Gyógyászat - Alternatív Gyógyászat - Íriszdiagnosztika

Az íriszdiagnosztika az írisz (szivárványhártya) optikai reflexológiás területe. Az örökletes tényezők, a belső szervi megbetegedések, a toxikus anyagok, a stresszhelyzetek különböző nyomokat, jeleket hagynak az íriszen. Precíz szervtérkép alapján következtetni lehet a teljes szervezet működésére, az energiaszintre éppúgy, mint a szerzett tulajdonságokra, betegségekre.

A módszer fájdalommentes és veszélytelen. A módszer egész Európában elterjedt, kiemelten Lengyelországban, ahol kórházakban is alkalmazzák, Oroszországban, a volt Szovjetunió köztársaságaiban, Franciaországban és Németországban. Az Egyesült Államokban és Kanadában speciális íriszfotó alapján komoly adatbankok is vannak. A vizsgálat végezhető olyan nagyítóeszközzel, mely megfelelő világítással rendelkezik. Természetesen az Iridoscop alkalmazása a legjobb. Ez a műszer biztosítja a térbeli látást, az írisz fényképezését és a fontosabb részletek kinagyítását.

Rendkívül fontos a színek és a formák alapos megfigyelése és rögzítése, valamint a pontos helymeghatározás. A klinikai diagnosztikának nélkülözhetetlen alapfeltétele az alapos orvosi szakismeret, ugyanis végleges diagnózist csak az orvosdiagnosztikai és az íriszdiagnosztikai vizsgálat együttes eredménye után lehet kialakítani. Az anatómiai felkészültség lehetővé teszi, hogy az egyes szervek testen belüli elhelyezkedését és az összefüggéseket felismerjük. Tudnunk kell az izmok, az erek, a csontok és a nyirokrendszer, valamint a mirigyek helyét is.

Köztudott, hogy sok betegség kialakulását helyes táplálkozással meg lehet akadályozni. Megfelelő diétával, illetve a diéta beállításával a már kialakult betegséget gyógyítani lehet, ezért van nagy jelentősége a diéta beállításának az írisz vizsgálatánál. Cél a betegség kiváltó okainak megkeresése, a megfelelő terápia alkalmazása, az egészség helyreállítása.

Az íriszdiagnosztika ezek közé a diagnosztikai módszerek közé tartozik. Célja, hogy felhívja a figyelmet arra, mit kell kivizsgálni, mire kell odafigyelni, illetve hogyan kell elkerülni azokat a betegségeket, amelyekre genetikailag vagy hibás életmódunk következtében hajlamosak vagyunk.

Természetesen. A bal oldali szivárványhártya a test bal oldalával, a jobb a jobb oldalával áll kapcsolatban. Sok szerv mindkét szemben tükröződik. A fehér jelek gyulladás hatására jelentkeznek, a feketék az adott szerv hibás működésére utalnak. Ezt egyébként otthon, napfényben magunk is ellenőrizhetjük. A legfontosabb azonban a változást megfigyelni. Nincs ebben semmi újdonság. Akinek gyereke van, tudja, hogy a kicsi szemén már a betegég kitörése előtt látható valami különös változás. Az íriszdiagnosztikát kidolgozó kutatók is ezeket az eltéréseket, jeleket regisztrálják, rendszerezik és térképezik fel. Később kifejlesztették azt a műszert, amellyel a terapeuta felnagyítja és megvilágítja a szemet.

Az írisz vizsgálata réslámpával történik. Maga a vizsgálat fájdalommentes, ártalmatlan, bármikor és bármilyen gyakorisággal elvégezhető. Megállapítható vele a szervezet funkcióköreinek működése, a szervezet holisztikus egyensúlya. Nem téveszthető össze semmiféle „diagnosztizálással”, mert nem diagnosztizál, bár a neve így idegződött be, hanem a szervezet működésének funkció szintjeibe nyújt betekintést.

Abban az esetben, ha valakinek eltört a lába, de ez a szervezet működésében nem okoz gondot, akkor az íriszen sem látható semmiféle jelzés a működészavarra. Abban az esetben, hogyha, az illetőnek semmiféle panasza nincs, de esetleg a szervezet valamilyen működészavart jelez, akkor viszont látható a szervezet energiaszintjeinek egyensúlyzavara.

Dr. Ozsváth Mária véleménye szerint szerint az íriszdiagnosztikát nem fényképezőgéppel és nem nagyítóval kell végezni, hiszen a funkciókörök a szervezet, az idegrendszer a vérkeringés állapotától függően állandó változásban vannak.

Az, hogy a tudomány még nem tudta igazán bizonyítani tudományosságát, azért van, mert az íriszdiagnosztika nem olyan, mint a röntgen, vagy mint az ultrahang vizsgálat, ahol konkrét anatómiai elváltozást lehet látni. A tudományosság bizonyítása még várat magára, mind az orvostudomány, mint a természetgyógyászat terén. Ettől függetlenül a tényeket el kell fogadni, a jót felhasználni és a tapasztalatot továbbadni, mert azok működnek akkor is, ha még nem tudjuk a tudomány eszközeivel bizonygatni. A tudományra szükség van, de a ténytan is működik:

Az íriszdiagnosztika az alternatív gyógyászat egyik formája, amiben a páciens egészségi állapotát az íriszében látható színek, minták és egyéb jellegzetességek alapján próbálják megállapítani. A megfigyeléseket írisztérképekkel vetik össze, amik az íriszt számos zónára osztják. Az íriszdiagnosztika gyakorlói szerint ezek a zónák az emberi test részeinek felelnek meg.

Mivel az íriszdiagnosztika a betegségek kezelésére nem alkalmas, gyakorlói rendszerint az alternatív gyógyászat más ágait is tanulmányozzák. Az írisz vizsgálatát a gyógyítás első lépéseként, mint a diagnózis - ez azért téves, mert az íriszdiagnosztika, nem diagnózist állít fel, hanem a szervezet funkcióinak általános állapotáról ad tájékoztatást a vizsgálónak - felállítására használják. Az íriszdiagnosztika nem más, mint optikai reflexológia.

Az íriszdiagnosztika elsősorban Európában - azon belül is Angliában és Németországban - népszerű, ahol körülbelül 20 000 gyakorlója van, az Egyesült Államokban tizedennyien vannak.

A szem vizsgálata régóta az egészségi állapot megállapításának része, már az ókori görögök is használták. Az íriszdiagnosztika elveinek (például a homolateralitásnak) az első leírását a Chiromatica Medica tartalmazza, amit 1665-ben jelentetett meg. Ebben még nem szerepelt az íriszdiagnosztika kifejezés. Az Augendiagnostik (szemdiagnosztika) kifejezést Ignatz von Péczely, egy 19. századi magyar orvos vezette be.

Az Első Nemzetközi Íriszdiagnosztikai Kongresszuson Péczely unokaöccse, Dr August von Péczely kitalációnak nevezte a történetet, és azt állította, hogy efféle csíkok nem figyelhetőek meg. Aki nem tudja elemezni a funkcionális elváltozásokat, az csak csíkokról tud beszélni, ami valóban nincs, mert ha az energia-funkciókörök helyreálnak nem látható a nyoma semmiféle elváltozásnak, még a lábtörésnek sem, hiszen helyreállt a működés a törés ellenére is.

Az Egyesült Államokban az 1950-es években jött divatba az íriszdiagnosztika, amikor egy Bernard Jensen nevű amerikai kiropraktikus oktatni kezdte a saját változatát.

Kevés kutatónak sikerült támogatást találnia a szem feltételezett nem vizuális funkcióinak vizsgálatához. Egy, a Medical Hypotheses-ben megjelentetett cikkben az egyik ilyen csoport átlátszó mintázatokat figyelt meg az íriszben, amik fényt juttattak az ora serrata-ba (a retina peremére), amiket az ún. functio ocularis systemica feltételezésével próbáltak magyarázni.

A funkcióköröket nem fénnyel kell megvilágítani, és nem is használható a fény a funkciókörök erősítésére, hiszen a szervezetben a meridiánok végzik ezt a szerepet, és az íriszen csak jelzés értékkel kapjuk meg az adott funkciókör gyengeségéről az információt.

Ezt úgy kell értelmezni, mint egy tünetet, bárhol a szervezetben, aminek még nincs anatómiai háttere. Például egy fejfájás esetében, amikor a kivizsgálások ellenére sincs semmiféle orvosi diagnózis, viszont fájdalommal küszködik a paciens. Az Optikai reflexológia ilyenkor segít abban, hogy melyik funkciókörön - meridiánon - kell segítséget adni a paciensnek, hogy a fájdalmát enyhíteni tudjuk.

Az íriszdiagnosztika tudományos vizsgálata többnyire - de nem minden esetben - negatív eredményt adott. A módszertanilag átgondolt, kettős vak teszteken az íriszdiagnosztika egyetlen esetben sem bizonyult statisztikailag szignifikánsnak, mert nem a funkcióköröket próbálják vizsgálni, hanem az anatómiai elváltozásokat, pöttyöket, jeleket.

Egy, a Journal of the American Medical Association-ben publikált vizsgálatban három képzett íriszdiagnosztának íriszek fényképei (a fényképekről nem szabad és nem is lehet véleményt felállítani a szervezet egészségességi állapotára vonatkozóan) közül ki kellett választania azokat, amik vesebetegségben szenvedő emberekről készültek.

A kutatók végkövetkeztetése szerint az íriszdiagnosztika sem szelektívnek, sem specifikusnak nem bizonyult.

Dr. Knipschild végkövetkeztetése szerint a vizsgálat kimutatta, hogy az íriszdiagnosztika diagnosztikai segédeszközként hasznavehetetlen. Az íriszdiagnosztika nem is diagnosztikai segédeszköz, ez nagy tévedés, ha a kutatók ezen a vonalon próbálkoznak. Az íriszdiagnosztika funkcionális állapotfelmérő módszer. Demea pozitív eredményt mutatott ki. A kutatás bizonyos írisz-jelek és a tanulmányozott páciensek általános patológiája közötti összefüggést vizsgálta. 57 kórházba utalt pácienst vizsgáltunk. A kapott korrelációk erős összefüggést mutattak az íriszdiagnosztika által megállapított jellemzők és a létező patológia között.

Az írisz-vizsgálat nagyon hasznos lehet az általános patológia diagnosztizálására, a páciens holisztikus megközelítésének jegyében. Mivel a vizsgálat nem teljesítette a megbízható tudományos kutatások kritériumait - vak tesztek, elfogultság hiánya, az eredmények statisztikai szignifikanciája stb. -, a szkeptikusok szerint nem sok jelentősége van. Pedig az általános egészségi állapotfelmérésben utat tud mutatni a paciensnek a „hova tovább?” úton.

Az orvosok többsége az íriszdiagnosztika minden állítását elutasítja, és azt áltudománynak vagy akár szélhámosságnak tartja. A kritikusok - köztük a mainstream orvostudomány képviselői - elsősorban azért utasítják el az íriszdiagnosztikát, mert a tudományos vizsgálatok nem igazolták az állításait.

Dr. Ozsváth Mária véleménye szerint a tényeket nem kell bizonygatni a tudomány eszközeivel. A megtarthatót fel kell használni, a nem megtartható tényt ki kell iktatni. Attól még mozog a föld, hogy a tudósok nem tudnak valamit bizonyítani. Hiszen „mégis mozog a föld”… pedig.... - aki ezt állította, azt máglyán égették el.

A szemtréning nem kimondottan a klasszikus értelemben vett gyógymód, mégis óriási szerepe van az optikai látáshibák kialakulásának megelőzésében és a gyógyíthatatlan szembetegek rehabilitációjában.

Az évtizedek óta működő módszerek és szemtréning-típusok külön-külön is mind értékes eljárások, mégis az összes eljárás összegezve a leghatékonyabb. Ki tudjuk választani a terítéken álló palettáról az adott szemhibának legmegfelelőbbet, a szem adott szegmensének anatómiai és élettani funkcióira a legjobban ható típust.

Elfogulatlanul...- Nem vagyok elhivatottja külön-külön sem a Bates-, sem a Schneider-módszernek, még a kínai masszázsnak sem. Véleményem szerint a tréningmódszerek- és eljárások részletes ismerete annyira fontos a természetes tréningezésben, mint a gyógyszertan ismerete az orvos számára.

Anélkül, hogy ismernénk az összes módszer hatását és ellenhatását, szinte lehetetlenség szemtrénernek titulálni magunkat. A legfontosabb, hogy a szem anatómiai felépítésének és fiziológiai működésének megfelelően válasszuk ki a legalkalmasabb gyakorlatokat. A tapasztaltak és statisztikai felmérések alapján elmondhatom, hogy a tréningezett szem olyan, mint az edzett test. Megnő az alkalmazkodóképessége és rugalmasabb a szubjektív látóélesség beállító képessége.

A miniatűr szemizmoknak az edzés éppen olyan hatékony, mint a szervezet nagy izmainak. Az iskolákban történtek már felmérések, a kínai masszázs (Eory A.) jótékony hatásáról, a látásélesség javításáról. Eory elsősorban a rövidlátó szemeken végezte megfigyeléseit. Megállapította, hogy a rövidlátás előrehaladásának lassításában és megakadályozásában milyen jelentős szerepe van a rendszeresen végzett szemmasszázsnak.

A Bates-módszer hazai viszonylatban is széles körben alkalmazott. Az iskolai látásmegőrző programot Vén Péter szemtréner a Visus alapítvány megbízásából irányítja. Lelkes munkásságának köszönhetően az iskolás gyerekek között sikerült felmérni a Bates-módszer eredményességét. A rendszeresen edzett szemű iskolások látása nagyobb mértékben tud alkalmazkodni a tanulás terheihez, később fárad ki a napi munkában, és kisebb százalékban jelzik a látóélesség gyengülését.

A tudatos és tudatalatti funkcionális együttműködésnek köszönhetően az alkalmazkodóképesség megnövekedését néztük „Sasszem” vetélkedő keretében. A jól látó gyerekek, akik rendszeresen edzették a szemüket 5 m távolságról el tudták olvasni azokat a betűnagyságokat, amelyet egyébként 1,5 m-ről lehet látni.

Orvosilag ismert az a tény, hogy a gyermekek szemének alkalmazkodóképessége +-3 D-a. Ezt az alkalmazkodó képességet képes növelni, vagy megtartani a Bates-módszerrel végzett szemtorna.

A Schneider-módszer hazai adaptálása a Visus alapítvány képviseletében működik. Ez a módszer a Bates-féle elemeket továbbfejleszti és elsősorban a vizualizációs, meditációs gyakorlatokkal egészíti ki. Segít:

Nagyon nehéz mérni a látásélesség javulást, a lelkileg is sérült súlyos szembetegeknél. Maga Schneider is veleszületett csökkentlátó volt, aki saját maga fejlesztette tovább a Bates-módszert a megfelelő masszázs és fordított mozgás-technikával. A sikert saját szemén elért eredménye koronázta. Jelenleg az USA-ban él, és 67 %-os a látása.

A Balinger-módszer a kényelmesebb, kevesebb fáradtságot igénylők módszere. A lyukszemüveget néhai Öveges J. fizikus professzor fedezte fel, és írta le hatását. Tulajdonképpen a fényinterferencia jelenségén alapul a működési elve, és a látóideghártya keringésének javítását serkenti. A kulcslyukhatás mindenki számára ismert hatását használja fel a látásélesség javítása érdekében. A szem kis izmainak alkalmazkodó képessége ezáltal megnövekszik, és elsősorban a degenerációs szemfenéki elváltozásban szenvedőknek segít maradványlátásuk megőrzésében az interferencia törvény alapján, amely szerint a fényhullámok a hullámhossz páros számú többszörösével, megegyező hullámok erősítik egymást, míg a páratlan számú többszörössel, azaz az ellentétes fázisban lévő hullámok gyengítik egymást. Az erősebb fényhullámok a fényinger hatására a retina keringésének javulását eredményezik. A Véda Vision - a többlyukú szemüveg - hazai forgalmazású.

A szemüveg apró kis lyukakból álló átlátszatlan fekete műanyag, szintén az optikai fizika elvén működik, a fénydifrakció jelensége alapján. A lényege, hogy a fény az útjában álló akadályt megkerülve, újabb hullámot hoz létre. Az akadály két széléről kiinduló hullámok szintén interferálhatnak, azaz erősíthetik és kiolthatják egymást. Ha a távolság a két sötét folt sugaránál kisebb, akkor erősítik egymást, ha nagyobb, akkor gyengítik egymást. Ezt a jelenséget szintén elsősorban a szemfenéki degenerációs elváltozások körüli ép látóideghártya vérellátásának növelésére használjuk fel a szemtréning eljárásaiban.

Az orosz Koplakov edzéstervét magam próbáltam ki 300 betegen. Két csoportra osztottam pacienseimet.

Az első csoport az optikai látáshibákkal küszködők, a másodikat a szemfenéki degenerációs elváltozásokban szenvedők alkották. A módszer az egész testet érintő tornagyakorlatsoron alapszik, amelynek a lényege, hogy a lábaktól a szemig vérkeringést fokozó gyakorlatokat végezzük. Tapasztalataimat az 1989 Az akupunktúrás kongresszuson, 1989, 1990, 1991-es szemész kongresszusokon is bemutattam. Kiegészítő módszerként a második betegcsoportnál akupunktúrás (akupresszúrás pontmasszázst) is alkalmaztunk. A statisztikai eredmény a szubjektív látásélesség 35-50 %-os javulását eredményezte, betegségtől függően. A látásélesség-javulás visszaromlott a tréning és kezelés abbahagyása után kb. 0,5-1év alatt. A rendszeresen tréningezett és akupunktúrával kezelt szemeknél viszont sikerült megtartani a szubjektíven feljavított látásélességet.

Az eredmények, bármennyire is „nevetséges”-nek hangzanak az egyes tudományok képviselői véleményeiként magukért beszélnek. Egy biztos, hogy ősi megfigyelésen alapuló ténytan gyakorlati alkalmazásáról van szó. A tények elfogadása és toleráns ismerete, alkalmazása a mai orvostudományban is kívánatos, miután csak egyfajta orvoslás létezik, ahol az akadémikus és a komplementer egymást kiegészítik.

A szemtrénereknek, valamint orvos kollégáimnak is az a célunk, hogy az eredményeket az európai szabványban elfogadott tudományos szinten értékeljük. Ennek érdekében dolgozunk és gondolkodunk. Az eredmények biztatóak. A szem anatómiáját tekintve minden anatómiai rétegnek kiválasztható a fenti repertoárból a megfelelő edző módszer.

A szaruhártya és a kötőhártya edzésére elsősorban az akupresszúrás pontmasszázst ajánljuk. A megfelelő módon masszírozott akupresszúrás pontokkal elérhetjük a szaruhártya energetikai állapot javulását, elsősorban a szemkörüli pontmasszázzsal. A külső szemizmok edzésében a legeredményesebbek a Bates-módszer gyakorlatai falra.
A csarnokzug elvezető csatornácskáinak - a Schlemm csatornáknak - az akupresszúrás pontmasszázs a legjobb, amelynél elsősorban a hólyag meridián pontjai kezelendőek.
A glaukómások (zöld hályog) kiegészítő terápiájaként szoktuk használni a szemorvos által felírt szemcseppek mellett. Segít a kompenzált fázis fenntartásának megőrzésében. A szemlencsére és a lencse függesztő izmokra az akupresszúrás pontmasszázs és a Bates-gyakorlatok sikerrel alkalmazhatók. Akupresszúrás meridiánként a gyomor meridiánt használjuk. Elsősorban ennek a pontnak a masszírozása késlelteti a lencsehomályok átalakulását szürke hályoggá. A váltott takarás a pupilla szűkítő és tágító izmok gyakorlata. Segíti a szem alkalmazkodását a sötét és világosban való látáshoz, valamint az írisz sympatikus és parasympatikus beidegzését erősíti. (sympatikus és parasympatikus - az autonóm idegrendszer két része).
Az üvegtestet megmozgató gyakorlatok a Bates-féle „himbálás” vagy a Koplakov-féle keresztdöntés gyakorlatok.
A látóideg hártyára ható legtöbb látástréning módszer - a Bálinger-szemüveg, a fekete műanyagon egy apró lyuk - a fény hullámtermészete alapján hat és élénkíti a látást.
A Vida Vision szemüveg szintén a hullámoptika fénydifrakció elvén serkenti a látóideghártya idegsejtjeit.

Schneider meditációs gyakorlatai, Bates meditációi szintén a tudatos és tudatalatti kapcsolatrendszer összehangolása révén hatnak látásformálásába, elsősorban a pszichológiai látásfejlesztésben.

Koplakov edzésterve - a jól összeállított gyakorlatsorok alapján az egész szemgolyó keringését javítja, de a látóideghártyára különösen jó hatású. Az akupresszúrás pontmasszázs nem csak energetizálja, erősíti a szemet, hanem a látóideghártya keringésének javításával a látásélesség fejlesztésében is óriási szerepe van.

A látás pszichológiája és a szemtréning szoros összefüggést mutat. A pszichésen is jól időzített szemtréning sokkal hatásosabb, mint egy feldúlt idegállapotú egyénen végzett gyakorlatsor. Minden anatómiai szegmensre megvan a megfelelő szemtorna, de azt, hogy ez a szemtorna az adott szegmensre alkalmazható- e szigorúan csak szemorvosnak szabad eldönteni. A szemtréning gyakorlati kivitelezésben a szemtrénereké a szerep, azok alkalmazásában eldönteni adott paciensnél a javallatokat, ellenjavallatokat.

A szemtrénereknek pontosan ismerni kell és be kell tartani a szemorvos véleményét ahhoz, hogy az együttműködés biztos és hatékony legyen.