Tarr Dániel
Valentin nap
A szerelemesek napja
- Valentine's day-
2012.
A katolikus naptár szerint február 14. Szent Bálint napja. Ez „Valentin-nap”, a szerelmesek ünnepe, amely itthon „→Bálint-nap”, →Szent Bálint, a szerelmesek védőszentjének ünnepe. A szerelmesek, a jóbarátok és mindazok ünnepe, akik szeretik egymást.
|
A nyugatról érkező új szokás szerint ez a „szerelmesek napja”, ami szintén Szent Bálintnak köszönhető, ő ugyanis többek között a jegyesek védőszentje. Többek között, mert a fiatal házasoké, az epilepsziásoké és a hasfájósaké is. Magyarországon csupán egy évtizede kezdték el széles körben ünnepelni, bár a magyarországi svábok körében hagyományosan népszerű. Amerikában és Angliában szinte kizárólag a fiatalok ünnepe, amikor kisebb ajándékokkal (például virággal, színes léggömbökkel, szívekkel) lepik meg egymást.
A magyarok is ismerték azért ezt az ünnepet. A "nyavalyatörésre" (epilepsziára) hajlamosak gyakran viseltek a nyakukban úgynevezett bálintkeresztet, vagy más néven frászkeresztet. Nálunk elsősorban a betelepült németség tartotta egyes helyeken Szent Bálint ünnepét, de általánosnak és tömegesen elterjedtnek semmiképpen sem mondhatjuk a kultuszt itthon. Az utóbbi években Magyarországon is hódít Valentin, mint profán ünnep. Ennek a napnak a népszerűsége a virágkereskedésnek és különösen az ezt szolgáló reklámoknak köszönhetően megnövekedett. A napot átszövi sok hagyomány, ugyanúgy mint az 1990-es években népszerűvé lett, az USA-ból és Írországból importált Halloweennek. |
→Szent Bálint napján (Február 14-én) tartják főleg az →angolszász országokban a Bálint-nap (angolul Valentine's Day) ünnepét, amely Magyarországon az angol név közvetlen átvétele miatt sokak számára mint Valentin-nap vált ismertté és az utóbbi másfél évtizedben népszerűvé. Ezen az ünnepen (amelynek vallási eredete az idegen elnevezés elterjedése miatt Magyarországon elhomályosult) a →szerelmesek megajándékozzák szerelmüket.
A szokás eredete, hogy Szent Bálint, Terni (akkori nevén Interamna) püspöke a →14. században a jegyesek és fiatal →házasok védőszentjévé vált Angliában és Franciaországban. Ennek a szentről elterjedt egyik történet képezte az alapját. Eszerint mielőtt →keresztény hite miatt →II. Claudius császár idején kivégezték, Bálint a hite erejével a börtönőre →vak leányának visszaadta a látását. Mielőtt – a hagyomány szerint – →február 14-én kivégezték, búcsúüzenetet küldött a lánynak, amelyet így írt alá: „A Te Bálintod.” Ez a Bálint-napi üzenetküldés eredetének leggyakoribb magyarázata.
A legenda szerint a püspök a szerelmeseket a keresztény szokások szerint megeskette egymással, köztük katonákat is, akiknek az akkori császári parancsok értelmében nem lett volna szabad házasságra lépni. A friss házaspárokat megajándékozta kertje virágaival. A hagyomány úgy tartja, hogy ezek a házasságok jó csillag alatt születtek. A vallásos, az egyházi liturgiában gyökerező eredete ennek az ünnepnek Jézusnak, mint égi vőlegénynek a megérkezése az égi esküvőre. A római-katolikus naptárnak (Calendarium Romanum Generale) az 1970-es évi reformjakor e szent és emléknapja az előírt egyházi liturgiából eltűnt, hogy helyet adjon a történelmileg bizonyítható szaloniki születésű szent testvérpár, Konstantin-Cirill (+ Róma, 869.február 14.) és Szent Metód liturgikus ünnepének.
A history.com a Valentin-nap egyik legendáját a Kr. u. 3. századra vezeti vissza. Eszerint Valentin (Bálint) pap volt II. Claudius császár idején. A császár ekkoriban határozott úgy, hogy a nőtlen férfiak jobb harcosok, mint a családosak, ezért a fiatalabbak számára egyszerűen megtiltotta a házasságkötést. Bálint azonban igazságtalannak gondolta ezt, és II. Claudius akarata ellenére, titokban továbbra is összeadta a fiatal párokat. Amikor rájött, hogy mit tesz, a császár halálra ítélte őt. |
|
Más történetek szerint viszont Valentin segített a keresztényeket kiszöktetni a rómaiak börtöneiből, ahol a foglyokat rendszeresen verték és kínozták.
A Bálint-napnak pogány gyökere is ismert. Az ókori Rómában február közepén tartották Lupercus pásztoristen napját, és ilyenkor „szerelmi sorshúzással” boronáltak egymáshoz párokat. Ezt az ünnepséget váltotta fel idővel a Bálint-nap keresztény hagyománya, amely Nyugat-Európában erősebben élt, mint Magyarországon. A keresztény egyház a Lupercus napi szokás helyett Szent Bálint személyében kívánt védőszentet adni a házasságra készülőknek.
Gelasius pápa 496-ban rendelte el, hogy Szent Bálint napját február 14-én ünnepeljék. Így vált a jegyesek és fiatal házasok védőszentjévé a 14. századtól Angliában és Franciaországban. A 19. században már üdvözlőkártyákat is küldtek egymásnak a szerelmesek ezen a napon. A II. világháború után Németországban elterjedt, hogy a szerelmesek virággal köszöntik egymást „Valentinkor”.
A Valentín-nap pogány előzményei : a római tavaszünnep
A Bálint-nap körüli napokon az →ókori Rómában két vallásos ünnep is létezett, →Pán ünnepe és a Lupercalia vagy Februa. Ezeket az ősi eredetű pásztorünnepeket február 13-15 között tartották. A római tavaszkezdet, a megtisztulás ünnepe volt ugyanis a Lupercalia, a rossz kiűzése, a tél végének megünneplése.
A Lupercalia tisztító szertartásokból és termékenységi →rítusokból állt, hogy kiengeszteljék a →farkas alakú, rosszindulatú Lupercus istent. A papok ekkor a februa nevű kecskebőr szíjakkal ostorozták a fiatalokat, főleg a nőket, hogy a rituális verés tisztulást és termékenységet hozzon.
|
A history.com kicsit másképp számol be minderről: szerintük kecskét is áldoztak a római ünnepen a Luperci elnevezésű papok, miután ez az állat a termékenység szimbóluma volt. A megtisztulást viszont egy kutya feláldozása segítette elő hiedelmeik szerint. A leölt kecske bőréből valóban szíjat hasítottak, és ezekkel a szíjakkal fiatal fiúk inkább csak meglegyintették a lányokat a termékenységi rítus szerint.
Ez a római tavaszkezdet gyakorlatilag mára egybeesik a Bálint-nappal. Ez a Mithras-kultuszból eredő "Legyőzhetetlen Nap" születésnapja - Natalis Solis Invicti – római ünnep közelébe került, méghozzá Jézus születésnapjaként. A megtisztuláshoz kapcsolódó rítusok egyébként is télen sűrűsödnek. A rossz kiűzése már a szilveszteri-újévi kereplésben, tülkölésben ugyanúgy kimutatható, mint a farsangi hagyományokban, például a busójárásban Mohácson vagy a húsvéti →kisze-baba elégetésében, „kihajtásában” például a palócoknál. Rómában a február közepén ünnepelt Lupercalia is ilyesfajta „célt” szolgált, hiszen a rítusoknak régen többnyire meghatározott funkciója volt a társadalomban. [Lásd még : » Tél-temetés ] |
Egy legenda összefüggést teremt Valentin elhalálozási napja és az ugyanezen napra eső Lupercalia ünnep között. Ez a nap Junó istennő (→Jupiter felesége) (a görög Hera, ill. →Zeusz latin megfelelői), a házasság pártfogójának ünnepe volt a →Római Birodalomban. Ezen a napon a fiatal leányok Juno templomába mentek, hogy ott egy szerelmi jóslatot kapjanak az igazi partner kiválasztásához.
Az egyszerű nép - a plebsz - ifjú férfiai ezen a napon tombolát húztak a még hajadon nők neveivel. Az így létrejövő párok egymással jártak egy ideig és néhányan a szóbeszéd szerint valóban egymásba szerettek. Ez a népszokás sok római arisztokrata szemében erkölcstelen volt.
A férjek virágot ajándékoztak ezen a napon a feleségeknek. Így ez a régi római szokás keveredett a keresztény mártír történetével és meghonosodott a későbbi társadalomban is.
Viszont az ókori pogány ünnepek és a későbbi Szent Bálint nap közötti közvetlen kapcsolatra azonban nincs bizonyíték, csak ezek a legendák léteznek.
Szent Bálint
Ahogyan az ünnep eredete, úgy a Bálint-nap névadója is a homályba vész. Teljes bizonyossággal nehéz lenne azonosítani azt a személyt, aki a Valentin-napi hagyományok kötődnek. (Ebben a tekintetben a » Mikuláshoz hasonlít egy kicsit a Bálint-nap.) A legfőbb gondot az okozza, hogy Szent Bálint (Valentin vagy Valentinus) akár három is lehetett az ókori Római Birodalom hanyatlása idején, a kereszténység megjelenésekor, illetve kicsit később.
A három Valentinus nevű keresztény mártír közül az egyik egy pap lehetett Rómában, egy másik talán püspök volt Interamnában (a mai Terniben, nem messze Rómától), a harmadik vértanú pedig Africa provinciában élhetett. A szent személye, illetve születési helye és ideje sem pontosan ismert, halála pedig szintén bizonytalan.
Bálint neve mindenesetre nem szerepelt a 354-ben készült két mártírlistán, viszont 496-ban – mások szerint 498-ban - I. Gelasius pápa már elrendelte az ünnepét, s Szent Bálint a szerelmesek, a lelki betegek és az epilepsziától szenvedők védőszentje lett. A római katolikus naptár szerint 1969-ig ünnepét február 14-én tartották, amikor kivették a külön napon ünnepelt szentek sorából. Ez a nap azonban ma is Bálint, illetve Valentin névnapja.
Ki volt hát ez a Valentin, azaz Bálint? Valójában nem egy, hanem két azonos nevű személyről van szó. Mindketten a 3. században lettek vértanúk. Az egyik római pap volt, a másik a Rómához közeli Terni város püspöke. Feltehetőleg az előbbi, a 269. február 14-én kivégzett római pap lett a szerelmesek védőszentje, akinek szokása volt, hogy a római ifjú házaspárokat saját kertjéből szedett virágcsokorral örvendeztette meg.
Szent Bálint (Valentin, vagy Valentinus) egy vagy több keresztény mártír volt az →ókori Rómában. A szerelmesek, a lelkibetegek és az →epilepsziától szenvedők védőszentje. A római katolikus naptár szerint 1969-ig ünnepét →február 14-én tartották, amikor kivették a külön napon ünnepelt szentek sorából. Ez a nap azonban ma is →Bálint, illetve →Valentin névnapja. (Lásd még: →Bálint-nap) |
|
A →3. századból, II. Claudius császár (meghalt 270-ben) három Valentinus nevű keresztény mártír is ismert: egy papé →Rómában, egy püspöké Interamnában (a mai →Terni Róma közelében) és egy harmadik vértanué Africa provinciában. A Valentinus név, amely az "erősnek lenni" jelentésű →latin valens szóra utal, nagyon népszerű volt a késő antik korban.
Így a szent személye, illetve születési helye és ideje sem pontosan ismert. A név nem szerepelt a 354-ben készült két mártírlistán. Annyi azonban biztos, hogy 496-ban →I. Gelasius pápa elrendelte ünnepét, azok között „…akiknek nevét méltán tisztelik, de akinek cselekedeteit csak az Isten ismeri.”
Szent Bálint halálának idejét is különböző évekre teszik: 269-re, 270-re vagy 273-ra.
A szerelmesek, a jegyesek és az epilepsziások védőszentje a magyarországi svábok körében igen népszerű volt. Ábrázolása a hazai németség templomaiban gyakori volt. Bálint/Valentin freskó ékesíti ma is a baranyai Töttös Szent Erzsébet-templomának mennyezetét, és a közeli Bolyban áll Magyarország mai területén az egyetlen Szent Bálint tiszteletére szentelt kápolna.
Szent Bálint az epilepsziások védőszentje is. A Nemzetközi Epilepsziaellenes Iroda (IBE) 1997-ben hirdette meg Szent Bálint napjára az epilepsziások világnapját. Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet területén Valentin Ház néven hoztak létre rehabilitációs és foglalkoztató központot. Bálint-napkor programokkal ünneplik az országos epilepszianapot. (Magyarországon mintegy hatvanezer epilepsziás beteg van).
[Forrás: Wikipédia]
Szent Bálint, Szt. Valentinus: Római Szent Bálint (†269 k.): római vértanú. II. Claudius császár. sikertelenül próbálta hittagadásra bírni, ezért átadta Aster főtisztnek, hogy végeztesse ki. Szent Bálint meggyógyította Aster vak leányát, mire a főtiszt és környezete megtért. A császár mindegyiküket kivégeztette. Szent Bálint halála helyén I. Gyula pápa templomot építtetett. Ünnepe: febr. 7. - 2. (?-475 k.): passaui püspök. Legendájának egyik változata szerint háromszor próbált letelepedni és téríteni Passauban, de mindháromszor elűzték, ezért az Alpokba húzódott vissza és ott is halt meg. A Meran melletti Zenoburgban (Monte di Zeno) temették el.
|
Tiszteletéről a 6. sz: Venantius Fortunatus és Arbeo freisingi pp. tanúskodik. Ereklyéit III. Tasziló hg. 764: a passaui Szt István-dómba vitette. 1120: koporsója fölnyitásakor a holtteste mellett egy ólomtáblára írva megtalálták életrajzát. A passaui egyházmegye patrónusa. Németországban, Ausztriában (Tirol) különösen a nyavalyatörősök bizakodnak segítségében. A nyakukban hordott bálintkereszt, frászkereszt (Valentinskreuz, Fraisenkreuz) a betegség elriasztását célozza. Ünnepe: jan. 7.
A két szent alakja főleg a germán népek tudatában eggyé olvadt. Így történhetett, hogy Szent Bálint jeles febr. ünnepe és hagyományvilágahazánkban is a passaui székesegyház szentjét idézi. Szent Bálint már középkor naptárainkban, misekönyveinkben előfordul, ünnepét őseink számon tartották, gyógyító szentként segítségül hívták.
Népszerűségét kereszt- és családnévként való sűrű előfordulása is mutatja már a középkor végén. 1522: az egyházi tizedjegyzékben a legkedveltebb szegedi keresztnevek közé tartozik és törzsökös helybeli családnévvé is válik. Ebből és hasonló székely jelenségekből arra kell következtetnünk, hogy népünk körében is liturgikus hagyomány vagy néphiedelem fűződött Szent Bálint alakjához.
Szepesbéla jellegzetes német szokása volt, hogy karácsony estéjén sokan kimentek arra a helyre, ahol hajdanában Szent Bálint temploma állt. Itt megmosdottak, hogy a rontás egész esztendőn át elkerülje őket.
A Töttös közelében található Bólyban van az egyetlen Szent Bálint tiszteletére szentelt kápolna Magyarországon. |
Szent Bálint képe azonban föltűnik Bélakorompa (1516), Kassa (1440, Erazmus társ-ában), Zsidve (1518), Szászbogács (1518) szárnyas oltárain, más gyógyító sztek társaságában a kassai székesegyház Mettercia-képén (1516, Czottmann Bertalan patikus és felesége fogadalmából készült, az esztergomi Keresztény Múzeumban van), s néhány közelebbről már meg nem határozható, de föltétlenül hazai táblaképén. Faszobrát Mateóc (1490) őrizte. - Szent Bálintot tisztelte védősztjeként egy besztercebányai kápolna (1480), Györke, Krempach, Lédec, Szentkereszt középkori temploma. Oltármestersége volt Szepeshelyen. - A gyöngyösi Szt Orbán-templomban képe függ e felirattal: "Szt Szent Bálint, betegségben sínylődők pártfogója. Fölajánlotta Hajpel Bálint" (a 19. sz. legelejéről). Kultusza a palóc tájon általános lehetett; mutatja, hogy Gyöngyöspata idős assz. nemzedékei emlékeznek rá: nyavalyatöréskor Szent Bálintot hívták segítségül. -
A 18. sz: főleg Tolna-Baranya betelepült németjei körében bukkan föl tisztelete. Kiskőszeg (Batina, 1758), Szajk (1760), Németbóly (1771) Szent Bálintnak sztelt kápolnái, illetve templomai már nem közvetlen fejleményei hazánk középkori Szent Bálint-kultuszának. Szajk említett Szent Bálint-kápolnája a hazai parasztépítészet barokk remeklése. Régi oltárképén az egykorú szülőföldi hagyomány summázásaként Szent Bálint és Vendel feje fölött a →Mariahilf kép is látható: Szent Bálint a betegek, Vendel a jószág oltalmazója, Mária az új hazába induló jámbor bajor nép vezércsillaga. Nagynyárádszomszédos német faluban a Valentini-Tag (Szent Bálint napja) fogadalmi ünnep, amelyen sokan szentségekhez járulnak. A templomban oltára áll. Év közben a beteg családtagért misét mondatnak előtte. Babarc, Máriakéménd, Erdősmárok, Lapáncsa, Lánycsók német népe szintén tiszteli. Márokon sem a család, sem a jószág nem evett délig a Szent ünnepén. Az öregek későn keltek, addig az ágyban imádkoztak. Akit frász, vagyis nyavalyatörés gyötör, megfogadja, hogy Szent Bálint napján egész életén át mindig megböjtöli. Gyermek helyett édesanyja tesz fogadalmat. Az anya halála után a felnőtt, meggyógyult gyermek a böjtöt továbbra is megtartja. A bólyi ném. betegek, ha nehezen is, eltörekedtek a misére, meggyóntak, megáldoztak, Szent Bálint segítségéért könyörögtek.
Német szomszédaiktól vehették át a mohácsi sokácok is azt a máig élő hagyományt, hogy ezen a napon böjtölnek (csak egyszer esznek v. zsírtalanul főznek), a templomban imádkoznak, egyesek gyónnak-áldoznak. Ők szívbetegségben hívják Szent Bálintot segítségül. - Hőgyész kőművesei e napon misére mentek, hogy a magas állványokon dolgozva Szent Bálint oltalmazza meg őket a leeséstől.
A Máriakéménd búcsújáró temploma előtti kőkereszten Szent Bálinthoz intézett német nyelvű könyörgés állt. Köztéri szobra volt Cikón, képe a pécsi Ágoston-templom sekrestyéjében.
[Forrás: Magyar katolikus lexikon]
Madarak ünnepe?
Franciaországban és Angliában a középkorban azt gondolták, hogy február 14-én kezdődik a madarak párosodási szezonja, mindez tovább erősítette az ünnep romantikus vonásait. Az angolszász területen e nap népszerűsége Geoffrey Chaucer, angol költőnek a „Madarak parlamentje” című költeményére nyúlik vissza. Ez 1383-ban feltehetően II. Richard király udvarában megtartott Valentin ünnepségekre készült. A mű szerint a madarak épp ezen az ünnepnapon Triász, a természet istennője köré gyűlnek, hogy így mindegyikük egy társra találjon.
Valentin napi üdvözlő szerelmes levelek
A legrégebbi ismert Valentin-napi üdvözlet egyébként írásban Károly →orléans-i hercegtől maradt fenn: a londoni Tower börtönből feleségének írt levele 1415-ből származik. A levél egy kéziratgyűjtemény részét képezi, a kollekciót a londoni British Library őrzi.
Az amerikaiak az 1700-as évektől kezdték a kézírásos „valentine”-eket írni, az első tömegszériában készült lapok viszont az 1840-es években jelentek meg, →Esther A. Howland jóvoltából.
Jelenleg körülbelül egymilliárd ilyen képeslapot, üdvözletet juttatnak el egymáshoz a szerelmesek, akiknek az ünnepévé alakult fokozatosan a Valentin-nap. (Ezzel a 2,6 milliárdos forgalmú karácsony mögött a második helyen áll ez az ünnep.) |
|
Szent Bálint-napi hagyományok
Magyarország
Szent Bálint napja már a farsang, a tavaszvárás idejére esik, amelyet Franciaországban, Belgiumban, Angliában, Észak-Amerikában a szerelmesek tartanak számon.
|
Németországban viszont - nyilván félelmetes patronátusa miatt - szerencsétlen napnak számít. A baranyai Feked német népe szerint e napon nem szabad a jószágot befogni, a „Valentiniei” nem kél ki. Az elekiek a hét azon napján, amelyre Szent Bálint napja esik, egész esztendőben nem ültetnek aprójószágot. Szent Bálintnak reggelén a jószág ivóvizébe szenteltvizet csöppentenek.
De nem csak az ország német, hanem magyar lakói is ismerték az ünnepet. (Ez olvasható az →Érdy-kódexben is.) A "nyavalyatörésre" (→epilepsziára) hajlamosak gyakran viseltek a nyakukban úgynevezett bálintkeresztet, vagy más néven frászkeresztet.
Kevéssé ismert, hogy a →magyarországi németek közt Szent Bálint igen népszerű volt. Templomaikban gyakran ábrázolták. Bálint freskója látható ma is →Töttös Szent Erzsébet-templomának mennyezetén. A Töttös közelében található →Bólyban van az egyetlen Szent Bálint tiszteletére szentelt kápolna Magyarországon. →Cikó központjában régi kereszt áll, két oldalán német öltözetben →Szent Vendel hitvalló, a pásztorok védőszentje és Szent Bálint.
A népi hagyomány szerint ha Bálint-napon hideg, száraz idő van, akkor jó lesz a termés.
Azt tartották, hogy Bálint-napon választanak párt a →verebek, vagy hogy ekkor jönnek vissza a vándorló →vadgalambok. Voltak olyan területek, ahol e napon szokás volt a →madarakat etetni. - Hangony barkó népe úgy véli, hogy Szent Bálint napján jön vissza a vadgalamb; ez már a tavaszt jelenti. - A rábaközi Szil faluban mondogatják, hogy Szent Bálint a verebek védősztje, mert már nekik is kezd az időjárás kedvezni. - A horvát néphit szerint a madarak ezen a napon tartják a menyegzőjüket. |
A kora tavaszi várakozások rendjébe sorozhatjuk Mindszentnek azt a régi magyar hagyományát, hogy akár van, akár nincs már Szent Bálint napján hó, a kirajzott szegedi ivadékok „csíkot söprenek”, vagyis utat vágnak az udvar, porta olyan részén, ahová nem fér oda az aprójószág. Ide aztán mindenféle gabonaszemet, aszalt gyümölcsöt szórnak az ég madarainak.
Cserszegtomaj gazdái Szent Bálint-napon napkelte előtt megkerülik a birtokot, hogy a tolvajokat és madarakat távol tartsák a szőlőtől. Balatongyörökön hasonló szándékkal megmetszik a szőlő négy sarkán a tőkéket.
Anglia
Az angolszász területen e nap népszerűsége →Geoffrey Chaucer, angol költőnek a „Madarak parlamentje “ (Parlement of Foul(e/y)s) című költeményére nyúlik vissza, mely 1383-ban feltehetően II. Richard király udvarában megtartott Valentin ünnepségekre készült és melyet azon első alkalommal adtak elő. A költemény arról szól, hogyan gyülekeznek a madarak épp ezen az ünnepnapon Triász, a természet istennője köré, hogy így mindegyikük egy társra találjon.
A 15. század vége óta vannak Valentin párok Angliában, akik egymásnak kisebb ajándékokat vagy költeményeket küldenek. A virágok ajándékozásával való kapcsolat visszavezethető Samuel Pepys költő feleségére, aki 1667-ben Pepy szerelmes levelére egy virágcsokorral válaszolt. Az angol nemesi társaság köreiben ettől kezdődően a levél és a virágcsokor kapcsolata utánzás révén meghonosodott.
→Shakespeare →Hamlet című drámájában a megőrült Ophelia "illetlen" énekében Szent Bálint napjáról beszél, amelynek éjszakáján a leány bement a legényhez és már nem leányként jött ki tőle.
Nagy-Britanniában a XVII. században vált rendkívül népszerűvé a Bálint-nap.
Lengyelország
A →lengyelországi Chełmno plébániatemplomában évszázadok óta őriznek egy Szent Bálint-ereklyét. →Chełmnóban február 14-én minden évben hagyományosan megünneplik a vértanú és a szerelmesek ünnepét.
Németország
Angol kivándorlók vitték a Valentin napi szokásokat magukkal az "új világba", az Amerikai Egyesült államokba. A második világháború alatt amerikai katonák hozták magukkal ezt a szokást az európai kontinensre, közöttük Németországba is. 1950-ben Nürnbergben volt az első Valentin napi bál. Ekkor hivatalosan is bevezették a Valentin napot. Általánosan ismertté a virágtermesztők és az édességipar reklámjával lett.
Idő közben megjelentek a Valentin édességcsomagok, kártyák és parfümök is, de a legfontosabb ajándék ezen a napon továbbra is a virág. Míg év közben főként a nők azok, akik a virágokat vásárolják, addig Valentin napján a férfiak vannak többségben. A vörös rózsák ára ilyenkor erősen felemelkedik.
A német nyugati szláv és szorb területeken a Valentin nap idejére esik az úgynevezett madár-esküvő ünnepe. Ehhez az ünnephez tartozik az azonos nevű német népdal.
Japán
Február 14-én feleségek csokoládéval ajándékozzák meg férjeiket, férfi kollégáikat, főnököket stb.. Ezért egy hónappal később (White Day) viszonzásként fehér csokoládét kapnak ők ajándékba. Fiatal leányok is ezen a napon ajándékozzák meg imádottjaikat, legjobb esetben olyan csokoládéval, melyet ők maguk készítettek. A férfi ezt március 14-én viszonozhatja.
Dél-Korea
A Valentin nap és a White Day mellett a félszigeten van egy Black Day is: aki február 14-én és március 14-én sem kapott ajándékot, az április 14-én “gyászolja” ezt és jajagmyeont (자장면) eszik, tésztát fekete szósszal. Dél-Koreában más hónapok 14-ik napja tekinthető ugyanezzel a jelentéssel bírónak.
Másutt
A Kínai Népköztársaságban napjainkban egyre kedveltebb lett ez az ünnep a nyugati életstílus felé orientálódó fiatalság körében. Brazíliában június 12-én ünneplik ezt a napot.
Európában saját hagyományok alakultak ki. Itáliában a szerelmespárok többnyire hidakon vagy folyóknál és tavaknál találkoznak. Ezeken a helyeken a kerékpárok elhelyezésére szolgáló berendezések vannak, de nem a kerékpárokat lakatolják le az olasz fiatalok, hanem egyszerűen csak magát a lakatot zárják rá az alkalmatosságokra és arra a nevük kezdőbetűit írják rá, nagyobb lakatokra ráragasztják a pár fényképét is. Miután a lakatot lezárták, a pár tagjai egy-egy kulcsot a vízbe dobnak és közben valamit kívánnak maguknak. Ezeket a kívánságokat nem szabad elárulniuk, de gyaníthatóan az örök szerelem az, amit kívánnak. Egyre több lakat gyűlik így össze nagy csomóban.
Finnországban a Valentin napot a “barátság” napjaként ünneplik, melyen egymásnak azok, akik a másikat szimpatikusnak találják képeslapot küldenek, vagy kisebb ajándékot adnak át nekik. Ez a “barátság nap” ellentétben az angolszász, vagy a kontinentális Európa területeivel nem bír erotikus vonásokkal.
[Forrás: Wikipédia]
» Vallásfilozófia - Farsang
» Vallásfilozófia - Húsvét
» VALLÁSFILOZÓFIA E-Könyvtár
