G. S. Frater P. A. X.
A kabbala az idők kezdete
A kabbala fogalmáról
- Kabbalah the beginning of Time -
"A kabbala az idők kezdete óta rejtve lévő titkok tárháza. A sokféleség csak az egyetlen igazság végtelen "gazdagságának" kifejeződése, ami egyáltalán nem érinti transzcendens és megváltozhatatlan egységét." [Leo Schaya]
Sok kabbalista mű kijelenti, hogy a kabbala Mózesnek a Sínai hegyen átadott ezoterikus tudás lényege volt, így kapcsolódik a mózesi törvényekhez. Ebben az a feltételezés rejlik, hogy maga a Teremtő diktálta le Mózesnek a Biblia öt könyvét, majd pedig átadott neki egy titkos kulcsot azok értelmezéséhez. Mások azt vallják, hogy Raziel angyal adta át Ádámnak a Paradicsomban, de van még régebbi keletű értelmezése is a kabbalának:
A kabbalát először maga Isten tanította az angyalok egy kiválasztott társaságának, akik teozófiai iskolát alkottak a Paradicsomban. A bűnbeesés után az angyalok kegyesen közölték ezt a mennyei tant a föld engedetlen gyermekével, hogy felvértezzék őt az eredeti nemességhez és boldogsághoz való visszatérés eszközével. Ádámtól ez tovább került Noéhoz, majd Ábrahámhoz, Isten barátjához, aki a tant Egyiptomba vitte, ahol a pátriárkák megengedték, hogy ennek a titkos tannak egy része kiszivárogjon. Így történt, hogy az egyiptomiak megszerezték ennek a tudásnak egy részét és más keleti nemzetek is bevették azt filozófiai rendszerükbe. Mózes, aki Egyiptom minden bölcsességét megtanulta, a kabbalába való első beavatását születésének helyén nyerte, de a negyven éves pusztai vándorlás alatt lett igazán kiváló benne, mivel az angyaloktól további oktatásban részesült ez idó alatt. Ennek a titkos tudásnak a segítségével vált képessé arra, hogy megoldja azokat a nehézségeket, amelyekkel találkozott...
Ennek a titkos tannak az elveit a Pentateuchus első négy könyvében fektette le." A kabbala szó szerint átadást, hagyományt, tradíciót jelent, de a héber kabel kifejezés az elfogadni értelmét hordozza, tágabb értelemben magát a törvényt vagy a dharmát szimbolizálja, ahogyan azt keleten nevezik.
Magát a kabbalát sokáig a zsidók ezoterikus titkos tanaként tartották számon, de a reneszánsz korától ismert az úgynevezett hermetikus kabbala, ami egyesíti magában a zsidó kabbalát és az ezoterikus misztériumokat, így tágabb teret adva az értelmezésnek és az analógiák sokaságának. Magában a gnózisban is találunk kabbalisztikus elemeket, de maga a gnosztikus tanítás visszamegy egészen Egyiptom, Görögország, az árja-germánok, a perzsák, a kaldeusok és a hinduk bölcseletére és ezt alkalmazza saját rendszerében. Így kerülve bele a legfontosabb kultúrnépek szellemi áramlatába. |
|
A kabbalisták titkos tudományuk használatát öt részre osztották. A természetes kabbalát a természet misztériumainak tanulmányozására használták. Az analogikus kabbalát azért alapították meg, hogy segítségével azt a kapcsolatot mutassák be, mely a Természetben található összes dolog között fennáll, és a bölcseknek megmutattatott, hogy minden teremtmény és szubsztancia lényege egy, és hogy az ember - a Kis Univerzum - Isten kicsinyített mása - aki a Hatalmas Univerzum. Az elmélkedő kabbala azon okból lett kifejlesztve, hogy feltáruljanak általa a magasabb szellemi képességek, a mennyei szférák misztériumai. Az absztrakt ítélőképességek általa segítenek megérteni a végtelenség mérhetetlenségét, és megismerni azokat a teremtményeket, amik a végtelenségben léteznek. A asztrológiai kabbalát azok ismerték meg, akik az erőben és a nagyságban tanulmányozták tanait, valamint a valós testek szubsztanciáját, és a bolygók misztikus szervezetét. Az ötödik, vagy mágikus kabbalát azok tanulták, akik uralkodni akartak a démonok, és az embernél alacsonyabb szellemek felett, melyek a láthatatlan világhoz tartoznak. A talizmánok, amulettek, varázslatok és könyörgések által történő gyógymódok is nagyon becsesek voltak.
Adolph Franck szerint a Széfer Jecirá abban különbözik más szent könyvektől, hogy az nem magyarázza meg a világot, és azt a csodát, ami Isten gondolatán nyugszik, vagyis nem akar az Isteni akarat lefordítója lenni. Az ősi művek Istent színes alkotásai alapján mutatják be.
A kabbala azt tanítja, hogy a világegyetem szervesen és meghatározott rend szerint fejlődött, követve a Lángoló Kard útját. Így szimbolikus magyarázattal szolgál a világegyetem eredetére, az ember és Isten kapcsolatára, magát a teremtést emanációként fogva fel, amelyben a Végtelen Fény az Élet Fáján ke-resztül manifesztálódik.
A tanulás alapja minden esetben az Élet Fája, amelyet néha a Tudás Fájának vagy Adam Kadmonnak is neveznek. Az Élet Fája a tudomány, a lélektan, a filozófia és a teológia tömör ki-vonata, rövid összefoglalása a világegyetem minden fejleményét magába foglalja.
Az Élet Fáját oszlopokra osztják: a jobboldali Szefirák az Irgalom oszlopán vannak, a baloldaliak pedig a Szigor oszlopán, a középső oszlop pedig az Erény oszlopa. Így minden Szefirát a szemben lévő tökéletesen kiegyensúlyoz, továbbá minden ösvény tökéletes egyensúlyt képez az általa összekötött kettő között. A Szefirák nem mások, mint világteremtő ősszubsztanciák.
Néhányan úgy tekintenek az Élet Fájára, mint isteni erőkre vagy edényekre, mások az isteni irányítás eszközeinek vagy szerszámainak tartják azt. A misztikusok tíz arcként, kézként, sőt Isten tíz ruházataként ábrázolják. Mindenki egyetért azonban abban, hogy az Élet Fája a Szefirákkal az isteni attribútumot fejezi ki, melyek az emanáció első pillanatáról örök érvé-nyűen meghatározott viszonyban állnak, míg Isten azt nem akarja, hogy az ürességben elenyésszenek, és ismét beleolvadjanak a Semmibe.
A kabbala komoly önállóságot és kezdeményezőkészséget követel a tanai és eljárásai tekintetében, könyvekből éppen ezért csak részlegesen lehet elsajátítani.
Aleister Crowley az alábbiakat tanácsolja a kabbala tanulmányozójának: "Ó, fiam, mind gyakrabban mélyedj el a kabbala szent tudományában. Ismerd meg a számok közötti kapcsolato-kat, amelyek bár bőséges tudást és hatalmat rejtenek, de mégsem ez a legfontosabb. Az igazi feladat minden fogalom e számokra való redukciója, mert ezáltal az elme struktúrája fog feltárulni szemeid előtt, amelynek törvénye inkább a szükségszerűség, mintsem az előítélet. Amíg nem látod a mindenséget így feltárulni magad előtt, nem tudod azt tanulmányozni. Az elme tendenciái sokkal mélyebben rejlenek, mint ahová bármely gondolat is képes elérni, mert ezek a gondolat törvényeinek kondíciói, és neked éppen ezeket kell felszámolnod.
Ez a legbiztosabb út, és a legszentebb, éppen ezért az ellenségek is itt a legveszélyesebbek és a legrejtettebbek. A nagy lelkek osztályrésze, hogy szembenézzenek e szörnyű kihívással. Őket még az istenek is tisztelik, mert ez a végső tisztaság útja."
Forrás: [ » Hermit ]
» Hermetika - Bevezetés a Kabbalába
» Hermetika - A Teremtés fogalma a zsidó ezotériában
» Hermetika - Széfer Jecirá, azaz Az Alkotás Könyve
