"Verum est, certum et verissimum, quod est, superius naturam habet inferioram et ascendens naturam descendentis."

                         buddhism banner

         
 

[« vissza ]

[ » Buddhista Könyvtár « ]

[ előre »]

   

Szönam Loszang Lodrö

A Bölcsesség Tökéletessége

- The Perfection of Wisdom -

2001.

Tanító Buddha

TARTALOM

dot Szútra és Tantra

dot Pradnyápáramitá

dot Mádhjamika

dot A Mahajána Ösvény

[« tartalom ]

dot


Szútra és Tantra

A következő témákról fogok beszélni:

A Buddha tanításait két részre osztják: az egyik a Szútra, a másik a Tantra. A Szútrát a Gelukpa hagyomány öt nagy szöveg alapján tanulmányozza. Ha valaki jól ismeri ezt az az öt szöveget, akkor elmondhatjuk róla hogy ismeri a Szútrát.

Az öt szöveg a következő :

1. Pradnyápáramitá,

2. Mádhjamika,

3. Vinaja,

4. Pramána,

5. Abhidharma.

Más hagyományokban másképpen van. Például a Kagyüpa hagyomány tizenhárom szöveget tart számon. Ugyanakkor, ha valaki megérti ezt az öt szöveget, érteni fogja a tizenháromat is, mivel a tizenhárom szöveg jelentését tartalmazza az öt szöveg. Ha valaki ezt az öt szöveget tanulmányozza, megértheti a négy filozófiai rendszer nézeteit is. A buddhizmuson belül négy filozófiai rendszert különböztetünk meg:

1. Vaibhásika,

2. Szautrántika,

3. Jogácsára, ( vagy Csittamátra )

4. Mádhjamika.

Ha valaki birtokolja az öt nagy szöveg ismeretét, azzal megismeri ennek a négy filozófiai iskolának a nézeteit is. A Mádhjamikán belül kétféle irányzat van: Prászangika, Szvátantrika. Amikor az első témát, azaz a Pramánát tanuljuk, akkor a Csittamátra elvrendszerével ismerkedünk. Igaz ugyan, hogy a Pramánának sokféle magyarázata létezik, amelyeket elfogad a Vaibhásika, Szautrántika vagy a Mádhjamika iskola. De általánosságban szólva, amikor a Pramánát tanuljuk, akkor a Csittamátrinoknak a nézeteivel ismerkedünk. Amikor a Pradnyápáramitát tanuljuk, akkor megértjük a Szautrántika iskola felfogását. Amikor a Mádhjamikát tanuljuk, akkor megismerjük a Prászangika iskola nézeteit. Amikor pedig az Abhidharma és Vinaja rendszert tanulmányozzuk, akkor a Vaibhásika és a Szautrántika iskola nézeteit ismerjük meg. Így láthatjuk, hogy amikor ezt az öt szöveget tanulmányozzuk, akkor megismerjük a négy filozófiai iskolát is, valamint a Szútrát, mivel a Szútrában lefektetett tanításokat ez az öt szöveg elmagyarázza. A Gelukpa iskolában ezt az öt nagy szöveget általában tizenöt évig tanulják. Ezután kezdi el az ember, a Tantra tanulmányozását. Vannak kommentárok, amiket azért tanulmányozunk, hogy megértsük a Tantrában rejlőtanításokat. Amikor Pradnyápáramitá szövegeit tanulmányozzuk, akkor ezeket a tanításokatat a Szvátantrika iskola nézeteivel összhangban ismerjük meg, ugyanakkor nem csupán a Szvátantrika nézeteivel lehet megmagyarázni a Pradnyápáramitát. A Pramánát, Pradnyápáramitát és Mádhjamikát, a Csittamátra, és a Mádhjamika iskola nézetein keresztül lehet megmagyarázni. Mindig az adott szerzőtől függ, aki az adott szöveget magyarázza. Így remélem, most értitek, miért választjuk ezt az öt szöveget, amikor a Szútrát tanulmányozzuk.

A mi kolostorunkban, mielőtt hozzálátnánk ennek az öt szövegnek a tanulmányozásához, először alapvetőlogikát tanulunk és a tudat bemutatásáról szóló tanításokat. Az elsőévben, mikor elkezdjük a tanulmányokat, három témát tanulunk; a dudrát (bsdus-grve), ami a logika alapvetőelemeit tartalmazza, lorikot ( blo-rig ), ami a tudat bemutatása, és a tárikot (rtags-rig), ami az érvényes érvek vizsgálata. Az elsőt, a logika alapelemeit körülbelül hat hónapig tanuljuk. Ezek a tanulmányok a Pramána nézeteit tükrözik, de nagyon egyszerűmódon elmagyarázva. Egyszerű, a mindennapi életből vett példákat sorakoztat fel a kategóriák bemutatására, mint például a színeket, az emberi lényt stb. Az alapvetőlogikai tanulmányok célja, hogy az ember bölcsességét és megismerőképességét élesítse. A megismerésünket azért kell élesítenünk, mert ahhoz, hogy elkezdjük tanulni ezt az öt nagy szöveget, tiszta és éles megismerésre van szükségünk. Az alapvetőlogikai kategóriákat vitázással és érveléssel tanuljuk. Például azt mondjuk, hogy van négy alapszín: kék, fehér, piros és fekete. Azért mondjuk, hogy ez a négy alapszín, mert ezekből mindenféle színt előlehet állítani. Például felteszünk egy olyan kérdést, hogy mi a különbség a szín és a piros között. Azt mondjuk, hogy három lehetőség van: ha valami piros színű, annak színnek kell lennie. Ha valami szín, az nem biztos, hogy piros, például a sárga. Ez egy lehetőség. A második lehetőség, hogy van olyan, ami mindkettő. A piros ruhának a színe. A harmadik lehetőség az, hogy van olyan, amely egyik sem, pl.: ami se nem szín, se nem piros az az emberi lény, vagy a nyúlszarv, ami nem létezik. Van olyan is,amikor négy lehetőség van. Például mi a különbség a piros szín és a ruha színe között? Az elsőlehetőség, hogy van valami, ami mindkettő: a piros ruha színe. Van olyan, ami piros szín, de nem a ruha színe, pl.: a piros asztal színe. Ez a második lehetőség. A harmadik lehetőség az, hogy van olyan, ami a ruhának a színe, de nem piros, pl. a sárga ruha színe. A negyedik lehetőség, hogy van olyan ami egyik sem pl.: a sárga asztal színe. Van olyan is, hogy két dolog ellentétben van egymással. Ha például azt a kérdést tesszük fel, hogy mi a különbség a piros szín és a sárga szín között, arra az a válasz, hogy ellentétesek. Ez egy példa volt arra, hogy az elsőévben hogyan tanuljuk a logikát. Természetesen az ezt követőévekben egyre mélyebb, nehezebb fogalmakat tanulunk, miközben a megismerőkészség és a bölcsesség egyre élesebbé válik.

Az érvek tudományát tanuljuk ezután. Ezt azért tanuljuk, mert ha az ember az öt nagy szöveget tanulmányozni akarja, igen éles elméjűnek, tárgyilagosnak kell lennie. Ahhoz, hogy tárgyilagosak legyünk, ismernünk kell az érvek rendszerét. Kétféleképpen tudjuk megismerni a jelenségeket. A durva tárgyakat megismerhetjük az öt érzékszervvel és nincs szükségünk ehhez az értelemre, érvekre. A finom, rejtett jelenségek megértéséhez szükségünk van a józan észre, az érvelésre. Ahhoz, hogy megértsük a finom, rejtett tárgyakat, a józan eszünkön és az érvelésünkön kívül nincs más eszközünk. A hétköznapi életünkben, mindennapi tapasztalásunkban is úgy van, hogy ha valami finom jelenséget meg akarunk érteni, megkeressük annak okait; ez az emberi lény természetéből fakad.

A rejtett tárgyakat józan eszünk segítségével következtetéssel tudjuk feltárni, nem az érzékszerveinkkel. Ahhoz, pedig, hogy az érveket megfelelően tudjuk használni, ismernünk kell az érvek rendszerét. Ezért van, hogy amikor befejeztük a logikai alapok tanulását, az érvek rendszerének tanulását kezdjük el. Az érvek rendszerének bemutatását három hónapig tanuljuk. Ezután a tudat bemutatása következik. A tudatot pedig azért vizsgáljuk, mert a Szútrában és a Tantrában szereplőtémák a tudattal kapcsolatosak. A buddhista filozófiában a múlt és a jövőéletek létezését a tudat vizsgálatán keresztül mutatják be. A megszabadulást és a mindentudást is a tudat vizsgálatával bizonyítják. A világegyetemet is a tudat természetének alapján magyarázzák. Az ok-okozat összefüggését is a tudat alapján mutatják meg. A négy nemes igazságot is a tudat alapján magyarázzák. A Tantrában szereplőtémákat is a tudat alapján érthetjük meg. Nyugodtan mondhatjuk azt, hogy minden téma a tudat vizsgálatával van összefüggésben. Ezen okok miatt az öt nagy szöveg tanulása előtt a tudat vizsgálatát el kell végezni. Az első évben ezt a három anyagot végezzük el, hogy később megérthessük az öt nagy szöveg jelentését.

[« tartalom ]

dot


A Pradnyápáramitá témái

Sákjamuni Buddha távozása után tanításait három nagy részre tagolták. Ezek a következők.

1. Szútrapitaka: az összeszedettségről szóló tanítások

2. Vinajapitka: az erkölcsi fegyelemről szóló tanítások

3. Abhidharmapitaka: a bölcsességről szóló tanítások

A Szútrapitakát, azaz a Szútra tanításait Ánanda mondta el az elsőbuddhista tanácskozáson, amit ugyanazon év nyarán tartottak Rádzsagrihában, amelyben Buddha eltávozott. A Vinajapitakát, azaz a Vinaja tanításokat Upáli mondta el a második buddhista tanácskozáson amelyet Vaisáliban tartottak 110 évvel Buddha távozása után. Az Abhidharmapitakát, azaz az Abhidarma-tanításokat Mahá-Kásjapa mondta el a harmadik buddhista tanácskozáson, amelyet Pátaliputrában tartottak 137 évvel Buddha távozása után.

Azokat a tanításokat, amelyeket ezen a három buddhista tanácskozáson elmondtak, ill. összegyűjtöttek a Hinajána, azaz az alacsonyabb jármű doktrínájaként tartották számon.

A Szútrapitaka, - az összeszedettségről szóló tanítások - főként a tudat összeszedett-ségére irányuló gyakorlatokat hangsúlyozza, de ugyanakkor leírja a szenvedésből a megszabaduláshoz és a teljes megvilágosodáshoz vezetőösvényeket is.

A Vinajapitakában, az erkölcsi fegyelemről szóló tanításokban, a főhangsúly az erkölcsi képzésen van. Leírja a novíciusok fogadalmait, valamint a teljesen felavatott szerzetesekét és szerzetesnőkét, a kolostorok szabályait, a vétkek beismerésének megtisztító szertartást, a visszavonulást, és így tovább.

Az Abhidharma-pitaka, a bölcsességről szóló tanításokat hangsúlyozza;a két igazságot és az üresség különbözőszintjeit.

A Mahájána-pitaka ( Bodhiszattva-pitaka), - azaz Magasabb Jármű- tanítását Mandzsusrí, Avalókitesvara , Maitreja, Szamantabhadra és többen mások mondták el és gyűjtötték össze. A Tantra pitakát, azaz a tantrikus tanításokat, Vadzsrapáni gyűjtötte össze.

A Bölcsesség tökéletessége szútrák, a Mahájána-pitaka részei, amelyek nyilvánvalóan az ürességet és rejtetten a megszabaduláshoz és megvilágosodáshoz vezetőösvények szintjeit magyarázza. Ez tehát a tárgy, amelyről tanítani fogok, a Bölcsesség tökéletesége szútrák, azok a tanítások, amelyek a megszabaduláshoz, és a megvilágosodáshoz vezetőösvényeket mutatják meg. Ezért ezeket a szútrákat a Szútra-pitaka tartalmazza; az összeszedettségről szóló tanítások gyűjteménye. A félreértések elkerülése végett az embernek tisztázni kell: a három buddhista tanácskozáson összegyűjtött három pitaka a Hinajána doktrínája, ugyanakkor Sákjamuni Buddha tanításai, amelyek bennefoglaltatnak a három pitakában, nem feltétlenül Hinajána tanítások. Mert Sákjamuni Buddha összes tanítása benne kell hogy legyen a három pitaka valamelykében. Ennek oka az, hogy Sákjamuni Buddha összes tanításának benne kell lenni a három pitaka valamelykében, az az, hogy azok a témák, amelyekről Buddha tanított, részei kell, hogy legyenek az összeszedettségről, vagy az erkölcsi fegyelemről, vagy a bölcsességről szóló tanításoknak. A három pitaka felosztása nem a szavak, hanem a témájuk alapján történik. Ami a Szútrákat illeti, a Bölcsesség tökéletessége szútrákat, tekintik Buddha összes tanítása közül a legmagasabb rendűeknek, mert rendszerint, a trónt, ahol Buddha ült tanítás közben, a tanítványai állították fel, de a Bölcsesség tökéletessége szútrák esetében Buddha maga állította fel a trónt, éberség tudatosságával ült rá, jelezve annak a tanításnak a fontosságát, amit tanítani szándékozott. Ezt mondja maga a szútra.

A Bölcsesség tökéletessége szútrákban ez áll: "Ánanda, amíg a Bölcsesség tökéletessége szútrák fennmaradnak ezen a világon, és tanítják őket, úgy tekinthetjük, hogy a Buddha is megmarad ezen a világon." Valamint: "Sáriputra, ha az ember el akarja érni a megvilágosodást, akkkor a Bölcsesség tökéletességét kell gyakorolnia." A Szútrapitakában azt mondják: "A Bölcsesség tökéletessége, múlt, jelen és jövő Buddháinak egyetlen ösvénye. Ezen kívül nincs más ösvény."

A régi időkben, Indiában az emberek azt mondták, hogy az, aki ismeri a Bölcsesség tökéletessége szútrákat, az a legnagyobb tudós, és az, aki ismeri Guhjaszamadzsa tantrikus tanítását, a legnagyobb szent. Ez azt mutatja: azt, hogy ki a buddhista filozófiában képzett tudós, az dönti el, mennyire ismeri a Bölcsesség tökéletessége szútrákat.

dot

KÜLÖNBSÉGEK...

Most pedig arról lesz szó, hogy mi a különbség a Hinajána, azaz a Kisebb Jármű: a Srávakajána azaz a Hallgató, valamint a Pratjeka Buddhajána, azaz az Önébredett ösvénye, valamint a Mahájána, vagy Bodhiszattvajána vagyis Nagyobb Jármű ösvénye között.

A Drágakő-fűzér című művében Nágárdzsuna azt mondja: "A Srávakajánában a bodhiszattva imáit, tetteit, törekvéseit és felajánlásait nem magyarázzák el. A Srávakajánában tehát nem magyarázzák el, hogyan lehet bodhiszattvává válni."

A Mádhjamika-avatára ön-kommentárjában Csandrakirti a következőket mondja: "A Mahájána tanítása nem csupán a jelenségek önvaló nélküliségéről szóló tanítás, hanem a bodhiszattva szintek tanítása is,a bölcsesség tökéletesítésének a tanítása is: az imák, vagy törekvések tanítása, a mélyebb együttérzés tanítása, a felajánlásoké. a két erényes felhalmozásé és a felfoghatatlan ürességé." Tehát a szöveg a Mahájána két sajátos aspektusát sorolta fel. Az Szútra-álamkarában Maitreja azt mondja: " A nagyobb hely, a nagyobb erőfeszítés, a nagyobb eredmények a bodhiszattva gyakorlata. A bodhiszattvák örökké a nagyobb elfogadást gyakorolják, a nagyobb türelmet, a tágabb jelentőséget." Tehát így kifejtette a Mahájána hat általános aspektusát. Az Szútra-álamkara kommentárjában Vaszubandhu a következőt mondja: "A nagyobb hely azt jelenti: nagyobb tudati elszántság. A nagyobb erőfeszítés: az önmagunk és mások javára történőerőfeszítés. A nagyobb eredmény a buddhaság elérése. A nagyobb elfogadás: minden érzőlény elfogadása. A nagyobb türelem: a nagyobb hajlandóság a szenvedések elviselésére. A tágabb tettek pedig minden egyes érzőlény javának és céljának beteljesítése."

A Nagyobb Járművet a következő hét nagyság miatt hívják nagyobbnak:

1. A nagy tárgy. Ez azt jelenti, hogy a Mahájána gyakorló meditációit és gyakorlatait elsősorban minden érzőlény javára végzi. A Hinajána gyakorló elsősorban saját maga szenvedésektől való megszabadítása és a megszabadulás (Nirvána) elérése érdekében végzi mediációit és gyakorlatait.

A mahájána gyakorlók a teljes megvilágosodást tűzik ki célul, minden lény javára. Ezért, ha a mahájána gyakorló szíve mélyéből egyetlen egy érzőlényt is kizár, akkor abban a pillanatban lerombolja korábban tett bódhiszattva fogadalmát, és ugyanakkor természetesen elhagyja a mahájána ösvényt.

2. A nagy gyakorlás. Ez a hat tökéletesség ( páramitá ) gyakorlása.

3. A nagy bölcsesség. Ez a bölcsesség mahájána gyakorlata, amely a végsőérvek segítségével megalapozza és megérti az önvaló nélküli létezés ürességét.

4. A nagy erőfeszítés.Az erőfeszítés mahájána gyakorlata a buddhaság elérésére irányul, minden érzőlény javára.

5. A nagy jártasság az eszközökben. Ez a megvilágosodás önzetlen tudata és az üresség bölcs megértése egyesítésének mahájána gyakorlata.

6. A nagy tökéletes beteljesítés. Ez a buddhaság elérése a hat tökéletesség gyakorlatának eredményeképpen.

7. A nagy megvilágosodott tevékenység. Ez Buddha ama tette, hogy felszabadít minden lényt azáltal, hogy minden érdek és erőfeszítés nélkül megmutatja a megszabaduláshoz és megvilágosodáshoz vezetőösvényeket.

Amikor a Mahájána és a Hinajána közti különbségekről beszélünk, akkor főként a mahájána és hinajána gyakorlókra utalunk, nem pedig a mahájána és hinajána filozófiai iskolákra. Így az különbséget lehet tenni a mahájána gyakorlók és a mahájána filozófia iskolái között, valamint a hinajána gyakorlók és a hinajána filozófiai iskolák között. A mahájána gyakorlók követhetik a hinajána filozófiai iskoláját, és a hinajána gyakorlók a mahájána filozófiáét. Hogy ezeket a dolgokat megértsük legalább egy kevés ismerettel kell rendelkeznünk a buddhista filozófia iskoláiról.

Általánosságban szólva két filozófiai irányzat van: buddhista és nem buddhista. A buddhista filozófián belül négy klasszikus iskola van. Ezek a következők:

1. Vaibhásika,

2. Szautrántrika,

3. Csittamátra,

4. Mádhjamika.

Az első kettő Hinajána, az utolsó kettő Mahájána iskola.

[« tartalom ]

dot


Mádhjamika

 A Mádhjamika iskolának két irányzata van. Ezek a (1.) Prászangika mádhjamika és a (2.) Szvátantrika mádhjamika irányzat. Azt a Mádhjamika iskolát amely azt állítja, hogy az összes jelenség nem bír önálló létezéssel, Prászangika mádhjamika irányzatnak, vagy a Következtetők iskolájának hívják. Ezt az iskolát tekintik a legmagasabb buddhista filozófiai iskolának, amely Sákjamuni Buddha végső nézetét képviseli a valóságról. Ez az iskola mutatja ki a függő keletkezést és az önálló létezés ürességét, amelyek kölcsönösen feltételezik egymást. Azt a Mádhjamika irányzatot, amely azt állítja, hogy az összes jelenség önálló létezéssel bír, Szvátantrika mádhjamika iskolának hívják.

Hogyan lehet megkülönböztetni a buddhista filozófia iskoláját a nem-buddhista filozófia iskolájától? Azt a filozófiai iskolát, amely elfogadja a buddhista tanítás négy pecsétjét, a buddhista filozófia iskolájának hívják.

A buddhista tanítás négy pecsétje a következő:

1., Minden dolog állandótlan.

2., Minden szennyezett dolog nyomorúságos.

3., Minden jelenség üres és éntelen.

4., A nirvána a béke.

Minden dolog állandótlansága azt jelenti, hogy minden dolog pillanatról pillanatra változik. A durva szinten létező állandótlanságot a puszta öt érzéksszervünkkel lehet megérteni. Például: a másodpercek változása, az órák változása, a nappal és éjszaka változása, A hónapok változása, az évszakok változása, az évek változása, a gyerekkor változása, az ifjúkor változása, az érett kor változása, az öregkor változása, az élet és halál változása, a test elporladásának változása a durva szinten meglevőállandótlanság, amely a születésünktől a halott elporladásáig történik és amely változásokat puszta szemünkkel is látjuk. Az anyag néhány finomabb változását láthatjuk a szemünkkel, segítségül hívva tudományos eszközöket. Például a kis részecskék változásait a szilárd, folyékony és légnemű állapotokon belül láthatjuk és megérthetjük tudományos eszközök segítségével.

A dolgok legfinomabb változásait a filozófiai érvelésekkel lehet megérteni. Ez nem jelenti azt, hogy a legfinomabb változásokat nem lehet megérteni tudományos módszer segítségével, mert úgy vélem, hogy a tudományos módszer eredményei ezidáig még nem a végsőeredmények, és a tudomány ismeretei napról napra bővülnek.

A buddhista filozófia iskolái a finomabb és a legfinomabb állandótlanságot mutatják ki a filozófiai érvelések segítségével. Az okozatok változásainak követniük kell az okok változásait. Az okok változásai idézik előaz okozatok változásait. Ha gondosan megvizsgáljuk azokat a durva szinten meglévőváltozásokat, amelyek mindennapi életünkben történnek, megérthetjük, hogy ezek a durva szinten történő változások az okokban létrejövő néhány változás miatt történnek. A biológusok a különféle rák betegségekkel és az AIDS-szel vannak elfoglalva. A csillagászok ezen világegyetem eredetével vannak elfoglalva. Tehát az ok és okozat törvénye valóságos. Az okok változásai idézik elő az okozatok változásait, és az okozatok változásainak követniük kell az okok változásait. Ez nem valami kitaláció. Ez nem valami dogma. Ez nem valami feltevés. Sok változás történik a szemünk előtt. A kérdés most az, hogy hogyan mennek végbe ezek a változások. Ha feltesszük ezt a kérdést magunknak, és gondosan megvizsgáljuk, mi is a helyes válasz, akkkor meg fogjuk érteni az ok és okozat törvényét.

A buddhista filozófia iskolái kimutatják a finomabb és legfinomabb állandótlanságot a durva szinten meglévő ok-okozat törvény felhasználásának segítségével, azaz a durva szinten meglévő ok-okozat törvényt, mint alapot tekintik.

Tekintettel arra a módszerre, amely kimutatja a finomabb jelenségeket, azt lehetne érezni, hogy ez valami kitalált rendszerezés, amely nem valóságos határokat von az emberi gondolkodásban. Nekem is voltak ilyen érzéseim a múltban, amikor a buddhista filozófiát tanultam. Valójában nem így van. Úgy gondolom, hogy az ilyen érzések a buddhista filozófia ismeretének a hiánya miatt jöhetnek létre. Tapasztalataim alapján, amiket ezidáig szereztem a buddhista filozófia tanulmányozásával, úgy gonndolom, hogy a buddhista filozófia olyan valami, ami a valóságot besszéli el, olyan valami, ami megmutatja a boldogsághoz vezetőösvényeket, nem a külső anyagi dolgok segítségével, hanem megmutatva a gondolkodás belsőútját, összhangban a külsővalóságokkal. Félreértésének lehetősőgei az egész hatalmas és mély buddhista filozófiai struktúra ismeretének hiánya miatt léphetnek fel.

Ha gondosan tanulmányozzuk a buddhista filozófia egész szerkezetét, akkor nagyon világosan megérthetjük, hogyan és miért olyan magas gyakorlatok a tantrikus gyakorlatok, és miért kell az alacsonyabb gyakorlatokkal kezdenünk.

Milarépát, a Kagyü hagyomány nagy buddhista szentjét már életében teljesen megvilágosodottnak tartották, amit magasabb tantrikus gyakorlatok segítségével ért el. Ha gondosan elolvassuk élettörténetét azt találjuk, hogy a meditáció gyakorlását a megvilágosodáshoz vezető fokozatos ösvény első szakaszával kezdte.

A külső ösvényen, amelyen járunk, amelyen reggel és este kocogunk, kerékpározunk, amelyen drága légkondicionált autót vezetünk van lerövidítése, de a belsőösvénynek, amelyen mi gyakorlást és meditációt végzünk, nincs rövidítése. Ez azért van, mert mindez összefüggésben van a gondolkodás módjainak szintjeivel, az emberi tudat természetével, valamint, az elhomályosulás fokozataitól is függ, amelyek elválasztanak a nirvánától és a buddhaságtól, valamint azon erők erejétől, amelyek az elhomályosulásokat kiküszöbölhetik. Az elhomályosulások elhagyása olyan, mint a kosz kimosása a ruhából. A durva szennyeződéseket kell eltávolítanunk a finomabbak előtt. Ez esetben nincs lerövidítés. Ez a valóság, és ez a ruhamosás természete. A buddhista filozófia azt mondja, hogy az elhagyást a durvább szintről kell kezdeni és az ellenerőt a kicsiből tudjuk egyre nagyobbra fejleszteni. Ezidáig a tudatunk hagyományos természetével foglalkoztunk, ez a helyzet a valóságban. A pedagógus az általános-, a közép- és főiskola különböző tananyagait a különböző szintű tanulók megértőképességéhez igazítja. Biztos vagyok benne, hogy a tudás terjedelmének, amellyel most rendelkezel a nevelés alacsonyabb szintjéről kell származnia, amelyet az általános és a középiskolában kaptál. Így ez a valóság, és ez a két példa igazolta, hogy nincs lerövidítés az emberi tudat képzésében és hogy az emberi tudat olyan, hogy lépésről lépésre kell haladni. Ezen példák és okok miatt a lerövidítés kérdése nem merülhet fel az emberi lények vallásos képzésében.

Amikor azt mondjuk, a tantrikus ösvény gyorsabb ösvény a megvilágosodáshoz, mint a Szútrában említett ösvények, akkor ez nem jelenti azt, hogy a tantrikus ösvényeken haladhatunk anélkül, hogy ismernénk a Szútrában említett ösvényeket. Ez azt jelenti, hogy gyorsabban elérhető a megvilágosodás, ha a Tantrát gyakoroljuk a három fő sajátossága alapján - lemondás, a megvilágosodás szelleme, a helyes nézet - amelyek a Szútrában említtettek. Az ösvény ezen három fő sajátossága szolgál alapul a lerövidítés és a hosszú út kérdéséhez. Ha nincs alap, akkor nem is merül fel a lerövidítés és a hosszú út kérdése.

Menjünk most vissza a helyes csapásra, ahonnan jöttünk, máskülönben el fogunk tévedni. Van egy tibeti mondás, miszerint " ne csak az ággal törődj, a gyökér is fontos ".

dot

Most a buddhista tanítás második pecsétje következik.

E szerint minden szennyezett dolog nyomorúságos. A megértés érdekében tudni kell a szenvedés három típusáról:

1. a fájdalom szenvedése

2. a változás szenvedése

3. a mindent átható szenvedés

A fájdalom szenvedésének a példái: a születés szenvedése, a betegség szenvedése, az öregkor szenvedése, a halál szenvedése.

Úgy gondolom, senkinek sincs szüksége további magyarázatra arról, hogy az olyan szennyezett dolog, mint a fájdalom szenvedése nyomorúságos, mert nyomorúságosnak ismerjük és tapasztaljuk a fájdalom szenvedését.

A változás szenvedésének a példái: a test szennyezett örömérzése, a tudat szennyezett boldogságérzése és minden szennnyezett külsődolog, amely a test örömérzését és a tudat boldogságérzését idézi elő. Tekintettel az összes szennyezett külsődologra, legyen az nagy vagy kicsi, több vagy kevesebb, vonzó vagy taszító, fejlett országokban készült vagy fejlődőben - szemétté válik, vagy valami nemkívánatossá. Végül mindegyik oka lesz annak a szenvedésnek, amelyet a kedvelt tárgyaktól való megválás okoz; annak a szenvedésnek, amelyet az undorító tárgyakkal való találkozás okoz; annak a szenvedésnek, amely abból kel, hogy nem tudjuk megszerezni a vágyott tárgyakat. Amíg ezeket a szennyezett külsődolgokat birtokoljuk, addig a kielégületlenség szenvedése, a bizonyta-lanság szenvedése, a gyakori változás szenvedése, a megőrzés szenvedése, az elvesztés szenvedése, a versengés szenvedése a részünk és ezért ezeket a változás szenvedésének hívják.

Tekintettel a test szennyezett örömérzésére és a tudat szennyezett boldogságérzésére ezek végül vagy közömbös érzéssé, vagy szenvedéssé válnak.

Ha gondosan vizsgáljuk a test örömérzésének és a tudat boldogságérzésének a természetét, akkor megérthetjük, hogy ilyen érzések akkor lépnek fel, amikor a szenvedés és a közömbös érzések háttérbe szorulnak. Minél több szenvedés és közömbös érzés szorul vissza, annál több örömöt és boldogságot érzünk. Minél kevesebb szenvedés és közömbös érzés szorul vissza, annál kevesebb örömöt és boldogságot érzünk. Így valójában az öröm és boldogságérzés, a szenvedés és a közömbös érzések puszta megszűnése, de mi inkább észleljük az öröm és boldogság természetét, mint ezt. Így kissé félreértjük az öröm és boldogság természetét.

Vegyünk egy jó példát: amikor egy ember nehéz terhet cipel a vállán, akkor szenvedést érez. Amikor egy óra múlva leteszi a földre a terhet, jobban érzi magát. A kérdés most az, mitől érzi jobban magát?

Ha gondosan megvizsgáljuk a kérdést, azt találjuk, hogy a szenvedések puszta megszűnése úgy jelenik meg az ember számára, mint jó érzés és öröm. Így az az összes szennyezett érzésnek szenvedés és nyomorúság a természete. Ezért a test szennyezett örömérzéseit és a tudat szennyezett boldogságérzéseit a változás szenvedésének hívják.

Tekintettel a mindent átható szenvedésre, a szennyezett öt halmaz, amelyekkel mi most rendelkezünk, példája a mindent átható szenvedésnek. Az öt halmaz (szkandha):

1. a forma halmaza

2. az érzés halmaza

3. az érzékelés halmaza

4. az alkotó tényezők halmaza

5. a tudat halmaza

A buddhista filozófia azt mondja, hogy ez az öt szennyezett halmaz a szenvedés edénye és a szenvedések terhe. Ha a tűz megégeti a kezet, a kéznek magának van némi felelőssége azért, hogy megégett. Ez azt jelenti, hogy mivel a kéz csontból, húsból és vérből van, ez válik az égés tárgyává. Ezen természete miatt a tűz megégeti a kezet. Hasonlóan, am ikor szenvedünk, van némi felelősségünk a szenvedésünkért.

Ez nem más, mint az öt szennyezett halmaz, amellyel rendelkezünk, mivelhogy erre a világra születtünk. Ezért a szennyezett öt halmazt mindent átható szenvedésnek hívják. Így a buddhista filozófia négy iskolája elfogadja és állítja, hogy az összes szennyezett dolog nyomorúságos.

dot

Most következik a buddhista filozófia harmadik pecsétje

Eszerint minden jelenség üres és éntelen. Ez azt jelenti, hogy minden jelenség üres az állandóság, az egység, és függetlenség tekintetében. Az egység itt azt jelenti, hogy nem áll részekből, a függetlenség pedig mástól való nem függést jelent. Az éntelen itt az éntelenséget jelenti, amelyet önálló független létezésnek nevezhetünk. A buddhista filozófia iskolái nem fogadnak el egy független ént, amely nem függ a halmazoktól. Van egy velünkszületett felfogásunk a független énről. Például amikor egy futballista gólt lő, akkor van egy független, erős érzete az "én"-ről, hogy ezt az egyéni "én" tette: "én csináltam". Tulajdonképpen a gólszerzés attól az edzéstől függ, amit az edzőtartott, és a többi játékos segítségétől, deőúgy érzi a gólt függetlenül szerezte. Így a játékosnak rossz felfogása van.

Most az a kérdés mi a célja a buddhista filozófiai iskolák által adott magyarázatoknak? Az összes szenvedés és boldogtalanság, amelyeket senki sem akar, abból a különbségből származik, amely a valóság és felfogásának a módja között van. Ha nem akarunk szenvedéseket és boldogtalanságot, akkor el kell hagynunk a téves felfogást a valóságok helyes megértésének segítségével. Ezért a buddhista filozófia iskolái elmagyarázták mi a valóság és mik a felfogások módjai, amelyekkel mindennapi életünkben rendelkezünk. Tekintettel a magyarázatokra a valóságról és a felfogások módjairól, a különbözőelképzelések idézték előa buddhista filozófia négy iskolájának és sok más nem buddhista filozófiának a kialakulását. Így megérthetjük, hogyan és miért jöttek létre különbözőfilozófiák ebben a világban.

dot

A buddhista tanítás negyedik pecsétje szerint a nirvána a béke. A nirvána, vagy a megszabadulás állapota itt az összes szenvedéstől és boldogtalanságtól való megszabadult állapotot jelenti. Ezért a buddhista filozófia négy iskolája állítja és elfogadja, hogy a nirvána béke. Nem szabad ezt a buddhasággal, a megvilágosodással összekeverni. A nirvána az az állapot, amely elhagyott minden nyomorúságot és káprázatot, amelyek a szenvedést idézték elő. De ez az állapot nem hagyja el az összes elhomályosulást, és nem teljesíti be az összes minőséget. Az aki elérte a nirvánát, még mindig rendelkezhet a nemtudás négy okával.

1. A tárgy távoli helyzete miatti nemtudás.

2. A tárgy időbeli távolsága miatti nemtudás.

3. A tárgy finom természete miatti nemtudás.

4. A tárgy mélysége és nagysága miatti nemtudás.

A nirvána feladta azokat a nemtudásokat, amelyek káprázatokat és nyomorúságokat idéztek elő. A nirvána nem teljesítette be az összes képességet, mert nem rendelkezik azokkal a képességekkel, melyek közvetlenül és egyidejűleg értik meg az összes jelenséget. A Buddhának, a teljes megvilágosodottnak, megvan ez a képessége és elhagyta az összes elhomályosulást, beleértve a nemtudás négy okát is. Ez volt a buddhista tanítás négy pecsétjéről szóló rövid magyarázat, ami eldönti azt, hogy vajon egy iskola a buddhista filozófia iskolája, vagy sem. Azt a filozófiai iskolát amely nem fogadja el a buddhista tanítás négy pecsétjét, de elfogad más nézeteket és elveket nem buddhista filozófiai iskolának hívják. Így a buddhista és nem buddhista filozófiai iskola közötti különbségeket, illetve a buddhista filozófiai iskolán belül a Vaibhásika, Szautrántika, Csittamátra és Mádhjamika közötti kölönbségeket a nézeteik és elveik, nem pedig gyakorlataik határozák meg. Így a Mahájána gyakorlója lehet a Hinajána filozófiai iskolájának a követője, és a Hinajána gyakorlója lehet a Mahájána filozófiai iskolájának a követője.

Azt is kell tudni, hogyan lehet megkülönböztetni a buddhista gyakorlót a nem buddhista gyakorlótól. Azt, aki lefogadja a Buddhát, a teljesen megvilágosodottat; a Dharmát, a Buddha tanításait; a Szanghát, a szent közösséget, mint a menedék három tárgyát, buddhistának hívják. Azt, aki nem fogadja el a Buddhát, a Dharmát és a Szanghát, mint a menedék három tárgyát, nem buddhistának hívják. Tehát hogy valaki buddhista vagy nem buddhista, azt belsőhite, és nem pedig külsőtesti és beszédbeli cselekedetei döntik el.

[« tartalom ]

dot


Mikor lép az ember a Mahájána ösvényére?

Most az a kérdés, hogyan és mikor lép rá az ember a Hallgató, az Önébredett, avagy a Mahájána ösvényére? A kérdés megválaszolásához az embernek ismernie kell a Megvilágosodáshoz Vezető Fokozatos Ösvényt. Röviden elmagyarázom tehát a Hinajána és a Mahájána fokozatos ösvényét.

A buddhizmus egész tanítása - legyen az Szútrajána, Tantrajána, vagy Mahájána tanítás, - vagy az etikáról, vagy az összeszedettségről, vagy a bölcsességről szóló tanítás. Mind a Hinajána filozófia iskolájának, mind a Mahájána filozófia iskolájának a tanítása - a négy legfontosabb kérdésre adott válaszként jött létre. Ezek a következők:

1. Mi a szenvedés ?

2. Mi a szenvedés oka?

3. Mi a boldogság?

4. Mi a boldogság oka?

Ez a négy kérdés a pillére a Buddhizmus egész struktúrájának, a buddhista filozófiának. Ezért, amikor Sákjamuni Buddha az elsőbeszédét elmondta, a négy nemes igazság tanítását adta, tömören válaszolva erre a négy kérdésre. Teljes tanítást adott a négy kérdés részletes kifejtéseként a Szútrajánában és a Tantrajánában. Ezekből a tanításokból tudjuk, hogy a buddhizmus nem lépett fel teremtés-, szentség- vagy pokol elméletekkel. Ha valaki ismeri Sákjamuni Buddha e négy kérdésre adott válaszát, akkor úgy gondolom, igazán ismeri a buddhizmust, nem számít, milyen mértékben és mélyen ismeri azt. Ha valaki nem ismeri Sákjamuni Buddha négy kérdésre adott válaszát, akkor úgy gondolom, nem ismeri az eredeti buddhizmust, és nem szerezhet hiteles ismereteket a buddhizmusról. Nem érezheti a buddhizmus eredeti ízét, mindegy, milyen mértékben és mélységben tud beszélni a buddhizmusról. Ennek az embernek nem lesz más az élethez való hozzáállása attól, hogy ismeri a buddhizmust; ez a főjele annak hogy nem érezte meg a buddhizmus eredeti ízét. Ha egy embernek megváltozik a belsőhozzáállása, - ha csak kicsit is ismeri a buddhizmust, - akkor az az ember igazán megízlelte a buddhizmus eredeti ízét. Így hát ezek a dolgok nem pusztán a tanulástól függnek, hanem attól is, hogy milyen a hozzáállása az embernek mialatt tanul; milyen cél eléréséért tanul, milyen kapcsolatban van azzal amit tanul. Hogy milyen az ember gondolkodásmódja, az főként a tanulás módjától függ. Ha valaki komolyan tanulmányozza a buddhizmust, akkor objektívebbé, realistábbá válik, Azt, amit tanult, összehasonlítja a mindennapi tapasztalatával, összehasonlítja a belsőés a külsővalóságot azzal, amit tanult; többet összpontosít, elemez, türelmesebb lesz a tanulás ideje alatt, mert a nem-tudás belsősötétségének a megszüntetése nem hasonlítható össze a külsősötétség megszüntetésével. A külsősötétség egy másodpercen belül megszüntethetőa villanykapcsoló segítségével, azonban a nem-tudás belsősötétségének a megszüntetése hosszabb időt igényel, személyes erőfeszítéstől és bölcsességtől függően.

Ezért nem lehet lerövidíteni a belső fejlődést.

Ahhoz, hogy a Hallgató, az Önébredett, vagy a Mahájána ösvényére léphessünk, az az elsőlépés, hogy tanuljunk azokról az ösvényekről, amelyekre rálépni szándékozunk. Például ha autóval vagy kerékpárral el akarunk menni valahova, akkor meg kell ismernünk, a célállomáshoz vezetőutakat. Így először a belső ösvények tanulmányozása a feladat, hogy a belsőutazás elvezessen a célhoz. A több és jobb ismeret az ösvényekről többet és jobban segít, miközben az ember a belsőutat járja, ahogyan a több és jobb ismeret inkább és jobban segít, ha az ember autóval, vagy kerékpárral utazik. A puszta vakhit a külsőösvényeken rossz helyre vezethet. Ugyanígy a vakhit Buddha tanításaiban helytelen utakra visz. Ezért amikor az ember a buddhizmust tanulmányozza, a következőlépés az, hogy megvizsgálja a dolgokat. Maga Sákjamuni Buddha is hangsúlyozta a gondolkodás fontosságat, mert a szútrában ezt mondja:

"Ó, szerzetesek és tudósok!

Ahogyan az ötvös megvizsgálja aranyat,

az égetés, vágás és dörzsölés által,

vizsgáljátok meg pontosan a tanításomat!

Ne azért fogadjátok el, mert hisztek bennem.!"

Mikor meditál az ember, ha évekig tanul? Egyszer egy kadampa gese egy ilyen kérdésre így válaszolt: "Amikor tanulok, elemzést is folytatok és meditálok is. Amikor elemzést folytatok, tanulok és meditálok is. Amikor meditálok, tanulok is és elemzést is folytatok. Én nem teszek különbséget a tanulás, az elemzés és a meditáció között." Ez nem azt jelenti, hogyőezt a hármat egyidejűleg tette, hanem, hogy ezt a hármat egymást követ őe n, váltogatva tette. Az embernek nem kell várnia, amíg a tanulmányait befejezi, hogy majd később gyakorol, meditál. Bármit, amit tanultunk, annak a témáját elemezhetjük, és meditálhatunk is rajta Amikor csak elemzést folytatunk, további tanulmányokat folytathatunk és meditálhatunk. Amikor csak meditálunk, további tanulmányokat folytathatunk és elemezhetünk. Így csinálhatja az ember ezt a három dolgot a tanulás, a meditáció, vagy az elemzés során. Hogy ráléphessünk a Hallgató, az Önébredett, vagy a Mahájána ösvényére, az embernek meditálnia kell az alacsonyabb szintű ösvényekről és a közepes szintű ösvényekről, mielőtt elkezdi és kifejleszti a valódi megvalósítását a buddhista filozófiában magyarázott kis és közepes szintű ösvényeknek. Az alacsonyabb szintű fokozatos ösvényeken nyolc meditációs tárgy van.

1. Önmagunk állandótlansága.

2. Az alacsonyabb birodalmak szenvedései.

3. A három menedék .

4. A háromféle fogadalom a három menedék elfogadása után.

5. Az ok és eredmény törvénye .

6. Az ok és eredmény gyakorlásának módja.

7. A negativitások elhagyása a négy erős ellenszer segítségével.

8. A biztos felismerés, amely elhatározza az alacsonyabb szintű ösvények teljes megvalósítását.

Ha az ember valóban komolyan fordul a meditáció felé, akkor a meditáció elsőlépéseként önmaga állandótlanságáról kell meditálnia. Azért ez a meditáció következik először, mert önmagunkat állandóként elfogadni a meditáció gyakorlásának elsőakadálya. Az állandótlanság ebben a fázisban nem jelent egy finomabb állandótlanságot, hanem egy durvábbat, amely a halál állandótlansága. A halál az a záróvonala az élet játszóterének, amelyen minden nappal és éjjel szaladgálunk, másodpercnyi pihenés nélkül és kerülünk a záróvonalhoz egyre közelebb és közelebb. A halál sohasem tesz különbséget öreg és fiatal, egészséges és nem egészséges, gazdag és szegény, tanult és tanulatlan, férfi és nő, hívőés nem hívő, buddhista és nem buddhista, fehér és fekete bőrű ember között. A halál életünk utolsó állomása. A valóság ilyen arculatáról meditálva az emberben félelemérzés keletkezik, és az ilyen érzésekből lesz aztán a "halál után vajon mi történik" gondolkodás. Ekkor természetesen következik a halál utáni élet kérdése. Ilyenkor rendszerint háromféle ember van.

- Van aki vakon hisz a halál utáni életben, mert Buddha beszélt a halál utáni élet létezéséről.

- Van aki vakon hisz a halál utáni élet nem-létezésében,, mert azőlelki tanítója a halál utáni élet nem-létezéséről beszélt.

- Van aki semleges marad, és megpróbálja kitalálni az okokat.

A buddhista filozófia az elsőkét embert szegény értelműnek, míg a harmadikat éles értelműnek tekinti.

Így az embernek a kisebb fokozatos ösvényeken mindenféleképpen figyelmesen és pontosan tanulmányoznia kell a nyolc meditációs tárgyat, meditálnia kell a nyolc tárgyon, mindennapi életének gyakorlatává kell tennie, meg kell teremtenie és teljessé tenni a kis fokozatos ösvény egész megvalósítását, mielőtt teljesíti a középsőfokozatos ösvények megvalósítását.

A középső fokozatos ösvényeken öt meditációs tárgy van. Ezek:

1. A nirvána felé törekvés és a nirvána meghatározása.

2. A négy nemes igazság.

3. Halál, köztes állapot, újjászületés.

4. A függő keletkezés tizenkét láncszeme.

5 A biztos felismerés, amely elhatározza a középső fokozatos ösvények beteljesítését.

Így az embernek a középsőv fokozatos ösvényeken figyelmesen és pontosan tanulmányoznia kell a meditáció öt tárgyát, meditálnia kell az öt tárgyon, és mindennapi élete gyakorlatává kell tennie, kifejlesztenie és beteljesítenie a középső fokozatos ösvények megvalósítását, miután már tökéletesen kiteljesítette a kis fokozatos ösvények felé törekvés megvalósítását, hogy rátérhessen akár a Hallgató, akár az Önébredett, vagy a Mahájána ösvényeire.

A biztos felismerés, amely elhatározza a kis fokozatos ösvény beteljesítését, egy olyan megvalósítást fejleszt ki, amely a következő, ennél az életnél fontosabb életre irányul.

A kis fokozatos ösvény első hét tárgyán való meditáció pedig, főként a valódi megvalósítás beteljesítésének a szándéka, amely a következő, ennél az életnél fontosabbra lesz figyelemmel, és eredményez kedvezőbb újjászületést magasabb birodalmakban.

A biztos felismerés, amely a középső fokozatos ösvény teljes megvalósítását határozza el, egy olyan megvalósítást fejleszt ki, amely a Nirvána és a minden szenvedéstől való megszabadulás tényleges elérése irányul. A középső fokozatos ösvényeken az elsőnégy tárgyon való meditáció főként a nirvána felé törekvés, és az alacsonyabb és a magasabb birodalmak minden szenvedésétől való megszabadulás valódi megvalósításának a beteljesítését tűzi ki célul.

Amikor az ember beteljesíti egy Hallgató nirvánájára irányuló törekvés igazi megvalósítását, abban a pillanatban rálép a Hallgató ösvényeire, vagyis a Hallgató felhalmozás-ösvényét fejleszti ki. Amikor egy ember az Önébredett nirvánájára irányuló törekvés valódi megvalósítását teljesítette be, akkor abban a pillanatban az Önébredett ösvényeire lépett, vagy kifejlesztette az Önébredett felhalmozás-ösvényét.

[« tartalom ]

Word formátumban [« word ]

begging buddha

line

Kérlek adományozz a Buddhista Könyvtár javára!
(Please support the Buddhist Library by donating!)

A TE támogatásodra is szükség van!
(YOUR support keeps this site running. Thank you!)

line

Begging Bowl

[« vissza ]

Creative Commons License

[ előre »]


         

buddhist banner                         

Web Matrix

line

anthropology | buddhism | hinduism | taoism | hermetics | thelemagick | philosophy | religion | spiritualism | poetry | parapsychology | medicine | transhumanism | ufology

line

Last updated: 21-12-2021

privacy policy | terms of service