A Buddha által mondott
Példázat az orvosokról szútra
- Sutra on the Example of Doctors - [1]
Az indiai szútrafordító Tripitaka-mester, az udvartól kapott rangjánál fogva tiszteletreméltó, dicsfényben úszó, udvari javadalommal rendelkező, tanterjesztő dharma-mester, a bíbor palástban járó Dánapála [2] tisztelettel nyújtja ezt át beadványként – fordítás
fordította: Fődi Attila
Így hallottam. Egyszer a Magasztos [3] Srávasztíban [4], szerzetesek gyűrűjében tartózkodott. Ugyanekkor a Magasztos így szólt a szerzetesekhez: Tudjátok meg, a világban a jó orvos ismeri a betegségeket és a [gyógyításukra szolgáló] gyógyszereket. Az efféle orvosokból négyféle van. Aki mind a négyet egyesíti magában, orvos-királynak neveztetik. Hogy mi ez a négy szint? Az első az (olyan orvos), aki felismeri és tudja a bizonyos betegségeket, és bizonyos gyógyszereket használ. A második az, aki tudja, hogy a betegségek mitől keletkeznek, és ezek keletkezése ellen ad gyógyszert. A harmadik az, aki akkor, amikor már a különböző betegségek megjelentek, képes azt kívülről meggyógyítani. A negyedik az, aki elvágja és megszünteti a betegségek okait és így akadályozza meg azok kialakulását. Ez az, amit a négyféle orvosnak nevezünk.
S hogy kit nevezhetünk olyannak, aki ismeri és tudja a különböző betegségeket és a [gyógyításukra szolgáló] gyógyszereket? Azt nevezzük ilyennek, aki előbb felismeri a betegségek természetét és így [ennek megfelelően] alkalmazza a különféle gyógyszereket, ezzel képes gyógyítani, és elvezetni a megnyugváshoz és boldogsághoz. [5]
Hogy kit nevezhetünk olyannak, aki ismeri és tudja, hogy a betegségek mitől keletkeznek és ezek keletkezése ellen ad gyógyszert? Azt nevezzük ilyennek, aki tudja, hogy a betegség széltől [6] támadt-e, vagy lázból támadt-e, vagy nyálkából támadt-e, vagy a szív megbetegedéséből támadt-e, vagy a csontok és ízületek megbetegedéséből támadt-e, vagy az energiák akadályoztatásából illetve túlműködéséből keletkezett-e, ismeri ezen betegségek keletkezésének helyét és ennek megfelelően használja a gyógyszereket, így ezzel képes gyógyítani, és elvezetni a megnyugváshoz és boldogsághoz.
Hogy kit nevezhetünk olyannak, aki a már kialakult betegségeket gyógyítja és kiűzi a betegségeket? Azt nevezzük ilyennek, aki tudja, hogy a betegség kezelés által a szemből kiűzhető, vagy hogy [a betegség] az orrból különféle kezelések által kiűzhető, akár füstbelélegzéssel [7] és vízbeöntéssel [8] az orrból kiűzhető, akár a prána orrba vonásával [9] kiűzhető, vagy hogy hánytatással és hashajtással [10] kiűzhető, vagy hogy [a betegség] izzasztással kiűzhető. Egészen odáig, hogy a testet felosztja alsó és felső részekre, ezek alapján képes a betegségeket kiűzni. Az ilyen orvos tudja, hogy a betegségeket hol lehet kiűzni, megfelelő módon alkalmazza a gyógymódokat és így képes elvezetni a megnyugváshoz és boldogsághoz. |
|
Hogy kit nevezhetünk olyannak, aki elvágja és megszünteti a betegségek forrását és ezzel képes elérni, hogy azok soha többet ne bukkanjanak fel? Azt nevezzük ilyennek, aki tudja és ismeri a betegségek okait és azok megjelenő és rejtett tüneteit, és ezek segítségével szünteti meg ezeket. Szorgalmasan és bátran tevékenykedik, hogy megelőzze ezeket és így megfelelő módon irtja ki és vágja el a betegségek okait, így érve el, hogy a betegség soha többé ne támadjon fel. Ezzel képes elvezetni a megnyugváshoz és boldogsághoz. Ezt nevezzük a betegségek és gyógyszerek ismerete négy szintjének.
A Tathágata [11] használva a tökéletes és felülmúlhatatlan felébredettséget, visszatért hát és ennek megfelelően jelent meg a világban. Kinyilvánította a négyféle felülmúlhatatlan Tan orvosságát. S hogy mi ez a négy? Ezek a szenvedés nemes igazsága, a szenvedés keletkezésének nemes igazsága, a szenvedés megszüntetésének nemes igazsága és a szenvedés megszüntetéséhez vezető út nemes igazsága. Ezt a négyféle igazságot. Buddha ezt a valós tudást elmondta a szenvedő lényeknek, hogy elvezesse őket ahhoz, hogy elvágják és megszüntessék a keletkezésük okait. Ha a szenvedés gyökerét, a születést elvágjuk, az öregség, betegség és halál, az aggodalom és a bánat örökre megszűnnek. A Tathágata használva a tökéletes és felülmúlhatatlan felébredettséget, felhasználva annak előnyeit, kinyilvánította a Tan orvosságot, hogy eljuttassa az összes szenvedő lényeket [ahhoz], hogy eltávolodhassanak a szenvedésektől. Az összes szerzetes, mint kerékforgató szent király, a négyféle fegyverben [12] megfelelőnek bizonyult és ezért kedve szerinti hatalomhoz jutott. A magasztos használva a tökéletes és felülmúlhatatlan felébredettséget, visszatért hát. Buddha kinyilvánította ezt a szútrát.
A szerzetesek örültek és boldogok voltak, hitték és megőrizték szavait.
Jegyzetek:
[1] A fordítás kínai szövegváltozatból készült, mely a Taishō Kánon 4. kötetében található. T.219.4.802.
[2] szkt. Dānapāla (X. sz.). Indiai szerzetes. A hagyomány szerint Udjána (szkt. Udyāna) fejedelemségben született a mai Észak-India területén. Aktív fordítói tevékenységet folytatott (több mint 100 művet fordított) a Song-kori Kínában. 982-ben a Song uralkodótól (宋太宗) a Kitűnő tanító nagymester (顯教大師) tiszteleti címet kapta. Életrajza a Song-kor kiváló szerzeteseinek életrajza (宋高僧傳) 3. kötetében található.
[3] Buddha tíz jelzőjének egyike, szkt. Bhagavat
[4] szkt. Śrāvastī
[5] értsd: gyógyuláshoz
[6] szkt. vāyu, az indiai gyógyászatban ötféle szelet (lélegzést) különböztetnek meg, ezek a prāna (lélegzet), apāna (kilélegzés), udāna (fel-lélegzés), vyāna (szét-lélegzés), samāna (össze-lélegzés)
[7] az indiai gyógyászatban (szkt. āyurveda) a különböző gyógynövények füstjének belélegzése ismert gyógymód volt.
[8] az indiai gyógyászatban a neti-kriyā (orrtisztítás) gyakorlatok közül a jalaneti-kriyā gyakorlatára utal, orrmosás meleg, enyhén sós vízzel
[9] azaz: légző gyakorlatokkal
[10] hagyományos indiai tisztítógyakorlatok
[11] Magasztos, szkt. Tathāgata
[12] négyféle fegyvernem: fegyver nélküli harc, buzogány-forgatás, íjászat és fogathajtás), itt: négyféle gyógyítási mód
» Buddhizmus - A betegségek gyógyítása szútra
