2007.
Most hogy itt van az év legszentebb időszaka, mindenki hazatér szeretteihez, hogy ha csak egyetlen napra is, de átélje az egység és az együvé-tartozás mélységes békéjét. Ilyenkor mindenki érzi, hogy lelke minden fájdalma megenyhül. Mint a halottaiból ébredő Lázár, az ember megérezheti, hogy mikor szeretteivel körbe állja a karácsonyi világfát, valami ismét életre kell szívében. Valami ősi titok. Valami, amit csak a szívben lakozó örök gyermek ismer: A nesztelen angyalok szárnysuhogását. Az ismeretlen sejtelmet, hogy van valami, amit a mi gyermeki öntudatunk nem lát, nem hall, de bizonyosan van, hiszen itt van a szemünk előtt, és valóságosan, kézzelfogható módón megragadható. Annyi ajándék, és végtelen öröm, szeretet, boldogság. Ilyenkor a szívében valóban érzi mindenki, hogy az isteni áldás mindenki hajlékára eljő, hogy meggyógyulhassanak a lelkek…
A világgyógyítók
December, mindig is a gyógyulás és a megújulás hava volt. A téli napfordulón újjászülető legyőzhetetlen nap újjászületésének időtlen pillanata ez, akit a keresztény hagyományban Krisztus testesít meg; a Názáreti Jézus, aki magát a világot jött meggyógyítani. Világra jövetelének ’időpontja’ egybevág a Nap születésének asztrológiai pontjával, hogy maga a legfőbb égi kijelölő mutassa meg, a legnagyobb sötétségben válhat mindenki számára világossá, mit jeleznek Karácsony fényei: csak mikor már minden remény, minden fény távozott a világból, csakis akkor születhet újjá az ember. Csak mikor már eljött a lélek sötét éjszakája: amikor teljes elhagyatottságban az öregség, betegség, halál ijesztő barlangjába tévedt a lélek. Csak mikor már teljességgel megadta magát a teljes korlátozottságnak, akkor ébredhet rá korlátlan természetére, amely születendő gyermekként ott szunnyad benső barlangjának jászlában. A ’vak’ Szent Luca december 13-i ünnepe, aki kezében a szempárral vagy a lámpással a sötét télben várt fény visszatérését jelképezi, erre a misztériumra utal. A visszatérő fény pedig nemcsak a legfőbb gyógyító, a világmegváltó isteni gyermek születésének hírhozója, hanem magának a legnagyobb gyógyulásnak a reménysugara is egyben.
Test és Lélek
A keresztény hagyomány a Názáreti Jézust, mindig mint csodatevő gyógyítót ábrázolja, aki a legfőbb gyógyulást, az örök életet hozza el a világba. Mind a négy evangélium telis-tele van csodálatosabbnál csodálatosabb gyógyulások példáival, amelyek közül talán a Beteszda-fürdőnél történt béna meggyógyítása vált, a legismertebbé. (Lk 6.17) Az ellentmondást nem tűrő parancsolat, a ’Kellj fel és járj!’, azóta is minden csodás gyógyulást váró reményszava. A Jézushoz köthető csodálatos gyógyulások közös vonása, hogy egyik esetben sem Jézus a gyógyító, hanem maga a lélekben várakozó, szunnyadó remény, a gyógyulásba vetett hit. A gyógyulás folyamatában Jézus, csak a megváltást, a ’feloldozást’, a megengedést adja.
Ennek alapja az a rendkívüli felismerés, hogy eredeténél, teremtésénél fogva minden ember teljes és egész, így makulátlan és tökéletesen egészséges is. Minden lélek eredendően bűntelen, csak a földi élet vétségei, a jelenségvilág hamis képzetei szennyezik be, amelyek azután betegségek formájában jelenek meg a testen. A testet pedig nyugodtan tekinthetjük a benső világ legkülsőbb peremének, a lélek ’burkának’. A benső meg-nem-nyilvánuló határtalan határának, amely a jelenségek világában, mint test nyilvánul meg; ezért ezen a határon jelenik meg minden benső ’bűn’, minden lelki diszharmónia. A mai orvostudomány ezt a kivetülési folyamatot pszichoszomatizációnak nevezi, és elismeri, hogy a legtöbb betegség kialakulásában a lelki folyamatoknak kiemelt szerepe van. |
|
A betegség valójában a test jelzőberendezésén keresztül leadott vészjelzés, hogy valami a bensőnkben nincs rendben. A betegség üzenete: állj meg, és tarts önvizsgálatod, az életed mely területén kell változtatnod. A testi tünetekként jelentkező figyelmeztető jelzés pedig mindig arra utal, hogy változtatni a bensőnkben kell, más szóval lélekben kell megváltozni!
A folyamat persze nemcsak egyirányú. A lelki problémák testi betegségek kialakulásához vezetnek, a folyamat megfordításával viszont, a lelki problémák feloldása a testi betegségek meggyógyításához is vezethet. Ma már közismert tény, hogy egy beteg ember jó kedélyállapota pl. jelentősen lerövidíti a felépülési időt, valamint hogy egy krónikus beavatkozás kimenetelét is döntően befolyásolja az operációra készülő beteg hozzáállása. Azaz, lehetséges, hogy ha lélekben változtatunk hozzáállásunkon, életvitelünkön, akkor testünk is meggyógyul, ismét egészséges lesz. A test, a lélek temploma, és mint egy másik közmondás állítja is: ép testben, ép lélek. Testünk egészségi állapota egész pontosan jelzi mi a helyzet odabenn.
Egy szóval mondd, és meggyógyul az én lelkem
A világgyógyítók ismerik ezt a folyamatot, viszont azt is felismerik, hogy a pillanatnyi én-állapotokon túl, minden emberben ott rejtezik a makulátlan isteni lélek. A gyermeki lélek, amelyet még nem szennyeznek a világ ’bűnei’: csalódások, indulatok, dühök, vágyak, megannyi világi marakodás. Aki még határtalanul nyitott mindenre, aki a teljességet mindenestül elfogadó, aki maga az élő hit, remény és szeretet – maga a tökéletes elfogadás. Ez a tökéletesen egészséges és teljes isteni gyermek, akinek születését, világra jöttét ilyenkor ünnepeljük karácsonykor, szeplőtelen szépségében ott rejtezik minden ember szíve mélyén.
És hogy ennek az igazságnak a felismerésével hogyan gyógyulhatunk meg minden gondunkból-bajunkból? Ismét gyermekké kell válnunk, mert hiszen többek között az evangéliumok útmutatása szerint is, ilyeneké a mennyek országa (Lk 19.15).
|
És pontosan ezt elhinni a legnehezebb mozdulat. Ezt a lehetőséget, ezt a legnagyobb ajándékot elfogadni a szinte lehetetlen. Hinni a hihetetlenben. Mégis ez az egyetlen út. Aki elfogadja ezt, meggyógyulhat, erről szól a megannyi bibliai példa, amelyek közül az ’egy megszállott gyermek meggyógyítása’ (Mk 9.22-24) példázza talán legpontosabban ezt a mozzanatot, ahol az esdeklő apa így szól a gyógyító Jézushoz:
„Ha valamit tehetsz, segíts rajtunk és légy részvéttel irántunk. Jézus így felelt: ’Ha valamit tehetsz?... Minden lehetséges annak aki hisz.’ A fiú apja erre felkiáltott: ’Hiszek! Segíts hitetlenségemben!’”
A kulcs mozzanat tehát a hitbéli elfogadása annak, hogy a gyógyulás lehetséges, és nem kell hozzá semmilyen egyéb feltétel. Ezt példázza a megváltó Jézus minden gyógyító mozzanata: A jerikói vak este (Lk 18.35; Mk 11.46)
„Mit akarsz tőlem, mit tegyek? Azt válaszolta: Uram, hogy lássak! Jézus így szólt hozzá: ’Láss! Hited megmentett.’ Azon nyomban visszanyerte szeme világát.”
A tíz leprás esete (Lk 18.19)
„Állj fel és menj! A hited meggyógyított.”,
Jairus leánya és a vérfolyásos asszony esete (Lk 9.40)
„Leányom hited meggyógyított. Menj békével!” „Ne félj csak higgy! Megmenekül!”
és megannyi további példa. |
A kulcs mozzanat a megengedő szeretet, amely minden ’bűnt’ megbocsát, útjára enged. Mint talán közismert, ezzel a megengedő szeretettel adta vissza egészségét megannyi, a második világháborúban megnyomorodott embernek Bruno Gröning is, a huszadik századi híres csodadoktor. A léleknek csak egyetlen szeretet-teljes utasító szó kell, és meggyógyul minden bajától…
Most, hogy itt van karácsony hava, a kozmikus világrendben új ciklus kezdődik, új életre kel a sötétségbe holt nap - ha tudunk róla, ha nem. A barlang-jászolban megszülető új isten-gyermek, a megváltás ígéretének időtlen üzenetével emlékeztet bennünket arra, hogy kicsodák és micsodák is vagyunk valójában. Persze szabadságunkban áll választani. Nem véletlenül volt egészen 1968-ig december 21-e, a téli napforduló legsötétebb napja Hitetlen Tamás névünnepe. Rá emlékezve elegendő lesz talán az is, ha ujjainkat saját sebeinkbe mártjuk, és ha van mibe nyúlnunk, jó ha elgondolkodunk, mi az amin lélekben változtatnunk kell. És ha így rá tudunk eszmélni testi bajaink lelki okaira, kérjünk és adjunk is magunknak és minden felebarátunknak feloldozást, hogy a fény újjászületésével lélekben meggyógyulva, mi is méltóképpen ünnepelhessük a magasabb megismerésből táplálkozó hit, valóban szent titkait.
„Ha csak akkora hitetek lesz is mint a mustármag, s azt mondjátok ennek a szederfának: szakadj ki gyökerestül és verj gyökeret a tengerben, megteszi nektek.” (Lk 17.5) „A mennyek országa hasonlít a mustármaghoz, amelyet fogott a gazda és elvetett kertjében. Ez kisebb volt minden más magnál, amikor azonban felnő, nagyobb minden veteménynél, fává terebélyesedik, úgyhogy jönnek az ég madarai, és fészket raknak ágai között.” (Mt 13.31) „Az Isten országa nem jön el szembetűnő módon. Nem lehet azt mondani: Nézzétek itt van vagy amott. Mert az Isten országa közöttetek van.” (Lk 17.20)
» Vallásfilozófia - Karácsony : A fény ünnepe
» Vallásfilozófia - ICHTUS
» Ezotéria - Öt lényegi kérdés a Böjtről
» Alternatív Gyógyászat Könyvtár
