Dr. Opál Sándor - Tarr Dániel
2010.
A bioenergetika az élettel foglalkozó tudományok, főként a természetgyógyászat egyik szakterülete, amely a bioenergia tudományos vizsgálatára irányul.
A bioenergia az élő szervezet egyik terméke, amely nélkül nincs életjelenség. A gyógyászatban és a különleges hadviselésben való felhasználásának története az írott történelem legrégebbi korszakaiig nyúlik vissza. Ezért sokféle elnevezése ismert. Pl. szanszkrit eredetű szóval Pránának, kínaiul Qi-nek (ejtsd: csi), latinul vis vitalis-nak, angolul psichologic energy-nek, vagy röviden psi-energy-nek nevezik. Hazánkban a természetgyógyászattal kapcsolatban 1997-ben kiadott jogszabályokban használták először hivatalosan is a bioenergia elnevezést. Közérthetősége és a jelenség lényegét megragadó megfogalmazása miatt ez az elnevezés világszerte terjedőben van.
|
A tudományos kutatások szerint a bionergia sajátosan rá jellemző tulajdonságai közé tartozik pl. a biomágneses és a bioelektromos töltöttség, amely különböző technikai eszközökkel viszonylag pontosan mérhető. Szintén fontos jellemzője a sugárzóképesség, amely auraként is megjelenhet. Az ilyen energiával gyógyítók ennek az energiafajtának főként ezeket a tulajdonságait hasznosítják. Ma már a bioenergia csaknem minden fizikai, biokémiai és élettani összetevője jól ismert az azzal foglalkozó kutatók előtt.
A modern fizika kutatásaink eredményeképpen az életről alkotott új szemlélet más megvilágításba helyezi saját testünket is. Nem vagyunk csupán biokémiai gépek! - új tényezőket kell hozzáadni azokhoz a kölcsönhatásokhoz, amelyek a test működését és biokémiáját szabályozzák.
Ezek az
- elektromásneses bioenergetikai mező, és a
- finom szubtilis energia mező (hagyományos nevén ezek az étheri, mentális vagy spirituális energiák), amelyek összekötik testünket a pszí-mezővel, az "ötödik mező" kvantumvákuum holomezejével. (Lásd: Szellemgyógyászat)
|
Dr. Opál Sándor
A BIOENERGIAI SUGÁR-KEZELÉSEK
NÉHÁNY FOGALMI ÉS MÓDSZERTANI KÉRDÉSE
A bioenergetikát több külföldi szakértő a XXI. évszázad egyik olyan szakterületének tekinti, amely néhány évtizeden belül nemcsak a gyógyítást, hanem az attól egészen távol eső tudományágakat is forradalmasíthatja. Az utóbbiak közé tartozhat például a távközlés, az ökológiai bioinformatika és a különleges hadviselés. Az ilyen merész következtetéseket többnyire azokból a meghökkentően eredményes gyógyítási esetekből, valamint mentális telekinézissel végzett kísérletekből vonják le, amelyekről az utóbbi években a hazai és a külföldi sajtó is sokszor beszámolt (1). Valójában a bioenergetika világszerte csak az elmúlt évszázad második felében és csak a legfejlettebb országokban (például Nagy-Britannia, USA, Japán és a volt Szovjetunió) kezdett el ébredezni ezeréves Csipkerózsika-álmából, s ezért még ma is igen sok tisztázatlan kérdése és aspektusa van. Így a mainál szélesebb körű felhasználására valószínűleg még sokáig kell várni. Nem lehet azonban nem észrevenni, hogy gyógyító célú alkalmazása már eddig is igen sok és gyakran igen látványos eredményt hozott. Az ilyen eredmények nemcsak a szakembereket, hanem a széles közvéleményt is joggal foglalkoztatják. Ha el akarjuk kerülni a téma spontán misztifikálását, jobb, ha hazánkban is gyakrabban adunk közre olyan kutatási, valamint tapasztalati eredményeket, amelyek külföldön már ismertek és amik alapján a betegek számára egyaránt érthetővé válnak a bioenergia egészségügyi felhasználási lehetőségei és annak korlátai is. Mielőtt azonban a gyakorlati kérdésekről szólnék, éppen a vázolt okok miatt szükségesnek tartom néhány történeti és fogalmi kérdés előrebocsátását.
Marxista és vulgármaterialista körök részben ideológiai, részben katonai érdekekből a nyilvánosság előtt hosszú ideig egyáltalán nem vettek tudomást a bioenergia gyakorlati alkalmazási lehetőségeiről, sőt időnként kuruzslás címén üldözték is azokat, akik azzal foglalkoztak. Az elhallgatás, a bagatellizálás, a félremagyarázás és a fantasztikum világába való besorolás módszerével gyakran a sajtóban is igyekeztek lejáratni a témát és annak képviselőit (2). Ezért azon sem csodálkozhatunk, ha még manapság is sokan kételkednek a bioenergia puszta létezésében is, és még inkább a gyakorlati felhasználhatóságában. |
|
Hazánkban - több más komplementer gyógymódhoz hasonlóan - a bioenergetika jogi rehabilitálása csak három évvel ezelőtt, a természetgyógyászati tevékenységről szóló 40/1997. (III. 5.) számú kormányrendelet, valamint az annak végrehajtására kiadott 11/1997. (V. 28.) NM rendelet megjelenésekor történt meg. Teljes körű rehabilitálásának gyors megvalósulása azonban a szóban forgó szakterület művelőin is múlik. Noha még köztük is igen sok a fogalmi és módszertani vita, a szaksajtóban megindult eszmecserék remélhetőleg gyorsítani és nem hátráltatni fogják a szakma tudományos és közéleti elismerését.
Fogalmi kérdések
A bioenergia tudományos igényű hasznosíthatóságát sokan azon a címen vonják kétségbe, hogy magának a jelenségnek a létezése, tudományos módszerekkel való tanulmányozhatósága és egzakt mérhetősége nem teljesen bizonyított. Az ilyen érvek ma már egyértelműen a tévhiedelmek s az említett ideologikus torzítások közé sorolhatók. Külföldön ugyanis már nagyobb részben tisztázták a bioenergia legfontosabb jellemzőit. Igaz, a bioenergiát illetően mind tudományos, mind pedig ezoterikus körökben igen sokféle elnevezés és fogalmi definíció él egyidejűleg egymás mellett. Például a régi latin elnevezése vis vitalis (életerő), angolul viszont ugyanezt a jelenséget a pszichológiára utaló psi-energynek (pszi-energia), szanszkritül pránának (életerő), kínaiul quinek (csi) (kozmikus vagy isteni eredetű energia) nevezik (3). Szerencsére azonban sok olyasmit is tudunk már erről a jelenségről, amelyek alapján nem jelent gondot a sokféle elnevezés és különféle értelmezés, s így a hazai gyakorlatban is használható bioenergetikai fogalmakat alkothatunk.
A magam részéről a bioenergiát tudományos szempontból olyan jelenségnek tekintem, amely az élőlények testében végbemenő fiziológiai, biokémiai és egyéb folyamatok egyik terméke, s amely általában sugárszerűen terjedő rezgések (biorezonancia) formájában jelenik meg. Az ilyen sugárzás az adott élőlény fajspecifikus és egyéni adottságaitól függően a legtöbb esetben lefényképezhető (például a Kirlián-féle fényképezőgéppel) és megfelelő eszközökkel mérhető (például térerőmérőkkel, Egely-féle vitalitásmérővel stb.). A bioenergia fontos jellemzői és fogalmi megkülönböztető jegyei közé tartozik még, hogy: az elektromos áramhoz hasonlóan polarizált (vagyis pozitív vagy negatív töltésű lehet); az elektromágnesességhez hasonlóan viselkedik, de annál sokkal többre képes, mert nemcsak a vasat, hanem minden egyéb anyagot is (a töltésétől függően) vonzani vagy taszítani tud.
Kisebb-nagyobb bioenergiai töltéssel minden élőlény rendelkezik. Közülük azonban csak az emberek, s az utóbbiak közül is általában csak a meghatározott genetikai, testi, lelki és értelmi adottságokkal rendelkezők képesek tudatosan felhasználni a bioenergiai potenciáljukat. A történelem során az ilyen adottságú embereket a különböző kultúrákban és különféle összefüggésekben sokféleképpen nevezték már, például sámán, táltos, boszorkány, mágus, elektromos ember, delejes ember, parafenomén stb. (5). Napjainkban az orvostudomány összefoglaló elnevezéssel többnyire extraszenszeknek nevezi őket, mert a megfigyelések szerint egyik legfontosabb közös jellemzőjük, hogy az élő és élettelen energiákat az emberek többségéhez képest általában a szóba jöhető műszerek alsó mérési határértéke alatti mennyiségekben is képesek szemmel (auralátás), tapintással (auraletapogatás) és/vagy más módokon érzékelni. Valószínűleg ez az extraszensz érzékelés (angolul: extrasens perception) az egyik legfontosabb előfeltétele annak, hogy a saját bioenergiájukat képesek mentális és/vagy érzelmi motívumok szerint és viszonylag szabályozott módokon hasznosítani (6).
A külföldi szakirodalom és a saját kutatásaim szerint a bioenergetikai szempontból extraszensznek tekinthető emberek további fontos tulajdonságai:
1. Testüket az átlagos tíz Hz-nél akár négy-öt Hz-cel nagyobb rezgésszámú és a szokásosnál állandóan nagyobb kiterjedésű, hétrétegű energiamező, más néven aura (7) veszi körül, amelyen belül különösen az úgynevezett éteri test szélesebb a megszokottnál. Ez utóbbi a szokásos 1-2 cm helyett akár 5-20 cm is lehet.
2. Az ilyen ember nyugalmi állapotban és saját elhatározásából - az esetenként többszörösére megnövelt - saját auráján belül átlag 50 pikoteslától kb. 500 nanotesláig, erős felindulásban és támadó szándék esetén pedig akár több tesla vagy több gauss (!) értékkel is befolyásolni tudja maga körül a térerősséget. Ilyen térerőmodulációval már akár több tíz kilogrammos tárgyakat is mozgathat vagy lebegtethet (levitáció), esetleg kémiai reakciók felgyorsításával tüzeket idézhet elő.
3. A térerő modulálására képes ember akaratlanul vagy saját elhatározásából is változtatni tudja a saját teste, valamint az aurája sajátos mágneses pólusait. Ezt a képességét szintén kitűnően hasznosíthatja a gyógyításban, mert változatos módon stimulálhatja a beteg bioenergia-rendszerét.
4. A legtöbb extraszensz egyben kiváló passzív telepata, néhány százalékuk pedig igen erős passzív és aktív telepátiával is rendelkezik, ami ugyancsak nem mellékes a beteg részéről lélektani okokból nehezen megfogalmazható panaszok és egyéb problémák megértése szempontjából.
Úgy vélem, mindezek ismeretében könnyű belátni, hogy a bioenergetikai gyógykezelésben megfelelő egészségügyi és szakmai felkészültséggel rendelkező extraszenszeknek egyaránt fontos szerepe lehet a megelőző és utógondozási munkában, valamint egyes krónikus betegségek kezelésében.
A főbb bioenergiai kezelési módszerek
A gyógyító célú bioenergiai kezelések legrégebbi módszerei közé tartozik például a kézrátétellel, továbbá az érintés nélküli besugárzással, az akupunktúrával, az akupresszúrával, a reflexológiával, a különféle maszszázstechnikákkal való energiaátvitel és -elvonás, valamint a pszi-sebészeti műtétek. Mindezek mellett napjainkban egyre jobban tért hódítanak a biorezonancia felhasználásán alapuló különféle technikai eszközök is.
Jómagam a gyógykezelésekre elsősorban a bioenergiával való érintés nélküli besugárzást és a pszi-sebészetet használom. A sugárzott energiát esetenként az erre a célra speciálisan csiszolt drágakőkristályok segítségével koncentrálom. További megállapításaimat csak az érintés nélküli besugárzással szerzett és a pszi-sebészeti tapasztalataimra alapozom.
A szokásos egészségmegőrző, illetve prevenciós jellegű bioenergetikai kezelések (például. az úgynevezett auratisztítás, a csakrák rendezése, a fizikai és a finom energiatest energiával való feltöltése stb.) mellett néhány krónikus betegség is eredményesen kezelhető az érintés nélküli bioenergiai besugárzással, mint például a reumatikus és köszvényes állapotok. Természetesen ezek többnyire csak kiegészítői és nem helyettesítői a klinikai tapasztalatokon alapuló hagyományos orvosi kezeléseknek. Ezért (is) a bioenergiai kezelések megkezdése előtt a bioenergetikusoknak minden esetben ragaszkodniuk kell a szükséges szakorvosi diagnózisok beszerzéséhez. A diagnózist a bioenergetikus összeveti az auralátásán, valamint az egyéb módszerein és egészségügyi ismeretein alapuló állapotfelméréseivel, de mindig az orvosi diagnózist kell mérvadónak tekinteni. Vitás esetekben elengedhetetlen az illetékes orvossal való konzultálás.
Az említett krónikus betegségek bioenergiai kezelésében szerzett tapasztalataim szerint legalább 10-12, egyenként 30-40 perces besugárzással többnyire megállítható vagy legalábbis lassítható az állapotromlás. Előfordulhat, hogy további 15-20 hasonló kezeléssel teljesen felszámolható a betegség. A besugárzásokat a betegség természetétől és a beteg állapotától függően főként az aura különböző rétegeiben, a beteg testrészek felé irányított tenyerekkel végzem el. Egy lehetséges módszer a pszi-sugár bevezetése az elváltozás helyére, s annak fokozatos "elpárologtatása" oly módon, hogy a szilárd halmazállapotát a testszöveteken át kivezethető energiává alakítjuk át. Az eddigi kutatások szerint a pszi-sugár nem más, mint az elektronoknál sokkal kisebb méretű leptonok, barionok és egyéb elemi részecskék koncentrált sugárnyalábja, amely speciális eszközökkel lefényképezhető, s amely minden eddig ismert anyagon akadálytalanul képes áthatolni. Az utóbbi tulajdonsága miatt a legtöbb szakértő úgy véli, hogy a jövőben fontos szerepe lehet a kozmikus telekommunikációban is, ha sikerül a telepatikus képességű emberek képességeit tovább fejleszteni.
Érintés nélküli besugárzásokkal viszonylag egyszerűen, sebészi műtét nélkül megszüntethetők bizonyos betegségek is, mint például krónikus nőgyógyászati elváltozások (például petefészekgyulladás, myoma stb.) nem szervi eredetű impotencia és frigiditás vagy sebhelyek elhalványítása és eltüntetése. A nőgyógyászati kezeléseket általában az úgynevezett kundalini energia (8) felélesztésével és irányított mozgatásával végzem. A kundalini pontos mibenléte tudományosan még nem tisztázott. Az ezoterikus szakirodalom szerint a kundalini "fészke" a gerincoszlop alsó végénél, a test belsejében szunnyadó tartalékenergiaként búvik meg, s ezt gyakorlati tapasztalatok is megerősítik. Sokan tartalék szexenergiának is nevezik, mert amikor megmozdul és a gerinc vonalában fölfelé kezd kúszni, akkor először a nemi szerveket aktivizálja. A kezelés ennek az energiának az ellenőrzött, testi érintés nélküli gerjesztésével és irányított mozgatásával történik. A mozgása rendszerint rendkívül kellemes érzeteket vált ki abban az emberben, akiben ez beindul. A kundalini szakszerűtlen "felébresztése" végkimerülésig tartó euforikus állapotot vagy a szó szoros értelmében az emberi test öngyulladásszerű elhamvadását, néha pedig teljes megfagyását, valamint egyéb, nemkívánatos következményeket is eredményezhet. Ilyenkor az említett energiafajta pozitív és negatív pólusai valamilyen külső oknál fogva rövidre záródnak. A tapasztalatok szerint a kundalinivel és az agyból kibocsátott pszi-sugárral szándékosan vagy gondatlanul életellenes és egyéb bűncselekményeket is el lehet követni. Ezért ezeknek a bioenergiafajtáknak a mozgatását minden szakértő csak erkölcsileg feddhetetlen, tapasztalt bioenergetikus közreműködésével ajánlja elvégeztetni.
Az érintés nélküli energetikai kezelések során a beteg általában csak kellemes melegséget vagy hűvösséget, esetleg szintén kellemes bizsergéseket érez. Valamely testrész kezelés közbeni zsibbadása, esetleg kisebb fájdalmak jelentkezése többnyire a fizikai test energiarendszerében megbúvó energetikai blokkokra, az energiapályák (meridiánok) elzáródására utal. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ilyenkor célszerű azonnal abbahagyni az energiabesugárzást és a kezelést a blokk felszámolására koncentrálni. A kundalini szakszerűtlen gerjesztése és mozgatása esetén előfordulhat, hogy a betegben tartós és heves orgazmus lép fel, amely akár több napig tartó euforikus állapotba is átcsaphat. Az ilyen euforikus állapotokat általában napokig vagy hetekig tartó szellemi, fizikai kimerültség és letargikus lelkiállapot követi. A kívánatosnál erősebb bioenergiai besugárzás az érintett testrészben idegbénulásokat is előidézhet. Elme- és idegbetegek, valamint terhes anyák és egy éven aluli gyermekek esetében általában mindenfajta bioenergetikai kezelés ellenjavallt, mert az a beteg és fejletlen idegrendszerben kiszámíthatatlan következményekkel járhat. Ezért minden bioenergetikai beavatkozást csak szakképzett bioenergetikus, a beteg alapos orvosi kivizsgálása után, s természetesen a beteg beleegyezése alapján végezhet el.
FELHASZNÁLT IRODALOM
1. Science and the Paranormal Probing the Existence of the Supernatural. Ed: Abell, G. O., Singer, B. "Mágikus kezek" Pszi-műtét Magyarországon, Christall, 5.: 6-11., 1996.
2. Carayon, M.: Egy pszi-sebész titkai. Életfa Könyvek, Szent Hildegard Kft., Bp., 1999.
3. Taraczközi, I.: Az érintés nélküli gyógyítás. Az extraszenszek titka. Magyar Természetgyógyászok Szövetsége, Béky, L.: A megtanulható bioenergetika, Bp., 144., 1996.
4. Dús, M., Egely, Gy.: Titokzatos erők tudománya? Háttér Lap- és Könyvkiadó, Bp., 1990.
A világ legnagyobb sámánjai. Szerk.: Bolyki, T., 2010 Alapítvány, Bp., 1999.
The Unexplained Mysteries of Mind, Space and Time. Blitz Editions, Orbish Publishing, Enderby, Anglia, 1992.
Purkiss, D.: The Witch in History. Early Modern and Twentieth-century Representations, London, New York, 1996.
8. Brennan, B., A.: Gyógyító kezek. Hungalibri Kiadó, Bp., 1998.
9. Sharman, S., Baginski, B. J.: Rejtett energiák a csakratan fényében. Édesvíz Kiadó, Bp., 1998.
10. Maheshwarananda: Kundalini és csakrák. Diawaci.
[ Forrás: Vitalitas ]
