"Verum est, certum et verissimum, quod est, superius naturam habet inferioram et ascendens naturam descendentis."

                         

         
 

[« vissza ]

[ » Spirituális Ezotéria Könyvtár « ]
» keret nélkül «

[ előre » ]

Tarr Bence László - Szűcs Anikó

Krízis és Katarzis

Keljfeljancsi - krízis utáni talpraállás

- Crises and Catharsis -

2010.

Ha ittál a tóból, és értesz a szóból, már senkire se haragszol. Ha őrződ az álmod, hát álmodd meg újra, és ne félj a vihartól!”  
[Kovács Ákos: A Sámán Szól]

Az újév csak a Gergely naptár szerint kezdődik januárban. Csillagászati szempontból valójában csak most, hogy március 21-én a tavaszponton átlép a Nap, kezdődik el az új esztendő, így tehát érdemes számba vennünk mit is kell tennünk a tavalyi év válságos időszaka után ebben az évben. Ez különösen fontos, hiszen a kínai asztrológia szerint 2010. egyben a Tigris éve is, ami hihetetlen energiákat mozgat meg bennünk, felszabadítva a cselekvő- és hatóerőnk legbensőbb forrásait.

Krízis és Katarzis

A tavalyi év a legtöbb ember számára a válság éve volt. Görög kifejezéssel élve, világméretű krízis sodort végig a legtöbbünk életén, amely tünetegyüttesnek, a gazdasági-válság aspektusa, csak egyik eleme volt. Sokan sodródtak bele olyan kritikus élethelyzetekbe, amelyek valódi fordulópontot hoztak, vagy éppen még most hoznak életükbe. A válság, minden ember életében egyszerre zajlott külső és belső színtéren, a külső világban tapasztalt nehézségek ugyanis minden esetben az ember belső világát, értékrendjét, legbensőbb vezérlő értékeit és elveit hozták fókuszba. Sok ember életében még nem ért véget ez a kritikus folyamat, de jó tudni, hogy az idei év a megtisztulás, görögül katarzis éve lesz, amiben minden megtalálja a maga helyét.

Ahhoz, hogy a válságon végleg túllendüljünk, jó ha értjük miben áll a válság természete. Természetesen, mint minden fontos filozófiai kifejezésünk, a krízis is görög eredetű szó, amelynek etimológiai gyökere a krinō szóban keresendő, amelynek jelentése: kiválaszt, dönt, ítél. Ezáltal a krízis szó eredeti jelentése választás, döntés, ítélet, de a mindezekre való képesség és erő is egyben. A válság tehát nem a ’megtorpanás’, vagy ’kisiklás’ állapota, hanem sokkal inkább ’vészhelyzet’, amely kegyetlen ostorával tovább hajt előre.

Krízis és Katarzis

válság és fejlődés

Ezzel a gondolattal áll szoros kapcsolatban, az először John F. Kennedy 1959-es beszédében használt anekdotikus példa, mely szerint a krízisre használt kínai terminus a wei-chi (危机), két kalligrafikus jele egyben jelenti a veszélyt, és a lehetőséget. Ugyan ezt nyelvészeti alapon sokan vitatják, mondván, hogy a kifejezés jelentése sokkal inkább a ’kritikus pont’, mégis arra figyelmeztet bennünket, hogy a válsághelyzet olyan létállapot, amelyben a változás, és változtatás lehetőségét kell keresnünk.

A spirituális létszemléletű valláshagyományok és filozófiák gyakran állítják, hogy spirituális aspektusból az emberi fejlődés nem egyenes vonalú, nem lineáris, hanem körkörös, ciklikus. Azaz minden jelentős felszálló ágat, szükségszerűen egy leszálló ág, egy látszólagos visszafejlődés előlegez meg. A minőségi ugrások előjele, érdekes módon pont a leépülés, széthullás, rendezetlenség. A világ valójában hatalmas újrakezdések, és újjászületések örökös ciklusaiból áll, amelyek egyre és egyre magasabb minőségben teremtik újra a létezést. A világ fejlődésének szempontjából, egyetlen ilyen ciklus tekinthető egy világkorszaknak, amelynek végéhez közeledve, mindig felüti a fejét az általános spirituális vakság, amely azután a valódi, az életet éltető értékek elhomályosulásához, majd végső elfeledéséhez vezet. Az általános szellemi elsötétülés következtében feltámadó és megerősödő életellenes erők, azután teljes káoszt és kataklizmát okoznak, amelyet a keresztény hagyomány, mint az apokalipszist, a világ végső összeomlását és pusztulását ismeri. És a világ csak ezen a ponton menthető meg. Csak ott és akkor, amikor a helyzet már desperált, szélsőségekkel teli és tarthatatlan. Amikor valóban a világ vészhelyzetbe került.

És nincs ez másként az egyén szintjén sem. A görög drámairodalomban krízisnek a történet azon pontját nevezik, ahol a konfliktus (a szemben álló erők összeütközése) a csúcspontjához ér. Innen már nincs hova tovább, csak a megoldás, a végkifejlet, a konklúzió következhet. Persze az emberi élet színpadán, és főleg pszichológiai értelemben, az ilyen krízis traumatikus élmény, amely hatalmas stresszel jár. Felnagyítódnak benne az összes kétségek és félelmek, ami miatt gyakran az egyénen eluralkodik a teljes kiszolgáltatottság és magatehetetlenség érzése. Pedig a drámákhoz hasonlóan, mindennemű válság-helyzet, csak konfliktusok árán oldódhat meg.

A konfliktus hasznos és jó

A válság-kezelés, vagy idegen szóval krízis-menedzsment alaptörvénye szerint, az emberek pszichológiai értelemben, négy szakaszban dolgozzák fel, és oldják meg a válsághelyzeteket: 1.) Tagadás: az egyén még erősen tagadja, hogy válságba jutott az élete (még maga előtt is). Például tagadja, hogy munkahelye, házassága veszélybe került volna. 2.) Ellenállás: az egyén, általában erős külső hatások miatt kénytelen szembesülni, a válság-helyzettel, de tagadja, hogy ő maga bármit is kezdhetne ezzel a helyzettel. Kiszolgáltatottnak és magatehetetlennek érzi magát, semmit sem akar vagy hajlandó tenni azért, hogy a helyzet változzon, vagy megoldódjon. Ez a kritikus pont, amin konfliktus-helyzet teremtése nélkül nem lehet tovább lépni. A konfliktus pedig hasznos dolog, amely arra készteti a feleket, hogy saját legbensőbb igényeiket, elvárásaikat nyíltan kimondják elsősorban önmaguknak, másodsorban a világnak. A világ csak akkor képes felfedezni, hogy az egyén mit vár tőle, ha az képes szükségleteit, igényeit, vágyait, hangosan kimondani, akkor is ha ez fájdalmas szembenézést jelent a kialakult helyzet válságos természetével. Nem könnyű nyíltan szembefordulni és szembenézni azzal, hogy egy munkahelyi vagy házastársi viszony, megromlott nem működik. A tapasztalat viszont az, hogy az őszinte és nyílt szembefordulás nem jelent szükségszerűen szembenállást is. A legtöbbször az ilyen konfliktus vezet konszenzusra, ahol a látszólag szembenálló felek új közös irányt vesznek. 3.) Felfedezés: Ekkor következhet el az a szakasz ahol a válsághelyzet, már mint lehetőség jelenik meg, amelyben új irányvétellel, új célirányt lehet választani. 4.) Elköteleződés: Ha a válsághelyzet által hozott hasznos felismerések, kellően megalapozottak, akkor az új irányvétel hihetetlen erőt ébreszt az egyénben, aki ezután már tántoríthatatlanul, és sokkal pontosabban talál célba, mint azelőtt.

Válság után talpraállás

A transzperszonális pszichológia egyik nagy alakja Stanislav Grof, azt állítja, hogy minden külső válság, pszichospirituális krízis is egyben. Azaz a külső kedvezőtlen körülmények minden esetben befelé fordítják az egyént, aki ezáltal legbensőbb vezérlő értékeit kell, hogy számba vegye, a belső irányító-központját kell kézbe vennie. Amikor valaki ráébred, ráeszmél arra, azt tapasztalja, hogy élete nem úgy alakul, ahogy gyermekként megálmodta, megtervezte, megszerette, valójában már jó útra lépett, hiszen innen alapos önvizsgálat útján már biztosan megleli a helyes utat.

Hasonló ez ahhoz, amikor egy nagy-hatótávolságú rakétát el akarnak juttatni egy nagyon távoli célponthoz. Miután több száz vagy ezer kilométerről lehetetlen pontosan becélozni, olyan csűrőlapátot tesznek rá, amely szándékosan ferde és így folyamatosan eltéríti a célponttól. Az állandóan újra-és-újra fellépő szándékos céltévesztést, egy folyamatos navigációs eszköz korrigálja, ami mindig újra-és-újra célra igazítja a rakétát. Spirituális értelemben pontosan így működünk mi is, és lelki fejlődésünk útja is ez. Az „Élettől” folyamatosan kapjuk a pofonokat, de csak azért, hogy keljfeljancsi módjára újra-és-újra talpra álljunk. Hogy ha ráébredünk életünk valamilyen területe válságba került, ott van tennivalónk. Ott van a dolgunk. Ott van lehetőségünk változni és változtatni. Csak azért, hogy a lelki fejlődésünk útján, számtalan kört be-bejárva, sokszor és sokszor elesve és talpra állva, célba érjünk, mindnyájan.

Mit Tegyünk?

1.)     Ne tagadjuk le, hogy válságba jutottunk! Se magunk se mások előtt! Ismerjük be nyíltan!
2.) Passzív ellenállás helyett nyíltan vállaljuk a konfrontációt és teremtsünk konfliktushelyzeteket, ahol őszintén elmondhatjuk mit szeretnénk. A világ csak akkor adhatja meg nekünk amit kérünk, ha magunkban már tudjuk, és el is elmondjuk neki.
3.)     Keressük meg a válsághelyzetből mit is kell, megtanulnunk, miben kell fejlődnünk, és kezdjünk el változni. Akarjuk, merjük, és tegyük meg a változtatandó dolgokat!
4.)     Tartsunk ki elhatározásunk mellet, és vigyük végig a változást!

N.B. De, soha ne féljünk újragondolni, és újrakezdeni az egész folyamatot, ha nem a kívánt eredményt kapjuk.

» Ezotéria - Célzás - Célkitűzés
» Ezotéria - Spirituális Válság
» Ezotéria - Válás - A házasság védelmében

Light

Kérlek támogasd a Spirituális Ezotéria Könyvtárat!
(Please support the Esoteric Library!)

A TE támogatásodra is szükség van!
(YOUR support keeps this site running. Thank you!)

Scarabeus


         

                         

 
[« vissza ]

Creative Commons License

[ előre »]

Web Matrix

buddhism | hinduism | taoism | hermetics | anthropology | philosophy | religion | spiritualism | parapsychology | medicine | transhumanism | ufology

Last updated: 21-03-2010