"Verum est, certum et verissimum, quod est, superius naturam habet inferioram et ascendens naturam descendentis."

                         

         
 

[« vissza ]

[» Taoista Könyvtár «]
» keret nélkül «

[ előre »]

Prutkay Csaba

A taoista oltár

- The Taoist Shrine -

 
1998.
Creative Commons License

Word formátumban [« word ]
Visit Csaba-Lu [« go there ]

Bevezetés

1997 januárjában egy egyhónapos tanulmányutat tettem Taiwanon, mely során felkerestem jónéhány buddhista, taoista templomot és szentélyt. Ezek közül a Xuanming gong-ot tartottam a legérdemesebbnek arra, hogy oltárának bemutatásán keresztül próbáljak meg általános képet adni a manapság Délkelet-Ázsiában, Taiwanon és Hongkongban látható kínai népi-taoista oltárak felépítéséről és jellemzőiről.

Taipei Neihu kerületében található a Jáspis-szirt (Bishan yan). A hegyen sok buddhista, taoista templom és szentély található. A csúcsán van a leghíresebb, a Kaizhang Shengwang miao [1] . E templomtól pár perc járásra, észak felé, találhatunk egy kis taoista szentélyt, a Xuanming gong-ot, mely vizsgálódásunk tárgyát képezi.

E szentély tulajdonképpen semmiben sem különbözik Kína és Délkelet-Ázsia más területein látható társaitól, csupán egyszerűsége és átláthatósága miatt esett éppen rá a választásom, hisz szerkezetén, oltárának felépítésén keresztül általános képet kaphatunk a taoista vallás rítusai során használt oltárakról.

A Xuanming gong felépítése

Kínában minden épületnek, templomnak, de még a sírhelyeknek az elhelyezkedését is szigorú szabályok, a fengshui, azaz a földjóslás szabályai határozzák meg. A templomok esetében ez a legnyilvánvalóbb módon a tájolásukban jelenik meg, ugyanis minden templom, legyen az buddhista, taoista, egyaránt észak-déli tájolással épül. Alaprajzaik, így a Xuanming gong alaprajza is rendkívül egyszerű, négyzetes formát mutat. Ezt formai hasonlóságok miatt két kínai írásjeggyel hozzák összefüggésbe. A nap (ri) jelentésűvel és a visszatérni (hui) jelentésű írásjegyekkel [2]. A formai hasonlóságokon túl más jelentősége is van annak, hogy éppen ezt a két írásjegyet jelölik meg a templomok alaprajzaként. A taipei-i Baoan gong alaprajzát például úgy alakították ki, hogy oldalsó mellékoltáraival és főoltárával együtt, melyekből összesen 12 található a templomban, egyértelműen utaljon a Napszimbólumra. Míg más templomoknál, mint amilyen a kowlooni Tianhougong, vagy a Hongkong szigetén álló Wenwugong, az udvar és az oltár elhelyezkedése a hui írásjegyet formázza.

A templomok alaprajzai tehát alapjában véve azonosak, legyen szó pár négyzetméteres helyiségről vagy aká egy hatalmas komplexumról. Amiben viszont különbözhetnek, az a díszítettségük és az oltáraikon található szobrok sokfélesége. A Xuanming gong külső megjelenését tekintve az egyszerűbbek közé tartozik, viszont annál eklektikusabb képet mutat az oltára.

A templom alapjában véve két helyiségre tagolódik, az egyik az udvar, míg a másik a konkrét templomtér. Itt, mivel kis templomról van szó, ezt akár oltártérnek is nevezhetjük. Az udvar is fontos része a szertartások végzésének, akárcsak az oltár, a Tao terének (Dao chang) nevezik, ezzel is utalva szent mivoltára. Egyes templomokban, mint például a taipei-i Guandu gong-ban, az udvarnak a főoltárral szemben lévő oldalánál színpadot is építenek, mely szintén részese a templomban folyó szertartásoknak. Ilyenkor a templom papjai a közösség vezetőjével együtt lépnek a színpadra, ahol közösen mutatnak be a felajánlásokat. Máskor pedig a rituális színjátszás szereplői lépnek be a templomba, s csatlakoznak az ott folyó szertartáshoz [3].

A Xuanming gong udvara is fontos színhelye a szertartások végzésének, erről árulkodik az udvarra felfestett Kilenc palota rajza (Jiugong tu) is, mely az ott végzett Nyolc trigramm felvonulása (Bagua zhen) nevű szertartás alapábrája [4].

Taoista Oltár

Az oltár

A taoista oltár hordozható. Nincs helyhez kötve, gyakran a népi vallás templomaiban állítják fel egy-egy taoista ünnep alkalmával. Az alapja mindenképp egy füstölőedény (xianglu) és az oltár célját, a tulajdonképpeni kultuszt meghatározó istenség vagy istenségek képmása. Általában családonként, közösségenként találhatunk egy-egy rituális füstölőedényt, mely köré a szertartások szerveződnek. Az olyan közösségek számára, melyek nem rendelkeznek templommal, elég akár csak egy füstölőedény is ahhoz, hogy évenkénti rituális eseményeik rendben, a közösség teljes részvételével lefolytathatók legyenek. Ilyenkor a füstölőedényt évenként más-más család őrzi. Tömjénmester (zhuxiang) a neve annak a családnak, melynél az edény éppen van, s az ő feladatuk megszervezni az az évre eső ünnepeket, rítusokat [5]. Ha később a közösségnek elég pénze van arra, hogy templomot emeljen, akkor a füstölőt a templom fő helyére állítják és mögé helyezik el a kultuszuk középpontjában lévő szent, szentek szobrait, képeit. Ha ezzel sem rendelkeznek, akkor elég az is, ha az istenség nevét fekete tussal vörös papírra írják és ezt akasztják fel a füstölőedény mögé. Ha a közösség egyes tagjai elvándorolnak, máshol telepednek le, akkor a füstölőedényből vett szent hamu egy részével tudnak az otthoni templom mintájára másikat alapítani. Így volt ez a Xuanming gong taoistáival is, akik a wudangshani taoistákkal állnak kapcsolatban, s oltáruk is egy wudangshani oltár felépítésén alapul.

Szertartásaikban fontos szerepet töltenek be füstölőik, melyekből kilenc kisméretű és egy nagyméretű található a templom oltárán. A nagyméretű edény tartalmazza a templom alapját képező wudangshani szent hamut.

A rituális füstölőknek már a legkorábbi időktől fogva nagy volt a jelentőségük. Úgynevezett hegy alakú füstölőket (boshan lu) használtak szertartásaik, rítusaik során. Ezek két részből álltak. Egy kehely alakú alsó és egy lukakkal, nyílásokkal teli, hegyre emlékeztető felső részből [6] . A füstölés során a füst ezeken a réseken keresztül áramlott ki. Az ilyen füstölőket a Han-korban egyfajta eksztatikus gyakorlat eszközeként használták úgy, hogy előttük ülve vizualizációs gyakorlatokat végeztek [7] . Az eksztázist elősegítendő, nemcsak tömjént, hanem más, bódító hatású növényeket is elfüstöltek bennük.

A füstölő ugyanakkor a világhegynek, a Kunlun-nak a szimbóluma. A taoista hagyomány szerint a világhegyen élnek azok a halhatatlanok, istenek, akikhez a füstölőből felszálló, majd sárkánnyá átalakuló füst közvetíti az imákat, kívánságokat. Így a füstölő egyfajta kapcsolatot jelent a felsőbb szférákkal. A legrégebbi füstölőkön kilenc nyílás volt, melyeken át a füst felszállhatott az Égbe. Ennek a hagyománya a Xuanming gong-ban mára a kilenc kisméretű füstölő formájában él tovább. A kilences számnak szimbolikus jelentése van, itt a yang, alkotó energiák száma [8].

A Xuanming gong-ban mind a kilenc füstölőnek külön-külön neve van, mely megegyezik az oltár mellett álló kilenc templomi zászló nevével. Ezek a Szilva (mei), Fekete (hei), Jáspis (bi), Zöld ( ), Sárga (huang), Fehér (bai), Elefánt (xiang), Főnix (feng), Sárkány (long). Ezekkel a zászlókkal vonulnak ki a templom udvarára, hogy elvégezzék a Bagua zhen nevű szertartást. Eközben a füstölők állandóan égnek, ezzel biztosítva a kapcsolatot az oltár, az udvaron lezajló események és az Ég között.

A templom tényleges oltára csakúgy mint maga a füstölő, szintén a világhegy egyes lépcsőit szimbolizálja. Három vagy kilenc lépcsőjén helyezkednek el az egyes lépcsőfokokhoz rendelt istenségek, összhangban a kánonban elfoglalt rangjukkal. A világhegyet gyakran a templomok tetőzetén is megjelenítik, s istenekkel népesítik be.

Az oltár-hegyet taoista hagyománytól függően más-más földrajzi hegyről nevezik el. A Zhengyi hagyományban [9] az oltár-hegy neve Darurikoltás-hegye (Heming shan). Ezen a hegyen jelent meg a rend alapítója, Zhang Daoling előtt az Égből alászálló Laozi, hogy beavassa Zhang-ot a halhatatlanság titkába [10]. Amikor a pap az oltár előtt végez szertartást, akkor azt Hegyremenetelnek (rushan) hívják. Ekkor spirituálisan átéli és megismétli mestere, Zhang Tianshi halhatatlanná válásának útját, hegyremenetelét.

A Xuanming gong oltára három palotából (gong) áll, melyek teljesen elkülönülnek egymástól. Az egyes gong-ok más-más szinteket jelenítenek meg a világfán, világhegyen, s mindegyiken az adott szinthez tartozó istenség szobra található. Az első és egyben a legbelső palota neve Az Ördögi erőket elűző palota (Zhen gong). Itt találhatók a kultusz számára legfontosabb istenségek szobrai. A második palota a Tiszteletreméltó harcosok palotája (Wujia gong), míg a harmadik palotát a Vendégszellemek palotájának (Geshen gong) nevezik.

Találhatók még a templomokban, így a Xuanming gong-ban is mellékoltárak és alsó oltárak melyeken a kevésbé fontos istenségek szobrai kapnak helyet. Ilyen istenségek a Gazdagság-isten (Caishen) és a Tigrisszellem (Hu Jiangjun). E kettő a legáltalánosabb a hongkongi és taiwani oltárokon [11].

Taoista Oltár Szobrok

Az oltár szobrai

Az egyes templomok oltárain látható szobrok nagymértékben különbözhetnek egymástól, attól függően, hogy taoista, buddhista, vagy a népi vallást szolgáló templomok oltárain állnak. A gyakorlatban azonban nehezen találunk tisztán taoista vagy buddhista templomi oltárt, melyen ne szerepelne néhány “nem odaillő” istenalak vagy vallásos, rituális tárgy. A taoista templomok szinte kivétel nélkül egyesítik a buddhista és a népi vallás isteneit, míg a buddhista templomok között azért akadnak olyanok, melyek mentesek más, “jövevény” istenektől [12]. Ennek főként az az oka, hogy a taoista panteon számtalan népies istenséget olvasztott magába kialakulása folyamán, míg a buddhizmus jobban őrizte a maga külön hagyományát [13].

A népi vallás istenségeit a helyi hősök szellemei, a nemzeti hősszellemek, istenséggé vált történelmi személyiségek, híres szentek, halhatatlanok, legendás és mitologikus istenségek alkotják. Ezek keverednek a Xuanming gong oltárán a hagyományos taoista és buddhista istenségekkel.

A Xuanming gong oltárán, csakúgy, mint más taoista templomok oltárain sok, hármas csoportokba rendezett istenségszobrot láthatunk. Míg más templomokban a Három Tisztaságos Tao Os (Shangqing Daozu) triásza áll az oltár csúcsán, addig itt a Nagy Sötét Ég Istenei (Da Xuantian Shangdi) elnevezésű istenhármas áll a kultusz középpontjában. A három istenség: Yaochi Jinmu, Xuanxuan Shangren és Mugong Laozu. Itt a Zhen gong-ban és a következő palotában, a Wujia gong-ban találhatjuk az északi égbolt urának, Xuantian Shangdi-nak a három megjelenési formáját. Ezek a Da Shangdi, San Shangdi és az Er Shangdi. A legelső palotában, a Geshen gong-ban ismét felfedezhetünk egy istenhármast, Chao Yuanshuai-t, Zhongtan Yuanshuai-t és Kang Yuanshuai-t.

Az oltár szinkretikus jellegét mutatja, hogy egyaránt megtalálhatók rajta a taoizmus, a buddhizmus és a népi-vallás istenei. Taoista például az Arany Anya (Jinmu) aki a Nyugat Anyakirálynőjével (Xi Wangmu) azonos, valamint Lü Xianzu, aki nem más, mint a nyolc halhatatlan (paxian) közül a legismertebb, Lü Dongbin. Taoista istenség még az oltáron Xuantian Shangdi, akit Zhenwu-ként és Beidi-ként is ismernek. Az első sorokban pedig megtalálható a három legfontosabb taoista égi generális, Chao Yuanshuai, Zhongtan Yuanshuai és Kang Yuanshuai; itt van még a taoista szentiratok őre, Wang Tianjun is.

Az oltáron lévő buddhista istenalakok közül legtöbbször Guanyin szobra fordul elő [14]. Buddhista istenség még az oltáron Zhunti is, akit a templom papjai Guanyin egyik megjelenési formájának tartottak [15].

A népi vallás panteonja is nagyszámú istenséggel képviselteti magát az oltáron, mégis az egyik legnépszerűbb alak egy istenséggé vált történelmi személyiség, Guangong, a Három királyság korszakában élt generális. Az oltár egyes szintjein más-más név alatt szerepel. Guanshi Dijun-nek, Hongmian Zushi-nek és Enzhu Gong-nak is nevezik. A dél-kínai tengerek úrnője, Tianshang Shengmu és Mazu néven szerepel az oltáron kísérőivel, Jianli Yan-nal és Shunfeng Er-rel. A népi panteonba tartozik Zhufu Wangye és Fude Zhengshen, más néven Tudi Gong is.

Az oltár más-más palotáiban található, de ugyanazon isteneket máshogy nevezik. Ennek oka, hogy az oltár egyre lejjebb lévő lépcsőfokai az egyes istenalakok más-más szintű megjelenési formáit jelenítik meg, így más néven is nevezik őket. A legfelső lépcsőfokokon lévő istenségekhez nem is imádkoznak, csak áldozatokat mutatnak be nekik, hisz azok oly távol esnek az emberi világtól, hogy bizonyára nem hallanák meg az imákat. Ezért kéréseiket csak az alacsonyabb szintű istenségekhez intézik.

Az oltár felsőbb palotáiban kevesebb istenséget találhatunk, míg egyre kijjebb, lejjebb haladva egyre több istenséget helyeztek el. Az oltár lépcsőzetes alakja és a rajta lévő istenségek a világhegyet idézik, melynek csúcsát a templom tetőzete jeleníti meg, amit Taiwanon “bivalyszarv” tetőzetnek neveznek.

Az oltáron a szobrokon kívül más, szakrális tárgyakat és áldozatokat is elhelyeztek. Így találhatunk rajta szellemzászlócskákat, fekete bambuszt, fűrészhal fogát, tojást, szellempénzt, talizmánokat és különféle jóseszközöket egyaránt.

A Xuanming gong-ban látható oltár nagyobb, mint általában a taoista templomi oltárak.Nagy számban keverednek rajta a taoista, a buddhista és a népi-vallásosság istenségeinek szobrai. Ez manapság általánosnak mondható, mégis a Xuanming gong oltára eklektikusságában különbözik más oltáraktól, hisz jellegükben ennyire eltérő istenségszobrok általában csak egy-egy templomon belül figyelhetők meg, míg itt minden, egy oltáron került elhelyezésre.

A taoista oltár mára egy rendkívül bonyolult, sok elemet magába olvasztó, szinkretikus rituális eszközzé vált, mely szerkezetében még mindig mélyen kötődik az ősi szimbólumokhoz, a taoista hagyomány tanításaihoz.

 

FÜGGELÉK I.

Az oltár szobrainak részletes leírása [16] :

1. Yaochi Jinmu

 Az Arany Anya (Jinmu), vagy más néven a Nyugat Anyakirálynője (XiWangmu), a halhatatlanság barackjának őrzője.Lakhelye a halhatatlanok lakta Kunlun. Egyaránt tisztelik, mind a taoizmusban, mind a népi-vallásosságban. Az egyik legősíbb mitológikus figura, eredetileg rémísztő arcú, leopárd farkú, tigris fogú istenség. A népi hagyomány szerint erejét több ezer ifjú életenergiájából nyerte, s így vált az egyik legerőteljesebb istenséggé. Régen az uralkodónők patrónusa volt, manapság a hosszú élet őrzőjeként és a nősülni vágyó fiatalasszonyok legfőbb támogatójaként tartják számon.

2. Xuanxuan Shangren

 Az oltáron Xuantian Shangdi három megjelenési formájában van jelen, Da Shangdi, Er Shangdi és San Shangdi néven. Az Észeki Égbolt Uraként (Beidi) is ismert, máshol Igaz Harcos (Zhenwu) néven ismerik.A Jáde Császár (Yudi) legerőteljesebb minisztere. A népi panteonban ördögűző, védő istenségként tartják számon.Eredetileg Titokzatos Harcos (Xuanwu) volt a neve, de ez a Song-korban uralkodói névtabu miatt változott át Zhenwu-ra.Mivel az északi égtájhoz tartozó istenség, így kísérő szimbólumai, a teknős és a kígyó. A kezében általában démonűző kardot, vagy ostort tart, lábaival pedig kísérő állatain tapos.

3. Mugong Laozu

A taoista öt elem (wuxing) istenséggé vált alakjai közül az egyik, a keleti égtájhoz tartozó.

4. Lishan Laomu

Bár az egyik legnépszerűbb istensége a népi panteonnak, szobra mégis ritkán látható az oltárakon. A Li hegy egyik védőistensége, alakja többször fordul elő a Nyugati Utazás című regényben is.

5. Dimu Niangniang

A népi panteon egyik istensége, az Ég és a Föld erőinek, az esőnek,a szélnek, a viharnak, a napsütésnek, és a fagynak a felelőse. Általa nőnek a fák, a virágok, s ő felelős a jó aratásért is.Vannak akik gazdagság istenként tisztelik. Médiumisztikus kultusza van, melyben egy médium transzba esve, homokkal felszórt területen, vagy asztalon, egy bottal írásjegyeket rajzol, melyeket az istenség üzenetének tartanak.

6. Guan Shi Yin

Eredetileg buddhista istenség, már a III. századtól volt Kínában kultusza.A könyörületesség istennője, fő feladata a lélek átkisérése a túlvilágra. Az egyik leggyakoribb istenség az oltárakon, rendszeresen áldoznak neki füstölőt, gyümölcsöket, teát és szellempénzt (lingqian). Húst sosem mutatnak be áldozatként a részére.

7. Yuhuang Shangdi

A Jáde Császár a felső, az alsó és az emberi világ legelső uralkodója. Uralkodását a földi császárokéhoz hasonlatosan képzelik el, mely szerint hivatalnokaival és seregével tart rendet az univerzumban. Kína egyes részein olyan szentként tisztelik, hogy szobrot sem készítenek róla, csak a nevét írják rá egy fatáblácskára és azt rakják az oltárra. Fujian egyes részein azt tartják, hogy a főoltár füstölőedényének a hamujában tartózkodik és még táblára sem írják rá a nevét. Szobrát legkönnyebb koronájáról és hivatali táblájáról felismerni. Koronája tizenhárom fűzére, mely szeme magasságáig lóg le, hivatali rangját jelöli. Szobra lába sosem érintheti a földet, ezért nagy elővigyázatossággal kezelik.

8. Guan Yin

Ld. a 6. csak más néven.

9. Lü Xianzu

Lü Dongbin , egy a VIII. században élt félig-meddig legendás személyből vált istenséggé. A taoisták egyik legnagyobb halhatatlanuknak tekintik, emellett varázslónak, mágusnak, aki akár a halottat is fel tudja éleszteni. A Taoizmus Legelső Mestere (Daojiao Xianshi) néven is emlegetik.Kultuszában médiumisztikus elemek is helyt kapnak.

10. Da Shangdi

Ld. a 2. csak más néven.

11. Chen Jinggu

Linshui Furen néven a taoista Lüshan hagyomány egyik központi istenalakja.Fujian-ban Bixia Yuanjun-nek hívják, kultusza egész Délkelet Ázsiában elterjedt, Taiwanon viszonylag ritkább. A terhes anyák védőszentjükként tisztelik, de a beteg gyermekek jobbulásáért is imátkoznak hozzá.

12. Kangshi Tiancun

 13. Qiu Changchun Zhenren

A Quanzhen taoista hagyomány egyik iskolájának, a Sárkány Kapu (Longmen) iskolának az egyik korai pátriarchája volt. A Quanzhen hagyomány egyik utolsó alkímista halhatatlan szentjeként tartják számon. Wang Zhongyang és Lü Dongpin kíséretében őket nevezik a Három Generáció (Sandai) néven.

14. San Shangdi

Ld. a 2. csak más néven.

15. Guansheng Dijun

Talán az egyik leghíresebb istenséggé vált történelmi személyíség a népi-panteonban, a Három Királyság Korszakában élt (i.sz. 160-219) legendás generális, Guan Yu. Számtalan problémájukkal fordulnak hozzá a hívők, így védelemért, anyagi gyarapodásért, a házkörüli ügyek elrendezéséért egyaránt. Általában katonaként, teljes fegyverzetben ábrázolják, zöld vagy kék ruhában.Egyik kezében a Tavasz és Osz Krónikáját tartja, míg a másikkal a szakállát simogatja.Kíséretében egyszer Guan Ping, a fogadott fia és Zhou Cang, a fegyverhordozója van, máskor Zhang Fei és Liu Bei, a másik két legendás tábornok.

16. Tai Yin

A sötét (Yin) és a világos (Yang) princípiumok megszemélyesítve, együtt fordulnak elő az oltáron. A Yin princípiumot egy holdat tartó nő, míg a Yang-ot egy napot tartó férfialak személyesíti meg. A kínai természetfilozófia e két erő egymásrahatásának és kölcsönhatásának eredményeképpen tekint a világmindenségre és a lét egész folyamatára.

17. Zhufu Wangye

A wangye isteneket eredetileg, mint járványisteneket tisztelték a népi-hitvilágban, de léteznek olyan helyi, népi hősökből istenséggé vált úgynevezett hősszellemek is, akiknek szintén wangye a tiszteleti címe. A wangye istenek a hagyomány szerint a Tang uralkodó Tai Zong udvarának írástudói voltak, akiket a császár elrejtett fogadócsarnoka padlózata alá, s mikor lakomát adott titokban megparancsolta nekik, hogy zenéljenek.A kísérteties muzsikaszóra a császár ijedtnek tetette magát és megparancsolta egy taoista varázslónak, hogy űzze el a szellemeket.A varázsló erre ördögűző kardjával a padlóra mutatott, mire a zene megszűnt. Később, amikor kiderült, hogy az írástudók mind halottak, a császár megparancsolta, hogy az egész országban mutassanak be nekik áldozatokat, s felruházta őket a wangye tiszteleti címmel.

18. Er Shangdi

Ld. a 2. csak más néven.

19. Guan Shi Yin

Ld. a 6. csak más néven.

20. Hongmian Zushi

Ld. a 15. csak más néven.

21. Tianshang Shengwu

Két változatban szerepel az oltárakon. A fekete arcú változatát, mely a Xuanming gong oltárán is látható, Meizhou Mazu-nak nevezik, míg rózsaszín arcú formáját egyszerűen csak Mazu-nak. A népi panteon legfontosabb istensége, a halászok védőistene. A vízpartok mentén egész Délkelet Ázsiában elterjedt a kultusza. Két kísérő démon, a vörös testű Shunfeng Er és a zöld testű Qianli Yan segítségével segíti a bajbajutott halászokat a nyílt vizeken. Kultuszában sok médiumisztikus elem is megtalálható.

22. Tai Yang

Ld. 16. a párja.

23. Zhao Yuanshuai

Másik nevén Zhao Gongming, vagy Xuantan Yuanshuai. A népi panteon egyik legismertebb Gazdagság Istene (Caishen). Mindíg egy fehér tigris hátán ülve ábrázolják, ami a balszerencsét jelképezi. A kereskedők és a pénzváltók védőszentje. A néphit nagyszámú démonhadsereggel ruházza fel, melyen 28 generálisával uralkodik. A minden betegséget orvosló Kang Tábornok (Kang Yuanshuai) és az Oltár-közép Generálisa (Zhongtan Yuanshuai) is a seregébe tartozik.

24. Fude Zhengshen

Másik nevén Földistenke (Tudi Gong).Helyi istenség, 1949 előtt még egész Kínában látni lehetett szobrait, ma már ritkábban fordul elő, viszont kultusza Taiwanon és Délkelet Ázsiában töretlenül fennmaradt.Rendszeresen füstölnek a szobra előtt, hisz mint egy adott terület védőistensége elsősorban felelős az ott élő, vagy az ott áthaladó emberek biztonságáért.Földjósokkal határozzák meg azt a helyet, ahol a terület Földistenkéje lakik.A néphit szerint, az emberektől távollévő vidékeken nem lakik Földisten, csak akkor költözik valahová, ha egy közösség oltárat emel a tiszteletére és rendszeresen áldozatokat mutat be neki.

25. Zhongtan Yuanshuai

 Ld. a 23.

26. Kang Yuanshuai

Ld. a 23.

27. Tudi Gong

Ld. a 24. csak más néven.

28. Wang Tanjun

A népi taoista templomok őre és a szentiratok őrzője. Szobrát gyakran a templomok bejáratánál helyezik el. Vidéken démonűzőként tisztelik, tigrispáncélt visel, fején kis taoista korona látható, kezében pedig ostort, vagy kardot tart.

29. Enzhu gong

Ld. 15. csak más néven.

30. Mazu

Ld. 21. csak más néven.

31. Zhunti

A Chan buddhizmusban a könyörületesség istennőjeként tisztelik, de eredetében nincs köze Guan Yin bodhisattvához, bár a templom papjai is vele azonosították.Eredeti ábrázolása és attribútumai is mások, mégis mára már olyannyira egybeolvadt a két istenség, hogy gyakran egymásról mintázzák szobraikat.Templomi feliratok tanúlsága szerint, Buddha anyjaként és a szenvedő lények megmentőjeként tisztelik.

Irodalom:

  • L. Sz. Vasziljev ; Kultuszok, vallások és hagyományok Kínában, Gondolat, Budapest, 1977.
  • Keith Stevens ; Chinese Gods, C&B, Hongkong, 1997.
  • Philip Rawson and Laszlo Legeza ; Tao, Thames and Hudson, London, 1984.
  • Wolfram Eberhard ; Chinese Symbols, SMC, Taipei, 1994.
  • Kenneth Dean ; Taoist Ritual And Popular Cults of South-East China, Princeton, 1993.
  • Kristopher Schipper ; Taoist Body, SMC, Taipei, 1993.
  • David Johnson ; Ritual And Scripture In Chinese Popular Religion, CPCP, USA, 1995.
  • B. Kaulbach & B. Proksch ; Arts And Culture In Taiwan, SMC, Taipei, 1984.
  • Kwok Man Ho And Joanne O`brien ; The Eight Immortals of Taoism, Meridian Book, USA, 1991.
  • Cheng Manchao ; The Origins of Chinese Deities, Foreign Languages Press, Beijing, 1995.
  • Ma Shutian ; Zhao fan shijie, Zhongguo wenshi chubanshi, Beijing, 1990.
  • Arts of Asia, Khoo Clan Temple of Penang, 1981. január-február
  • Dalongtong Baoangong danjie, Taipei, templomi kiadvány

Jegyzetek:

[1] Kaizhang Shengwang -ról ld. K. Stevens, 152. o.

[2] ld. Dalongtong Baoan gongdanjie, Taipei, templomi kiadvány

[3] Bővebben a rituális színjátszásról ld. K. Dean, 50. o. és D. Johnson, 55. o.

[4] A szertartás teljes neve: A kilenc palotát kerülő nyolc trigramm szertartása (Jiugong Bagua Yunzhuan Keyi).Kilenc ember végzi, akik kezükben egy-egy zászlócskával spirális és körző mozgásokat tesznek a Kilenc palota ábrája nevű, földre felfestett alaprajzon. A templom papjai hetente egyszer, az esti órákban gyakorolják a szertartást teljesen zárt körülmények között.A nyilvánosság előtt csak az egyes ünnepekkor mutatják be.

[5] ld. K. Dean, 40. o.

[6] képét ld. P. Rawson & L. Legeza, 37. o.

[7] Schipper könyvében közöl egy füstölőedényről szóló Han-kori vers fordítást. ”Míly gyönyörű is ez a tárgy, egy hegyet mintáz! Teteje, mint a Huashan, az alja egy bronz edény.Benne illatos növények égnek: vöröslik a láng, fekete a füst. Minden oldalán vésetek, a kapcsolatot az Éggel ezek teremtik meg! A rávésett állatokat szemlélem, így még Li Lo látomását is túllépem.” bővebben ld. K. Schipper, 7. o.

[8] A Kunlun-ról ld. W. Eberhard, 195. o.; a kilences számról ld. 207. o.

[9] Bővebben ld. Vasziljev, 217. o.

[10] Ld. Cheng; The Origins of Chinese Deities

[11] Bővebben ld. K. Stevens, 122., 184. o.

[12] De még ezekben is gyakorta látható a népi panteon egyik legfontosabb istensége, Guangong generális. Ld. K. Stevens, 147. o.

[13] Ennek ellenére ide is bekerült jónéhány, a buddhizmus elkínaisodása során létrejött, a taoizmus hatását mutató istenalak. Ld. 18 Arhat és 8 Halhatatlan; Ma Shutian, 45., 107. o.

[14] Azt, hogy egy istenségbôl több szobor is található az oltáron, mai szokásnak tartják. Ld. K. Stevens, 38. o.

[15] Zhunti-t a Chan buddhizmusban a Könyörületesség Úrnője (Guanyin) egyik megjelenési formájának tartják.Sokszor jelenik meg szobra a taoista templomok oltárain is, bár eredete a papok számára nem tisztázott.Eredetéről bővebben ld. K.Stevens 93.o.

[16] A szobrok meghatározásában a templom papjai voltak a segítségemre, míg bővebb leírásuk K.Stevens munkáján alapul.

Kérlek támogasd a Taoista Könyvtárat!
(Please support the Taoist Library!)

A TE támogatásodra is szükség van!
(YOUR support keeps this site running. Thank you!)

Yin Yang


         

                         

 

[« vissza ]

Creative Commons License

[ előre »]

Web Matrix

buddhism | hinduism | taoism | hermetics | anthropology | philosophy | religion | spiritualism | parapsychology | medicine | transhumanism | ufology

Last updated: 01-08-2015