Tisztelettel így szólt hozzá:
– Ma Rádzsagrihában a szerzetesek közt számos olyan van, kinek testét betegség kínozza. Testük lesoványodott, a fájdalomtól teljesen összegörnyednek. Nappal és éjjel különösen rosszul vannak. Magasztos, miféleképp juthatnánk oda, hogy ezt a betegséget meggyógyítsuk?
Buddha így szólt Ánandához:
– Most pedig halld A betegségek gyógyítása szútrát, olvasd és recitáld, tartsad meg, zárd szívedbe, el ne felejtsd! Menj és mondd el azoknak az embereknek is. Ez képes meggyógyítani az összes betegséget, az úgynevezett szél okozta betegségeket, a láz okozta betegségeket és a szívvel kapcsolatos betegségeket és a három együttese által keletkezett betegségeket. A vérrel kapcsolatos betegségeket, a gyomorban képződött betegségeket, az orrban keletkező betegségeket, a fogak, nyelv, szem és fül betegségeit, a fej, a kéz és láb, a gerinc és hát betegségeit. A testben és a végtagokban keletkező valamennyi betegséget. Ha a betegség elgennyesedik, kiszárítja, a beteg teljesen meggyógyul tőle, efelől nincs semmi kétség. (Ezért) mindenki jegyezze meg ezt a szent dháranít, mely így szól:
„Tadyathā om sarva grathita me śri śri mā kasti sam-bhavatu svāhā” [7]
Ánanda, innen északra élt a Himalája királya. A hegyen volt egy hatalmas szála-fa, melynél nem volt különb. Volt annak háromféle virága. Az egyik épp bimbózott, a másik teljességében pompázott, a harmadik pedig már el is száradt. Hasonlóan a virághoz, mely ha elszárad, lehull, szerintem a betegségek is épp ilyenek. Ne hagyd, hogy ismét vérezzenek, ne hagyd, hogy újra gennyeddzenek. Örökre szüntesd meg a fájdalmat és a szenvedést azzal, hogy mind kiszárítod. Aki folyton-folyvást recitálja ezt a szútrát, az képes lesz megszerezni az előző életekből származó jó karmát, képes lesz visszaemlékezni az előző hét életének dolgaira. A dháraní tanítása beteljesedik és kész, eléri a megvilágosodást. Tanítok egy másik dháranít is:
„Tadyathā, śame śame sa śame, śa manīsā jadi svāhā”
Miután Buddha befejezte a szútra kihirdetését, a Hosszúéletű Ánanda megosztotta azt a szerzetesek közösségével. Mindannyian nagyon örültek, hitték, szívükbe zárták és fennen hirdették szavait. |
|