1997.
I. KORAI BUDDHISTA SZANGHÁK
- A 2 korai 'irányzat'
sthavira vada
maha sanghika
- A 18 sarvastivada iskola
Sarvastivada (Vaibhaśika) irányzatok
Sammitíya (Vatsíputríya) irányzatok
Mahasanghika (Sautrantika) irányzatok
Sthavira (Lamraparniya) irányzatok
- Theravada (hinajána) irányzatok
Sarvastivada (Vaibhaśika) iskola
Mahasanghika (Sautrantika) iskola
Theravada (Shravakayana) iskola
|
|
II. A PÁLI KÁNON
Ezt a részt beolvasztottam A Páli Kánon fejezetbe. [ olvas ]
A.) VINAYA PITAKA - A Fegyelmi Rendszabályok Gyűjteménye
B.) SZUTTA PITAKA - Buddha Tanításainak Gyűjteménye
C.) ABHIDHAMMA PITAKA - Filozófiai Értekezések Gyűjteménye
III. A LÉTESÜLÉS GYÖKERE
- A 4 Rongáltság (p.: asava,
sz.: asrava)
- A 4 Romlottság (p.: vipallasa
sz.: viparyaya)
- A 4 Romlottság 3 Szintje
- A 3 szennyeződés (p.: kilesa,
sz.: kleša)
- A 3 hibás tényező
- A Megismerés 24 Tárgya (mannana)
- A 4 Embertípus
IV. AZ ERÉNY
- Az 5 Erény (panca-síla)
- A 10 Rosszaság (dasa-síla)
- A 8 Erkölcsi Fogadalom (attha-síla)
- Az Erény 4 megtisztítása
- A 18 Gyökérfogalom (múlapada)
- A Legvégső 8 Erény
V. A FEGYELEM
- A 227 szabály
I.) Parajikadhamma - A jóvátehetetlen vétségekre
vonatkozó négy szabály.
II.) Sanghadisesa dhamma - A megvitatandó vétségekre
vonatkozó tizenhárom szabály.
III.) Aniyata dhamma - A kétséges ügyekre vonatkozó két
szabály.
IV.) Nissaggiya Pacittiya dhamma - Elkobzással járó vétségekre
vonatkozó harminc szabály.
V.) Pacittiya dhamma - A megvallandó vétségekre vonatkozó
kilencvenkét szabály.
VI.) Patidesaniya dhamma - A meggyónandó vétségekre vonatkozó
négy szabály.
VII.) Sekhiya dhamma - Az életmóddal kapcsolatos hetvenöt
előírás.
VIII.) Adhikarana samatha dhamma - Az ügyek elrendezésére
vonatkozó hét szabály.
- A 10 Fegyelem (vinaya)
VI. AZ ÉBERSÉG
- A Tiszta Tudatosság 4 Fajtája (sampajanna)
- Az Éberség 4 Alapja (satipatthana)
I.) A test feletti szemlélődés (kayanupassana).
II.) Az érzékek szemlélése (vedananupassana).
III.) A tudat állapotának a tudatosítása (cittanupassana).
IV.) A tudattartalmak szemlélése (dhammanupassana).
1) A “Szabadulás Öt Akadálya” (nívarana)
2) A “Kötődés Öt Halmaza” (upadana-kkhandha)
3) Az “Érzékelés Hat Belső és Hat Külső Alapja” (ayatana)
4) A “Hét Megvilágosodási Tényező” (bojjhanga)
5) A “Négy Nemes Igazság” (sacca)
VII. A SZENVEDÉS ÉS A SZENVEDÉS MEGSZÜNTETÉSE
- A 4 Nemes Igazság (p.: cattari-ariya-saccani,
sz.: arya-satya)
- A 8 Nemes Ösvény (p.: ariya-atthangika-magga,
sz.: aryastanga-marga)
- A 3 Út
- Az 5 Módszer (pancavidhanaya)
VIII. A TUDÁS ÉS BELÁTÁS TISZTASÁGA
- A 40 Koncentrációs Gyakorlat (kammatthana)
- A 10 Teljesség (kasina)
- A 10 Temetői Meditáció (sívathika-asubha)
- A 10 Elmélkedés (anussati)
- A 4 Isteni Valóság (brahma-vihara)
- A 4 Anyagtalan Tartomány (arúpayatana)
- Az étel utálatossága (ahara-patikúla-sanna)
- A Négy Elem Elemzése (dhatu-vavatthana)
- A Tisztaság 7 Fokozata (satta-visuddhi)
IX. A MEGÉRTÉS ÉS MEGSZABADULÁS
- A 18 Belátó Megértés (vipassana)
- A 18 Elhagyás (hana)
- A 3 Tökéletes Megértés (p.: parinna,
sz.: parijna)
- A 9 Belső Tudás
- A 3 Megszabadító Képesség
- A 3 Kapu
- A 4 Nemes Tanítvány (ariya-puggala)
- A 4 Felszámolás (khaya)
- A 7 Nemes Tanítvány (ariya-puggala)
- A Haladás 4 Útja (patipada)
- A 8 Megszabadulás
(vimokkha)
X. A MEGVILÁGOSODÁS ÚTJA
- A 10 Bilincs (samyojana)
- A 10 Tökéletesség (parami)
- A 10 Bodhisattva-tényező (bohisatta-paramita)
- A 7 Megvilágosodási Tényező (p.: bojjhanga,
sz.: sambodhyanga)
- A Megvilágosodáshoz Vezető 37 Dolog
(bodhipakkiya dhamma)
- A 4 Földöntúli Ösvény (magga nana)
XI. A NIBBÁNA
- A 2 Ellobbanás (p.: nibbana,
sz.: nírvana)
- A 3 Összeszedettség (samadhi)
- A 4 Meditációs Állapot (p.: jhana,
sz.: dhyana)
- A 3 Gyakorlandó (samyama)
XII. A TATHÁGATA
- A tathágata 8 Neve
- A 4 Buddhaság
Ajánlott Irodalom
[« tartalom ]
I. A korai buddhizmus
KORAI BUDDHISTA SZANGHÁK
A korai "buddhista" közösségek eredetét nehéz konkrét irányzathoz vagy
iskolához kötni, azonban a buddhista hagyomány ad néhány konkrét fogódzkodót,
amelyek alapján bizonyos csoportokat el lehet különíteni. Egy adott
buddhista mester (dharmaguru) tanításai köré kialakult csoportokat tudjuk
megnevezni. Buddha halála után a szangha vezetését Mahakasyapa, Ananda,
Anuruddha, Upali, Uruvilvai Kasyapa, Vagísa, Púrna, Katyayana és Kosthila
vette át. Az első mesterek alatt a közösség filozófiai koncepciója és
aszketikus életmódja nem nagyon változott. A későbbiekben azonban egyéni
értelmezések kerültek előtérbe, ennek következtében alakultak ki az
önálló irányzatok. A hinajána az Upáli - Dasaka - Saunaka - Saigrava
- Tisja - Maudgaliputra mester-tanítvány láncolatban látta saját szellemi
eredetét; a mahajána az Ananda - Jasas - Upagupta - Dhítika láncolatot
fogadja el.
A Vesalíban megtartott II. konzílium (Kr.e. kb. 383.) után a sangha
két alapvető csoportra bomlott, amelyet a későbbi hinajána és mahajána
alapjának tekintenek. Ez a két csoport a szerzetesi fegyelmet hangsúlyozók
(vinayadharin) és a tanítást előtérbe helyező szerzetesek (dharmadharin)
közti ellentétek miatt alakult ki. A kezdetben csak technikai szempontból
szembenálló két csoportból késobb két önálló ‘irányzat’ alakult ki:
a szthavira váda, vagyis "öregek útja", azok közösségét jelentette, akik
a régi formák és szabályok szerint gyakoroltak - vagyis az aszketikus
gyakorlatokat tartották célravezetőnek; míg a mahá szanghika vagyis "nagy
közösség" azok közösségét jelentette, akik újszerű, nem aszketikus alapokon
gyakorolták a tanítást. A két irányzat önnálló létezéséről azonban csak
a harmadik konzílium után beszélhetünk. A szthavira váda aszkéta szektához
tartozók minden bizonnyal azokat az aszketikus gyakorlatokat végezték,
melyeket évszázadok óta minden aszkéta közösség is gyakorolt.
A Pátalipurában megtartott III. konzílium (Kr.e. kb. 225.) után már
két fő szellemi tendenciáról és 4 fő irányzatról kell beszélnünk. A
területi megoszlások miatt nem beszélhetünk egységes konzíliumokról,
hiszen a délen megtartott harmadik sangítiről az északiak, az északon
megtartott IV. konzíliumról (K.b. 100) a déliek nem értesültek. Mindkét
konzíliumon egységesítették és rendszerezték a buddhista tanokat. A
harmadik konzílium után rendszeresített 18 iskolát nevezzük szarvasztiváda iskolának [1] vagy későbbi megkülönböztető nevén hinajána iskolának. Ezek
a következők:
-
Szarvasztiváda (Vaibhásika) irányzatok [szellemi ős Ráhula]: Múla-szarvasztiváda, Kásjapíja, Mahísászaka, Dharmagupta, Bahusrutíja, Támrasatíja, Vibhadzsjaváda
-
Szammitíya (Vátsíputríya) irányzatok [szellemi ős Upáli]: Kaurukullaka, Ávantaka, Vatszíputríya
-
Mahászanghika (Szautrántika) irányzatok [szellemi ős Kasjapa]: Púra-saila, Apara-saila, Haimavata, Lókóttaraváda, Pradzsnyáptiváda
-
Szthavira (Lámráparníja) irányzatok [szellemi ős Kátjájana]: Mahávihára-vásin, Abhayagiri-vásin, Jétávaníya
A negyedik konzílium után beszélhetünk csak elkülönült hinajána és
mahajána irányzatokról, amelyek a fenti iskolákat is átrendezik. Ezután
a legfőbb megkülönböztető jelleg már nem a különböző gyakorlatok végzése
és előírt szabályok betartása, hanem a különböző filozófiai irányzatokhoz
való tartozás lesz.
Théraváda (hinajána) irányzatok:
Szarvasztiváda (Vaibhásika) iskola
A Szarvasztivádin iskola az egyik legjelentősebb abhidharma [2] iskola, amely Észak-Indiában alakult ki az I.e. 2-3. században. Tanításuk saját abhidharma-pitakájukra és a hozzá íródott kommentárra (vibhása) támaszkodik, amelyet Mahávibhása-nak “nagy kommentárnak” neveznek. Legjelentősebb gondolkodójuk Vaszubandhu [kb. 400-480], aki Abhidharma-kósa nevű munkájában foglalta össze az iskola tanait.
Mahászanghika (Szautrántika) iskola
A Mahászanghika iskola az egyik legfőbb ortodox iskola, mivel elveti az abhidharma tant és azt állítja, hogy csak a szutta-pitaka tartalmaz igaz tanításokat, és ebben a teljes tanítás megvan; így a tan kihirdetése ezzel véget ért. Ezért felfogható úgy is, mint egy vissza-a-szútrákhoz mozgalom, bár figyelembe kell venni, hogy az iskola nem volt filozófiailag naiv.
Théraváda (Shravakajána) iskola
A Théraváda elnevezést elsősorban a ceyloni és a dél-kelet ázsiai buddhizmusra, szokták használni, de valójában a vibhadzsjaváda ("a megismerés útja") filozófiai irányzat legfőbb iskoláját nevezik így, amely azt állítja magáról, hogy megtartotta az öregek autentikus tanításait. Ez az iskola az ősi Srí Lankán alakult ki, de az V. században messze kiterjedt Dél-Indiára és Dél-Kelet-Ázsiára, azonban központja az ceyloni Anuradhpuraban lévő Mahávihára maradt. A théraváda iskola tanításának alapjait az I.e. I. században íródott, páli nyelven őrzött Tipitaka jelenti.
Klasszikus Théravádáról az V.-X. század között beszélhetünk, legjelentősebb gondolkodóik Buddhaghósa és Dhammapála idején. Buddhagósa Viszuddhi-márga című munkája az egyetlen elfogadott interpretációja a páli kánonnak, amelyben a buddhista meditációról (bhávaná) és az abhidharmatanról értekezik. Egy későbbi iskola is virágzott a XII.-XIII. század között, amely már páli nyelvű rituális és ima szövegeket is beemelt rendszerébe. Jelen formájában; új - a brahmanikus szertartásokat helyettesítő - imaszövegek és más Mahájána szertartásokat beemelve, sok követőre talált a Szingaléz és Dél-Kelet-Ázsiai buddhizmusban.
Buddhista szanghák
| Az első közösségek: |
szthavira váda - vinajadharinok |
|
| |
mahá szanghika - dharmadharinok |
|
| A későbbi "korai irányzatok": |
|
|
| Szarvasztiváda : |
Sarvastivada (Vaibhásika) : |
Bahusrutíja |
| |
|
Dharmagupta |
| |
|
Kasyapíja |
| |
|
Mahísasaka |
| |
|
Múla-sarvastivada |
| |
|
Tarasatíja |
| |
|
Vibhajyavada |
| |
Szammitíya (Vatszíputríya) : |
Avantaka |
| |
|
Kaurukullaka |
| |
|
Vatsíputríya |
| |
Mahászanghika (Szautrántika) : |
Apara-saila |
| |
|
Haimavata |
| |
|
Lokottaravada |
| |
|
Prajnaptivada |
| |
|
Púra-saila |
| |
Szthavira (Lamraparniya) : |
Abhayagiri-vasin |
| |
|
Jetavaníya |
| |
|
Mahavihara-vasin |
| Théraváda : |
Szarvasztiváda (Vaibhásika) |
|
| |
Mahászanghika (Szautrántika) |
|
| |
Théraváda (Shravakayana) |
|
| |
|
|
| |
|
|
Irodalom:
- Brahmadzsála Szutta I.1.
- Tenigl-Takács László : A buddhizmus kialakulása . [Buddhista Misszió, 1987.]
Jegyzetek:
[1] A szarvasztiváda iskolák elnevezés azért alakult ki, mert az összes 18 iskola közül a szarvasztiváda irányzat tett szert a legnagyobb jelentőségre és befolyásra.
[2] Az abhidharma a Tipitaka harmadik része, amely a legfőbb buddhista tanításokat tartalmazza. Az abhidharma buddhizmus az I.e.III.-IV. században alakulhatott ki, mint az azt megelőző szuttánta megközelítés továbbgondolása. Két fő irányzata az Észak-Indiai szarvasztivádin közelítés; és a Dél-Indiai théravádin kanonikus értelmezés; akik azt állítják, hogy megőrízték az eredeti páli abhidharma-pitakát, amelyet Buddhának tulajdonítanak. A későbbi elméleteket Buddhagósa [kb.430] foglalta össze Viszuddhimárga című művében és abhidhamma kommentárjában, csakúgy mint Buddhadatta. Sok egyébb kisebb kommentár született, nevezetesen Ánandatól [kb.VI.sz.], de az elfogadottab bevezetőt Anuruddha [kb.XI.sz.] írta. A mai napig születnek abhidharma kommentárok, elsősorban Burmában.
[« tartalom ]
II. A Páli Kánon
PÁLI KÁNON
Ezt a részt beolvasztottam A Páli Kánon fejezetbe. [ olvas ]
A.) VINAYA PITAKA - A Fegyelmi Rendszabályok Gyűjteménye
B.) SZUTTA PITAKA - Buddha Tanításainak Gyűjteménye
C.) ABHIDHAMMA PITAKA - Filozófiai Értekezések Gyűjteménye
[« tartalom ]
III. A létesülés gyökere
A LÉTESÜLÉS GYÖKERE
A teremtett világban való pillanatonkénti újjászületés legfobb oka
a világ hibás megismerése. A hibás megismerés az előítéletek és a vélemények
formáját ölti. Az előítéletek és vélemények mögött alapvetően az ún.
“Négy Rongáltság” vagy “Négy Tudati Fertőzöttség” (p.: asava, sz.: asrava)
áll.
A 4 Rongáltság (p.: asava, sz.: asrava) :
1) A nem-tudás rongáltsága (p.: avijjasava, sz.: avidyasrava)
2) A keletkezés és a létesülés rongáltsága (p.: bhavasava, sz.: bhavasrava)
3) Az érzéki vágy rongáltsága (p.: kamasava, sz.: kamasrava)
4) A nézetek rongáltsága (p.: ditthasava, sz.: drstasrava)
A hibás megismerés legfőbb megnyílvánulása a személyiségbe (pudgala)
vetett hit - más néven az “önlétezés elképzelése” (sakkaya-ditthi).
Az énképzet mögött alapvetően az ún. “Négy Romlottság” (p.: vipallasa,
sz.: viparyaya) áll.
A 4 Romlottság (p.: vipallasa sz.: viparyaya) :
1) A tisztátlan szépnek tekintése (subha)
2) A szenvedés élvezetesnek tartása (sukha)
3) A mulandó maradandónak vélése (nicca)
4) A nem-valós valósnak tekintése (atta)
A három szint, melyen a négy romlottság megjelenik:
1) Az észlelés (p.: sanna, sz.: samjna)
2) A képzetalkotás vagy gondolkodás (citta)
3) A nézetek vagy vélekedés (p.: ditthi, sz.: drsti)
A romlottságokért felelős tényezők a “szennyeződések” (p.: kilesa,
sz.: klesa) és a “hibás tényezők”:
A szennyeződések (p.: kilesa, sz.: kleša) :
1) A vágy (raga)
2) A gyűlölet (dvesa)
3) A nem-tudás (p.: avijja, sz.: avidya)
A hibás tényezők :
1) A vágy (p.: tanha, sz.: trisna)
2) Az önhittség (asmimana)
3) A nézetek (p.: ditthi, sz.: dristi)
A hibás énképzet felszámolásának egyik módja tudatosítani azokat a
megismerési tárgyakat, melyeket az emberek saját személyiségükhöz viszonyítva
szoktak felfogni. Ez az ún."Megismerés (p.: mannana) 24 Tárgya".
A Megismerés 24 Tárgya (mannana) :
1) Föld (pathavi-dhatu) |
13) A Végtelen Tér (akasa) |
2) Víz (apo-dhatu) |
14) A Végtelen Tudat (manas) |
3) Tűz (tejo-dhatu) |
15) A Semmi (sunnata) |
4) Levegő (vayo-dhatu) |
16) A Sem-Észlelés, Sem-Nem-Észlelés |
5) Lények (bhúta) |
17) A Látott (dittha) |
6) Istenek (deva) |
18) A Halott (suta) |
7) A Teremtő (Prajapati) |
19) Az Érzett (muta) |
8) A Mindenség (Brahman) |
20) A Tudott (vinnata) |
9) Az Áradó Sugárzás Istenei (abhassara) |
21) Az Egység (ekatta) |
10) A Ragyogó Dicsőség Istenei (subhakinha) |
22) A Sokféleség (nannatta) |
11) A Bőséges Gyümölcs Istenei (vehapphata) |
23) A Minden (sabba) |
12) A Győzedelmesek (abhibú) |
24) Az Ellobanás (p.: nibbana, sz.: nirvana) |
A megismerés szempontjából négy embertípus létezik, akik a valóságot
más-más szinten realizálják:
1) A Világi (puthujjana)
2) A Tanítvány (sekha)
3) A Megvilágosodott Szent (arahat)
4) A Buddha (tathágata)
Irodalom:
- Múlaparijája Szutta (Maddzshima Nikája I.)
- Bhikkhu Bodhi : A Létesülés Gyökere . Bevezetés (16-22.old.)
- Héjjas István : Ókori Indiai Bölcselet . VIII. 31. fejezet (138-142.old.)
[« tartalom ]
IV. Az Erény (síla)
AZ ERÉNY
A mindennapi életben követendő alapvető buddhista erkölcsi szabályokat
az ún. “Öt Erény” (pancsa-síla) írja elő.
Az 5 Erény (panca-síla) :
1) A nem-ártás (ahimsa)
2) Az igaz mondás (satya)
3) A nem-lopás (asteya)
4) Az erkölcsösség (brahmacárya)
5) A józanság (suramatta)
Lásd:
Az öt erkölcsi szabály betartása mindenkire vonatkozik, míg a buddhista
gyakorlókra az ún. “Tíz Rosszaság” (dasa-síla) kerülése is vonatkozik.
A 10 Rosszaság (dasa-síla) :
A Test 3 rosszasága:
1) Az ölés (panatipata)
2) A lopás
3) Az erkölcstelenség
A Nyelv 4 rosszasága:
4) A hazugság (musa)
5) A rágalmazás
6) A durva beszéd
7) A haszontalan fecsegés (tiracchanakatha)
A Szív 3 rosszasága:
8) A mohó vágyakozás (lobha)
9) A gyűlölködés (dosa)
10) A tudatlanság (moha)
Lásd:
További erényre vonatkozó előírás az ún. “Nyolc Erkölcsi Fogadalom”
(attha-síla):
A 8 Erkölcsi Fogadalom (attha-síla) :
1) Az öléstől való tartózkodás (ahimsa)
2) A lopástól való tartózkodás (asteya)
3) Az erkölcstelen élettől való tartózkodás (brahmacarya)
4) A hamis beszédtől való tartózkodás (satya)
5) A tudatra ható anyagoktól való tartózkodás (suramatta)
6) A napi egyszeri étkezés
7) Az ünnepléstől való tartózkodás
8) A kényelmes hely(zet)ek kerülése
Lásd:
Az erény megtisztítása négyféle módon lehetséges:
Az Erény 4 megtisztítása :
1) A hajlamok megtisztításával (ajjhasayavisuddhi)
2) Az előírások betartásával (samadana)
3) A nem-vétkezéssel (avítikkamana)
4) A vétkek jóvátételével (patipakatikarana)
Az erény kétfajta lehet:
1) Elkerülés (varitta)
2) Teljesítés (caritta)
Lásd: Brahmadzsála Szutta II.) II. & IV.) X. 2. [Hun.: BS. 69-77.
& 124-134.old.]
Az erény megtisztításának tényezői az ún “Tizennyolc Gyökérfogalom”
(múlapada), mely kilenc megtisztulási tényezőt állít szembe kilenc tudati
szennyeződéssel.
A 18 Gyökérfogalom (múlapada) :
| A kettőség szennyeződés-elemei: |
A kettőség megtisztulás-elemei: |
1) A Vágy (p.: tanha, sz.: trsna) |
3) A Megértés (p.: samatha, sz.: samatha) |
2) A Nem-Tudás (p.: avijja, sz.: avidya) |
4) A Belátás (p.: vipassana, sz.: vipasyana) |
| A hármasság szennyeződés-elemei: |
A hármasság megtisztulás-elemei: |
5) A Mohó vágy (p.sz.: lobha, raga) |
8) A Vágynélküliség (p.sz.: alobha) |
6) A Gyűlölet (p.sz.: dosa) |
9) A Gyűlöletmentesség (p.sz.: adosa) |
7) A Tudatlanság (p.sz.: moha) |
10) A Nem-tudatlanság (p.sz.: amoha) |
A négyesség szennyeződés-elemei:
(A Négy Romlottság (vipallasa)): |
A négyesség megtisztulás-elemei:
(Az Éberség Négy Alapja (satipatthana)): |
11) A tisztátalan szépnek látása (p.: subha) |
15) A test tudatosítása (kayanupassana) |
12) A szenvedés élvezése (p.: sukha) |
16) Az érzékek tudatosítása (vedananupassana) |
13) A mulandó állandónak látása (p.: nicca) |
17) A tudat tudatosítása (cittanupassana) |
14) A nem-valós valósnak látása (p.: atta) |
18) A tartalmak tudatosítása (dhammanupassana) |
A “Legvégső Nyolc Erény” a következő:
A Legvégső 8 Erény :
1) A Kevés Vágy erénye |
5) A Éberség erénye (dharana) |
2) Az Elégedettség erénye |
6) Az Összeszedettség erénye (samadhi) |
3) A Magány erénye |
7) A Bölcsesség erénye (p.: panna, sz.: prajna) |
4) A Fáradhatatlan Törekvés erénye |
8) A Hamis Beszédtol való tartózkodás erénye |
Lásd: Buddha Pacchimovada Parinibbana Szutta III.1-8. [Eng.: TBLB. pp.15-24.]
Irodalom:
- Dhammapada (Szutta Pitaka V.2.)
- Héjjas István : Ókori Indiai Bölcselet . VIII. 29.fejezet. (128-130.old.)
[« tartalom ]
V. A Fegyelem (vinaya)
A FEGYELEM
A buddhista fegyelem az erkölcsösségre épülő gyakorlati módszer, mely kivezet a létforgatagból. Elsősorban a Vinája Pitakában felsorolt 227 szabályt értjük alatta. Ezek nyolc csoportba oszhatók:
I.) Parajika dhamma - A jóvátehetetlen vétségekre vonatkozó négy szabály.
1) A Szexuális vétség
2) A Lopás
3) Az Ölés
4) A Dicsekvés
II.) Sanghadisesa dhamma - A megvitatandó vétségekre vonatkozó tizenhárom
szabály.
1) Szándékos magömlés |
6) Kunyhó építése |
11) Szakadás támogatása |
2) Nőkkel való érintkezés |
7) Ház építése |
12) A Tan nem meghallgatása |
3) Nőknek való udvarlás |
8) Haragos zaklatás |
13) Rossz példamutatás |
4) Nők elcsábítása |
9) Haragos rágalmazás |
|
5) Nők kerítése |
10) Szakadás szítása |
|
III.) Aniyata dhamma - A kétséges ügyekre vonatkozó két szabály.
1) Ha egy szerzetes kettesben van egy nővel titokban
2) Ha egy szerzetes kettesben van egy nővel egy félreeső helyen
IV.) Nissaggiya Pacittiya dhamma - Elkobzással járó vétségekre vonatkozó
harminc szabály.
V.) Pacittiya dhamma - A megvallandó vétségekre vonatkozó kilencvenkét
szabály.
VI.) Patidesaniya dhamma - A meggyónandó vétségekre vonatkozó négy szabály.
1) Egy apácától elfogadni lágy vagy kemény ételt
2) Ha egy apáca elobb eszik mint egy szerzetes
3) Egy büntetés alatt álló családtól ételt elfogadni
4) Egy veszélyes helyen lágy vagy kemény ételt enni
VII.) Sekhiya dhamma - Az életmóddal kapcsolatos hetvenöt előírás.
VIII.) Adhikarana samatha dhamma - Az ügyek elrendezésére vonatkozó
hét szabály.
1) A feleknek jelen kell lenniük.
2) Az esetre pontosan kell emlékezniük.
3) Az elkövetőknek józan ítélőképességgel kell bírnia.
4) Az ítélet legyen egyértelmű.
5) Ha a szangha nem tud határozni, szerzetest kell vállasztani, aki dönt.
6) Az elkövető előtt világosan fel kell tárni vétkét.
7) Úgy kell elrendezni az ügyet, hogy ne legyen felőle vita.
Lásd:
A fegyelem azonban nem csak a szerzetesi szabályok betartását jelenti.
Egy tágabb értelmezésben a megszabadulás módszere is, melyet az ún.
"Tíz Fegyelem" (vinaya) foglal össze.
A 10 Fegyelem (vinaya) :
I. Az önuralom ötféle fegyelme:
1) Az erény (síla)
2) Az éberség (smriti)
3) A bölcsesség (p.: panna, sz.: prajna)
4) A türelem (p.: khanti, sz.: ksanti)
5) A bátorság (p.: viriya, sz.: vírya)
II. Az elszakadás ötféle fegyelme:
6) A tényező-behelyettesítés
7) Az elfojtás
8) A kiírtás
9) A csillapítás
10) A menekülés
Irodalom:
- Vinaya Pitaka .
- Patimokkha . azaz A vallomás szavai [A TKBF Jegyzete (1994)].
- Héjjas István : Ókori Indiai Bölcselet . VIII. 29.fejezet (130-131.old.)
[« tartalom ]
VI. Az éberség (satipatthana)
AZ ÉBERSÉG
A megvilágosodás (bodhi) és megszabadulás (mokkha)
elengedhetetlen feltétele az helyes jelenlét vagy helyes tudatosság
(p.: samma-sati, sz.: samyak-smrti) - azaz a helyes éberség elérése.
Ezt nevezik tiszta tudatosságnak (sampajanna) is, mely a helyes figyelmi
beállítódáson (sati) alapuló pontos tudás (nana), vagy bölcsesség (panna).
A tiszta tudatosságnak négy fajtája van.
A Tiszta Tudatosság 4 Fajtája (sampajanna) :
1) A Cél Tiszta Tudatossága (satthaka-sampajanna)
2) Az Alkalmasság Tiszta Tudatossága (sappaya-sampajanna)
3) A [Meditációs] Terület Tiszta Tudatossága (gocara-sampajanna)
4) A [Tudatlanságtól Mentes] Valóság Tiszta Tudatossága (asammoha-sampajanna)
A tiszta tudatosság, azaz a helyes éberség elérésének módszere a hinajána
buddhizmusban a szatipatthána gyakorlattal azonos. A szatipatthána a sati-upatthana
szóból ered, azaz a “tudatosság félreállítása”. Az éberség gyakorlatát
az ún “Éberség Négy Alapja” alkotja.
Az Éberség 4 Alapja (satipatthana) :
I.) A test feletti szemlélődés (kayanupassana).
1) A Légzés Tudatosítása (anapana-sati)
2) A Testhelyzetek Tudatosítása
3) A Tiszta Tudatosság Gyakorlata
4) A Test Taszító-jellegének Tudatosítása
5) A Test Négy Anyagi Elemre való Felbontása (dhatu-vavatthana)
6) A kilencféle temetoi meditáció (sívathika-asubha)
II.) Az érzékek szemlélése (vedananupassana).
1) A Kellemes Érzet
2) A Kellemetlen Érzet
3) A Semleges Érzet
III.) A tudat állapotának a tudatosítása (cittanupassana).
1) A Gyönyörrel eltöltött Tudat
2) A Gyűlölettel eltöltött Tudat
3) A Káprázattal eltöltött Tudat
4) A Megriadt Tudat
5) A Szétszórt Tudat
6) A Fejlett Tudat
7) A Fejletlen Tudat
8) Az Összpontosított Tudat
9) A Felszabadult Tudat
10) A Fel-Nem-Szabadult Tudat
IV.) A tudattartalmak szemlélése (dhammanupassana).
1) A "Szabadulás Öt Akadálya" (nívarana) :
1. Az Érzéki Vágy (kama-cchanda)
2. Az Indulat (vyapada)
3. A Tompultság (thína-middha)
4. A Nyugtalanság (uddhacca-kukkucca)
5. A Kétség (vicikiccha)
2) A "Kötodés Öt Halmaza" (upadana-kkhandha) :
1. Az Anyagi Forma (rúpa)
2. Az Érzés (vedana)
3. Az Észlelés (samjna)
4. Az Indíttatás (samskara)
5. A Tudatosság (vijnana)
3) Az "Érzékelés Hat Belső és Hat Külső Alapja" (ayatana) :
| 1. A Szem |
1. A Látható Formák (rúpa) |
| 2. A Fül |
2. A Hang |
| 3. Az Orr |
3. A Szag |
| 4. A Száj |
4. Az Íz |
| 5. A Kéz |
5. A Tapintás |
| 6. A Tudat (manayatana) |
6. A Tudattárgyak (dhamma) |
4) A "Hét Megvilágosodási tényező" (bojjhanga) :
1. Az Éberség (smriti)
2. A Szellemi Erőfeszítés (dharmavicara)
3. A Bátorság (p.: viriya, sz.: vírya)
4. A Rendíthetetlen Nyugalom (prasrabhi)
5. Az Összeszedettség (samadhi)
6. A Felülemelkedettség (p.: upekkha, sz.: upeksa)
7. Az Elragadtatás (príti)
5) A "Négy Nemes Igazság" (sacca) :
1. A Szenvedés Igazsága (p.: dukkha, sz.: duhkha)
2. A Szenvedés Eredetének Igazsága [A Létszomj] (trsna)
3. A Szenvedés Megszüntetésének Igazsága (nirodha)
4. A Szenvedés Megszüntetéséhez Vezető Út Igazsága (ariya-magga)
Lásd:
Irodalom:
- A Satipatthana-Szutta azaz
Nyanaponika Thera : A Buddhista Meditáció Szíve .
- A tudatosság útjáról szóló nagy tanítóbeszéd . [A TKBF Jegyzete, (1993)].
- Nyanatiloka : Path to Deliverance . II. fejezet vége (123.-128.old.)
- Héjjas István : Ókori Indiai Bölcselet . VIII. 33.fejezet (147-150.old.)
[« tartalom ]
VII. A Szenvedés és a Szenvedés megszüntetése
A SZENVEDÉS ÉS A SZENVEDÉS
MEGSZÜNTETÉSE
A szenvedés (dukkha) a világ (samsara), azaz a létesülési
folyamat (pratitya-samutpada) alapvető jellemzője. A dolgok (bhava)
szenvedés jellegének (duhkha) belátása elengedhetetlen alap annak megszüntetéséhez.
A szenvedés megértésének és megszüntetésének elsődleges módszere a “Négy
Nemes Igazság” és a “Nyolc Nemes Ösvény”.
A 4 Nemes Igazság (p.: cattari-ariya-saccani, sz.: arya-satya) :
1) A Szenvedés Igazsága (p.: dukkha, sz.: duhkha)
2) A Szenvedés Eredetének Igazsága [A Létszomj] (trsna)
3) A Szenvedés Megszüntetésének Igazsága (nirodha)
4) A Szenvedés Megszüntetéséhez Vezeto Út Igazsága (ariya-magga)
A 8 Nemes Ösvény (p.: ariya-atthangika-magga, sz.: aryastanga-marga)
:
I. A Bölcsesség (p.: panna, sz.: prajna)
1) A Helyes Nézet (p.: samma-ditthi, sz.: samyag-drsti)
2) A Helyes Gondolat (p.: samma-sankappa, sz.: samyag-samkalpa)
II. Az Erkölcs (síla)
3) A Helyes Beszéd (p.: samma-vaca, sz.: samyag-vac)
4) A Helyes Cselekedet (p.: samma-kammanta, sz.: samyag-karmanta)
5) A Helyes Életvitel (p.: samma-ajívo, sz.: samyag-ajíva)
III. Az Összeszedettség (samadhi)
6) A Helyes Törekvés (p.: samma-vayamo, sz.: samyag-vyayama)
7) A Helyes Tudatosság (p.: samma-sati, sz.: samyak-smrti)
8) A Helyes Összeszedettség (p.: samma-samadhi, sz.: samyak-samadhi)
Lásd: Maddzshima-Nikája 141. [Hun.: BA. 12-14.old.]
A 3 Út :
| A Hármas Ösvény: |
A Három Nemesség: |
A Hármas Gyakorlat: |
| 1) Az Erény Útja
(síla) |
A Nemes Erény
(ariya-síla) |
A Magasabb Erény
(adhisíla-sikkha) |
| 2) Az Összeszedettség Útja
(samadhi) |
A Nemes Összeszedettség
(ariya-samadhi) |
A Magasabb Tudatosság
(adhicitta-sikkha) |
| 3) A Bölcsesség Útja
(panna) |
A Nemes Bölcsesség
(ariya-panna) |
A Magasabb Bölcsesség
(adhipanna-sikkha) |
Lásd:
A szenvedés megszüntetésének egyik másik módszere az ún. "Öt Módszer"
(naya), mely a 18 gyökérfogalomra (múlapada) építve a szenvedést okozó
és azokat megszüntető tényezőket elemzi.
Az 5 Módszer (pancavidhanaya) :
I.) Nandiyavattanaya (“Az élvezet visszafordításának módszere”).
A szenvedés oka a szomj és a nem-tudás megalapozásai (adhitthana):
1) A Vágy (p.: tanha, sz.: trsna)
2) A Nem-Tudás (p.: avijja, sz.: avidya)
Ellentétei:
1) A Megértés (p.: samatha, sz.: samatha)
2) A Belátás (p.: vipassana, sz.: vipasyana)
Gyümölcseik:
1) A tudat általi megszabadulás (p.: cetovimutti)
2) A bölcsesség általi megszabadulás (p.: pannavimutti)
II.) Tipukkhalanaya (“A lóhere módszere”).
A szenvedés oka a három gyökérok (hetu):
1) A Mohó vágy (p.sz.: lobha, raga)
2) A Gyűlölet (p.sz.: dosa)
3) A Tudatlanság (p.sz.: moha)
Ellentétei:
1) A Vágynélküliség (p.sz.: alobha)
2) A Gyűlöletmentesség (p.sz.: adosa)
3) A Nem-tudatlanság (p.sz.: amoha)
III.) Síhavikkílitanaya (“Az oroszlán játékának módszere”).
A szenvedés oka a négy romlottság (vipallasa):
1) A tisztátalan szépnek látása (p.: subha)
2) A szenvedés élvezése (p.: sukha)
3) A mulandó állandónak látása (p.: nicca)
4) A nem-valós valósnak látása (p.: atta)
Ellentétei az Éberség Négy Alapja (satipatthana):
1) A test tudatosítása (kayanupassana)
2) Az érzékek tudatosítása (vedananupassana)
3) A tudat tudatosítása (cittanupassana)
4) A tartalmak tudatosítása (dhammanupassana)
IV.) Disalocananaya (“Az irányok felvázolásának módszere”).
A szenvedés oka a dhammák függő volta. Két elemzési módszer:
1) A Kettes elemzési módszer (p.: voharanaya)
2) A Hármas elemzési módszer (p.: samalocana)
V.) Ankusanaya (“A kampó módszere”).
A szenvedés oka a dhammák nem üdvös volta.
1) Üdvös dhammák
2) Nem üdvös dhammák
Lásd: Brahmajala Szutta III.17 1.-5. [Hun.: BS. 250-254.old.]
Irodalom:
- Brahmajala Szutta III.17. (Dígha Nikája I.III.17.)
- Bhikkhu Bodhi : A Nézetek Mindent Felölelő Hálója . (250-254.old.)
[« tartalom ]
VIII. A Tudás és Belátás tisztasága (patipada-nanadassana-visuddhi)
A TUDÁS ÉS BELÁTÁS TISZTASÁGA
A szenvedésteli létezésből való szabadulás csak akkor lehetséges, ha
helyes tudást szerzünk a létesülési folyamatot felépíto elemekről. A
helyes tudás (patipada) a helyes belátás (nanadassana) eredménye, mely
a tiszta tudat (citta-visuddhi) jellemzője. A tiszta tudat az összeszedettség
(samadhi) előfeltétele, s ezért a tudat megtisztítása - azaz a helyes
tudás és a helyes belátás megszerzése - elengedhetetlenül fontos. A
tudat tisztaságához vezet az ún. "Negyven Koncentrációs Gyakorlat" (kammatthana).
A 40 Koncentrációs Gyakorlat (kammatthana) :
I.) A 10 Teljesség (kasina) :
1) Föld (pathavi-dhatu) |
6) Sárga |
2) Víz (apo-dhatu) |
7) Vörös |
3) Tűz (tejo-dhatu) |
8) Fehér |
4) Szél (vayo-dhatu) |
9) Fény vagy Tér (aloka) |
5) Kék |
10) Tér vagy Tudat (akasa) |
Lásd:
II.) A 10 Temetői Meditáció (sívathika-asubha) :
1) Felpüffedt hullán való elmélyedés |
6) Szétesett hullán való elmélyedés |
2) Megkékült hullán való elmélyedés |
7) Inak által összetartott csontvázon való elmélkedés |
3) Megtépett hullán való elmélyedés |
8) Csontvázon való elmélyedés |
4) Kukacok rágta hullán való elmélkedés |
9) Csontkupacon való elmélyedés |
5) Bomló hullán való elmélyedés |
10) Porrá válló csontokon való elmélyedés |
Lásd:
III.) A 10 Elmélkedés (anussati) :
| 1) A Buddha (tathagathanussati) |
6) Az Isteni Lények (devantanussati) |
| 2) A Tan (dhammanussati) |
7) A Halál (marananussati) |
| 3) A Nemes Tanítványok Gyülekezete (sanghanussati) |
8) A Test (kayagatasati) |
| 4) Az Erény (sílanussati) |
9) A Be- és Ki-Légzés (anapanassati) |
| 5) A Megszabadulás (moksanussati) |
10) A Békesség (nibbanassati) |
Lásd:
IV.) A 4 Isteni Valóság (brahma-vihara) :
1) A Mindent-felölelő Szeretet (metta-bhavana)
2) Az Együttérzés (karuna-bhavana)
3) A Határtalan Öröm (mudita-bhavana)
4) A Felülemelkedettség (upekkha-bhavana)
Lásd:
V.) A 4 Anyagtalan Tartomány (arúpayatana) :
1) A Végtelen Tér Tartománya (akasanancayatana)
2) A Végtelen Tudatosság Tartománya (vinnanacayatana)
3) A Semmi Tartománya (akincannayatana)
4) A Sem-Észlelés-Sem-Nem-Észlelés Tartománya (neva-sanna-n’asannayatana)
Lásd: Dígha-Nikája 33. [Eng.: PTD. pp.116-118.]
VI.) Az Étel Utálatossága (ahara-patikúla-sanna)
Lásd:
VII.) A Négy Elem Elemzése (dhatu-vavatthana) :
1) A Föld Elem vagy ‘A Szilárd’ (pathavi-dhatu)
2) A Víz Elem vagy ‘A Folyékony’ (apo-dhatu)
3) A Tűz Elem vagy ‘A Hő’ (tejo-dhatu)
4) A Szél Elem vagy ‘A Mozgás’ (vayo-dhatu)
Lásd: Maddzshima-Nikája 28. [Eng.: PTD. pp.121-122.]
A Negyven Koncentrációs Gyakorlat (kammathana) gyakorlásával elérhető
a tökéletesen tiszta tudat (citta-visuddhi). A tudat tisztaságának mértékét
fogalmazza meg a “Tisztaság Hét Fokozata” (satta-visuddhi).
A Tisztaság 7 Fokozata (satta-visuddhi) :
1) Az Erény Tisztasága (síla-visuddhi)
2) A Tudat Tisztasága (citta-visuddhi)
3) A Megértés Tisztasága (ditthi-visuddhi)
4) A Kételytől való Megszabadulás Tisztasága (kankhavitarana-visuddhi)
5) Az Ösvény és Nem-Ösvény Tudásának és Belátásának Tisztasága
(magganagga-nanadassana-visuddhi)
6) A Haladás Tudásának és Belátásának Tisztasága (patipada-nanadassana-visuddhi)
7) A Tudás és Belátás Tisztasága (nanadassana-visuddhi)
Lásd: Maddzshima-Nikája 24. [Eng.: PTD. pp.55-58.]
[« tartalom ]
IX. Megértés és Megszabadulás (samatha-vipassana-bhavana)
A MEGÉRTÉS ÉS MEGSZABADULÁS
A tudat megtisztulásának (nanadassana-visuddhi) két
fo eredménye van. Az első a megértés (samatha) és összeszedettség (samadhi);
a második a belátó megértés (vipassana) és bölcsesség (panna). Ezek
a ‘Koncentrációs Gyakorlatokhoz’ (kammathana) hasonlóan meditációs gyakorlatok
eredményeként (bhavana) jellenek meg. A megértővé-válás (samatha-bhavana)
és a belátóvá-válás (vipassana-bhavana) a megszabadulást közvetlenül
megelőző állapotok. A megértést előidéző ‘fogalmi hálók’ olyan meditációs
gyakorlatok, melyeknek tárgyait direkt meditációs élményekként belátva-megértve,
véglegesen elvezetnek a megszabadulásig. Ezek:
A 18 Belátó Megértés (vipassana) :
1) A Mulandóság Megértése és Belátása (anicca-vipassana)
2) A Tudattartalmak Szenvedés-jellegének Megértése és Belátása (dukkha-vipassana)
3) A Tudattartalmak Nem-Valós-jellegének Megértése és Belátása (anatta-vipassana)
4) A Tudattartalmak Megértése és Belátása (dhamma-vipassana)
5) A Tudattartalmak Elenyészésének Megértése és Belátása
6) A Kioltás Megértése és Belátása
7) Az Elengedés Megértése és Belátása
8) Az Eltűnés Megértése és Belátása
9) A Felbomlás Megértése és Belátása (bhanga-vipassana)
10) Az Átalakulás Megértése és Belátása
11) A Dolgok Jegynélküliségének Megértése és Belátása (animitta-vipassana)
12) A Vágytalanság Megértése és Belátása (viraga-vipassana)
13) Az Üresség Megértése és Belátása (sunnata-vipassana)
14) A Magasabb Bölcsesség Megértése és Belátása (panna-vipassana)
15) A Helyes Tudás és Belátás Megértése és Belátása (patipada-nana-vipassana)
16) A Teremtett Dolgokban Rejlő Veszély Megértése és Belátása (bhayatupatthana)
17) A Reflexió Megértése és Belátása (patisankha-vipassana)
18) Az Elfordulás Megértése és Belátása (nibbida-vipassana)
A 18 Elhagyás (hana) :
A ‘Négy Romlottság’ (vipallasa) Elhagyása:
1) A Maradandóság-észlelés Elhagyása (nicca-hana)
2) Az Öröm-észlelés Elhagyása (subha-hana)
3) A Valóság-észlelés Elhagyása (atta-hana)
4) A Gyönyör-észlelés Elhagyása (sukha-hana)
A ‘Szennyeződések’ (kilesa) Elhagyása:
5) A Mohóság Elhagyása (lobha-hana)
6) A Keletkezés Elhagyása (bhava-hana)
7) A Megragadás Elhagyása (raga-hana)
A Létesülés (bhava) Elhagyása:
8) A Dolgok Zártegység Érzésének Elhagyása (bhava-hana)
9) A Következmények Elhagyása (karma-hana)
10) A Tartósság Elhagyása (nicca-hana)
11) A Jellemzők Elhagyása (nimitta-hana)
A ‘Hibás tényezők’ Elhagyása:
12) A Vágy Elhagyása (tanha-hana)
13) Az Énkképzet Elhagyása (asmimana-hana)
14) A Létezők-fogalmának Elhagyása (ditthi-hana)
A ‘Négy Rongáltság’ (asava) Elhagyása:
15) A Kötődés Elhagyása (upadana-hana)
16) A Ragaszkodás Elhagyása (kama-hana)
17) A Reflexió Elhagyása (patisankha-hana)
18) A Hamis Tudat és Nem-Tudás Elhagyása (avijja-hana)
Lásd: Vissudhi-Magga
A 3 Tökéletes Megértés (p.: parinna, sz.: parijna) :
I.) A Tudott Tökéletes Megértése (p.: nataparinna)
Minden dolog öszetettségének megértése (bhava = dhamma)
II.) A Szemügyre vételezés Tökéletes Megértése (p.: tíranaparinna)
A dhammák három alapjellegzetességének (p:: tilakhanan) megértése:
1) A Mulandóság (p.: anicca, sz.: anitya)
2) A Szenvedés-jelleg (p.: dukkha, sz.: duhkha)
3) A Valóság-nélküliség (p.: anatta, sz.: anatman)
III.) Az Otthagyás Tökéletes Megértése (p.: pahanaparinna)
A dhammák három szennyességének (p.: kilesa) megértése:
1) A vágy-jelleg (lobha)
2) A gyűlölet-jelleg (dosa)
3) A tudatlanság-jelleg (moha)
A 9 Belső Tudás :
1) A Felmerülés és Elmúlás Tudatosítása (udayabbayanupassana)
2) A Felbomlás Tudatosítása (bhanganupassana)
3) A Veszély Tudatosítása (bhayatupatthana)
4) A Nyomorúság Tudatosítása (adínavanupassana)
5) Az Elfordulás Tudatosítása (nibbidanupassana)
6) A Megszabadulás Vágya (muccitu-kamyata)
7) A Reflexió Tudatosítása (patisankha-nupassana)
8) A Tartalmak iránti Egykedvűség (sankar-uppekkha)
9) Az Alkalmazható Tudás (anuloma-nana)
Lásd:
- Dhammapada 170. [Eng.: PTD. p.177.]
- Anguttara-Nikája IV.90. [Eng.: PTD. p.177.]
- Maddzshima-Nikája 106. [Eng.: PTD. p.180.]
- Szamjutta-Nikája XXV.85. & XXXV. 13. [Eng.: PTD. pp.179-180.]
- Szutta-Nipáta 1119. [Eng.: PTD. p.180.]
- Patisambhida-Magga II.36. & II.59. & II.63. [Eng.: PTD. p.177-181.]
A 3 Megszabadító Képesség :
| 1) A Mulandóság Megértése (anicca) |
A Hit (saddha) |
| 2) A Szenvedés Megértése (dukkha) |
A Megértés (samatha) |
| 3) Az Valóság-nélküliség Megértése (anatta) |
A Belátó Megértés (vipassana) |
A 3 Kapu :
| 1) A Hit (saddha) |
Jelnélküliség (animitta) |
| 2) A Megértés (samatha) |
Vágynélküliség (viraga) |
| 3) A Belátó Megértés (vipassana) |
Üresség (sunnata) |
A törekvőket csoportosítja a kétféle ún. “Nemes Tanítvány” besorolás,
annak megfelelően, hogy mennyire valósították meg a Megértés különböző
fokozatait.
A 4 Nemes Tanítvány (ariya-puggala) :
| 1) A “Folyamba Lépett” (sotapanna) |
A Szenvedés Megértése (parinneya) |
| 2) Az “Egyszer Visszatérő” (sakadagamí) |
A Szenvedés Eredetének Megértése (pahatabba) |
| 3) A “Vissza-Nem-Térő” (anagami) |
A Szenvedés Megszüntetésének Megértése (sacchikatabba) |
| 4) A “Megszabadult” (arahat) |
A Szenvedés Megszüntetéséhez Vezető Út Megértése (bhavetabba) |
Lásd:
- Anguttara-Nikája IV.239. [Eng.: PTD. p.189.] & Szamjutta-Nikája
LVI.29. [Eng.: PTD. p.151.]
- Patisambhida-Magga I.119. [Eng.: PTD. pp.189-190.]
A 4 Felszámolás (khaya) :
1) A Kioltás (viraga) A “Folyamba Lépett” (sotapanna)
2) A Megszüntetés (nirodha) Az “Egyszer Visszatérő” (sakadagamí)
3) A Feladás (caga) A “Vissza-Nem-Térő” (anagami)
4) Az Elhagyás (patinissagga) A “Megszabadult” (arahat)
Lásd: Maddzshima-Nikája I.2.10 [Hun.: LGY. 118.old]
A 7 Nemes Tanítvány (ariya-puggala) :
1) A Mindkét Módon Megszabadult (ubhato-bhaga-vimutta)
2) A Bölcsesség által Megszabadult (panna-vimutta)
3) A Test-Tanú (kaya-sakkhí)
4) A Nézetek által Megvalósított (ditthi-patta)
5) A Hit által Megszabadult (saddha-vimutta)
6) Az Igaz-hitű (dhammanusarí)
7) A Hívő-hitű (saddhanusarí)
Lásd:
- Anguttara-Nikája VII.14. & IX.43-45. [Eng.: PTD. p.182.]
& Dígha-Nikája 28. & 33.
- Maddzshima-Nikája 70. [Eng.: PTD. pp.182-184.]
A Megértés a “Haladás Négy Útjának” megfelelően érhető el.
A Haladás 4 Útja (patipada) :
1) A Lassú Megértés Fáradtságos Útja (dukkhapatipada-dandhabhinna)
2) A Gyors Megértés Fáradtságos Útja (dukkhapatipada-khippabhinna)
3) A Lassú Megértés Könnyű Útja (sukhapatipada-dandhabhinna)
4) A Gyors Megértés Könnyű Útja (sukhapatipada-khippabhinna)
Lásd: Anguttara-Nikája IV.162. [Eng.: PTD. pp.184-186.]
A megértés (samatha) előidézi az összeszedettséget (samadhi); a belátó
megértés (vipassana) a bölcsességet (panna). Ez a megtisztult tudat
(citta-visuddhi), mely a meditációs gyakorlatok (kammathana) eredményeként
(bhavana) jelenik meg. Ez a megvilágosodást (bodhi) közvetlenül megelőző
tudati állapot, mely a megszabaduláshoz (mokkha) vezet. A tiszta-tudat
(citta-visuddhi) és a megvilágosodott tudat (bodhi-citta) fejlettségének
megfelelően a megszabadulás nyolc szintre oszlik, melyet az ún. “Nyolc
Megszabadulás” ír le.
A 8 Megszabadulás (vimokkha) :
1) Az Anyagi-formák Közvetlen-Észlelése [A Finom-Anyagi Világban maradva
(rúpí)]
2) Az Anyagi-formák Külső-Észlelésének Elérése
3) A Magabiztosság Elérése
4) A Végtelen Tér Elérése (akasananca-vimokkha)
5) A Végtelen Tudatosság Elérése (vinnanaca-vimokkha)
6) A Semmi Elérése (akincanna-vimokkha)
7) A Sem-Észlelés-Sem-Nem-Észlelés Elérése (neva-sanna-n’asanna-vimokkha)
8) Az Észlelés és az Érzések Kioltása (sanna-vedayita-nirodha) vagy
A Kioltás Elérése (nirodha-samapatti)
Lásd:
- Anguttara-Nikája VIII.66. [Eng.: PTD. p.128.]
- Dígha-Nikája 23. [Eng.: PTD. p.128.]
- Maddzshima-Nikája 43. & 44. [Eng.: PTD. p.191.]
- Szamjutta-Nikája XXXVI. 11. [Eng.: PTD. p.190.]
[« tartalom ]
X. A megvilágosodás útja (párami)
A MEGVILÁGOSODÁS ÚTJA
A hinajána tanítás szerint az emberi létforma a legalkalmasabb
arra, hogy a megvilágosodás (bodhi) felé törekedjünk. A megvilágosodás
azonban csak akkor lehetséges, ha sikerül megszabadulni rossz tettkövetkezményeinktől
(p.: kamma, sz.: karma). A karmikus folyamatokat köti láncba az ún.
“Tíz Bilincs”. A megvilágosodás és felébredés eléréséhez szét kell törni
a Tíz Bilincset, mely a teremtett világhoz láncol.
A 10 Bilincs (samyojana) :
I. Az Öt Alsó Bilincs:
1) Az Önlétezés-elképzelés (sakkaya-ditthi)
2) A Kétség (vicikiccha)
3) A Szabályokhoz való Kötodés (sílabbata-paramasa)
4) Az Érzéki Vágyak (kama-raga)
5) A Gyűlölet (vyapada) vagy Harag (patigha)
II. Az Öt Felső Bilincs:
6) A Vágy a [finom-] anyagi létezés iránt (rúpa-raga)
7) A Vágy a ‘Négy Anyagtalan Tartományban’ való létezés iránt (arúpa-raga)
8) A Tévképzet (mana)
9) A Nyugtalanság (uddhacca)
10) A Nem-Tudás (avijja)
Lásd: Szamjutta-Nikája XLV.179. [Eng.: PTD. p.188.]
Ha a megvilágosodást akadályozó bilincseket (samyojana)
sikerült széttörni, akkor ki kell magunkban fejleszteni az ún. "Tíz
Tökéletességet", mely a megvilágosodott tudat (bodhi-citta) alapvető
jellemzői. Ezeknek a tényezőknek egy pontosabb megfogalmazása az ún.
"Tíz Boddhisattva-tényező", mely a kései hinajána-filozófiában
és a mahajána-filozófiában válik fontossá.
A 10 Tökéletesség (párami) :
1) A Szabadság vagy Adakozás (p.: dána)
2) Az Erényesség (p.: síla)
3) A Lemondás (p.: nekkhamma)
4) A Bölcsesség (p.: panna, sz.: prajna)
5) A Bátorság vagy Fáradthatatlanság (p.: viriya, sz.: virya)
6) A Türelem (p.: khanti, sz.: ksanti)
7) Az Igazság és Igazságosság (p.: sacca, sz.: szatya)
8) Az Eltökéltség és Kitartás (p.: adhitthana)
9) A Szeretet (p.: metta, sz.: maitrí)
10) A Felülemelkedettség vagy Egykedvűség (p.: uppekha, sz.: upeksa)
Lásd:
- Anguttara-Nikája I.31. & X.208. [Eng.: PTD. pp.114-115.]
- Vissudhimagga IX. [Eng.: PTD. pp.113-114.]
A 10 Bodhisattva-tényező (bohisatta-paramita) :
I. A “Négy Bölcsesség”:
1) A Tanulásból eredő Bölcsesség
2) Az Elmélkedésbol eredő Bölcsesség
3) A Koncentrációs gyakorlatokból eredő Bölcsesség
4) A Meditációs gyakorlatokból eredő Bölcsesség
II. A “Két Erő”:
5) A Megtisztulás vagy a “Tíz Erő” (dasa-bala)
1. A nézetek megtisztítása
2. A kételkedés leküzdése
3. Annak fölismerése, hogy mi tartozik az úthoz
4. A saját út tisztánlátása
5. A világ feletti megtisztulás
6) A Felsőbb Tudás vagy a “Hat Szellemi Erő” (abhinna)
1. A Mágikus Erők (sziddhi)
2. Az Isteni Fül (dibba-sota)
3. Mások tudatának áthatása (ceto-pariya-nana)
4. Az Előző Életek Ismerete (pubbe nivasanusatti)
5. Az Isteni Szem (dibba-cakku)
6. A Világ Hamisságának Kioltása (asava-kkhaya)
III. A Négy Isteni Valóság (brahmavihara) :
7) A Mindent-felölelő Szeretet (p.: metta, sz.: maitrí)
8) Az Együttérzés (karuna)
9) A Határtalan Öröm (mudita)
10) Az Egykedvűség (p.: upekkha, sz.: upeksa)
Lásd:
- Anguttara-Nikája I.31. & X.208. abhinna :
- Dígha Nikája I.4. (Brahmajala Szutta IV. ) !!! Anguttara-Nikája V.23.
- Szamjutta-Nikája XLV.179f. Vissudhi-Magga XII. & XIII.
- Vissudhi-Magga IX.
Ahhoz azonban, hogy elérjük a végső megvilágosodást, vagyis kifejlesszük
magunkban a megvilágosodott-tudatot (bodhi-citta), ki kell fejleszteni
a “Hét Megvilágosodási tényezőt” (p.: bojjhanga, sz.: sambodhyanga),
mely a megszabadulás (p.: mokkha, sz.: moksa) előfeltétele.
A 7 Megvilágosodási tényező (p.: bojjhanga, sz.: sambodhyanga) :
I. Ösvény-jellegű tényezők {azaz aktív} (p.: magga, sz.: marga)
1) Az Éberség (smrti)
2) A Szellemi Erőfeszítés (dharmavicara)
3) A Bátorság (p.: viriya, sz.: vírya)
II. Bölcsesség-jellegű tényezők {azaz passzív} (p.: panna, sz: prajna)
4) Az Elragadtatás (príti)
5) A Rendíthetetlen Nyugalom (prasrabhi)
6) Az Összeszedettség (samadhi)
III. Bölcsesség-Ösvény-jellegű tényező (p.: panna-magga, sz.: prajna-marga)
7) A Felülemelkedettség (p.: upekkha, sz.: upeksa)
Lásd: Maddzshima-Nikája 118. [Hun.: BA. 43.old.]
A megvilágosodáshoz (bodhi) vezet el az ún “Megvilágosodáshoz Vezető
37 Dolog” (bodhipakkiya dhamma) is.
A Megvilágosodáshoz Vezető 37 Dolog (bodhipakkiya dhamma) :
I. Az “Éberség Négy Alapja” (satipatthana) :
1) A test tudatosítása (kayanupassana)
2) Az érzékek tudatosítása (vedananupassana)
3) A tudat tudatosítása (cittanupassana)
4) A tartalmak tudatosítása (dhammanupassana)
II. A “Négy Helyes Törekvés” (samma-ppadhana) :
5) A Nem-üdvös dolgok Elhárítása
6) A Nem-üdvös dolgok Legyőzése
7) Az Üdvös dolgok Felkeltése
8) Az Üdvös dolgok Kifejlesztése
III. A “Négy Erőhöz Vezető Út” (iddhi-pada) :
9) Az Akarat
10) A Bátorság vagy Fáradthatalanság (viriya)
11) A Tudatosság (samatha)
12) A Belátó Megértés (vipassana)
IV. Az “Öt Szellemi Képesség” (indriya) :
13) A Hit (saddha)
14) A Bátorság vagy Fáradthatalanság (viriya)
15) Az Éberség (smrti)
16) A Szellemi Összpontosítás (dharana)
17) A Bölcsesség (panna)
V. Az “Öt Szellemi Erő” (bala) :
18) A Hit (saddha)
19) A Bátorság vagy Fáradthatalanság (viriya)
20) A Tudatosság (sati)
21) Az Összeszedettség (samadhi)
22) A Bölcsesség (panna)
VI. A “Hét Megvilágosodási tényező” (bojjhanga) :
23) Az Éberség (smrti)
24) A Szellemi Erőfeszítés (dharmavicara)
25) A Bátorság vagy Fáradthatalanság (viriya)
26) Az Elragadtatatás (príti)
27) A Rendíthetetlen Nyugalom (prasrabhi)
28) Az Összeszedettség (samadhi)
29) A Felülemelkedettség (upekkha)
VII. A “Nyolc Nemes Ösvény” (ariya-atthangika-magga) :
30) A Helyes Nézet (samma-ditthi)
31) A Helyes Gondolat (samma-sankappa)
32) A Helyes Beszéd (samma-vaca)
33) A Helyes Cselekedet (samma-kammanta)
34) A Helyes Életvitel (samma-ajívo)
35) A Helyes Törekvés (samma-vayamo)
36) A Helyes Tudatosság (samma-sati)
37) A Helyes Összeszedettség (samma-samadhi)
Lásd: Maddzshima-Nikája 77. [Eng.: PTD. pp.186-187.]
Az emberi lényeket négy fő csoportba sorolják, annak megfelelően, hogy
ki mennyire valósította a megvilágosodást - ki mennyire fejlesztette
ki magában a megvilágosodott tudatot (bodhi-citta). Így a megvilágosodás
útja “Négy Földöntúli Ösvényre” oszlik.
A 4 Földöntúli Ösvény (magga nana) :
| A 4 Földöntúli Ösvény (magga nana) : |
A Négy Nemes Tanítvány (ariya-puggala) : |
1) A Folyamba Lépés Ösvénye (sotapati-magga) |
1) A “Folyamba Lépett” (sotapanna) |
2) Az Egyszeri Visszatérés Ösvénye (sakadagamí-magga) |
2) Az “Egyszer Visszatérő” (sakadagamí) |
3) A Vissza-Nem-Térés Ösvénye (anagami-magga) |
3) A “Vissza-Nem-Térő” (anagami) |
4) A Megszabadult Útja (arahatta-magga) |
4) A “Megszabadult” (arahat) |
| A Négy Nemes Tanítvány (ariya puggala) : |
A Négy Nemes Igazság (cattari-ariya-saccani) : |
1) A “Folyamba Lépett” (sotapanna) |
A Szenvedés Megértése (parinneyya) |
2) Az “Egyszer Visszatérő” (sakadagamí) |
A Szenvedés Eredetének Megértése (pahatabba) |
3) A “Vissza-Nem-Térő” (anagami) |
A Szenvedés Megszüntetésének Megértése
(sacchikatabba) |
4) A “Megszabadult” (arahat) |
A Szenvedés Megszüntetéséhez Vezető Út Megértése (bhavetabba) |
Lásd:
- Anguttara-Nikája IV.239. [Eng.: PTD. p.189.]
- Patisambhida-Magga I.119. [Eng.: PTD. pp.189-190.]
Irodalom:
- Brahmajala Szutta . Negyedik rész. - “Értekezés a Paramíkról”.
azaz Bhikkhu Bodhi : A Nézetek Mindent Felölelő Hálója . 4.rész (255-324.old.)
[« tartalom ]
XI. A nirvána (nibbana)
A NIBBÁNA
Az Ellobanás (p.: nibbana, sz.: nírvana) a buddhista törekvés legvégső
célja. Ez a vágy által motivált tudati mozgások (azaz a vágy, a gyűlölet,
a tudatlanság és az élethez való bármilyen ragaszkodás) teljes megszüntetése.
Mint ilyen ez a legvégső és legteljesebb megszabadulás (p.: mokkha,
sz.: moksa) minden jövőbeli újjászületéstől (jati), öregségtől (jara),
haláltól (marana), szenvedéstől és nyomorúságtól (dukkha) - azaz a függő
létből (p.: patticca-samuppada, sz.: pratitya-samutpada). Két ellobbanást
vagy kioltást különböztetünk meg annak megfelelően, hogy a létezés mely
szintjén történik meg a kioltás, vagyis melyik gyökér-tényezők lobbannak
el.
A 2 Ellobbanás (p.: nibbana, sz.: nírvana) :
1) A Létező Elemek Megmaradásával járó Ellobbanás (sa-upadisesa-nibbanadhatu)
vagy A Szennyződések Ellobbanása (kilesa-parinibbana)
2) A Létező Elemekkel való Ellobbanás (anupadisesa-nibbanadhatu)
vagy A Létező Elemek Ellobanása (khandha-parinibbana)
| A Nemes Tanítvány (ariya-puggala)
(arahat v. anagamí) = |
A Szennyeződések Ellobban(t)ása
(kilesa-parinibbana) |
| A tathágata = |
A Létezők Ellobban(t)ása
(khandha-parinibbana) |
Lásd:
Az Ellobbanás tehát egyfelől a Szennyeződések Kiolt(ód)ása (kilesa-parinibbana)
:
1) A Vágy Ellobanása (raga-parinibbana)
2) A Gyűlölet Ellobbanása (dvesa-parinibbana)
3) A Nem-Tudás Ellobbanása (avijja-parinibbana)
Lásd:
Az Ellobanás másrészről a Függő-Lét Elemeinek a Kiolt(ód)ása (nidana-parinibbana):
1) A Nem-Tudás Ellobanása (avijja-parinibbana)
2) A Késztetések Ellobbanása (sankhara-parinibbana)
3) A Tudatosság Ellobbanása (vinnana-parinibbana)
4) A Név-Forma Ellobanása (nama-rúpa-parinibbana)
5) A Hat Érzékszervi Tartomány Ellobbanása (ayatana-parinibbana)
6) A Benyomás Ellobbanása (phassa-parinibbana)
7) Az Érzés Ellobanása (vedana-parinibbana)
8) A Vágy Ellobbanása (tanha-parinibbana)
9) A Ragaszkodás Ellobbanása (upadana-parinibbana)
10) A Létesülés Ellobanása (bhava-parinibbana)
11) A Születés Ellobbanása (jati-parinibbana)
12) A Öregség és Halál Ellobbanása (jara-marana-parinibbana)
Lásd: Anguttara-Nikája III. 61. [Eng.: PTD. p.32.]
Az Ellobanáshoz vezet az Összeszedettség (samadhi) és az Elmélyedés
(p.: jhana, sz.: dhyana) gyakorlása, mely alatt általában a buddhista
meditációt értik, illetve a meditációs állapotokban feltárulkozó élmények
állandósítását.
A 3 Összeszedettség (samadhi) :
| 1) Megeloző Összeszedettség (parikamma-samadhi) |
- van: formák ‘kapott képe’ (uggaha-nimitta) |
| 2) Környékes Összeszedettség (upacara-samadhi) |
- van: a formák [belso, tudati] ‘páros-képe’ (patibhaga-nimitta) |
| 3) Elért Összeszedettség (appana-samadhi) |
|
Az Összeszedettség eredményeként az ember eléri az ún. “Négy Meditációs
Állapotot”.
A 4 Meditációs Állapot (p.: jhana, sz.: dhyana) :
| 1) Az Első Állapot |
- van: gondolati felfogás és megkülönbözteto gondolkodás (vittaka-vicara) - a tudat fogalmi működése (vací-sankhara) |
| 2) A Második Állapot |
- van: elragadtatás és öröm (píti-sukha) |
| 3) A Harmadik Állapot |
- van: felülemelkedett öröm (upekkha-sukha) |
| 4) A Negyedik Állapot |
- van: felülemelkedettség (upekkha) |
Lásd:
Az Ellobanás azonban túl van az Összeszedettségen és az Elmélyedésen.
Túl van az ún. “Három Gyakorlandón” (samyama).
A 3 Gyakorlandó (samyama) :
1) A Szellemi Összpontosítás (dharana)
2) Az Összeszedettség (samadhi)
3) Az Elmélyedés (jhana)
+ Az Ellobanás (nibbana)
Lásd:
Irodalom: Bhikkhu Bodhi : A Nézetek Mindent Felölelő Hálója . (98.-101.old.)
[« tartalom ]
XII. A tathágata
A TATHÁGATA
A tathágata 8 Neve :
1) “Így Jött” (tatha agata)
2) “Így Ment” (tatha gata)
3) “Eljutott A Valódi Jellegzetességekhez” (tathalakkhanamagata)
4) “Ráébredt A Valódi Dhammákra a Ténylegesen Megfelelően”
(tathadamme yathavato abhisambuddha)
5) “A Valóságot Látó” (tathadassitaya)
6) “Az Igazságot Szóló” (tathavaditaya)
7) “Azt Cselekszi Amit Tanít” (tathakaritaya)
8) “Páratlanul Kimagasló” (abhibhavanatthena)
I.) “Így Jött” (tatha agata)
1) A Nagy Elhatározás (abhiníhara)
2) A Tíz Tökéletesség (parami)
3) Az Öt Lemondás (abhinna)
4) A Megvilágosodás 37 tényezoje (bodhipakkiya dhamma)
II.) “Így Ment” (tatha gata)
1) Az Öt Akadály Elhagyása (nívarana)
2) A Meditáció Nyolc Fokozata (attha samapatthiyo)
3) A Tizennyolc Nagy Belátó Megértés (mahavipassana)
4) A Négy Földöntúli Ösvény (magga nana)
III.) “Eljutott A Valódi Jellegéhez” (tathalakkhanamagata)
A dolgok valódi jellege:
- Önvaló jelleg (p.: sabhava, sz.: svabhabva)
- Jellegzetes Ismérv (p.: lakkhana, sz.: laksana)
- Formai Lényeg (p.: sarúpa, sz.: svarúpa)
IV.) “Ráébredt A Valódi Dhammákra a Ténylegesen Megfelelően” (tathadamme yathavato abhisambuddha)
- A Négy Nemes Igazság (ariya-saccani)
- A Tizenkét Függo Létezo (nidana)
V.) “A Valóságot Látó” (tathadassitaya)
- A Tizenhárom Bekezdés
- A Négy Módszer
VI.) “Az Igazságot Szóló” (tathavaditaya)
- A Három Mara
VII.) “Azt Cselekszi Amit Tanít” (tathakaritaya)
- Az Éberség Négy Alapja (satipatthana)
VIII.) “Páratlanul Kimagasló” (abhibhavanatthena)
1) A Világ Tökéletes Megértése (parinna)
2) A Vágyak Tökéletes Elhagyása (pahana)
3) A Világ Megszüntetésének Tökéletes Megvalósítása (sacchikiriya)
4) A Megszabaduláshoz Vezető Út Tökéletes Megvalósítása (bhavana)
További jelzők a tathágatára:
“Valóban átjutott” (tatham gato)
“Keresztülment” (gata)
“Keresztülhatolt” (avagata)
“Túljutott” (atíta)
“Elért” (patta)
“Gyakorolt” (patipanna)
“Felébredt rá” (abhisambuddho)
Rendelkezik a “Négy Buddhasággal”:
A 4 Buddhaság :
1) A Tökékletes Megvilágosodás (anuttara samasambodhi)
2) Az Ön-Megvilágosodás (samma saman ca bodhi)
3) A Mindentudás (sabbannutanana)
4) Az Ellobanás (nibbana)
Irodalom:
- Dhammapada XIV. (Szutta Pitaka V.2.14) (81-85.old.)
- Brahmajala Szutta V. (Dígha Nikája I. V.) - “A tathágata szó jelentéséről”
in Bhikkhu Bodhi : A Nézetek Mindent Felölelő Hálója (325-329.old.)
- Múlapariyaya Szutta I.5. - “A Tathágatáról szóló fejezet”
in Bhikkhu Bodhi : A Létesülés Gyökere (63-75.old. & 115-120.old.)
[« tartalom ]
Ajánlott Irodalom
Magyarul:
- Anangarika Govinda Lama : A korai buddhista filozófia lélektani attitűdje
.
[Orient Press, 1992 Budapest].
- Bhikkhu Bodhi : A Létesülés Gyökere . [Orient Press, 1996 Budapest].
- Bhikkhu Bodhi : A Nézetek Mindent Felölelő Hálója . [Orient Press,
1994 Budapest].
- Bhikkhu Bodhi : A Nemes Nyolcrétű Ösvény . [Orient Press, 1993 Budapest].
- Bukkyo Dendo Kyokai (?) : Buddha Élete és Tanítása . [Pátria, 1994
Budapest].
- Hetényi Ernő : Buddha, Dharma, Sangha . [Anno, 1994 Budapest].
- Heténi Ernő : Buddhizmus a Buddhológia tükrében . [Laude, 1989 Debrecen].
- Héjjas István : Ókori Indiai Bölcselet . VIII. [Orient Press, 1994
Budapest].
- Klaus Mylius : A Buddhista Irodalom . & Russel Webb : A Páli Kánon
Művei .
[A TKBF Jegyzete, (1995)].
- Nyanaponika Thera : A Buddhista Meditáció Szíve . [Orient Press, 1994
Budapest].
- Nyanatiloka : Path to Deliverance . [Budddhist Pub.Soc., 1982 Kandy,
Sri Lanka].
Hinajána buddhista szövegek magyarul:
- A buddhizmus alaptanításai a szentiratok tükrében. [A TKBF Jegyzete,
(1994) {ford. és összeállította Tenigl-Takács László}].
- Buddha Beszédei . [Helikon, 1989 Budapest {ford. és komm. Vekerdi
József}].
- Brahmajala Szutta . azaz Bhikkhu Bodhi : A Nézetek Mindent Felölelő Hálója . [Buddhista Misszió, Bp. & Orient Press, 1994 Budapest {ford.
Pressing Lajos}].
- Dhammapada. [Farkas Lőrinc Imre, 1994 Budapest {ford. Fórizs László}].
- Múlapriyaya Szutta . azaz Bhikkhu Bodhi : A Létesülés Gyökere . [Buddhista
Misszió, Bp. & Orient Press, 1996 Budapest {ford. Pressing Lajos}].
- Patimókkha . azaz A vallomás szavai [A TKBF Jegyzete (1994) {ford.
Farkas László}].
- Szatipatthana Szutta . azaz Nyanaponika Thera : A Buddhista Meditáció Szíve . [Orient Press, 1994 Budapest]. vagy - A tudatosság útjáról szóló nagy tanítóbeszéd . [A TKBF Jegyzete, (1993) {ford. Horváth György}].
