyereségvágyat és a képmutatást táplálják magukban, és inkább a Dhammától távol álló embereket tisztelik. A négy hibás nézet: ha valaki állandóságot képzel állandótlanság, fájdalmat az öröm, ént az éntelenség, és tisztaságot a tisztátalanság helyébe. Az aszkéták és a Brahminok négy vétsége: szeszesitalok fogyasztása, az érzéki örömöknek hódolás, pénz elfogadása, erkölcstelen módon biztosított megélhetés. Az erényt teremtő boldogság négy mezeje: helyes hit a Buddhában, mint tökéletesen megvilágosodottban, a Dhammában, mint kellően hirdetettben, a Szanghában, mint jól megalapozottban és a tanítványokban, mint a tisztátalanságoktól mentesekben. Az együttélés négy módja: a hitvány a hitvánnyal, a hitvány a jóval, a jó a hitvánnyal, és a jó a jóval. Az ételadomány az adományozottnak hosszú életet, szépséget, boldogságot és fizikai erőt biztosít. A világi jólét négy feltétele: állhatatos erőfeszítés, a javak védelme, jó barátság és kiegyensúlyozott életmód. A szellemi jólét négy feltétele: magabiztosság, erkölcs, jótékonyság és bölcsesség. A kígyószellemek négy családja, melyekre ki kell terjesztenünk a szeretetteljes együttérzésünket. A négy helyes erőfeszítés. A négy elgondolhatatlan. A Buddha szférái; a dzshánák; kamma és következmény; a világ eredetéről szóló tűnődések. A négy zarándoklat: Buddha szülőhelyére, Megvilágosodásának, Első Beszédének és halálának színhelyére. A négy fajta áldásos és nem áldásos beszéd: igazmondás és hazugság, nem-rágalmazó és rágalmazó, kedves és nyers, megfontolt és léha. A négy lényegi tulajdonság: moralitás, összeszedettség, bölcseség és szabadság. A négy képesség: magabiztosság, tetterő, éberség, összeszedettség. A négy elem. A négy személy, akik méltóak az emlékműre: a Buddha, a paccsékabuddhák, az arahatok, és a világkirályok. A szerzetes ne vonuljon el az erdőbe, ha érzéki vágyai vannak, rosszindulat emészti, irigy, vagy nincs józan eszénél.

[« tartalom ]

5. Panycsaka Nipáta [247]: A tanítvány öt nemes tulajdonsága: tiszteletadás, mértéktelenség, az avatatlan cselekvéstől való tartozkodás, tetterő és bölcsesség. Az öt szellemi akadály: érzéki vágy, rosszakarat, tunyaság, nyugtalanság és aggodalom, kétkedések. A meditáció öt tárgya: tisztátalanság, éntelenség, halál, étel iránti ellenszenv, a világ örömtelensége. Az öt gonosz tulajdonság: a szenvedélyek rabjának lenni, gyűlölködni, káprázatban lenni, kételkedni, rosszindulattal bírni. Az öt jó tett: a test, a beszéd és elme szeretetteljes cselekedetei, az erények megtartása, a helyes nézetek megőrzése.

[« tartalom ]

6. Cshakka Nipáta [248]: A szerzetes hatrétű kötelességéről: tartózkodás a nyugtalanságot keltő cselekvéstől, vitáktól, alvástól és társaságtól, a szerénység, valamint a bölcsek társaságának keresése.

[« tartalom ]

7. Szattaka Nipáta [249]: A gazdagság hét fajtája: tiszteletadás, helyes magatartás, mértékletesség, az avatatlan tettektől való tartózkodás, tanulás, lemondás, bölcsesség. A ragaszkodás hét fajtája: előnyök keresése, gyűlölködés, hamis biztonságérzet, kétség, gőg, világi lét, tudatlanság.

[« tartalom ]

8. Atthaka Nipáta [250]: Az éberség, az adakozás, a földrengés 8 oka.

[« tartalom ]

9. Navaka Nipáta [251]: A 9 féle elmélkedés tárgya: tisztáltalanság, halál, étel iránti ellenszenv, világ iránti közöny, állandótlanság, az állandótlanságból fakadó szenvedés, éntelenség, lemondás, egykedvűség. A kilencféle ember: aki a Nibbána felé vivő utat járja, s közben a világi emberekkel együtt élvezi a "gyümölcsöket", és így tovább.

[« tartalom ]

10. Daszaka Nipáta [252]: A 10 fajta elmélkedés tárgya: állandótlanság, éntelenség, halál, étel iránti ellenszenv, világ iránti közöny, a csont, a bomló test négy állapot, úgy mint a féregrágta, a rothadástól fekete, a rohadástól széteső, püffedt. A megtisztulás 10 fajtája: helyes tudás által, a helyes felszabadulás révén, a Nemes Nyolcrétű Ösvény lépcsői által.

[« tartalom ]

11. Ékadaszaka Nipáta [253]: A boldogságnak, a Nibbána útjának, a világi ember és a szerzetes rossz és jó tulajdonságainak 11 fajtája.

[« tartalom ]


V. Khuddaka Nikája

A gyűjtemény a Szutta Pitaka rövidebb műveit tartalmazza. Buddhaghósza a Rövidebb Beszédek Gyűjteményének nevezi. A nikája láthatóan fokozatosan, az ősibb nikáják lezárása után alakult ki, s csak később került a kánonba. Tizenöt fő egységre osztható:

1. Khuddakapátha [254]: "Rövidebb szakaszokból álló irat." Tartalma:

1) Szaranattaja [255]: A buddhisták háromszor-ismételt "Menedék Formulája".

2) Daszaszikkhápada [256]: A számanérák-ra, növendékekre vonatkozó tíz előírás.

3) Dvattimszákára [257]: A test harminckét összetevőjének listája.

4) Kumárapanyha [258]: A tanulók tíz kérdéses katekizmusa.

5) Mangala Szutta [259]: Vers a "legnagyobb áldások"-ról (mangala).

6) Ratana Szutta [260]: Vers a Három Drágaságról: Buddha, Dhamma, Szangha.

7) Tirokudda Szutta [261]: Vers a meghalt hozzátartozók szellemének felajánlott áldozatokról.

8) Nidhikanda Szutta [262]: Vers az igaz kincsek felhalmozásáról.

9) Méttá Szutta [263]: Vers a szeretetteljes együttérzésről.

[« tartalom ]

2. Dhammapada [264]: "A Dhamma Útja" A mű nagy részét a legtöbb buddhista fejből tudja. 426 verset tartalmaz 26 Vaggára felosztva.

» A Dhammapada itt olvasható : [ » Dhammapada ]

[« tartalom ]

3. Udána [265]: 80 Udána, avagy a Buddha mondásainak gyűjteménye, 8 Vaggára felosztva. Főként versek, melyeket a kijelentés körülményeinek ismertetésével egészítettek ki.

1) Bódhi Vagga [266]: Buddha Megvilágosodását követő események leírása. Tartalmazza a Báhijával folytatott híres párbeszédet, mely a jelenvalóban megvalósítandó létezést hangsúlyozza.

2) Mucsalinda Vagga [267]: A Vaggát a Nága (kígyó) királyról nevezték el, aki kiterjesztett csuklyával adott árnyékot Buddhának.

3) Nanda Vagga [268]: Buddha meggyőzi féltestvérét, Nandát a világi élet hiábavalóságáról. Majd intelmek a Szanghához.

4) Méghija Vagga [269]: Méghija, Buddha intelmeit figyelmen kívül hagyva egy mangófa alá vonul, hogy meditációs gyakorlatait végezze, ám elméjét hamarosan egészségtelen gondolatok szállják meg. Visszatérve a Buddhához megtudja, hogy egy fejletlen embernek még öt dologban kell gyakorolnia magát: jó barátság, erkölcs, hasznos párbeszédek, elhatározás és belátás. Tartalmazza Szundari történeteit és Száriputtáét, akit megtámad egy szellem (jakkha).

5) Szónathéra Vagga [270]: Tartalmazza Paszénadi király látogatását a Buddhánál, Szuppabuddhával, a leprással történő párbeszédet, a Szászana nyolc jellemvonásának leírását, és Szóna szerzetesi életének első éveit.

6) Dzsaccsandha Vagga [271]: Tartalmazza Buddha utalását eltávozására, a Paszénadival való párbeszédet, és az igazság részleges felismerését bemutató történetet a királyról, aki születésüktől fogva vak embereket kért fel, hogy tapintás útján érzékelve írják le, hogyan néz ki egy elefánt.

7) Csulla Vagga [272]: Jelentéktelenebb eseményeket tartalmaz, többnyire egy-egy szerzetes életéből.

8) Pátaligáma Vagga [273]: A híres Nibbána meghatározást tartalmazza, miszerint az nemszületett, nem kialakuló, nem teremtett, nem összetett, továbbá Buddha utolsó étkezését, majd intelmét Ánandához Csunda miatt. Pátaligámánál tett látogatását,ahol kifejti a tiszta életvezetés öt előnyét, a romlott életvitel öt hátrányával szemben.

[« tartalom ]

4. Itivuttaka [274]: 112 rövid, versekkel kísért Szutta gyűjteménye, 4 Nipátára felosztva. A gyűjtemény a verseket a bevezető formuláról kapta nevét: iti vuccsati, "megmondatott". A mű Buddha etikai tanításait tartalmazza.

1) Ékaka Nipáta [275]: Három vaggából áll. Az elvetendő vágy, rosszakarat, káprázat, harag, rosszindulat, gőg, tudatlanság, sóvárgás, hitszakadás, hazugság, fösvénység, valamint az éberség, a bölcs társaságának keresése, egyetértés, lelki béke, boldogság, szorgalom, nagylelkűség és szeretetteljes együttérzés, mint dicsérendő dolgok.

2) Duka Nipáta [276]: Két vaggából áll. Magyarázatok a következő témákhoz: az érzékek kapuinak őrzése, mértéktartás az evésben, hozzáértő cselekedetek, egészséges szokások és helyes nézetek, derű és elvonultság, szégyen és rettegés, a Nibbána két fajtája, és a tetterős, aszketikus életvezetés erényei.

3) Tika Nipáta [277]: Öt Vaggából áll. A háromrétű dolgok felsorolása: bűnös gyökerek, elemek, érzések, szomjak, fekélyek. A szerzetesi élet eszményiségét hirdeti.

4) Csatukka Nipáta [278]: A négyrétű dolgok felsorolása: a szerzetes szükségletei, a Nemes Igazságok és így tovább. Az irat hangsúlyozza, hogy a szerzetesnek tiszta elmével kell bírnia.

[« tartalom ]

5. Szutta Nipáta [279]: A "Szutták Gyüjteménye". Öt Vaggában összesen 70 Szuttát tartalmaz. A Szutták 8-tól 50 versszaknyi terjedelműek, versben vagy prózában írt bevezetéssel ellátva.

[« tartalom ]

(i) Uraga Vagga [280]

1) Uraga Szutta [281]: A szerzetes, aki az összes emberi szenvedéllyel felhagyott, düh, gyűlölet, sóvárgás, és mentes a káprázattól és félelemtől, a régi bőrét levedlett kígyóhoz hasonlatos.

2) Dhanija Szutta [282]: Egy világi ember önelégült "biztonságérzetétnek" szembeállítása Buddha valódi biztonságérzetével.

3) Khaggaviszána Szutta [283]: A szerzetesi vándorélet dicsőítése. A "jó barát" (kaljánamitta) kivételével, (akinek társasága üdvös), kerülni kell az egyéb családi és szociális kötöttségeket, a szamszárikus ragaszkodások legyőzése érdekében.

4) Kaszibháradvádzsa Szutta [284]: A szociális hasznosság vagy világi munka szembeállítása Buddha nem kevésbé fontos erőfeszítéseivel a Nibbána eléréséért.

5) Csunda Szutta [285]: Buddha felsorolja a szerzetesek, a szamanák négy fajtáját: Buddha, arhat, lelkiismeretes szerzetes, káprázatban élő szerzetes.

6) Parábhava Szutta [286]: A személyiség bukásának erkölcsi és szellemi okai.

7) Vaszala vagy Aggika Bháradvádzsa Szutta [287]: A kasztrendszerrel szemben Buddha kifejti, hogy tettei, nem pedig származása által válik valaki kaszton kívülivé vagy brahminná.

8) Méttá Szutta [288]: A mindenség iránt tanúsított szeretetteljes együttérzés gyakorlatának összetevői.

9) Hémavata Szutta [289]: Két szellemlénynek, jakkha-nak kétségei támadnak Buddha képességeit illetően, ám ő eloszlatja azokat. Buddha a haláltól való megszabadulás útjáról tanít.

10) Álavaka Szutta [290]: Buddha megválaszolja Álavaka jakkhának a boldogságra, a megértésre és a Nibbána felé vivő útra vonatkozó kérdéseit.

11) Vidzsaja Szutta [291]: A test elemzése, felsorolva annak tisztátalan összetevőit. Említésre kerül a szerzetes, aki a Nibbánát a test igaz természetének felismerése által érte el.

12) Muni Szutta [292]: A muni, vagy bölcs eszményi életviteléről, aki magányban, szenvedélyektől mentesen él.

[« tartalom ]

(ii) Csúlla Vagga [293]

1) Ratana Szutta [294]: Himnusz a Három Drágasághoz: Buddha, Dhamma, Szangha.

2) Ámagandha Szutta [295]: Kasszapa Buddha elutasítja a brahmanikus szemléletet, miszerint a húsevés tisztátalanná tesz, kifejti, hogy csak a bűnös elmének és az abból fakadó cselekedeteknek van ilyen hatása.

3) Hiri Szutta [296]: Értekezés az igaz barátság természetéről.

4) Mahámangala Szutta [297]: Az igaz életvezetés 38 áldásos hatásának felsorolása: kezdve az alapvető erkölcsi előírásoktól egészen a Nibbána eléréséig.

5) Szúcsilóma Szutta [298]: Szúcsilóma jakkha támadó viselkedésére válaszolva Buddha kifejti, hogy a szenvedély, gyűlölet, kétség. eredete a testben, vágyban és az énség feltételezésében keresendő.

6) Dhammacsarija Szutta [299]: A szerzetes tiszta és igaz életet kell, hogy éljen, kerülve a civakodó természetűek és a vágyaik által megbéklyózottak társaságát.

7) Bráhmanadhammika Szutta [300]: Buddha elmondja néhány idős és gazdag bráhminnak, hogy elődeik mily magas erénnyel bírtak, és aztán miképpen indultak hanyatlásnak, mikor kapzsiság támadt bennük a királyi vagyon után. A vagyonhoz jutás reményében rábírták a királyt az állatáldozatokra, és elvesztették a Dhamma ismeretét.

8) Nává Szutta [301]: A tanító jellemét nagyra tartva a tanult és értelmes emberek elé kell járulnunk, hogy ezáltal a Dhammában alapos ismeretekre tehessünk szert.

9) Kimszíla Szutta [302]: A lelkiismeretes világi tanítvány életében a Dhamma mindenek felett áll.

10) Utthána Szutta [303]: Támadó beszéd a tétlenség és a lustaság ellen. Ha a szenvedés nyila bennünk van, addig nem nyughatunk, amíg az összes vágyat meg nem szüntettük.

11) Ráhula Szutta [304]: Buddha azt tanácsolja fiának, a növendék Ráhulának, hogy adózzon tisztelettel a bölcseknek, keresse azok társaságát, és éljen a remeték életmódja szerint.

12) Vangísza Szutta [305]: Buddha biztosítja Vangíszát, hogy néhai mestere, Nigródhkappa elérte a Nibbánát.

13) Szammáparibbádzsaníja Szutta [306]: A lelkiismeretes szerzetesnövendék útja: nem-ragaszkodás, a szenvedélyek megszűntetése, a szamszára természetének megértése.

14) Dhammika Szutta [307]: Buddha elmondja Dhammikának a szerzetes és a világi hívő kötelességeit. Az utóbbinak be kell tartania az Öt Előírást, és meg kell tarrtania az Upószatha napokat.

[« tartalom ]

(iii) Mahá Vagga [308]

1) Pabbaddzsá Szutta [309]: Bimbiszára, Magadha királya anyagi javakkal kísérti meg a Buddhát, és származása felől érdeklődik. Buddha elmondja, hogy a kószabéli Szakják leszármazottja, és hogy keresztüllát az érzéki örömök káprázattermészetén.

2) Padhána Szutta [310]: Mára, Buddha megvilágosodását közvetlenül megelőző kísértéseinek szemléletes leírása.

3) Szubhászita Szutta [311]: A szerzetes beszéde nyájas modorú, kedves, helyénvaló és igaz kell, hogy legyen.

4) Szundarikabháradvádzsa Szutta [312]: Buddha elmagyarázza Szundarika papnak, hogy miképpen válhat valaki méltóvá arra a megtiszteltetésre, hogy adományt kapjon.

5) Mágha Szutta [313]: Buddha elmagyarázza Mághának, a világi hívőnek, hogy miképpen válhat valaki méltóvá arra a megtiszteltetésre, hogy adományt kapjon, és hogy milyen áldások fakadnak a felajánlásokból.

6) Szabhija Szutta [314]: Szabhija, a vándor aszkéta hiába keres választ kérdéseire kora hat híres tanítójánál. Ekkor meglátogatja a Buddhát, s miután tőle kielégítő feleleteket kap, tanítványául szegődik.

7) Széla Szutta [315]: Széla pap és Buddha párbeszéde, majd Széla és 300 követőjének megtérése.

8) Szalla Szutta [316]: Az élet rövid és minden a halálnak alávetett, a bölcsnek azonban, aki ismeri az élet természetét, nincsenek félelmei.

9) Vászéttha Szutta [317]: Két fiatalember, Bháradvádzsa és Vászéttha arról vitáznak, hogy mitől lesz valaki igazi pap: az első azt állítja, hogy származása lévén, a második szerint cselekedetei által. Buddha az utóbbi nézeteit erősíti meg.

10) Kókálija Szutta [318]: Kókálija csalárdul kijelenti, hogy Száriputtát és Móggallánát bűnös vágyak vezérlik. Ám a végzet utoléri őt, és a poklok egyikében ölt testet újra. Buddha felsorolja a különböző poklokat, és leírja rágalmazásért és becsületsértését járó büntetéseket.

11) Nálaka Szutta [319]: A bölcs Aszita jövendölése az eljövendő Gótama Buddháról. Nővérének fia, Nálaka a legmagasabbrendű bölcsességre tesz szert a Buddha tanítását hallgatva.

12) Dvajatánupasszaná Szutta [320]: A szenvedés oka a vagyon, a tudatlanság, az öt léthalmaz, a vágy, a ragaszkodás, az erőfeszítés, az étel, és így tovább.

[« tartalom ]

(iv) Atthaka Vagga [321]

1) Káma Szutta [322]: A nem kívánatos következmények elkerülése érdekében az érzéki vágyaktól tartózkodni kell.

2) Guhatthaka Szutta [323]: Az előző Szuttában említetteken kívül a fizikai létezéshez sem szabad ragaszkodni, ha meg akarunk szabadulni a szamszárától.

3) Dutthatthaka Szutta [324]: Az, aki saját erényeit dicséri és kötődik dogmatikus nézeteihez (amely különbséget tesz ember és ember, felekezet és felekezet között), behatárolt életet él. A bölcs viszont nem helyezi magát előtérbe, és szabad a filozófiai nézetektől.

4) Szuddhatthaka Szutta [325]: A filozófiai rendszerek ismerete nem tisztít meg, hajlamosít a vélemény-változtatásra, és sohasem tesz képessé a benső béke megszerzésére. Ezért a bölcset nem vezetik félre a szenvedélyek, és nem ragaszkodik semmihez sem, ami szamszárikus.

5) Paramatthaka Szutta [326]: Kerülni kell a filozófiai vitákat, mint ahogy az igazi pap kerüli is őket, és eléri a Nibbánát.

6) Dzsará Szutta [327]: Az önzésből fakad a kapzsiság, majd a megbánás. Az eszményi otthontalan szerzetes mindig szabad marad, és nem keresi a mások általi megtisztulást.

7) Tissza Méttéjja Szutta [328]: Buddha felsorolja az érzéki kapcsolatokból fakadó nemkívánatos következményeket.

8) Paszúra Szutta [329]: Ostobaság, ha a vitában szembenálló felek egymást sértegetik és gúnyolják, s mikor az egyiket vereség éri, elégedetlenné válik. Az ilyen vitából megtisztulás nem fakad.

9) Mágandija Szutta [330]: Buddha nyomatékosan kifejti Mágandijának, aki a filozófia általi megtisztulásban hisz, hogy tisztaságot csak a benső béke eredményezhet.

10) Purábhéda Szutta [331]: Az igaz bölcs magaviselete és jellemzői: a sóvárgástól, haragtól, vágytól, szenvedélytől, kötödéstől való mentesség, a mindenkori nyugalom és megondoltság, a lelki kiegyensúlyozottság.

11) Kalahaviváda Szutta [332]: Az érvelések és viták érzelmi kötődésekből fakadnak.

12) Csullavijúha Szutta [333]: A különböző filozófiai iskolák leírása, amelyek egymásnak ellentmondva nem ismerik fel az Igazság egyetlen voltát.

13) Mahávijúha Szutta [334]: A filozófusok csak magukat dicsőítik, másokat bírálnak. Az igazi pap viszont távol tartja magát az ilyen kétes értékű intellektuális tudástól, így nyugodt és békességes.

14) Tuvataka Szutta [335]: A szerzetesnek el kell metszenie a gonosznak és a sóvárgásnak a gyökerét, meg kell ismernie a Dhammát. Legyen nyugodt és elmélkedő, tartózkodjon a beszédtől és a nemtörődömségől, s pontosan kövesse előírt kötelességeit.

15) Attadanda Szutta [336]: A bölcs igazságos, távol áll tőle az álnokság, mértékletes, mentes a kapzsiságtól és rágalmazástól, tettrekész, nem vágyik rangra és hírnévre.

16) Száriputta Szutta [337]: Buddha, Száriputta kérésére ismételten kifejti a szerzetesek életmódját meghatározó előírásokat.

[« tartalom ]

(v) Párájana Vagga [338]

A gyűjtemény, Buddha és 16 pap párbeszédét (puccshá) tartalmazza: Adzsita, Tissza-Mettejja, Punnaka, Mettagu, Dhótaka, Upasziva, Nanda, Hémaka, Tódéjja, Kappa, Dzsatukanni, Bhadrávudha, Udaja, Poszála, Mógharádzsa és Pingija. ők mindannyian a vágy, a kapzsiság, a kötődés, a filozófiai nézetek, az érzéki örömök, a nemtörődömség megszűntetését, és a visszavonultság, a függetlenség, a nyugalom, az éberség, a Dhammában való szilárdság eszményét vallják, hogy a Nibbána ezáltal elérhető legyen.

[« tartalom ]

6. Vimánavatthu [339]: A "Mennyei Lakhelyek történetei". 85 versben, 7 Vaggában az erényről és a mennyei világokban való születésről szól.

[« tartalom ]

7. Pétavatthu [340]: 51 versben, 4 Vaggája, fejezete a vétkes cselekedetekből fakadó vándor-szellemként (péta) való újramegtestesülésről szól.

[« tartalom ]

8. Théragáthá [341]: A "Rangidős szerzetesek (thérák) versei". 107 verset, 1279 versszakot, gáthát tartalmaz.

[« tartalom ]

9. Thérígáthá [342]: A "Rangidős apácák (thérík) versei". 73 verset, 522 verszakot, gáthát tartalmaz.

[« tartalom ]

10. Dzsátaka [343]: A Dzsátakák vagy születés-történetek gyűjteménye 547 történetet sorol fel Gótama Buddha előző testetöltéseiből. A Nidánakathá, vagy a Leszármazás története a mű bevezető kommentárjául szolgál, és először Buddha élettörténetét részletezi a szárathibeli Dzsétavana kolostor megalapításáig, majd Buddha előző testetöltéseit meséli el a korábbi Buddhák idejéből.

» A Dzsátaka gyűjtemény itt olvasható : [ » Dzsátakák ]

[« tartalom ]

11. Niddésza [344]: Tartalmazza a (1) Mahániddészát, a Szutta Nipáta Atthaka Vagga részének kommentárját és a (2) Csúllaniddészát a Szutta Nipáta Párájana Vagga részéhez és Khaggaviszána Szuttájához fűzött kommentárját. Magát a Niddészát, Upaszéna látta el kommentárral Szaddhammapaddzsótiká című művében.

[« tartalom ]

12. Patiszambhidámagga [345]: Részletes leírása a Vinaja Pitakában és a Digha, Szamjutta és Anguttara Nikájában említésre került elméleteknek és gyakorlatoknak. Három fejezetre oszlik: Máhá Vagga, Juganaddha Vagga és Pannyá Vagga, melyeknek mindegyike 10-10 témát (kathá) ölel fel:

1. Mahá Vagga [346]: Az állandótlanságnak és az összetett dolgok szenvedés-természetének ismeretéről. A Négy Nemes Igazság. A Függő Keletkezés. A létezés négy síkja. A hamis nézetek. Az öt képesség. A Nibbána három arculata. Kamma-vipáka. A Nibbána négy útja.

2. Juganaddha Vagga [347]: A Megvilágosodás hét tényezője. Az éberség négy alapja. A négy helyes erőfeszítés. A négy erő (akarat, tetterő, gondolkodás, vizsgálódás). A Nemes Nyolcrétű Ösvény. A szerzetesi élet (patticsarija) négy gyümölcse és a Nibbána. A 68 rejtett képesség.

3. Pannyá Vagga [348]: A nyolc életvitel (csarijá). Testhelyzetek (járás, ülés, állás, fekvés), érzékszervek, éberség, összpontosítás (dzshánák), a Négy Nemes Igazság. A Nibbána Négy Ösvénye. A szerzetesi élet négy gyümölcse. A világ jólétének előmozdításáról.

[« tartalom ]

13. Apadána [349]: Verses legendák 550 szerzetes és 40 apáca előző testetöltéseiről.

[« tartalom ]

14. Buddhavamsza [350]: "A Buddhák Története", melyben Buddha elmondja lelki fejlődését, aminek során Buddhává vált, valamint az őt megelőző 24 Buddha történetét.

[« tartalom ]

15. Csarijápitaka [351]: A Dzsátaka 35 története versbe szedve, a Tíz Tökéletességből (páramitá) - nagylelkűség, erkölcs, lemondás, bölcsesség, erő, türelem, igazságosság, eltökéltség, szeretetteljes együttérzés és egykedvűség - hétnek illusztrálására.

[« tartalom ]


C. ABHIDHAMMA PITAKA

- A Filozófiai Értekezések Gyűjteménye -

A páli kánon harmadik fő része az Abhidhamma Pitaka. Hét művet tartalmaz, amelyek a tanítás kifejezetten filozófiai szempontból megfogalmazott, rendszerező leírásául szolgálnak. A gyűjtemény elsősorban a jelenségvilágban való létezés pszichológiai jellemzését adja.

I. Dhammaszangani

A dhammáknak, avagy a létezés elemeinek felsorolása. A mű mátikával, mátrixszal vagyis a kategóriák jegyzékével kezdődik, mely a jelenségek összességét 22 triádban (tika) három féleképpen meghatározva, és 100 diászba (duka) két féleképpen meghatározva adja meg. A mátiká tartalmaz egy Szuttanta mátrixszot is, 42 diász jegyzékét a szutták gyűjteményeiből. Ezenfelül keretműként szolgál a teljes Abhidhammához, bevezetve a különféle látásmódókat, amelyek alapján a jelenségek besorolhatók. A Dhammaszangani négy részből áll: (1) "A Tudat állapotai", mely a létező összes tudatállapotot jellemzi, azok összetevőinek mélyreható meghatározásaival. (2) "Anyag": a különféle anyagi jelenségeket sorolja fel és kategorizálja. (3) "Összegzés": az Abhidhamma és a Szuttanta mátrixok terminusaihoz nyújt magyarázó összefoglalást. (4) "Foglalat": a Szuttához nem, de az Abhidhamma mátrixhoz nyújt még tömörebb magyarázatokat.

[« tartalom ]

II. Vibhanga

"Megkülönböztetés vagy Meghatározás". A fentiek folytatólagos kifejtése. A Vibhanga 18 fejezete a következő témákat öleli fel: összetevők, érzékelési alap, elemek, igazságok, képességek, függő keletkezés, az éberség alapjai, végső erőfeszítések, a véghezvitel eszközei, a megvilágosodás tényezői, a nyolcrétű ösvény, dzshánák, korlátlanságok (vagy Brahma-vihárák), kiképzési szabályok, az elemző ismeretek fajtái, szenyezettségek és a "tanítás szíve", a buddhista világmindenség tömör áttekintése.

[« tartalom ]

III. Dhátukathá

"Az elemek tárgyalása". A mű a jelenségeket, az összetevők, érzékelési alapok és elemek hármas elrendezése szerint tárgyalja. Kisérletet tesz annak eldöntésére, hogy tartalmazzák-e a jelenségek e fenti három kategóriát, avagy sem, és ha igen, milyen mértékben, és hogy kapcsolódnak-e ezek egymáshoz, avagy egymástól függetlenek.

[« tartalom ]

IV. Puggalapannyati

A különféle személyiségek formális meghatározását igyekszik megadni. 10 fejezetből áll: az első a pár nélküli személyiségek fajtáival foglalkozik, a második a párba rendezhetőkkel, a harmadik a hármas csoportba rendezhetőkkel, és így tovább.

[« tartalom ]

V. Kathávatthu

A korai "Hínajána" felekezetek közötti ellentétes nézetek leírása és a Théraváda látásmód védelme. A művet Moggaliputta Tisszának, a III. Zsinat vezetőjének tulajdonítják. A zsinatot Aszóka király hívta egybe Patnában, a Kr. e. III. sz. közepén.

[« tartalom ]

VI. Jamaka

A mű célja a félreértések eloszlatása, és a fogalmak pontos használatának meghatározása. A "Párok Könyvé"-nek nevezik, mivel két irányból teszi fel a kérdéseket, hogy az ellentétes nézetek által fejtse ki az egyes témákat. Például az első kérdéspár így szól: "Az üdvös jelenségeknek üdvös-e mind a gyökerük is? És az üdvös gyökerekből mindig üdvös jelenségek támadnak?" A mű 10 fejezetet tartalmaz: gyökerek, összetevők, észlelési alapok, elemek, igazságok, formációk, rejtett hajlamok, tudat, jelenség és képességek.

[« tartalom ]

VII. Patthána

A "Kapcsolatok Könyve". A jelenségek okságát és kölcsönös összefüggéseit tárgyalja. Sajátos célja a különböző jelenségek közötti oksági kapcsolatok feltérképezése, egy 24 tagos ok-okozati kapcsolatrendszer (paccsaja) kiépítésén keresztül. A mű az Abhidhamma mátrix valamennyi jelenségére kiterjeszti ezt az ok-okozati kapcsolatviszonyt. Négy fő része a következő: a pozitív módszer szerinti eredeztetés, a negatív módszer szerinti eredeztetés, a pozitív-negatív módszer szerinti eredeztetés és a negatív-pozitív módszer szerinti eredeztetés. Ezek mindegyikének hat fejezete van: a triádok, a diászok, az egyesített diászok és triádok, az egyesített triádok és diászok, az egyesített triádok és triádok, és az egyesített diászok és diászok eredetéről. A Páli Kánon a VI. zsinaton összeállított, burmai változatának kiadásában a Patthána öt kötetben összesen 2500 oldalt számlál. Hatalmas mérete, valamint filozófiai jelentősége miatt a Mahápakarana, vagyis a "Nagy Értekezés" címet is viseli.

[« tartalom ]



II. Index a Kánonhoz

Az index a Páli Kánon alapvető fejezeteit és szuttáit sorolja fel. A használt rövidítések a következők:

A = Anguttara Nikája AB = Abbhidhamma Pitaka D = Digha Nikája Dhp = Dhammapada It = Itivuttaka K = Khuddaka Nikája KK = Khandaka Khp = Khuddakapátha M = Maddzshima Nikája Pts = Patiszambhidámagga S = Szamjutta Nikája Sn = Szutta Nipáta SP = Szutta Pitaka SV = Szuttavibhanga Ud = Udána VP = Vinaja Pitaka

Az első oszlopban az adott művek betűrendbe szedett elnevezései találhatók. A másodikban pitakák szerinti, a harmadikban pedig az azon belüli fejezetek szerinti felosztást találjuk. A negyedik oszlop az adott mű fejezeten belüli sorszámát adja meg. Például.: Kandha Szamjutta SP S 22 annyit tesz, mint a Szutta Pitaka, Szamjutta Nikájájának 22. szamjuttája. Ha az utolsó oszlopban a szám két részből áll, akkor a kettőből az első a nagyobb egységre (Vagga vagy Szamjutta), a második pedig az azon belüli szutta sorszámára utal. Például.: Attadanda Szutta SP K Sn 4:15, annyit tesz, mint a Szutta Pitaka, Khuddaka Nikája részének, Szutta Nipáta 4. Vaggájának 15. Szuttája.


Mivel a buddhizmus kutatóinak elsősorban idegen nyelvű szakirodalom áll rendelkezésükre, így az első fejezettel ellentétben, ahol a páli szavakat magyar átírásban adtuk meg, itt az indexben a nemzetközi átírás szerint közöljük őket.

Az átírási kulcs a következő:

s = sz j = dzs y = j c = cs n = ny t = t d = d n = n m = m

- Russel Webb -

Word formátumban [« word ]

Kérlek adományozz a Buddhista Könyvtár javára!
(Please support the Buddhist Library by donating!)

A TE támogatásodra is szükség van!
(YOUR support keeps this site running. Thank you!)

Begging Bowl


         

                         

 
[« vissza ]

Creative Commons License

[ előre »]

Web Matrix

buddhism | hinduism | taoism | hermetics | anthropology | philosophy | religion | spiritualism | parapsychology | medicine | transhumanism | ufology

Last updated: 10-02-2010