Soha ne feledjük, hogy „a térkép nem a t áj”. Egy személyes térkép hasznosabb lehet az egyik embernek , mint a másiknak. Pl. egy buddhista szókincset használó térkép nem nagyon hasznos egy kereszténynek, és egy zsidó szimbolikát használó térkép elfedheti az Ösvényt egy hindunak, ahelyett, hogy felfedné azt. A különböző hagyományok egyesítése a Thelemában többek közt azt eredményezte, hogy képes képlékenyen mozogni a különböző „térképek” között anélkül, hogy beleragadna a Misztikus Ösvény „területének” bármely elgondolásába. Ne feledjük, hogy a Misztikus Ösvény, természeténél fogva, mindig is megfogalmazhatatlan volt és lesz; lehetetlen elmagyarázni az Ok nyelvén s épp ezért ez a Titkok titka.

A Misztikus Ösvény hajlik a nyelv felé, mivel leginkább a Munka gyakorlatias részével foglalkozik, de mégis hajlamos a zűrzavarra, mert az egyén „belső életével” foglalkozik, amiről csak szimbólumok és mataforák használatával tudunk beszélni. Valamint a Misztikus Ösvény rendkívül változatos is, mert függ az egyén és kultúrája összetételétől, habár a tudás elérésének misztikus módszerei közt van egység is, amit néhány ember, mint pl. Crowley képes volt érzékelni a módszereket leíró nyelveket túllépve. Mielőtt belemennénk ezen módszerekbe, nézzük át az Ösvény különböző elképzelésit, az Utat és az Átalakulást.

Ez a kategória magában foglal minden Utat, ami az „alacsony” vagy „rossz” állapotból vezet a „magasabb” vagy „jó” állapotba, pl:

• Az Út a Tudatlanság sötétségéből az Igazság fényébe.
• Az Út Malkuth legsötétebb bugyraiból Kether legmagasztosabb szintjére, amit gyakran az „Élet fájának megmászásaként” ismerünk. Hasonlóképpen, minden „kisugárzás-elmélet” magában foglalja az Egy kisugárzását a Sokaságba, a visszavezető Utat az Eredeti Egyhez, amit néha a Visszatérés Ösvényének hívnak.
• Jákob létrájának Útja vagy Megmászása a Földről a Mennyekbe, vagy a felfelé haladás az Isteni különböző „ranglétráin” át (pl. Dionüsziosz hierarchiáin vagy Dante Tíz Mennyén keresztül).
• Az Út a Samsara tartományából, a folyamon keresztül, a Nivána tartománya felé. 
• Az Út otthonról valamilyen szent helyre, például John Bunyan „A zarándok haladása” c. művében, ahol egy ember elutazik a Romlás Városából a Mennyei Városba, illetve – vagylagosan – az Elveszett Paradicsom utáni kutatás, pl. az Édenkert, El Dorado, Shangri-la vagy Shambhala.
• A szerelmes Útja, hogy megtalálja és egyesüljön a szeretett személlyel.

Minden szent, isteni vagy ritka tárgyra irányuló kutatás az Út ezen kategóriájába tartozik, beleértve a következőket:

• Kutatás a Szent Grál után.
• Kutatás a Halhatatlanság elixírje/az Örök élet itala/a Fiatalság forrása után.
• A kutatás az Eltemetett kincs után, Máté 13:44 „A Mennyek Királysága olyan, mint a szántóföldben elrejtett kincs, amit az ember megtalál.”
• A kutatás az Elveszett szó után.

Az „Átalakulás” egy matafora, ami arra utal, hogy már birtokában vagyunk a Célnak – már felvilágosultak vagyunk, már isteniek – viszont a tökéletlenségünk és tudatlanságunk miatt nem vagyunk ennek tudatában. Ezért az Átalakulás magában foglalja önmagunk megváltoztatását, tökéletesítését vagy átalakítását különféle módokon, hogy ezáltal tisztább tudatosságot érjünk el. Minden matafora, ami magában foglalja saját magunk módositását, változtatását vagy tökéletesítését ebbe a kategóriába tartozik, beleértve:

• Az alkémia Nagy Műve, az „értéktelen” egyént „arannyá” változtatni.
• Fokozatosan meglátni a bennünk rejlő tiszta vagy tökéletes természetünket, vagy ahogyan a mahayana buddhizmusban mondják: „Az embereknek fel kell ismerniük, hogy a buddha természet mindig is részük volt”.
• „Salamon Templomának építése” vagy – ehhez hasonlóan – a megmunkálatlan „terméskövön” dolgozni azért, hogy „tökéletes terméskő” legyen belőle.
• A Kundalini kígyó átalakitása, azaz felemelni a gerinc tövénél található legalacsonyabb csakrától (Muladhara) végig a gerinc mentén, hogy megállapodjon a „harmadik szemnél” (Ajna).
• A „Középpontba vezető Út” ahogyan azt labirintusok és mandalák képein láthatjuk, ami összeköti az Út és az Átalakulás fogalmát.

Az Átalakulás mataforája számos dologra utal. Elsősorban arra, hogy már „birtokában vagyunk” a Célnak, de a tudatosságunk nem lett tökéletesitve, hogy ennek a tudatára ébredjünk. Ezért az Ösvény az Átalakulás folyamata, önmagunkat különböző eljárásoknak kitéve – önfegyelmezés, tisztulás stb. – ami lehetővé teszi, hogy ez a bennünk rejlő Igazság elérhetővé váljon a tudatosságunk számára.

Ne feledjük, hogy az Ösvény és az Átalakulás egyazon érme két oldalát jelentik. Ahogyan a fenti idézetekben láthatjuk, mindkét mataforát használjuk a Thelemában, gyakran egy szövegen belül is. Ezen rész célja megmutatni a két módszer különböző megnyilvánulásait, melyek által megérthetjük a Misztikus Ösvényt, valamint megmutatni, hogy valójában ez két módszer egyazon Ösvény megértésére. 

A Misztikus Ösvény különböző szakaszainak megfogalmazására annyi mód van, ahány misztikus. Ráadásul néhány misztikus különböző „térképeket” is használ. Végülis az Ösvény végtelenül sokszínű, viszont a lényege minden esetben közel egyező. A Misztikus Ösvénynek három alapvető szakasza van a Törvény Könyvében említett Három Szintnek megfelelően. Minden szakaszt vagy szintet egy bizonyos megpróbáltatás jellemez, ami elvezeti az illetőt a Szinthez, és egy bizonyos munka kifejezetten arra a Szintre vonatkozóan. Ez nem szorosan, de megfelel azon bizonyos Szint kezdetének (megpróbáltatás) és a középső részének (munka). 

Megpróbáltatás – Mindenki egyazon alapvető ok miatt vonzódik az Ösvényhez: zúgolódás.

A zúgolódás (vagy “elégedetlenség” illetve “nyugtalanság”) valamilyen formája nélkül nem létezne ok a keresésre vagy törekvésre. Mindenki bizonyos fokú zúgolódással indul. Néhányan egy lendülettel indulnak, mondván: “Ennél biztosan több létezik”. Extrém esetekben ugyanez a zúgolódás az úgynevezett “Keserűség révületéhez” vezet, a felismeréshez, hogy minden fizikai dolog véges, időleges és végül elmúlik. Buddhista nyelven az Első Fennkölt Igazság, miszerint “A létezés szenvedés” lehengerlően nyílvánvalóvá válik. Tehát az Ösvény végül is “túllépni a szenvedésen”, “túllépni az ideiglenest/a végest” vagy akár “saját magam és a környezetem uralma”.

Másrészt, vonzódhat az Ösvényhez a zúgolódás ellentéte miatt is: azaz, az Ösvény magához húzza őt valahogy azért, mert érzékeli, hogy lehetősége van önmaga „magasabb szintű fejlesztésére”. Felismerheti, hogy „Ennél biztosan több létezik”, mert hisz abban, hogy létezik élet nagyobb bölcsességgel, megértéssel, erővel, igazsággal, szépséggel és/vagy békével. Extrém esetekben ez a „remény” eléri amit úgy hívunk „Adonai látomása”, amikor bizonyos módon tudatossá válik bennünk a Misztikus Cél, sőt, néha meg is tapasztaljuk a Célt egy pillanatra (időnként „magasabb tudatossági állapotnak” hívjuk).

Megtisztulás – Meg kell tisztítanunk önmagunk mindazon részét – test, érzékek, gondolatok, érzelmek és vágyak – amelyek a Misztikus Cél kizárólagos elérésének útjában állnak. A különböző misztikusok sokféleképp nevezték ezt a folyamatot, mint pl. aszkétizmus, elkülönülés, nincstelenség vagy megtisztulás. Ezek a gyakorlatok gyakran durvák, de mindig valami lezárását célozzák meg. Minden „megtisztulás” egy eszköz, hogy megszabaduljunk az egoizmus minden formájától – avagy az elkülönülés érzetétől, ami a zúgolódásunk gyökere – ami lehetővé teszi az Igazság (vagy „Isten” vagy „Realitás” vagy „az Abszolút”) megjelenését a tudatosságunkban.

Miért van szükségünk megtisztulásra? A vágyaink, sóvárgásaink és szokásaink rabszolgái vagyunk. Futunk dolgok után, mint pl. vagyon, hírnév és élvezet, de mindig elégedetlenek maradunk. Azért, mert az egyetlen valódi elégedettség a Misztikus Cél eléréséből származik. A Keserűség révületének megpróbáltatása igazolja ezt, habár ezt szellemi szinten is megérthetjük. Így hát a Megtisztulás az a folyamat, amikor megszabadulunk a sóvárgástól és a ragaszkodástól olyan dolgok iránt, amelyek a Misztikus Célnál kisebbek. A Megtisztulás lemondás. Pontosan ezért a Buddhista képzés alapja a ragaszkodás elengedése önmagunk minden aspektusától, egészen a „saját magunk” érzékeléséig. Ezért mondta Krisztus, hogy „Boldogok a lelki szegények, mert övéké a Mennyek Királysága”. Pontosan ezért ismételjük megállás nélkül a Thelemában, hogy a Valódi Akarat nem az illető kívánságait, szeszélyeit, tetszéseit vagy vágyait jelenti – hanem ez a lehetséges legszorosabb megkötés. Pontosan ezért a Keresztény misztikusok „önmagunk lehámozása” folyamata tökéletesen megegyezik az új Aeon megvalósítás folyamatával: le kell hámoznunk az ego által hajtott hamis vágyak rétegeit azért, hogy megértsük az Igaz Akaratot. 

Miket tisztítunk meg? A megtisztítás tárgyai minden olyan dolog az egyénen belül, ami azt mondja „akarom” vagy hogy „birtoklom”. Fel kell adnunk mindent, amit saját tulajdonunknak gondolunk, és fel kell adnunk minden vágyat, ami nem a Misztikus Cél elérésének Egyetlen Vágya. Habár vannak beható kifejezések és hasonlatok, amik leírják ezt a Megtisztulást, az alapvető tény a hozzáállás változása, nem pedig bizonyos tettek. Azaz amikor arról beszélünk, hogy valaki lemond minden tulajdonáról, azt úgy értjük, hogy az illető lemond minden rájuk irányuló ragaszkodásról, nem pedig hogy szó szerint minden tulajdonától megszabadul (bár sok dolog lehet ami szükségtelen, amiktől szó szerint megszabadulhat, és pontosan ez a hozzáállás az, ami szükségeltetik a ragaszkodás elengedéséhez). Megszabadulni dolgoktól nem jelenti azt, hogy el is engedte a ragaszkodást, mint az sem jelenti azt, hogy az illető egy Buddhista szerzetes, csak azért mert felvesz egy Buddhista csuhát. A hozzáállás vagy az életmód az ami megváltozik. 

Tehát a Megtisztulás folyamata az, amikor mindentől különválunk. Elemeznünk kell létezésünket minden szemszögből, megkeresve minden ragaszkodást, és fokozatosan és tökéletesen fel kell őket adni, hogy végül csak a Misztikus Cél elérésének küldetése maradjon, semmi más. A Megtisztulás bizonyos fokig könyörtelen a lemondás terén és az illető létezésének minden területét el kell érnie. Minden érzékleti élvezetet fel kell adni. Minden kapcsolatot fel kell adni. Minden dédelgetett hiedelmet és előnyben részesített dolgot fel kell adni. Minden vágyakozást és kívánalmat fel kell adni.

Felszentelés – Ha a Megtisztulás a „rossz” eltávolítása, akkor a Felszentelés a „jó” megerősítése. Ne feledjük, ez a „jó” mindenkinél más, mint a Misztikus Cél elérésének végcélja is az; a Felszentelés, csakúgy, mint a Megtisztulás, eszköz egy cél eléréséhez. Ha ezt nem látjuk és ehelyett a Megtisztulás és a Felszentelés fegyelmezéseire abszolutként tekintünk, az végtelen babonássághoz és dogmatizmushoz vezet.

A Megtisztulás magában foglalja, hogy kiszabadítjuk önmagunkat azokból a dolgokból, amik gátolják az Ösvény kizárólagos tárgyának és céljának elérését, a Felszentelés pedig magában foglalja az életünk különböző szálainak összegyűjtését azért, hogy azokat ezen Cél elérésének szenteljük. A hét erény vizsgálata kiegészíti a hét halálos bűnt (erkölcsösség, mértéktartás, jótékonyság, serénység, türelem, szivélyesség, alázatosság), és a niyama a jógában (erkölcsösség, elégedettség, szellemi erőfeszítés, szent írások tanulmányozása, megadni magát Istennek), a paramita-k a Buddhizmusban (nagylelkűség, megfelelő viselkedés, lemondás, bölcsesség, energia, türelem, becsületesség, elkötelezettség, jóindulat, nyugalom), vagy a Nyolcrétű Ösvény (helyes nézetek, helyes szándék, helyes beszéd, helyes tett, helyes megélhetés, helyes erőfeszités, helyes odafigyelés, helyes koncentrálás) megfelelő megértést adnak minden határozott aspiránsnak arról, hogy számukra ez a Felszentelés mivel jár. Crowley felsorolja a Nyolc előadás a jógáról c. írásában a niyama azon tulajdonságait, amelyek szerinte hasznosak, beleértve a kitartást, türelmet, önzetlen szeretetet, szándékosságot/erőt, bátorságot, energiát, minden tapasztalás elfogadását, egyensúlyt, elfogulatlanságot és tiszta törekvést. Ide vehetjük a Szfinx rejtélyes és rettenetes Négy Erejét is: Tudni, Akarni, Merni és Csendet Tartani.

Általánosságban véve az ember életének minden területét szorosan és maradandóan össze kell fűzni, hogy minden a Nagy Mű, a Misztikus Cél elérésének legyen szentelve. Minden tett, szó és gondolat legyen ezen Misztikus Cél végének szentelve.

A különböző dolgok átalakításának munkája az ember életében, hogy a Misztikus Cél elérése legyen az egyetlen szándék, jól látható az Akarat mondóka gyakorlatában. Amikor eszünk azt mondjuk: „Mi az Akaratod? Az Akaratom az, hogy egyek és igyak. Mivégett? Hogy ezáltal erősitsem a testem. Mivégett? Hogy beteljesíthessem a Nagy Művet.” A Mivégett kérdezésének ugyanezen folyamatát kell tennünk az életünk minden területén és a válasznak mindig ugyanúgy kell végződnie: Hogy beteljesítsem a Nagy Művet. Ha nem látod hogyan kapcsolódik a dolog a Nagy Mű beteljesitéséhez, a Misztikus Cél eléréséhez, akkor valószínűleg az egy olyan dolog amit kit kell „takarítanod” az életedből. A folyamat, amikor minden dolgot, minden tettet, minden beszédet és minden gondolatot ennek a kizárólagos Végnek szentelünk, képezi a Felavatás lényegét.

Ezért az elsődleges erény az összes többi előtt, és amiről az összes többi gondoskodik és elősegít, az egypontúság. Az egypontúság elsődleges képessége a koncentrálás. A koncentrálást meditációval fejlesztjük.

A meditáció magában foglalja, hogy egy bizonyos dologra fókuszálunk az elménkben minden erőnkkel arra törekedve, hogy kizárólag annak az egy tárgynak legyünk a tudatában, és hogy minden zavart eltávolítsunk ettől az egy tárgytól. Ez a lényege minden Misztikus módszerének, és a folyamat, miközben egyre jobban a meditáció tárgya köt le minket az a folyamat is, amikor haladunk a Misztikus Ösvény szakaszain, lépésein vagy Szintjein. A meditáció nehézségei az illető Szintjének munkáját tükrözik, a sikeresség pedig a haladását az Ösvényen. Láthatjuk, hogy a meditáció ezen sajátos gyakorlata úgymond a mikrokozmoszban van, amit az egész életünkkel tegyünk a makrokozmoszban. Ezen a Szinten egyszerűen törekedj a meditációd tárgyának az észbentartására, legyen az egy mantra, egy kép, a lélegzeted vagy bármi más. Ez megfelel a dharana jógában a meditáció első szakaszának. Az eljárás nehéz: az elme minden lehetséges kifogást meg fog találni, hogy eltávolodjon a meditáció egyetlen céljától, és ez összességében az illető jelenlegi szakaszát tükrözi az Ösvényen. Emlékezz miért vagy ezen az Ösvényen, a Keserűség Révületének megpróbáltatására. Légy állhatatos. Légy egypontú. Így elkerülhetetlenül eljutsz a Misztikus Ösvény következő szakaszához.