2001.
Az asztalon négyzetes textildarabok hevernek. Látszólag egyformák, a jelenlévő médium azonban biztos kézzel csak az egyiket emeli magához. Tenyerére majd homlokára teszi, aztán mintha tűz égetné, úgy kapja el onnan. A transzállapotra jellemző furcsa hangon, egy tragédia részletei körvonalazódnak.
Pánik, lángok, halál. Valóban, a szövetdarab a katasztrófában elpusztult Hindenburg léghajó roncsai közül való. Ismertek olyan esetek, ahol bizonyos tárgyak történetük folyamán, jellemzően tragikus, vagy szerencsés módon befolyásolták tulajdonosaik sorsát. A megbolygatott fáraósírokban lappangó átkok történetét sokan ismerik, az amulettek és a kabalák hatásába vetett hit ma is él, de akár ide sorolhatjuk a gyógyító kristályokat is. Vajon az élettelen tárgyaknak is van bennük élő múltja? Lehetséges, hogy mindennapos tárgyi környezetünk cseppet sem élettelen?
Azt, hogy a tárgyak őrizhetnek információkat a velük, vagy a jelenlétükben történt eseményekről, a parapszichológia pszichometria néven már ismeri. A szakma szigorúan tudományos ága ezt a jelenséget még nem jegyzi, noha megfigyelései alapján feltételezhetővé vált. A tárgyak azonban nemcsak emlékeket őrizhetnek, de mintegy viselkedést is tükrözhetnek felénk. Szándékosan használom ezt a kifejezést, mert az emberi tudat tudatos, vagy öntudatlan elvárásai a tárgyi rendszerek eseményeit -egyfajta tudati tükrözés módjára- bizonyítottan befolyásolni képesek. Bár a növények természetesen az élőlényekhez sorolhatók, de a példa kedvéért érdemes megemlíteni azt a viszonyt, ami növény és gondozója között időnként megfigyelhető.
Végeztek olyan kísérleteket, amelyben azonos módon kezelt növények egy részét szeretetteljes, egy részét közömbös hozzáállással vettek körül a kísérlet résztvevői. Amellett, hogy a fizikai gondozás egységes maradt, a szeretett növények láthatóan és mérhetően jobban fejlődtek. A fejlődés mértéke természetesen a valószínű keretein belül maradt, mégis az eseteket legrosszabb esetben is a nagyon furcsa véletlenek számlájára kéne írnunk. A nagyon furcsa véletlenek tanulmányozásában viszont, éppen a tudományos parapszichológia az élen járó megismerési ágazat, így mielőtt folytatnánk a tárgyak életjeleinek fürkészését, röviden összefoglalnám a furcsa véletlenekről való jelenlegi ismereteinket.
A véletlen - vélelmezhetetlen, vagy másképp megjósolhatatlan - események igazi természete mindig is foglalkoztatta a gondolkodó elméket.
Ki ne tűnődött volna azon, hogy mi lett volna akkor, ha nem így, hanem úgy, vagy amúgy történt volna, - ha a véletlen másképp alakul. A játékszenvedélyek egy része is (rulett, kockázás) a véletlen kísértésének egyik megnyilvánulása, talán nem véletlen így, hogy J. B. Rhine amerikai pszichológus szintén jó harminc éven át foglalkozott a kockadobálás eredményeinek laboratóriumi vizsgálataival. |
|
Az eszesebb olvasók már sejthetik, hogy Rhine -amennyiben komoly és elismert tudós létére ilyen csökönyösen kísérletezett a látszólag befolyásolhatatlannal- nyilván talált is valamit. A jelenség, amit Rhine a kitartó kockázás közben felfedezett, mikropszichokinézis néven vált ismertté a szakmai körökben. A mikroPK jelentése az, hogy az emberi tudat hatásai a tárgyi rendszerek véletlen folyamatait közvetlenül befolyásolni képesek. Bár nem akarom feltétlenül kétségbevonni a növények lehetséges lelkivilágát, de az élő szervezetek sejtműködéseinek PK befolyásolása semmivel sem bonyolultabb elméleti kérdés, mint a kockadobás eredményeinek megváltoztatása. Hogy a tárgyak és az élőlények közötti határ viszonylagosabbá váljon, közös fogalomként a környezet megnevezést ajánlanám cserébe. A környezet fogalmát azonban -némi fontolgatás után-, saját testünkre is kiterjeszthetjük. Bár az ismert fizikai folyamatok világában saját testi működéseinkhez mintha mégis több közünk lenne, mint egy növény növekedéséhez, vagy ama bizonyos kockákhoz, hangsúlyoznám, hogy tudatunk PK hatásainak közös környezetéről van szó.
A PK hatás pedig, a véletlenek valószínűségeiből válogat. Miután a tudatunk az érzékszervekentúli észlelések (ESP) útján akár holt ásványokba dermedt kristályokra is rábukkanhat (clairvoyance), látnunk kell, hogy a tárgyi világ a tudat által -bármely pontján- megközelíthető. Más kérdés az, hogy a tudat, illetve a tudati elvárások, adott esetben hogyan tudnak észlelhető kifejeződésre jutni egy adott felépítésű tárgyi környezetben. A kockadobások eredményeiben, -mint láttuk- az előre kiválasztott szám nehezen magyarázható többségbe kerül, a növényre való odafigyelés gyorsabb fejlődést idézhet elő. ám ha a parapszichológia jelenségeit alaposabban ismerjük, akkor tudhatjuk, hogy a tudat és környezet klasszikus viszonyában súlyosabb törvénysértés is előfordulhat. A Poltergeist tevékenység -mai ismereteink szerint- a tudati tevékenységeknek a környezet folyamataiban észlelhető PK kitörése. Ez az észlelet alkalmasint mázsás bútorok lebegését, tárgyak eltűnését és megjelenését is jelenti.
Tény, hogy a Poltergeist jelenséget nehéz a véletlenek számlájára írni. Vagy mégis lehetséges lenne? Nos, bármily valószínűtlen egy szekrény magányos körsétája a szobában, ha már megtörtént, talán a valószínűségétől megfosztani mégsem lehet. Murphy törvényét itt némileg átdolgozva így fogalmazhatnánk: -Ami megtörténik, az meg is történhet.
|
Környezetünk stabilnak tűnő folyamatai tehát sokkal képlékenyebbek, mint amit az emberek a többsége képzelni merészel. Vannak elméletek, melyek szerint környezetünk csupán a tudat illúziója, és ennek az illúziónak a törvényeit a törvényekről alkotott közös hitünk határozza meg. Ha valaki ebben a keleti vallásfilozófiák magját véli felfedezni, nem téved. A hipotézis azonban logikai érvelésként is megállhatja a helyét. Ha ugyanis a tudat paranormál módon észlelni és befolyásolni tudja a környezetét, akkor nem zárható ki az sem, hogy a környezet alapvetően tudati, vagy tudatfüggő jelenség. Hogy a tárgyi világ merev változatlanságának megadjuk a végső tőrdöfést, tekintsük most a tárgyakat eseményeknek. Tegyük őket próbaképpen igei létformába, hiszen az ige cselekvést, történést, létezést kifejező szó. A létezés pedig -mint tudjuk- változást is jelent.
A legidőtállóbb piramisok éppúgy, mint a hóemberek és az egynyári virágok, a folyamatos változás állapotában vannak. Ha kellőképp gyorsított filmen néznénk az Univerzumot, ugyanígy a változást, az esemény jelleget vennénk észre benne. Az események, az idő észlelete azonban észlelőt feltételez. A kör itt bezárul. Események tanúi vagyunk, mégpedig tőlünk függő események öntudatlan tanúi. Egy kedves tárgy, egy amulett, vagy egy ereklye az őt észleletével éltető és fenntartó tudat, -vagy tudatok- hatását végeredményben ugyanúgy magán hordozhatja, mint alkotója jellegzetes kézjegyét bármely műalkotás. Egy nemcsak fizikailag gondozott gép, vagy műszer a valószínűség keretein belül kevesebbszer hibásodhat meg, mintha feszült, esetleg negatív elvárásoktól terhelt környezetben működne. |
A tárgyak, -a mai idők elektronikus készülékei ezt különösen jól példázzák- különböző emberek környezetében különbözőképp viselkedhetnek. Érzékeny, és meghibásodásra hajlamos rendszerek esetében, a pillanatnyi lelki feszültségek is működésbeli hibákat eredményezhetnek, és ugyanígy értelme lehet némi barátkozásnak autónkkal, egy téli hidegindítás előtt. Ha már az autóknál -mindennapi társainknál- tartunk, akkor számos történetet -nem laboreredményt persze- idézhetünk fel arról, hogy azoknak, akik érzelemmel állnak e látszólag élettelen szerkezethez, mintha több szerencséje lenne az autóknál ismert Murphy féle véletlenekkel. A lelkileg jól "bejáratott" tárgyak, -mint a már ismertett tudati PK kondícionálás által meghatározott események- elméletileg konzerválhatják is az őket ért korábbi hatásokat, ami már az amulettek működésének logikai elfogadhatóságát sejteti.
Az amulettek és szent ereklyék erejében mindmáig sokan hisznek, s tudni kell, hogy a hit teremtő ereje önmagában is alkalmas lehet közvetett PK hatások kiváltására. ám miután az említett tárgyak egy kitüntetett tudati, vagy lelki eseményrészként őrizhetik múltjukat, hatásuk a jelenbéli elvárásoktól független is lehet. Környezetünk tehát teljességében képes lehet olyan tükrözésekre, amiben nekünk élőlényeknek talán csak kiemelten rugalmas, fizikai megnyilvánulási lehetőségeink biztosítják a tapasztalható többletet. Természetesen az élet ismert jellemzői, mint anyagcsere, szaporodási képesség, stb. a biológiailag meghatározható életjelenségeknek továbbra is meghatározói maradnak, ám a tudat ismeretlen tartományaiban való kutatások eredményei talán ezt a fogalmat is kiterjeszthetik tudatunk teljes környezetére.
Létezik, vagy létezett földünkön olyan "primitív" törzsi felfogás, amelyben az élőlényeket és a tárgyakat is az Ember megtisztelő nevével illették. Ez érthetően egy olyan alázatot is feltételezett a környezettel szemben, melynek mai társadalmaink láthatóan híján vannak. Talán nem esik le a korona a fejünkről, ha a dolgokkal való foglalatosságok közben, néha megkockáztatjuk az óvatos érzést; - a tárgyaknak lelke is lehet.
[forrás: Harmonet]
» Parapszichológia - Materialista parapszichológia
Kérlek támogasd a Parapszichológia Könyvtárat!
(Please support the Parapsychology Library!)
A TE támogatásodra is szükség van!
(YOUR support keeps this site running. Thank you!)
