"Verum est, certum et verissimum, quod est, superius naturam habet inferioram et ascendens naturam descendentis."

[« vissza ]	[» Alternatív Gyógyászat Könyvtár «]	[ előre »]

Tarr Dániel et al.

Grafológia

- Graphology -

2010.

"A betű mutatja a lelket, aki betűkkel ír, az valósággal benyomja ezekbe lelkének képét, mi tehát az írás által megismerhetjük az írónak a lelkét."
(Phalerensi Demetrius athéni szónok, Kr.e. 4. sz.)

A grafológia tudománya a kézírás egyéni jellegzetességeit vizsgálja, s a tanult sztenderdtől való eltérések alapján von le következtetéseket a személyiségre nézve. Az íráselemek nagysága, egymáshoz és az írástömb egészéhez viszonyított aránya, elhelyezkedése, az őket létrehozó mozdulat iránya, sebessége, nyomatéka stb., információval szolgál az író személy gondolkodás- és munkamódjáról, energiakészletéről, érzelemvilágáról, valamint önmagához való viszonyáról.

A grafológia görög eredetű szó, mely a grafo (=írás), valamint a logosz (=tudomány) szavak összetételéből keletkezett, jelentése: írással foglalkozó tudomány. Tárgya az emberi kéz által létrehozott grafikum: rajz, firka, de leginkább a kézírás.

A kézírás és a személyiség összefüggéseit már az ókorban felismerték. Maga az írástudás azonban a XV. századtól kezdett csak szélesebb körben terjedni, így az emberek által leírt betűk különbözőségének is ettől a kortól szentelnek nagyobb figyelmet. Az első könyv, amely a kézírás elemezhetőségét felveti 1611-ben "Idengraphicus nuntius" címen jelent meg. A mű szerzője a nápolyi Prosper Aldorisius, aki felismerte a kézírás és a temperamentum közötti kapcsolatot. Igazi tudománnyá érését a történetével foglalkozó könyvek az 1870-es évekhez és Jean Hippolyte Michon (1806 – 1881) francia abbé nevéhez kötik, akit a grafológia "atyjaként" tartanak számon szerte a világban. Maga az elnevezés is az ő nevéhez fűződik.

Az azóta eltelt időben sok elkötelezett ember aprólékos és szorgalmas kutató munkájának köszönhetően az alábbi vélekedés erősen megváltozott: "A grafológiát általában áltudománynak tekintik, mert tudományosan megalapozott kutatások nem igazolták a grafológia kijentéseit." Korunkra világszerte tudományként tekintenek a grafológiára, melyet Magyarországon 2003. őszén a világon elsőként nyilvánított államilag elismert szakmává az Oktatási Minisztérium.

A grafológiai analízis során a grafológus a személy írásának a tanult írásformától való eltérését vizsgálja. A papíron megjelenő teljes összképtől a betűelemek legkisebb részletéig terjed az elemzés. A kapott információk rendszerezése és értelmezése, azok szintézise adja az egyénre szabott, finoman árnyalt személyiségképet.

Grafológia Magyarországon

Minden tudomány fejlődése ugyanúgy kezdődik. Valaki - valahol - valamin elgondolkodik. A gondolatot idővel elméletté formálja, s igyekszik ezt bizonyítani. Rögös út, amíg a bizonyítás és az elvetés csatája zajlik. Az ellenzők mellett követők is vannak, s ha az eredeti ötlet kiállja az idő próbáját, tudomány születik. Tiszteljük meg elődeinket - emlékezzünk munkájukra nevük említésével.

A grafológia „története” az Ókorig vezethető vissza. Arisztotelész (Kr.e. 384-322) mondta: „… éppen úgy, ahogy a beszélgetés jelzi a lélek fogalmait, éppen úgy mutatja az írás a beszélgetést és a gondolatot.” A római Constantin és Justinianus császárok idejében már a mai írásszakértéshez hasonló kérdésekkel foglalkoztak. A grafológia igazán a XIX. században teljesedett ki Nyugat-Európában. Legnevesebb képviselői: a francia Jean-Hippolíte Michon abbé, a svájci orvos-pszichológus Max Pulver, a svájci neurobiológus Rudolf Pophal és a német filozófus, Ludwig Klages.

Magyar elődeink: Románné Goldzieher Klára, Bendetz Móric, Bíró József, Balázs Dezső és Hajnal Richárd. Magyarországon 1950-80 között a grafológia egész egyszerűen tiltott „tudomány” volt. 1987-től a 2. Magyar Írástanulmányi Társaság megalakulásától kapott hivatalos utat a fejlődéshez. Ma már a szakmai névjegyzékben szereplő emelt szintű szakma, amelynek elsajátítása háromévi tanulást, szakdolgozat készítését, félévenkénti vizsgák, szigorlatok, államvizsga letételét teszi szükségessé. Ezután szakértői és szakoktatói végzettség is szerezhető. Az alkalmazott grafológia speciális területeire szakosodott képviselői egy-egy szakágban végezhetnek eredményes munkát.

A grafológia tudományában napjainkra kialakult a vizsgálati módszerek alapját jelentő egységes sztenderd, amely magában foglalja a különböző irányzatok kutatási eredményeit.

A rendszerszemléletű grafológia a hangsúlyt az írás statikus, dinamikus és globális jellemzőinek feltárására fekteti, figyelembe véve a teljes írás és a betűk egyedi torzulásának módozatait és ezek szimbolikai értelmezését. A módszer kidolgozásában nagy szerepe van dr. Agárdi Tamásnak. Szintén az ő nevéhez köthető a számítógépes, digitális táblával végzett vizsgálat kidolgozása, amely elsősorban a hazugság jeleinek feltárására irányul.

A francia grafológiai irányzat képviselőiként W.Barna Erika és Demeter Anikó a vonalvizsgálatra, az írás nyomatékára, sebességére, ritmusára helyezik a fő hangsúlyt. Ennél a módszernél a kapott eredmények értelmezését pszichogramok, diagramok és görbék segítik.

A holisztikus irányzat kidolgozása Gulyás Jenő István nevéhez fűződik. A módszer segítségével a test – lélek – szellem egysége és egymásra hatása modellezhető. Alkalmazásával feltárható az egyes területeken kialakult problémák gyökere, az oksági és időrendi kapcsolatok. Információt ad a lehetséges beavatkozási módokra, amely a személyiség harmóniájának helyreállítását segíti.

A méréseken és mérések értelmezésén alapuló Rezonometria módszer Dr. Szidnai László nevéhez köthető. A hagyományos tudást kiegészíti, rávilágít a tudatalatti működésre. Új fogalmakat vezet be, melyek segítenek következtetni az egyén képességei és valós viselkedése közötti eltérésekre, ellentmondásokra.

A magyar irányzatok között meg kell említeni a rajzelemzés területét, mert a grafológiával szoros kapcsolatban áll, és hosszú hazai előtörténettel rendelkezik. Magyar képviselők: Gerő Zsuzsa (gyermekrajzok), Magyar pedagógusok listája (adoleszcensek rajzai), Feuer Mária (firkák, családrajz), Hárdi István (dinamikus rajzvizsgálat, DRV), Vass Zoltán (hétlépéses rajzelemzés, SSCA), Jakab Irén (pszichiátriai betegek képei) nevét.

[ Forrás: Wikipédia ]

Mit jelent a grafológia?

"A grafológia a kézírás elemzésének tudománya” – olvasható az interneten egyre szaporodó grafológiával foglalkozó honlapok bemutatkozó, illetve általános ismertető oldalain. A magyarosítottgrafológia szó alapjául szolgáló kifejezést Jean Hippolyte Michon (1806-1881) abbé - egy tekintélyes földbirtokos fiaként született – teológus alkotta meg. Korábban az írások elemzésével kapcsolatos tevékenységre többféle elnevezést használtak: ideografia,grammimancia, grafilogia.

A grafológia meghatározást a grafo = írás (elemzés) és a logos = tudomány szavakból állította össze Michon, aki már a névadással is a tudomány szintjére kívánta emelni az írásból a személyiségre, a tulajdonságokra való köveztetés folyamatát.

Sokan elfogadják a több százéves tapasztaláson alapuló grafológiai elemzések valódiságát és tényszerűségét, azonban akadnak olyanok is, akik erősen megkérdőjelezik az írásból, annak formai, illetve szerkezeti elemeiből az író személy tulajdonságaira irányuló következtetéseket. A kétkedők leggyakrabban azzal indokolják álláspontjukat, hogy mindig másképp ír az ember, és ezért nem lehet egzakt módon vizsgálni a betűket, illetve azok elhelyezkedését. Hiszen - magyarázzák véleményüket – az egyik betű kisebb, a másik nagyobb, egyszer így írok, máskor pedig másképpen. Vagyis az írásom nem rám jellemző, hanem mindig változó képet mutat.

Hangzatos ez az érvelés, azonban nem igaz! Az első tévedés ebben a magyarázatban, hogy a grafológus nem egy vagy két írásjegyet vizsgál az analízis készítésekor, hanem az írás minden egyes tulajdonságát, paraméterét górcső alá veszi és ezek együttes rendszerében alkotja meg az író személyre vonatkozó személyiségképet. Nem véletlen, hogy a grafológiai oktatást végzők első számú jelmondata: „Egy jel, nem jel!” A másik nagyon fontos tény, hogy az írás az egyik legkomplexebb emberi tevékenység, amely nem más, mint az információközlés agyi vezérlésű pszichomotoros (lelki eredetű és a mozgásban kifejezésre jutó) megnyilvánulása.

Egyszerűbben fogalmazva az írás egy tanult tevékenység sorozat, amelynek szabályozása fejlődésünkkel, érésünkkel egyre inkább automatizálódik, vagyis a közlés folyamatában a tudatos hangsúlyt a mondanivaló megfogalmazása alkotja és a megvalósítás (az írás, a betű formálás) háttérbe szorul, tudatalatti, automatikus cselekedetté válik. Természetesen mindannyian képesek vagyunk arra, hogy rövid ideig figyeljünk az írás megjelenésére, „szépségére”, azonban belemerülve mondandónkba egyre kevésbé figyelünk a megjelenési részletekre. Éppen ezért szükséges a grafológiai elemzéshez egy lehetőleg teleírt A4-es méretű lap. Ilyenkor az író ember az írás kb. egyharmada után a betűformálásról „átteszi” a hangsúlyt a tartalomra.

Mi is tulajdonképpen a grafológia? Tudomány? Eszköz? Misztika? Csötörtök Csaba, a neves magyar grafológus tudománynak tekinti, míg Freud a pszichológiai elemzés eszközének. A lexikonok szerint a grafológia "az ember személyiségének kézírásból való megismerése".

De mi köze az írásnak a személyiséghez? Az írás segítségével gondolatainkat közöljük. Az agyból kiindulva a megfelelő ingerek az idegpályákon végigfutva arra késztetik a kéz izmait, hogy gondolatainkat jelek formájában rögzítsék. Megfigyelhető ugyanakkor az is, hogy ugyanazt a mozgást, mozgássort minden ember mennyire különbözőképpen, egyénien végzi. Ez vonatkozik a gesztikulációtól kezdve a táncon keresztül a mimikáig minden mozgásfajtára, így az írásra is.

Az írás tehát a grafológia szempontjából egy önkifejező mozgás, amely az agyból indul ki, és összefüggésben van érzéseinkkel, gondolatainkkal. Ugyanúgy alkalmas az emberi személyiség megismerésére, mint a mimika, vagy a gesztikuláció, de ezeknél jóval precízebb, bonyolultabb, és állandóbb.

A grafológia felhasználási területei

A grafológia. A grafológia más tudományok segédtudományaként is funkcionálhat, és újabb lehetőségeket tár fel az emberi psziché megismerésére, ezáltal rendkívül jól alkalmazható a személyiség megismerésére, mivel széleskörû tájékoztatást nyújt az emberről.

Mindennapjai során sokszor válik tanácstalanná az ember saját képességei, illetve döntéseinek helyessége tekintetében. Ilyenkor az önismeret fejlesztésérevan szükség, amihez igen nagy segítséget adhat a grafológia. Az íráselemzés viszonylag gyors és egyszerû vizsgálati módszer.

Az iskolában szerephez jut a grafológia a pályaválasztási tanácsadás során is. Pszichológusok, grafológusok, orvosok és pedagógusok együttes munkája alapján a tanulók a képességeiknek, személyes adottságaiknak megfelelő pályára kerülhetnek.

Egyre gyakrabban alkalmazzák a grafológiát a párválasztás, illetve aházassági tanácsadás területén. A tanácsadás tulajdonképpeni célja, hogy a házasulandó feleket mélyebb önismerethez segítve érettebb döntésre tegye alkalmassá. De nem csupán a házasságkötés a lényege a jól sikerült házasságnak, hanem fontos annak egyetértésben és összhangban tartása a házasság egész tartama alatt.

A kriminalisztika is nagyon hatékonyan használja az íráselemzés törvényszerûségeit. A bûntény jellegéből kiindulva a gyanúsítottak körét leszûkítheti azzal, hogy megvilágítja, kinek a személyiségével nem fér össze az elkövetett tett. Ugyanakkor ráterelheti a gyanút az igazi tettesre.

Elhunyt emberek írásainak vizsgálata lehetővé teszi történelmi alakok személyiségének megismerését és életük megértését.

Igen jól felhasználható a grafológia a személyügyi munka területén. A vezetők kiválasztásánál, a munkatársak felvételénél, csoportok kialakításánál, a beérkezett pályázatok előszûrésénél gyorsíthatja a döntést.

[ Forrás: Grafokontroll ]

A grafológia vizsgálati tárgya az emberi kézírás

Gondolatközlésünk egyik formája az írás. A bennünket érő napi stressz, a lelkünkben zajló folyamatok, a szellemiség iránti igényünk és ezek megélése, álmaink, vágyaink, társas kapcsolataink, mindennapjaink során történő helytállásunk, ösztöneink, az erotika, az anyagiak iránti igényünk és élményünk, betegségjegyeink mind nyomot hagynak kézírásunkban. Érthető tehát, ha gyakran nevezik a „lélek tükrének”. Gondolataink fészke azonban az agyunk - mozgásunk irányítórendszere is (mint minden) innen indul ki. Ez a magyarázata annak, hogy a kézírás = agyírás. Ha bármilyen okból valaki elveszíti kezét, vagy annak íróképességét, más szerv, például a száj vagy a láb „megtanítható” az írásra. Ugye ismered a „Szájjal és lábbal festő művészek”csodálatos munkáit? Ha nem - itt az ideje, hogy utánanézz » és csodáld őket. A művészet és az emberi akarat, a kitartás bámulatra méltó példáiban gyönyörködhetsz munkáikra pillantva.

Egészen pici gyermekkorodban fantasztikus mesevilágot rajzoltál már magadnak, s e rajzocskákban is benne élt már minden személyiségvonásod, ami meghatározta, milyen felnőtt leszel. Talán ma is rajzolsz néha, vagy firkálgatsz, miközben telefonálsz. Ami szinte biztos, lehet otthon, munkahelyeden számítógéped, a ceruzát és a tollat nem tudod kiküszöbölni életedből. A vonal, a nyom, amit hagysz, TE VAGY adott pillanatban, adott szituációban.

A grafológus számára nincs szép vagy csúnya írás. Az írás egyéni, s bárhogyan is igyekszünk megváltoztatni, elváltoztatni, az alapvető jellemvonásainkat nem tudjuk láthatatlanná tenni. A „betanult, vagyis modoros” írás olyan, mint egy maszk, de azonnal elárulja, hogy viselője nem vállalja önmagát - így hát nem érdemes próbálkozni ezzel.

Milyen területeken használható a grafológia?

Más tudományok (pl. pszichológia) számára segédtudományként funkcionálhat. A grafológia az emberi psziché megismerésének kiváló eszköze, segítségével teljes személyiségkép állítható fel az emberről.

Ahhoz, hogy a belső énünket - akik valójában vagyunk - sikerre hangoljuk, tisztába kell lennünk önmagunkkal. Tudnunk kell az életünk legalapvetőbb kérdéseire a válaszokat. Tudnunk kell, hogy kik is vagyunk valójában, hogy honnan jöttünk és hová tartunk. A sikeres férfiak erre a három kérdésre tudják a választ, és ezért van erejük, ezért tudják megtenni azokat a dolgokat, amiket a sikertelenek nem tesznek meg soha. Senki nem álmodhat sikeres életről, ha nem tudja, hogy ki is valójában, ha nincs tisztában az eredetével, és ha fogalma sincs arról, hogy mi lesz a sorsa a halála után.

A mindennapok során az ember olykor tanácstalanná válik, megkérdőjelezi saját képességeit. Döntési helyzetben is nagy segítséget nyújt. Aki ismeri a grafológia eszközeit, önismeretének fejlesztéséhez is jól hasznosíthatja tudását. Ma már számos szakterületen alkalmazzák a grafológiát. A pedagógus semmivel nem pótolható információhoz jut dákjairól, magyarázatot kap viselkedésükre, de felismeri a tehetséget is.

Lelki torzulásokat, rossz szokásokat grafoterápiás módszerekkel enyhíthetünk, hagyhatunk el, változtathatunk meg. Ha pályát választunk, vagy módosítunk, nem mindegy milyen irányt veszünk. Adottságainkat, tehetségünket, munkához való viszonyunkat avatott szem felismeri és így megkímélhet bennünket a néha évekig, évtizedekig tartó „vakvágánytól”. De ugyanígy nem mindegy, hogy főnökök vagy alkalmazottak, beosztottak vagyunk e valahol, esetleg önállóan is, vállalkozóként is megálljuk majd a helyünket? Menedzser típusú, statikus, tudós, intuitív vagy erőskezű vezetők leszünk?

Játssz egy kicsit. Figyeld meg valakinek a mozgását. Gyors? Lassú vagy esetleg vontatott? Próbáld meg elképzelni az írását. Beszéd közben gesztikulál? Hangsúlyos a beszéde? Minden, amit a mozgáson megfigyelsz, visszaköszön az írásban. Az írás úgy, mint az élet maga: kozmikus lüktetés!

Hol segítheti személyes életed a grafológia?

Kiemelten fontos szerep juthat a grafológus számára a VÁLASZTÁS segítésében. Ha párt választasz, írásaitok összevetéséből hamar kiderül, összeilletek-e, közös életetek a harmóniát vagy a csatateret hordozza. Ha munkahelyet választasz, vagy éppen el szeretnél nyerni egy állást, s ehhez szükséges kézzel írnod, tudd, hogy nagy valószínűséggel grafológus fogja szemlélni betűiden át a megbízhatóságodat, monotónia tűrésedet, alkalmazkodó és beilleszkedő képességedet.

Egy-egy írásjelenség időben rávilágíthat a lelkünkben zajló zavarok testi tüneteire, a kezdődő betegségekre is. Érdemes hát odafigyelni erre is.

Egykettőre kiderül kommunikációs módod is, de ugyanígy kaphatsz tanácsot tárgyalási stílusokra egy-egy fontos megbeszéléshez.

Mit is vizsgál hát a klasszikus grafológia?

I. Az Én-hez való viszonyt

önértékelés, önbizalom

önkontroll

Én-kép, Én-ideál

Önelfogadás

Én- rezisztencia (ellenállás, ellenálló képesség)

Önfejlődés lehetséges irányai

II. Szociabilitást (kapcsolattartási és teremtési mutatók)

beilleszkedési igény

a beilleszkedés formája, célzata

dominanciaigény, szereplési vágy

konfliktushoz való viszonyulás

autonómia,

alkalmazkodóképesség, diplomácia

III. Érzelmi életet

az érzelmek intenzitása

érzelmeink tartalma

vérmérsékleti típus

agresszió, élménykészség

az érzelmek megnyilvánulási formája

szenzibilitás

sikerorientáltság vagy kudarckerülés

frusztrációtűrés, gátlások

IV. Mentális jellemzőket

a gondolkodás sebessége, rugalmassága, plaszticitása

globalizáció, a gondolkodás minősége

variációs képesség, kreativitás, fantázia,

viszonyfelismerés, következtető képesség, logika

strukturáló (rendező, rendszerező) képesség,

figyelem koncentráció

kritikai képesség, objektivitás, érdeklődés

V. Energiákat

mennyisége

felhasználásuk módja

VI. Munkatevékenységet

energiafelhasználás tendenciája

megbízhatóság

tervszerűség, spontaneitás

munkatempó, aktivitás,

az előnyben részesített terület

munkatársi viszony

hagyománytisztelet vagy újítás

döntéshez való viszonyulás

sikerorientáltság, szervezőkészség

VII. Motivációs bázist

teljesítmény motiváció

önmegvalósítás igénye

anyagi javadalmazás

szórakozás, megfelelő munkakörnyezet

közösségi kapcsolatok igénye

vezetői szerep, elmélyülés igénye,

kényelem igénye, kifejezett mozgás

kapcsolatok igénye

VIII. Ösztönterületet

az ösztönök intenzitása

élménykészség

az én-határok feladásának vágya

intimitások

a pszichoszexuális fejlődés zavartalansága

[ Forrás: Lelki titkaink ]

Az írásminta felvételének szabályairól

Amennyiben az írásminta elkészítésére nem személyes találkozó kapcsán kerül sor, a megbízó részéről meghatározott információkra mindenképpen szüksége van a grafológus szakembernek.

A grafológiai elemzéshez szükséges információk

az írásmintát nyújtó személy életkora, neme, iskolai végzettsége

domináns kézhasználat

az írás minőségét meghatározó tényezők ismerete: pl.: szemüveg viselése, gyógyszeres befolyásoltság, fáradtság vagy betegség

az írásminta elkészítésének körülményei: az írófelület és az íróeszköz minősége

az írásmintán feltüntetett beleegyező nyilatkozat az elemzés elkészítéséről

konkrétan megfogalmazott kérdés/kérdések, amelyekre az ügyfél a grafológustól választ vár

Az írásminta elkészítésére vonatkozó szabályok

A/4 méretű sima papír

Tetszőlegesen megválasztott íróeszköz, és írófelület

Megszólítással és aláírással ellátott, legalább 15 sornyi – de lehet akár több oldalnyi- tetszőleges témájú, sorvezető nélkül elkészített szöveg

Eredeti írásminta szükséges, mert a fénymásolat vagy fax-on továbbított írásminta pontatlan eredményhez vezethet.

A grafológiai elemzés visszajelzése

Élőszóban történő visszajelzésnél a személyes találkozás lehetővé teszi azt, hogy a megbízó kérdések feltevésével pontosabb választ kapjon, lehetőség van az elemzett írásminta magyarázatára, közvetlenebb és oldottabb hangulatban történő beszélgetés keretében.

Írásos visszajelzés esetén a grafológus elemzését a kliens kérdésére fókuszálva állítja össze. Előnye abban áll, hogy a megfogalmazott szakvélemény körültekintően és tárgyilagosan leírja a kért információkat. Hátránya, hogy nincs lehetőség ezek szóbeli megfogalmazására, megbeszélésére, így előfordulhatnak félreértelmezések, illetve nem pontosan megfogalmazott kérdések esetén más jellegű válaszokat kaphat a megrendelő.

Az írásos visszajelzés speciális formája az e-mailben történő válaszlevél. A kliens ebben az esetben további kérdéseit megfogalmazhatja, illetve visszajelzésével tájékoztathatja grafológusát megelégedettségéről.

Etikai szabályok

Írásminta elemzés kizárólag az írásmintát nyújtó személy tudtával és beleegyezésével történhet. Párkapcsolati elemzés során mindkét fél beleegyezése szükséges. Kiskorú gyermekek esetén a vizsgálatot a szülő/törvényes képviselő kérheti, de 14-18 év közötti fiatalok esetében a gyermek beleegyezése is szükséges. Elhunyt személyek utólagos írásvizsgálatát a törvényes örökös kérheti.

Célszerű a megrendelővel szerződést kötni. A szerződés tartalmazza a megbízás célját, a tevékenység körülményeit, a szakvélemény visszajelzési módját és időpontját, a díjazás mértékét.

Az írásmintát nyújtó személlyel kapcsolatosan a grafológust teljes titoktartás övezi. A tudomására jutott információkat köteles bizalmasan kezelni.

[ Forrás: Lelki titkaink ]

A grafológia alapjai

Írásjelek Jelentésük

pozitív negatív

A girland:

A girlanról:

közvetlenség, odaadás, alkalmazkodás, nyitottság tolerancia, befogadóképesség, diplomáciai érzék befolyásolhatóság, hiszékenység, kényelemszeretet, locsogás, engedékenység, megalkuvás

Az árkád:

Az árkádról:

zárkózott, elővigyázatos, meggondolt, óvatos konzervatív, távolságtartó, gondoskodó számító, bizamlatlan, önelégült, határozatlan, fukar

A szög:

A szögről:

erkölcsösség, határozottság, tántoríthatatlanság, kötelességtudás, világos szándok, következetesség önfejűség, makacs ragaszkodás bizonyos elvekhez, keménység, hidegség, ingerült, civakodó, türelmetlen, nyers

A fonal:

A fonalról:

sokoldalú, megértő, tájékozott, alkalmazkodó mozgékony, diplomatikus tartásnélküli, szétszórt, kitérő, megbízhatatlan, jellemtelen, idegileg labilis

Az írás dölése:

A írás döléséről:

Jobbra döl:

temperamentumos, lelkes, kifelé foduló, szenvedélyes, gyenge önuralmú ingatag, zabolátlan, meggondolatlan, nyughatatlan, könnyelmű, heves, gátlástalan, könnyen befolyásolható

Álló:

megfontolt, józan, uralkodik érzelmein, mértékletes, jó szervező, öntudatos, tartozkodó, türelmes aggályos, hideg, barátságtalan, bizalmatlan, türelmetlen, gátlásos, akadékoskodó, kicsinyes, önző

Balra döl:

önfegyelem, befeléfordulás, erős értelmi kontroll megközelíthetelen, gőgös, öntelt, elutasító

Változó írásfekvés:

nincs pozitív értékelése ellentmondásosság, bizonytalanság, határozatlanság, esetleg neuraszténia

Az írás nagysága:

Az írás nagyságáról:

Egy írást, ha középzónás betűi (pl. "a", "c", "m", "i") a szótestben, ha 3 millimétert meghaladják, nagynak mondhatjuk.Ha ugyanezek a betűk 5 milliméteresek vagy nagyobbak, már nagyon nagy írásról beszélünk. A nagyméretű írásból optimizmusra, dunamizmusra következtethetünk.Tiszteletet elváró, önmagát megmutatni akaró magatartásra utal.
A megnövekedett felső zóna: szellemi dolgok iránti érdeklödés, intellektuálsi ambíció.
A megnövekedett alsó zóna: anyagi világ iránti érdeklődés, erős ösztönök, melyek tudatlanságból táplálkoznak. A művészhajlamú emberek írásának alsó szárai gyakorta finom rajzolatúak.
Értelmiségiek írása gyakran kisbetűs.Ezek az emberek tisztelik a személyiség szuverenitását, távol állnak a szinpadias viselkedéstől.

A balsodrású írás:

A balsodrású írásról:

Gyakran felcserélik a balra dőlő írással.A balra dőlő írás fekvésre vonatkozik, a ténylegesen elképzelt, vagy meglévő sorhoz képest, a sodrás viszont a mozgás írányát jelenti. A sodrásban a befelé forultság (bal irányú) vagy kifelé fordultság (jobb irányú) fejeződik ki.A balodrású írás gazdájának nehezére esik a környezetével kapcsoltaos feszültségeket elviselnie és megküzdenie azokkal.
Értékelése attól függ, hogy az író stabil személyiségű-e.Ha az, akkor az írásában megfontoltság, kiegyensúlyozottság látható. Ha inkább gyönge, akkor gátlástalanságot sejtet, esetleg képzelt beteggel állunk szemben.
Balsodrású alsó szárak:
- jellegzetes szögletes "g"-hurkok: ösztönéletre utal, egyoldalú szexuális fantáziavilág.
- erős nyomású: jó realításérzék, materiális gondolkodás, erős birtoklási vágy, tulzó takarékosság.

Kötésmódok: Közepes kötöttség: Hosszabb szavaknál kb. 4 összekötött betű. Ha ennél kevesebb, akkor gyengén kötött Ha minden betű önálló: kötetlen. Lehet túlzottan kötött
A betűk összepakcsolása a gondolkodás lélegzetvétele.

mérsékelten kötött írás: logikus gondolkodás és cselekvés, szellemi mozgékonyság, kreativitás

szabályos összekötés: önállótlanság, félénkség, bátortalanaság

túlzottan kötött, jobbsodrású: felületes gondolkodás, gátlástalanul hangoskodó

kötetlen: alkalmazkodási zavarokra utalhat, másrészről analitikus gondolkodás jellemzője, teoretikus elmék írásmódja, akik könnyen szem elől tévesztik a való világot

A szárak hosszúsága:

Ha a felső szárak a normális határon túlnyúlnak, mintha lábujjhegyre állnának: írója folytonosan még magassabra tör. A felső szárak hangsúlyozása a szellemi értékre utal.Az író kevéssé fogékony a kézzelfogható valóság iránt.

Az alsó szárak a begyökeredés képét nyújtják.Az író "két lábbal áll a földön". Jobbára józan, pénzügyi biztonságot sosem téveszti szem elöl.

Ezek a jellemzők csak akkor értelmezhetők nagy biztonsággal, ha az írás más ismertetőjegyei nem mondanak ellent.

Széles írás, szűk írás: Van egy norma, ami a betűk vítszintes és függöleges kiterjedésének arányát határozza meg.

Szélessávú, túlzó írásmód: pozitív életfelfogás, magabiztosság, optimizmus, spontaneitás, nagy képzelőerő, vállalkozó szellemű. Ha ez a széles írás alacsony színvonalú: fontoskodó, bizonytalan, könnyelmű.

Szűk írásmód: gátlásosság, görcsösség
- Ha szöges: félénk, megkeseredett, végsőkig bizalmatlan, mindenkit megkritizáló
- Ha álló: intelligens, de lovagol a szavakon, végsőkig köti az ebet a karóhoz
- Ha magasak a betűk: fennhéjázó büszkeség
- Éles vonalakkal: rosszindulat, elkendözött agresszivítás

Az ékezetek: Kicsik, mégis sokat elárulnak.

Pontossan elhelyezett ékezet: alaposság, rendszeretet, valóságérzék - de csakis jó minőségű, kifejező írás esetén.Ha gyenge minőségű az írás, lassú gondolkodásra, sablonosságra utal a precízen elhelyezett ékezet.

Magasra helyzetett ékezet:
- Gyenge írásnyomással: rajongó típusú ember, könnyen átadja magát az illúzióknak
- Erős írásnyomással: aktív és törekvő, de nem az illúziókat kergeti

Alacsonyan ülő ékezetek:
- Gyenge írásnyomással: érzékenység, kishtűség
- Erős írásnyomással: realitás, szőrszálhasogatás

Előre küldött ékezetek:
- Jó minőségű írás esetén: gyors gondolkodású, eleven
- Gyenge minőségű írás esetén: megbízhatatlan, felületes

Hátra maradozott ékezetek: sokszor túl sokáig töprengenek, határozatlanok, reakcióikban tartózkodóbbak

Elhagyott ékezetek:
- Gyakori hiány: belső beállítottság, pontatlanság
- Szorványosan: megbízhatatlanság, csökkent koncentráció

Ha a párhuzamos ékezeti vonalkák meghosszabbodnak: agresszív szellem és ösztönök, vagy ártatlan feltűnési szándék

[ Forrás: Endorfin ]

» Alternatív Gyógyászat - Sho-do – Az Írás útjának tanítása