"Verum est, certum et verissimum, quod est, superius naturam habet inferioram et ascendens naturam descendentis."

                         

         
 
[« vissza ]

[ elõre »]

   

G. S. Frater P. A. X.

Lemegeton - Salamon kis kulcsairól

- Lemegeton - The Lesser Keys of Solomon -

Pentagram

“A mágia olyan dolgokat tud meg,
és olyan dolgoknak hatol a mélyére,
amelyek rejtve maradtak az emberi értelem előtt.
Mert a mágia egy nagy titkos tudomány,
Az értelem pedig egy nagy és nyílt bolondság."

[Paracelsus]

A Salamon Kis Kulcsai a Claviculae Salamonis után az egyik legnépszerűbb grimoire, azaz varázskönyv. Több néven is ismert: nevezik Lemegeton-nak is, de ismert Goetia néven is. A Goetia kifejezés a görög goeteia szóból származik és többnyire egy különösen kárhoztatandó varázslatfajtát jelöl, éspedig túlnyomóan a nekromanciát vagy halottidézést, ugyanakkor általánosabb értelemben a démoni lények megidézését "blaszfémikus" szertartások segítségével. Az újabb időkben a Goetia-t szembeállítják a Teurgia-val, amiatt, hogy az előbbi rossz, az utóbbi jó szellemekkel foglalkozik illetve ezek segítségét kéri az elérendő cél érdekében. A Goetia-t gyakran a "Magia innaturalis, prohibita" területére helyezik.

Salamon Kis Kulcsainak keletkezési ideje ismeretlen. A legrégibb fennmaradt példánya a XVII. századból való. A mesés történet szerint Salamon király démonainak megidézéséhez ad segítséget, felsorakoztatva a 72 démont, azok mágikus pecsétjét, és magának a démonnak a megjelenését is. Salamon király amikor megöregedett a démonokat belekényszerítette egy rézhordóba, amelyet egy tó fenekére süllyesztett. Ezt a hordót megtalálták a babilóniak és azt kinyitva szabadon engedték a démonokat, akik szétszéledtek a világban. Azóta lehet őket előhívni a könyvben leírt mágikus rítusok és evokációk segítségével.

A Lemegeton grimoire 72 démon nevét és képességeit sorolja fel, és elemzi azok funkcióját. Ezen démonok közül a legtöbben különböző művészetekkel rendelkeznek, és ez a felsorolás a mágikus erők alkalmazási lehetőségeinek érdekes képét közvetíti felénk. A Lemegeton-ban elsősorban arról van szó, hogy tudáshoz jussunk. A démonok a mágikus tudományok, a művészetek, a filozófia, a matematika, a logika, a nyelvek, az asztronómia és az asztrológia, valamint a drágakövek és a növények okkult erői felett rendelkezik. Számos démon egyébként szigorúan őrzött titkokat árul el az őket megidézők előtt, bepillantást engednek a múlt, a jelen és a jövő titkaiba. Az, hogy a titkos összefüggések tudására és megfejtésére ilyen nagy hangsúlyt fektetnek, az abból a hagyományból magyarázható, miszerint a lázadó angyalok, akik az emberek lányai után vágyódtak, ezeket mindenféle művészetekre és kézimunkára tanították. Ezen kívül ez utalás arra a tényre, hogy az okkultizmusban a tudás inkább támogatja a spirituális haladást, mint az erényt, és hogy a mindent tudás az univerzum feletti uralmat jelenti.

Jelen mű kiadásával a mágia irodalmának újabb gyöngyszeme lát napvilágot.

Ezzel az írással a klasszikus mágia egy további művét tesszük hozzáférhetővé, amely egyrészt régebbi könyvek egy sorozatában található, másrészt más könyveket is erősen befolyásolt. Ha Trithemius egy képzetlen és a keresztény vallást megvető csinálmányként tudta minősíteni, akkor ennek védelmében mégis meg kell említeni, hogy ugyanannak a szakterületnek egyéb szövegei ugyancsak "barbárnak" tűnnének mai szemmel, amivel a mű természetesen bocsánatkérés nélkül a mágia jelenlegi helyzetének tisztázásához hozzájárul.

Először néhány szót a történethez. Mivel Salamon már az ókorban nagy mágusként és szellemidézőként volt híres, így gond nélkül lehetett mágikus műveket tulajdonítani neki. A neve alatt található könyvek közül az első a "Testamentum Salomonis", mindenekelőtt egy asztrológiai szöveg, melyben a 36 dekán démonjai a király elé lépnek és bemutatják neki tulajdonságaikat. A "Semhamphorash Salomonis"-ban már a 72 féldekán található, melyek száma megfelel a pokoli szellemeknek a Lemegeton-ban avagy "Salamon kis kulcsai"-ban leírtaknak. A "Goetia" szó jelentése "varázslás, szemfényvesztés, csalódás" és egy olyan művet jelöl, amely mindenek előtt a nekromanciával foglalkozik. Az látszik, hogy nem csak a téma, hanem a szövegek stílusa is változik: az asztrológiai műből egy rituális-mágikus mű lesz, a szellemekből bukott angyalok, ördögök lesznek.

Ahogy azt már megállapítottuk, a szellemek száma a féldekánoknak felel meg. Ezzel keveset mondunk az asztrológiához való kötődésükről, mert a "Kis kulcsok" itt közölt részében nincsenek utalások a csillagjegyekre, ahogy a "Testamentum"-ban; 8. Barbatos és 14. Leraie a Nyilas csillagképbe látszanak tartozni, de ezek egy korábbi elképzelés maradványai.

Amennyiben a démonok nevei egy másik listával kapcsolatosak - melyek már önmagukban különböző módon elegendőek - kétséges, inkább az a valószínű, hogy az itt felsorolt nevek egy már létező struktúrával - az asztrológiáéval - vonható össze. Az egyikből a másikba való átmenet - a régebbi listáktól eddig és a dekánjelölésektől illetve Istenektől - bizonyára folyamatosan zajlanak. Ebben az értelemben a szöveg valóban nem tekinthető "akadémiainak": a saját kapcsolatain kívül minden mást megdönt a mágikus művészetekkel kapcsolatban; azok csak nevekként jelennek meg benne: egy tanult kabbalista számára ez rémisztő. Az egyetlen körülírás egy tudomány számára az asztrológiáé, de ez is rendkívül szűken tartható: a csillagok hatásai, a bolygók házai és azok hatásainak felismerhetősége. Ennek megfelel az a tendencia, hogy "általános tudományokról" beszélünk, ami még jelentősebb, hogy azt egy démontól a másodperc gyorsaságával meg lehet tanulni; aholis a kérdés nyitva marad, amit a négy vagy hét általánossal vagy akár az összessel egyszerre kezdeni lehetne. A ceremoniális mágia és a tudomány közötti ellentét itt már markáns formában jelenik meg - nem úgy a tanult kabbalistáknál, mint Pico della Mirandola vagy Agrippa von Nettesheim, akik megkísérelték, hogy gondolataikkal egy egész rendszert alkossanak.
E szellemek külsejének, melyek a szövegben természetellenes, kötött apróságokból látszanak összeállni, azon tevékenységek ellentmondásossága felel meg, melyet gyakorolnak. Közülük csak kevesen - furcsamód különösen azok, akik a szeretettel foglalkoznak, ami egy igazi feladat - fő tevékenységük; mások a tudományok teljes spektrumán keresztül békítenek meg barátokat, találnak meg kincseket stb. Nehéz elképzelni, hogy egyszer megnyugszanak; mivel e szellemek sietsége jellemző (ebben az értelemben modernek!) - vagy arra, amit alattuk értenek: szempillantás alatt tornyokat emelnek, seregeket fegyvereznek fel, nyelveket tanítanak, tárgyakat szállítanak, és magát a mágust is, de mindezt természetellenesen rövid idő alatt.

E lények művei ezért túlmutatnak az idő korlátain, amikor írták és olvasták őket. Az emberek igényei a kívánságaikból eredeztethetők. Kövessük ezt: hogy a tudás iránti vágy, ami a múlt, a jelen és a jövő állapotaira irányul, az emberek által különösen szívükön viselt, csak ezután jönnek a védőszellemek és a barátság, az emberi és a transzcendentális területen lévő szociális kapcsolatok iránti vágy, hogy az ösztön hajtson a rejtett/titkos után valamint a kincsekért. Ha a fent vázolt elméletet tételezzük fel, azaz hogy ez a lista inkább visszaadja az esküvel megszólítandók kívánságait, mint a szellemek feladatait, akkor az annál kiábrándítóbb: minek mindez a mágia, mindez a felhajtás, hogy ha semmi normális, megszokott, emberi - túl - emberi jön ki ebből és az ember nem lesz képes arra, hogy lényét transzcendenssé tegye - vagy talán nem érzi az eziránti vágyat?

Egy megvilágítás: a juris prudentia-t sem említik meg külön, de az esküket a jogi zsargon stílusában írták.

További megvilágítás. Ezek a szellemek mindannyian, tekintet nélkül arra, hogy nagyok, hatalmasak stb.: az epitheta elveszíti értékét, igen mondanivaló nélkülivé és haszontalanná válnak.

Ezért taníthatják a bukott angyalok az etikát, anélkül hogy további megjegyzések kapcsolódnának hozzá arról, hogy hogyan kell ezeket a szellemeket érteni. Elterjedt az a nézet, hogy egy ördögnek morált tanítani abszurdum. Másrészt, ahogy azt már említettük, az a nézet, hogy lehetséges hirtelen tudásra szert tenni, hamis. Amit sokkal inkább tudunk egy pillanat alatt, az az emlékezés.

"Salamon azt mondja: "Nincs új a Nap alatt", úgyhogy miközben Platón azt gondolta, hogy minden tudás csak emlékezés, Salamon mondása azt jelenti, hogy minden új csupán felejtés, …", írja Bacon "Essays"-ben, és Borges ismétli ezt a "Halhatatlan" c. műve elején. Ezzel azonban a démonok, legyenek azok pszichikumon kívüliek vagy magában az emberben lakozóak, közvetítendő anyagokká válnának, melyek e világ és az ideáké között állnának. Ez azonban a Ficino, Trithemius és Agrippa féle emberek spekulációinak világába tartoznak.

A "megjelenési kép" és a tevékenység közötti, egyébként kiemelkedő összefüggést kínál például Dantalion. Egy sokarcú ember alakjában jelenik meg, melyek nőktől és férfiaktól valók. Mivel a személy arcjátékából annak gondolataira lehet következtetni - egészen materialista módon is -, tehát gondolatokat lehet olvasni, így az ember titkos szándékai kiismerhetőek; úgyszólván a mimika által utánozhatók, és mert az sikerül neki, képes arra, hogy másoknál azt megváltoztassa, azt lehetne mondani: a szimpátia mágiájával. Hogy ő minden ember képmását meg tudja mutatni - önmagában vagy "látomás" formájában - alig említésre méltó és a már elmondottakból kikövetkeztethető. Éppen így szeretetet, szimpátiát képes kelteni, mert ez egyfajta varázslat és ez a kapcsolat, melyet ő sokaknak az arcán kínál, mert neki csak egy van, amin mind megjelenik és egymással harmonizál.

A példát a szellemek közül csak kevesekre lehet kiterjeszteni. Egészében ők és "hivatalaik" szétválasztódnak és szemantikus kötöttség nélküliek.

Ugyancsak nélkülözi a harmóniát a megidézések vagy eskük nyelve, amikor megkísérli bebiztosítani magát minden eshetőséggel szemben: abban az értelemben - ahogy eddig a szavak megválasztásánál - ahogy már mondtuk, a jogival egyező. És ez azt jelenti, hogy a szellemekkel való érintkezés veszélyes, mert az embernek állandóan meg kell értetnie a szellemmel, hogy mit akar: az ismétlés az eskük kínálatává válik, a behatolásévá és ezzel az elismételendő behatolásévá a szellembe. E módon érhető el a rész önmagától való elválása, amit azután ördögként lehet minősíteni. Szomorúvá, sőt melankolikussá csak az a távolság tesz, melyben az eskütevő a szellemhez ragaszkodik és a szellemi egészség veszélye marad; a misztikusok reményéből már semmit sem találunk itt, az istenséget a való önmagunkkal egyesíteni, mely ezt az élményt minden új himnuszban dicsőítette. Végül, a kényszer alkalmazásával, és micsoda modern szó ez, áll az ördögűző egyedül a körben: és így ő kultúránk szimbólumává válik, melyet megnyilatkozásainkkal állandóan újra magasztalunk és újra teremtünk.

Forrás: [» Hermit ]

"Jézus azt mondta:
Aki keres, ne hagyjon fel a kereséssel,
amíg nem talál;
és ha talál, megrémül;
és amikor megrémült,
csodálkozni fog
és uralkodni a mindenség felett."

A » LEGEMETON teljes szövege itt olvasható angol nyelven.

» Hermetika - A legjelentősebb grimoire
» Hermetika - Claviculae Salamonis
» Hermetika - Goetia Démonok
» Hermetika - Necronomicon

 

Kérlek támogasd a Hermetikus Könyvtárat!
(Please support the Hermetic Magic Library!)

A TE támogatásodra is szükség van!
(YOUR support keeps this site running. Thank you!)

Caduceus

 

 

         

                         

 
 
[« vissza ]

Creative Commons License

[ elõre »]

Web Matrix

buddhism | hinduism | taoism | hermetics | anthropology | philosophy | religion | spiritualism | parapsychology | medicine | transhumanism | ufology

Last updated: 11-02-2011