"Verum est, certum et verissimum, quod est, superius naturam habet inferioram et ascendens naturam descendentis."

[« vissza ]	[» Alternatív Gyógyászat Könyvtár «]	[ előre »]

Tarr Dániel

Akupunktúra

- Acupuncture -

2010.

Az akupunktúra a hagyományos kínai orvoslás egyik ága, mely szerint szervezetünket energiapályák, ún. meridiánok hálózzák be. A meridiánokon helyezkednek el az akupunktúrás pontok. Az akupunktúra az akupresszúrához hasonlóan a kínai gyógyászat azon alapelvére épül, mely szerint az emberi testen több ezer olyan pont helyezkedik el, amelyek révén az ún. meridiánokban áramló életenergia (csí) áramlása befolyásolható.

Az egyik hagyományos legenda szerint az akupunktúra véletlenszerűen született meg: egyik ősünknek egyszer nyílhegy állt a lábszárába s ezzel egyidőben elmúlt régóta kínzó gyomorfájdalma. Az akupunktúra évezredes továbbfejlődése azonban korántsem lehet ilyen véletlenek műve. Jóllehet az eredete elvész az évezredek homályában, komolyabb fejlődése az i.e. III. évezredben uralkodó Sárga Császár nevéhez fűződik. Udvari orvosai írták meg a "Sárga Császár Belgyógyászati Könyvé"-t, amely az egyik legősibb ránk maradt "orvosi szakkönyv". Azóta az akupunktúra sokat fejlődött, több ezer írás és könyv jelent meg ezzel kapcsolatosan.

Az akupunktúra a test meghatározott energiavonalaival - az ún. meridiánok vagy csatornák - dolgozik. Megmutatja, hogy a szervezet energetikai változásai hol és miképpen jelentkeznek, milyen törvényeknek engedelmeskednek, miként játszanak szerepet a betegségek előidézésében, majd megszüntetésében.

Tehát az akupunktúra egy olyan orvoslási rendszer, amely az energia, az ún. Csí (QI) áramlásaival foglalkozik. Alkalmazását tekintve pedig egy olyan gyógymód, amely a bőrre ható ingerekkel igyekszik befolyásolni a szervezet általános állapotát.

Az akupunktúra azon az elven alapul, hogy semmilyen rész nem érthető meg az egésszel fennálló összefüggései nélkül. Egy tünetet tehát nem egyszerűen vissza kell vezetni egy okra, hanem úgy kell szemlélni, mint valami egész egy bizonyos részét. Ha valaki beteg, a produkált tünet csak egy része a szervezet egyensúlyvesztésének. A kínai rendszer egy logikus rendszer. A rendszer logikáját, amellyel az összefüggéseket és változásokat magyarázzák, Jin - Jang elméletnek nevezik. Ez egy olyan filozófiai rendszer , amely két pólus a Jin és a Jang által alkotott egységen alapul. Minden dolognak két arculata van: a Jin és a Jang jelleg, ezek a minőségek ellentétesek, de nem létezhetnek egymás nélkül, kiegészítik egymást: nappal- éjszaka, hideg - meleg, férfi - nő, könnyű - nehéz, napos oldal- árnyékos oldal, passzivitás - aktivitás, sötétség - világosság, külső - belső stb.

Vannak az akupunktúrának olyan válfajai is, amelyek a test kisebb egységein belül alakítottak ki pontrendszereket, ilyen a fülakupunktúra, a skalp akupunktúra. A fülön például az egész szervezet vetülete megtalálható, mégpedig olyan elhelyezésben, mint az anyaméhben fejjel lefelé elhelyezkedő magzatban.

A testfelület aktív pontjainak - az akupunktúrás pontoknak - az ingerlése egyéb módszerrel is, nem csak tűszúrással végezhető:

Ilyen például a moxibusztió. Ez egy olyan eljárás, ami abból áll, hogy az akupunktúrás pontok felett valamilyen formában gyógynövényrészeket égetünk el. Hatásának lényege ugyanaz, mint a tűszúrásnál: az energetikai egyensúlyt hivatott visszaállítani. Főként akkor hasznos a moxa alkalmazása ha valamely energia páholyban energiahiány van és ezt pótolja a moxa hője. [Lásd: moxa-terápia]

Az elektroakupunktúrában az energiaforrás az elektromos áram. A kezelésre kiszemelt helyeken beszúrják a fémtűket és krokodilcsipeszekkel egy speciális készülékből gyenge áramot bocsátanak a szervezetbe. Ez fokozza az adott akupunktúrás pont ingerlését, a hatást megerősítve. [Lásd: elektro-akupunktúra]

Kínában sok ezer éve ismert, hogy minden energia. A mindent átható életenergia vagy qi (ejtsd: csí) testünkben is jelen van tehát, áramlása befolyásolja testműködésünket, egészségi állapotunkat. Az egészséges szervezetben az energia meghatározott módon áramlik, bizonyos csatornák mentén, azonban különféle hatásokra az energiaáramlás egyensúlya megbomolhat. Akupunktúra segítségével az energiaáramlást újra egyensúlyba lehet hozni, így különböző szervek funkcióit lehet javítani és fájdalmat lehet csillapítani anélkül, hogy szervezetünkbe idegen anyagokat juttatnánk.

Az akupunktúra a hagyományos kínai orvoslás egyik ága. Pontos keletkezési idejét nem tudni, azonban az első írásos utalás az i.e. 3-ik századból származó orvosi könyv: A Sárga Császár belgyógyászati könyve, amely a kínai orvoslással foglalkozók számára egyik legfontosabb kiindulópont. A Jin-Jang elven és az öt elem tanon kívül pontos leírást ad anatómiai dolgokról, de légzéstechnikákkal, masszázzsal is foglalkozik. A könyv második része akupunktúrával foglalkozik.

Az akupunktúrás eljárás

Az kezelőorvos a diagnózis felállításához megvizsgálja a beteget, megnézi többek között a nyelvet, a bőrt, a hajat, a testtartást, a mozgást, a légzést, a hangszínt, ezen kívül pedig részletesen kikérdezi a klienst életmódjáról, étrendjéről, testmozgásáról, alvásáról illetve stresszkezelési technikáiról. Egy jól képzett akupunktőr már finom jelekből is tud következtetni különféle betegségekre, nem csak akkor, amikor laborleletek által igazolt súlyos szervi elváltozások mutatkoznak.

Az akupunktúrás kezelés során a megfelelő pontokon leheletvékony tűket szúrnak a bőr különböző mélységű rétegeibe. Az akupunktúrás kezeléshez 0.5-5 cm hosszú, rozsdamentes acélból vagy ezüstből készült steril tűket szúr a testünkön elhelyezkedő akupunktúrás pontokba (a főzéssel való fertőtlenítés nem elégséges, ma már egyre gyakoribb az egyszer használatos tűk alkalmazása). Egyes orvosok 7-10 cm mélyre szúrnak az izomszövetbe. A tűket önmagukban alkalmazzák, a szúrás során semmiféle idegen anyag nem kerül a szervezetbe. Ez egyébként egy fájdalommentes beavatkozás.

Megfelelően alkalmazott tűszúrásokkal illetve a tűk finom sodró mozgatásával energiát lehet juttatni az energiahiányos területekre, illetve el lehet vezetni a feleslegben levő, pangó, kóros energiát. A kliens egyfajta bizsergést vagy zsibbadást érezhet a pontok mentén. Az alkalmazott tűk száma 1-15 között mozog, pár perctől fél órás időtartamig. Javulás már 4-6 kezelés után beállhat, de egyes szakértők szerint amennyiben 6-8 kezelés után nem mutatkozik változás, megtörténhet, hogy az akupunktúra nem tud segíteni adott problémán.

Az Egészség = Jin és Jang harmóniája

A szervi, lelki vagy környezeti behatások megváltoztathatják a qi áramlását, amire ez túl felgyorsulhat, lelassulhat, illetve a nem megfelelő helyre irányulhat. Ilyenkor a Jin és Jang egyensúlya megbomlik, majd pedig betegség alakul ki. De mi is a Jin és Jang? Dióhéjban összefoglalva azt mondhatjuk, hogy ez két egymást kiegészítő, ellentétes irányú erő. Minden ami létezik magában foglalja ezt a két pólust, és ezek mozgásából és kölcsönhatásából alakul ki mindenfajta mozgás, működés, változás.

A Jin a nőt és a nőies princípiumot képviseli, a befogadást, az összehúzódást, az éjszakát, a holdat, a hideget, passzivitást, stagnálást, a befele és lefele irányuló mozgást, míg a Jang a férfit és a férfias princípiumot képviseli, az adást, a kitágulást, a nappalt, a napot, meleget, az aktivitást és a dinamizmust, a kifele és felfele irányuló mozgást.

A tai qi szimbólumban a fehér rész a Jint, a fekete rész a Jangot jelenti. Az ábra kör alakú, mivel a két princípiumnak egyensúlyban kell lennie a kör által szimbolizált harmónia eléréséhez, a két ellentétes színű pont pedig jelzi, hogy mindkét pólus tartalmazza és magában foglalja az ellenpólust is. A kör azt is jelzi, hogy az együttműködés egy állandó, véget nem érő kapcsolat, de az is látható, hogy a két pólus folyamatosan egymásba olvad, ahogy az a természetben is történik, mint amikor például az éjszakából nappal lesz.

Szervezetünkben is érvényesül a fenti elv. A gyomor és bélrendszer passzív befogadó (Jin), míg az ezen keresztül zajló felszívódás aktív (Jang folyamat). A máj egy tömör szerv (Jang), de a méregtelenítés és epetermelés Jinnek számít. Jang típusú megbetegedés (vagyis Jang túlsúlyos) a hirtelen fájdalom, a gyulladás (vörös, fájdalmas lüktetésekkel kísért), a görcs, a fejfájás, a magas vérnyomás, míg Jin típusú megbetegedés a tompa fájdalom, a hidegrázás, a folyadék visszatartás, a folyás.

Az öt elem tan

A Jin-Jang teória mellet az öt elem tan egy másik fontos alaptétele a kínai filozófiának. Dióhéjban összefoglalva: ez egy másik általános érvényű szabály, amely, csakúgy, mint Jin-Jang elv, a természetben és az orvoslásban egyaránt érvényesül, szemléltetvén azt a végtelen, dinamikus körforgást, amelyen minden létező dolog átmegy. Az öt elem a következő: fa, tűz, föld, fém és víz. Ezek egy-egy princípiumot, és ilyen sorrendben, együtt egy átalakulási folyamatot képviselnek: a fa táplálja a tüzet, a tűzből föld lesz (hamu), a föld fémet termel, és a víz táplálja a fát.

Hogy szemléletesebbé tegyük, milyen princípiumot képvisel a fa, elmondhatjuk, hogy a fa nem csak magát a növényt képviseli, hanem az ehhez kapcsolódó energiákat, folyamatokat és mozgásokat is, mint például a rügyezést, a tavasszal beinduló életfunkciókat, a virágzást. A fa tehát a tavaszt is képviseli a kínai gondolkodásban és gyógymódokban, a születést, a szelet, a mozgékonyságot (a fa hajlongani tud a szélben). A kínai orvoslásban az ide tartozó szerv a máj és az epe, valamint izmok, inak, amelyeket mind analóg vonások alapján soroltak be (az embert az izmok segítik mozgásában). Az öt elem tan igen komplex filozófiai alapelveit és keletkezésének logikáját jelen cikkben nem áll módunkban bemutatni, azonban íme az akupunktúra egyik alapját szolgáló összesítő táblázat, az egyik kiindulási pont.

Elem

FA

TŰZ

FÖLD

FÉM

VÍZ

Klimatikus energia

Szél

Hőség

Nedvesség

Szárazság

Hideg

Évszakok

Tavasz

Nyár

Nyárutó

Ősz

Tél

Szerv

Máj

Epe

Szív

Vékonybél

Lép

Gyomor

Tüdő

Vastagbél

Vese

Húgyhólyag

Testnedv

Könny

Izzadság

Nyál

Takony

Vizelet

Uralt anatómiai szerv

Izmok

Inak

Érrendszer

Hús

Kötőszövet

Bőr

Csontok

Szerv külső megnyilvánulása

Köröm

Arcszín

Ajkak

Testszőrzet

Haj

Ízek

Savanyú

Keserű

Édes

Csípős

Sós

Érzelmek

Indulat

Öröm

Aggódás

Bánat

Félelem

Életciklus

Születés

Növekedés

Átalakulás

Hanyatlás

Megállapodás

Halál

Azt, hogy a fenti kapcsolatok nem túlzottak és nem véletlenszerűek az is igazolja, hogy az erre támaszkodó akupunktúra egy pragmatikus, tapasztalat által igazolt, jól működő gyógymód. Gondoljunk azonban arra is, hogy tavasszal, szeles időben megszaporodnak reumatikus megbetegedések, a nyári hőségben gyakoriak és rosszabbodnak a szívproblémák, télen pedig a veseproblémák keletkezése és kiújulása igen gyakori.

Az akupunktúrás pontok és meridiánok

A Csí (Qi, Chi) – vagy ahogy más kultúrákban nevezik „Prana” vagy „Manna” – az alapvető életerő, ami az életet lehetővé teszi és jelen van a növényekben, az állatokban, a vízben, az élelmiszerekben és a levegőben is. Nélküle nem lenne élet a bolygónkon. Ez az életenergia, amelyet csakráinkon és az auránkon keresztül, táplálkozással és légzéssel juttatunk szervezetünkbe, a meridiánok, az energiavezetékek által hálózza be a testünket. Ellátja és táplálja szerveinket, biztosítja, hogy jól érezzük magunkat fizikai testünkben. Mivel az életenergia átáramlik a csakrákon is, befolyást gyakorol lelki és szellemi állapotunkra is. Az egészséges testben egyenletesen áramlik az életenergia és a két erő, a Jin és a Jang egyensúlyban van.

A meridiánok láthatatlan energiavezetékek, amelyeknek feladata a csí, a vitális életenergia szállítása és szétosztása testünkben. Olyanok, mint a testünket behálózó erek. A csí a „szellemi vér”, mely úgy áramlik a meridiánokban, mint vér az erekben. Mivel a 12 meridián és a két fő vezeték befogadó- és kormányzó, egymással összekapcsolódnak, a meridiánrendszert szerteágazó hálózatként vagy csatornarendszerként is elképzelhetjük, melyben az életenergia zárt pályákon áramlik. Minden meridián egyszerre van kapcsolatban egy vagy több szervvel és a csakrákkal, összeköttetést hozva így létre a láthatatlan életerő (csí) és a fizikai test és szervei között. A meridiánokon, amik részben közvetlenül a bőrfelszín mentén futnak, speciális akupunktúra pontok találhatók, melyek akupresszúrával kezelhetők.

Testünkben a csí - vagyis az életenergia - az akupunktúrás vezetékeken, ún. akupunktúrás meridiánokon kering, amelyet a Jin és a Jang összjátéka irányít. A 12 fő- és 8 mellékvezetéken összesen 361 klasszikus pont található. Ezeket a pontokat tudományosan is be lehet azonosítani, mivel itt a bőr elektromos ellenállása kisebb, a bőr széndioxid kibocsátása nagyobb, és az infravörös kisugárzás erőteljesebb itt, mint a pont környezetében.

A pontok valójában a csatornák meghatározott helyei, nyílásai. A meridiánok éltető energiát szállítanak minden szervhez és szövethez egy összefüggő hálózat mentén, amelyen egymásnak és a szerveknek átadják az energiát. A csatornák vagy meridiánok elnevezésüket az egyes szervekről kapták, amellyel összefüggésben állnak. Létezik tehát tüdő, máj, vékonybél, vese, epehólyag, stb. meridián, de a szervek meridiánjain kívül létezik két másik is, a szívburok illetve a tripla fűtő (amely a belső elválasztású mirigyek működését befolyásolja, illetve a hőszabályozást irányítja).

fontos azonban megjegyezni, hogy például a tüdő meridiánján keresztül nem csak a tüdő problémái kezelhetők, hanem fejfájás, izületi fájdalom, érrendszeri panaszok is enyhíthetők, hiszen testünk szerves egységet képez, és az egyes szervek és szövetek működése szorosan kapcsolódik egymáshoz.

A terápia alapelve szerint az emberi test több mint száz meridiánponttal rendelkezik. A meridiánokon keresztül tűszúrásokkal bizonyos testtájak és szervek pozitívan befolyásolhatók és stimulálhatók. A megfelelő pontokon leheletvékony fémtűket szúrnak a bőr különböző mélységű rétegeibe.

Az akupunktúra: oki kezelés

Az akupunktúrás kezelés során az élő test energiarendszeréhez tartozó fontos energetikai helyeken, más néven az akupunktúrás pontokban a külön az erre a célra készített rugalmas tűk alkalmazásával serkentjük a bioenergia áramlását.

A tűket a bőr és az irharéteg között található ilyen pontokba szúrjuk, s az így kiváltott ingerrel segítjük az energiaáramlást. Az akupunktúrás pontok a test láthatatlan energiacsatornái, az ún. meridiánok mentén helyezkednek el.

A tűszúrások szabaddá teszik, visszafogják vagy fokozzák a meridiánokban az energia áramlását.

Újabban a szájüregben, a nyálkahártya alatti akupunktúrás pontok ingerlésével is végezhetük ilyen műveleteket.

Az akupunktúra segítségével nem csak panaszokat enyhítünk, hanem oki kezelést végzünk. Ha megfájdul a fejünk, és bevesszük az erre használatos pirulát, akkor tüneti kezelést végzünk: elérjük, hogy fejünk ne fájjon, azonban azt, hogy mitől fájdult meg a fejünk sokszor nem is tudjuk (hiszen rengeteg oka lehet egy fejfájásnak), és jobbhíján nem is ennek érdekében avatkozunk be, amikor lenyelünk egy pirulát. Egyszerűen a panaszt, a tünetet szüntetjük meg. Az ilyen beavatkozás ahhoz hasonlít, amikor kocsinkban kigyullad az olajlámpa, amire mi viszont jó szorosan ráragasztunk egy papirost, hogy ne lássuk azt. Az akupunktúrás orvos azt teszi, amit egy jó kocsiszerelő is tenne: megvizsgálja a motort, megkeresi, hogy mitől gyulladt ki a lámpa, és az okot szünteti meg.

Milyen betegségek kezelhetők akupunktúra segítségével?

A teljesség igénye nélkül felsorolunk néhány problémát, amelyek esetében sikeresen lehet alkalmazni az akupunktúrát.

Fül-orr gégészeti betegségek: a garat problémái, fülzúgás, szédülés, hallászavarok, arcidegzsába, krónikus nátha

Szemészeti problémák, mint például kötőhártya gyulladás, a szemgolyó gyulladásos betegsége, szemfájdalmak, retinopátia, szemizombetegségek, egyes látászavarok.

Légzőszervi betegségek, mint például broncsítis, asztma, légcsőhurut

Emésztőrendszeri problémák, mint például hányinger, étvágytalanság, hányás, gyomorhurut, hasi görcsös fájdalom, székrekedés, colitis, epehólyag-bántalmak, nyombél fekély, hasnyálmirigy-bántalmak

Idegrendszeri betegségek: agyvérzés utáni szövődmények, keringési zavarok, trigeminus neuralgia

Urogenitális megbetegedések: petefészek gyulladás, ciszták, menstruációs zavarok, prosztatagyulladás, potenciazavar

Egyebek, mint például allergiák, álmatlanság, ízületi- és gerincbetegségek, lumbágó, csípő-, láb-, térdizületi problémák, bokafájdalom, isiáz, aranyér, vénás rendszer keringési zavarai, vizelettartási zavar vagy inkontinencia, egyes pszichés izgalmi állapotok, különböző bőrbetegségek, befolyásolható a hormon-kiválasztódás illetve a vérképzés, szabályozhatók vegetatív eredetű szervi működészavarok, stimulálható az immunrendszer.