Tarr Dániel
Ramadán
- Ramadan -
2012.
„Ramadán hónap az, melyben a Korán útmutatásként leküldetett az emberek számára, a vezérlet és a különbségtétel nyilvánvaló bizonyságaként. Aki közületek e hónapban [a lakhelyén] van, az böjtölje azt végig, aki pedig beteg, vagy úton van, [annak] azonos számú más napon [kell pótolnia]. Allah könnyebbséget akar nektek, nem pedig nehézséget. Teljesítsétek hát [az előírt napok] számát és magasztaljátok Allah nagyságát, azért amiért az Igaz Útra vezérelt benneteket. Talán hálásak lesztek.” [Korán 2:185]
Ramadán, perzsa kiejtés alapján ramazán az →iszlám holdnaptár 9. hónapja, amely alatt a →muszlimok napkeltétől-napnyugtáig böjtölnek. Az arab eredetű „ramida” szóból származik, amely szárazságot, hőséget jelent. Ramadán hónapban arra emlékeznek, hogy →Allah kinyilatkoztatta →Mohamednek akaratát. A hagyomány szerint →610-ben e hónap 27. napján adta Allah a →Koránt az égből Mohamed prófétának, aki a Híra hegyére vonult vissza elmélkedni és böjtölni. Az iszlám hit szerint ilyenkor a pokol kapui zárva, a démonok leláncolva vannak, így e hónap a nélkülözések ellenére a béke és a szellemi megtisztulás időszaka.
Mivel az iszlám naptár rövidebb, mint az általunk használt →Gergely-naptár, így az ünnep ahhoz képest folyamatosan vándorol, évről évre más időpontra, általában 11 nappal korábbra esik, mint az előző évben.
A böjt kezdetét hagyományosan úgy határozzák meg, hogy az előző, sabán hónap végén nagyhitű, megbízható emberek hiteles tanúk előtt igazolják, hogy a Holdat látni lehet. Ugyanezt az eljárást követik a böjti hónap végén is. Egy-egy felhős éjszaka vagy éles szemű muzulmán így akár napokkal is meghosszabbíthatja vagy megrövidítheti a böjtöt.
2011-ben augusztus 1–29, 2012-ben július 20 - augusztus 18 között ünneplik.
A hívőknek 30 napos →böjtöt kell tartaniuk, amitől a test és a lélek megtisztulását várják. Napkeltétől napnyugtáig tartózkodniuk kell az evéstől, ivástól, dohányzástól, a nemi kapcsolattól, kerülniük kell a dühöt, az erőszakot, az irigységet, a vágyat, a pletykát. Felmentést csak a 14 éven aluli gyermekek, az utazók, a terhes és szoptatós anyák, a csatában harcolók és a betegek kapnak. Mivel a böjt a nap járásától függ, északabbra fekvő országokban akár hajnali három órától este kilencig is érvényesek lehetnek a tilalmak. |
|
A ramadán másik lényeges eleme a vallásos elmélyülés. A hivők naponta ellátogatnak a →mecsetbe, ahol a →Koránt tanulmányozzák, és a ramadáni estéken az esti imát követően taravih imát végeznek, mely nyolc, húsz vagy harminckettő rakából, azaz imaszakaszból áll. A böjt hónapjának fontos szociális szerepe is van. Napnyugta után csoportos étkezést, iftárt tartanak, ahova meghívják a családtagokat és a barátokat. A ramadán végén hatalmas közösségi lakomát rendeznek, és a szeretetük jeléül adakoznak a szegényeknek is. A ramadáni adakozás (arabul: zakat-ul-fitr vagy szadakat-ul-fitr) kötelező minden muszlim számára, aki legalább egy napi élelemmel bír.
A ramadán mindenki számára kötelező, aki nem beteg vagy utazó, az →iszlám öt alappillérének egyike a vallás, az →ima, a →zarándoklat és a szegényeknek adandó alamizsna mellett. A beteg és az utazó köteles később az elmulasztott napokat bepótolni.
Mi is a ramadáni böjti hónap?
Ramadán havában a muszlimok köztudottan böjtölnek, mert ez az a hónap, mely során az iszlám szent könyve a Kegyes Korán leküldetett (Korán, 2:185), s mert a böjt előírattatott a muszlimok számára, mint ahogy az előírattatott azok számára is, akik őelőttük kaptak szent iratokat a Teremtőtől (Korán, 2:183).
Tudjuk, hogy az iszlám hat hittételre és öt gyakorlati pillérre épül. Ez utóbbiak között találjuk a hitvallást, a napi ötszöri imádkozást, a kötelező alamizsnát és a mekkai zarándoklatot, de a ramadáni böjtöt is, ami kötelező minden felnőtt, épeszű muszlim számára, aki nem beteg vagy nincs éppen úton. Aki beteg vagy utazik, az az akadály elhárulta után köteles a böjtöt megtartani.
|
A böjt formálisan nem más mint tartózkodni pirkadattól napnyugtáig attól, ami azt megszakítja. Ilyen az evés, az ivás, a házasélet és a dohányzás vagy a véradás. Ugyanakkor av böjt érvényességének feltétele a megfelelő szándék is, amit mind a hónap egészére, mind külön-külön a böjti napokra kinyilvánítunk a szívünkkel, és –ha tehetjük- megfogalmazzuk magunkban a következő módon: „böjtölni szándékozom ezt a napot/hónapot Allah megelégedésére és azért, hogy gondoskodjon rólam”. Aki a fenti szabályok szerint leírt böjtöt akaratlanul megszegi, köteles az adott napot pótolni, ám az, aki szánt szándékkal nem tartja meg a böjtöt, az vezeklésül vagy két egybefüggő hónapon keresztül böjtöl vagy gondoskodik egy szegény kéthavi ellátásáról avagy eltart hatvan szegényt egy napon át.
A ramadáni böjt megülésének illeméhez tartozik, hogy reggel, még hajnalhasadta előtt felkelünk és megreggelizünk, amit szuhúrnak hívunk. Este, naplementekor megtörjük a böjtöt. A legjobb páratlan számú nedves datolyával, tejjel vagy vízzel, ám ha ez nem áll rendelkezésünkre, akkor bármi megengedett táplálékkal. Ezután elmondjuk naplementi imánkat és nekilátunk lehetőleg könnyű vacsoránkhoz, az iftárhoz. Az iszlám tanításai szerint a leghelyesebb az, ha keveset eszünk ilyenkor. |
A ramadáni böjti hónapra jellemző a muszlimok lelki életének felfokozódása s az, hogy a muszlimok egyre többet fordulni azon istenszolgálati cselekedetek felé, melyek közelítik őket a Magasságos Allahhoz és az ő evilági és túlvilági áldásaihoz. Ezek közé tartozik a Kegyes Korán olvasása, hiszen Mohamed próféta (béke legyen vele) is így tett, mikor minden évben ramadán havában Gábriel angyallal átismételte a teljes szöveget. Ha valaki egy nap egy egységnyit, azaz egy dzsuznyit olvas el, az egy hónap alatt végigolvassa az iszlám szent könyvét. A másik fontos istenszolgálat az ima. Ha egy muszlim rászokik ezen hónap alatt arra, hogy a későesti nyolc vagy húsz mozdulatsorból (rakából) álló ún. taravih imákat elvégzi, az talán az év fennmaradó tizenegy hónapjában is több szorgalmi (szunna) és önkéntes (náfila) imát fog végezni. Végül is a ramadáni hónap célja az, hogy közelebb vigye az embert Ahhoz, aki őt teremtette.
Allahhoz legsikeresebben akkor tudunk közeledni, ha a hónap utolsó tíz napját teljes elvonultságban (itikaf) töltjük. Nagyon fontos, hogy a muszlim képes legyen kiszakadni az evilág vonzásából, hogy távol tartsa magát annak imádatától. Félrevonulva, a mecsetben, távol a családtól, a karriertől és a megélhetési gondoktól az ember jobban el tud mélyülni, s jobban megismerheti önmagát. Mohamed próféta (béke legyen vele) ugyanis azt mondta, hogy csak az ismeri meg az Urát, aki ismeri önmagát. A ramadáni hónap utolsó tíz napja Allah napjai, s az utolsó tíz éjszaka egyike az Elrendelés éjszakája, mely jobb, mint ezer hónap (Korán, 97:3). Ezt a békés éjszakát békés elmélyüléssel tölteni lelki szempontból az egyik legígéretesebb emberi vállalkozás. Aki nem teheti meg, hogy teljesen elszakadjon szeretteitől, munkájától és gyarló vágyaitól, az is legalább az éjszakákat töltse az imaházban!
Ugyanis a ramadáni böjti hónap több, mint forma, lelki tartalom is. Az önnevelés művészete. Sokszor hallani, hogy a böjt akkor fogadtatik el, ha az ember megváltozik. S ez közel is állhat a valósághoz. Van, aki azt mondja, hogy a ramadáni böjti hónap arról szól, hogy az ember megtisztítsa a lelkét és a testét, s egészségesebben éljen. Van, aki azt mondja, hogy a ramadáni böjti hónap a szegényekkel való együttérzés időszaka, mikor megérezzük, hogy milyen is az, ha Allah keveset ad. Ugyanakkor a ramadáni böjti hónap remek eszköz arra, hogy jobb emberré és jobb muszlimmá váljunk, hogy tovább haladjunk az emberi tökéletesedés útján, hiszen a Teremtő minket a legszebb formában hozott létre (Korán, 95:4), s csak rajtunk múlik, hogy az Ő kegyelméből visszatalálunk-e eredeti természetünkhöz avagy csupán ramadáni muszlimok leszünk, akik a böjtben csak éhséget látnak.
A Ramadán hónap és jelentősége az iszlámban
A Szent Korán három szúrája tesz említést Ramadán hónapról közvetlen vagy közvetett módon. E szent hónap első előfordulási helye a szúrák sorrendje szerint a 2. szúra 185. ája:
„[A böjtölés ideje] Ramadán hava, melyben a Korán lebocsáttatott útmutatásként az emberek számára, világos bizonyítékokkal az útmutatásra és [az igazság és a hamisság közötti] szétválasztásra...”.
Ebben az ájában a Ramadán hónap név szerint szerepel, míg a 44. szúra Ramadán egyik éjszakáját, egy áldott éjszakáról tesz említést (Korán 44: 3-4), amely közvetetten utal a szent hónapra. A harmadik utalás a Koránban a 97. szúrában hangzik el, melyben a Korán az előbb említett áldott éjszakát a Qadr (elrendelés) néven említi, ami egyben a szúra névadója is.
A 2. szúrában szereplő, Ramadán hónapra utaló ája a Korán kinyilatkoztatásának idejéről beszél, pontosabban arról az időszakról, amikor kezdetét vette a kinyilatkoztatás. Van olyan muszlim vallástudós, aki szerint nem csupán a Korán kinyilatkoztatása vette kezdetét Ramadán hónapban, hanem az előző összes isteni kinyilatkoztatás, mint például a Tóra és az Evangélium. Ebben az értelemben ez a hónap szent hónap minden Istentől eredő vallás tekintetében.
Ennek értelmében, a fent már említett áldott Qadr éjszakán lett első ízben kinyilatkoztatva a Korán, ahogyan erről számos hadísz beszámol. Ennek az éjszakának azonban van egy átfogóbb szerepe is, ami megint csak nem kizárólag a muszlimok vallásával és életével áll kapcsolatban, hanem az egész emberiség létével, jövőbeli sorsával is. Mind a kinyilatkoztatások lebocsátása, mind az emberiség sorsának alakulása pedig az angyalokkal hozható összefüggésbe.
|
Az iszlám vallás azt tanítja, hogy a Teremtő, amikor kinyilatkoztatást küld, akkor nem beszél úgy az emberekkel, ahogyan az emberek egymással szoktak, személyesen, látható módon és szemtől szembe:
„Az emberrel nem történhet meg az, hogy Allah beszéljen hozzá, csak sugallat (wahj) útján, vagy lepel mögül, vagy úgy, hogy egy küldöttet küld, aki sugallatot ad – az Ő engedelmével – arról, amit akar, Ő a Magasságos és a Bölcs. Így sugalltunk neked lelket (a Koránt) a mi parancsunkból, nem tudtad (ezelőtt) mi az Írás, és azt sem, mi a hit” (Korán 42: 51-52).
A Korán esetében a magasságos Allah angyali közvetítéssel sugallta szavait:
„[Allah] lebocsátja az angyalokat a Lélekkel (a Koránnal) az ő parancsából, akinek akarja a szolgái közül, hogy intsetek: bizony nincs rajtam kívül más istenség, féljetek engem!” (Korán 16: 2).
Allah ugyanis a Koránt is léleknek nevezi, hiszen Allah szavai életet adnak az embernek, megtöltik a szívet hittel, meggyőződéssel és bizonysággal. |
A fenti áják tehát egyértelművé teszik, hogy a kinyilatkoztatást küldöttek, angyalok hozzák az embereknek:
„Mondd: Aki ellensége Gábrielnek, hát bizony ő hozta le azt [a Koránt] Allah engedelmével a te szívedbe [ó Mohamed] igazolván azt, ami [kinyilatkoztatás] előtte volt és útmutatásként és örömhírként a hívőknek” (Korán 2: 97).
Gábriel angyalt, mint a kinyilatkoztatás közvetítőjét a magasságos Allah Szent Léleknek, és Megbízható Léleknek is nevezi:
„A Szent Lélek hozta le azt (a Koránt) a te Uradtól az igazsággal” (Korán 16: 102); „Bizony ez (a Korán) a teremtmények Urának lebocsátott [sugalmazása], a Megbízható Lélek hozta le” (Korán 26: 192-193).
A lényegi szerep e tekintetben egy meghatározott angyalnak jutott, míg a többi angyal egyes szúrák esetében kísérik Gábrielt a kinyilatkoztatás lebocsátásának pillanatában.
Miután megvizsgáltuk, kinek jutott az a megtiszteltetés, hogy a kinyilatkoztatás eszközévé váljon, most nézzük meg a kinyilatkoztatás időbeli körülményeit. A fentiekben már jeleztem, hogy a Korán lebocsátása az áldott Qadr (elrendelés) éjszakáján vette kezdetét. A 97. szúra kijelenti, hogy ez az éjszaka a legjobb az egész évben:
„Bizony az Elrendelés éjszakáján bocsátottuk le azt (a Koránt). És honnan tudhatod, mi az Elrendelés éjszakája? Az Elrendelés éjszakája jobb, mint ezer hónap. Az angyalok és a Lélek (Gábriel angyal) leereszkednek akkor, Uruk engedelmével, mindenféle paranccsal. Békesség az, egészen hajnalhasadásig” (Korán 97:1-5).
Ez az áldott éjszaka a Qadr éjszakája, és ekkor jelent meg először Gábriel angyal Mohamed prófétának a Híra-barlangban. Ezt az éjszakát Mohamed Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) Ramadán hónap utolsó – páratlan számú – éjszakáinak egyikeként azonosította, egy hiteles hadísz tanúsága szerint. Ezért az utolsó tíz nap éjszakáin ajánlatos i’tikáf-ot végezni, amely azt jelenti, hogy Allahhoz való közelkerülés céljából a mecsetben maradunk és csak végszükség esetén hagyjuk el. Koránt olvasunk, vagy részleteket tanulunk belőle, elmélkedünk jelentésén és önkéntes imákat végzünk. Ezen az éjszakán a tettek felérnek annyival, mint a folyamatos jó cselekedet 1000 hónapon át. |
|
Ebben a szúrában tehát egyértelmű utalást találunk arra, hogy a Lélek, vagyis Gábriel angyal a Qadr éjszakáján leereszkedik a földre a kinyilatkoztatással, de ezen az éjszakán történik egy másik jelentős esemény is. „Az angyalok és a Lélek (Gábriel angyal) leereszkednek akkor, Uruk engedelmével, mindenféle paranccsal” - szól a 97. szúra 4.ája. A mindenféle parancs (arabul kulli amr) kifejezés nem csupán a kinyilatkoztatásban foglalt utasítások és előírások csoportjára utal, hanem olyan utasításokra, elrendelésekre is, amelyek az emberek életével, sorsával kapcsolatosak. Azt, hogy az amr kifejezés az elrendelésre is utal, mi sem bizonyítja jobban, mint a 44. szúra első ájái tárják elénk:
„Há-mím. A nyilvánvaló Írásra (Koránra). Egy áldott éjszaka bocsátottuk le azt, mi bizony intők vagyunk [az emberek számára]. Akkor dől el minden bölcs dolog, parancsként tőlünk – bizony mi vagyunk, akik elküldjük [az üzenetet], irgalom gyanánt a te Uradtól...” (44 . szúra, 1-6).
A Korán értelmezők világossá teszik, hogy e bölcs dolgok azok az isteni elrendelések, amelyek az emberek világi és vallási életét egy évre vonatkozóan teljes mértékben befolyásolják, meghatározzák. A tudósok kifejtik hogy az éves elrendelés a születésekre, a halálozásokra, az ember ellátására, és a csapásokra egyaránt vonatkoznak. Az ellátás alatt nem csupán a vagyoni bevételre, ételre, ruházatra kell gondolnunk, hanem arra is, hogy az adott évben mennyi eső fog esni egy adott területen, vagy sikerül e valakinek házasodnia vagy a mekkai zarándoklatot teljesítenie.
|
A 97. szúrában foglaltak magyarázataként az Írások és az emberekre vonatkozó elrendelések lebocsátása nem különül el egymástól, mivelhogy a kinyilatkoztatások is az elrendelt dolgok közé tartoznak, így az áldott éjszakán az adott évre vonatkozó dolgokkal együtt a lebocsátandó Írás is kinyilatkoztatásra kerül, amennyiben Allah küldöttet küld.
Az iszlám hittanában ugyanis a Korán és a többi Írás eredeti formájukbanugyanott vannak, ahol a teremtett világra vonatkozó összes dolog és ahova minden történés előre rögzítésre került, még a teremtés előtt, vagyis a Jól Őrzött Táblán (al-Lauh al-mahfúz), amit a Korán 85. szúrája említ meg: "Nem! Ez bizony dicsőséges Korán, Jól Őrzött Táblán" (Korán 85: 21-22)
A Korán az Írások forrásában, a Jól Őrzött Táblán lett rögzítve, akárcsak a többi kinyilatkoztatás:
"H-m. A világos Írásra. Arab Koránná tettük azt, hogy felfogjátok az eszetekkel. Bizony, az (a Korán) az Írások forrásában (Umm al-Kitáb-ban) van Nálunk, magasztos és bölcs” (Korán 43: 1-4). |
A teremtésre vonatkozó feljegyzések ugyancsak a Jól Őrzött Táblán vannak, amire a Korán a Világos Írás (kitáb mubín) kifejezést is használja:
"Nála vannak a Láthatatlan (rejtett dolgok) kulcsai, csak Ő ismeri azokat. Tudja, hogy mi van a szárazföldön és a tengeren, s egy levél se hullhat le anélkül, hogy Ő ne tudna róla, és nincs egyetlen mag a föld sötétségeiben, sem semmi nedves, vagy száraz, ami ne lenne (feljegyezve) egy Világos Írásban" (Korán 6: 59)
Ezen az égi Táblán tehát nem csupán az Írások szerepelnek, hanem minden olyan dolog, ami összefügg a teremtett világgal. Az angyalok az éves elrendeléseket és az Írásokat a Jól Őrzött Tábláról kapják meg tehát Ramadán áldott éjszakáján, és elvégzik az adott évben teljesítendő dolgokat, hiszen az angyalok felelnek az emberi lélek a magzat testébe való belehelyezéséért, és a lélek elragadásáért a halál pillanatában, de ők felelnek az esők eljuttatásáért is. Így válik egyértelművé Ramadán hónap jelentősége az emberek evilági és túlvilági életének szempontjából.
Ramadán utolsó tíz napjának és a Qadr éjszakának a jelentősége
Egy hadísz szerint a Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Ramadán hónap eleje a könyörület, közepe a megbocsátás, és utolsó része megszabadulás a Pokol-tűztől”. Ez azt jelenti, hogy a Ramadán utolsó harmada üdvösséget hozhat annak a muszlimnak, aki kihasználja ezt az időszakot az Allahhoz való közeledésre, és a bocsánatkérésre. Ajánlatos ilyenkor bűnbánatot tartani, és fohászkodni Allahhoz, ügyelve a fohász illemszabályaira és elfogadásának feltételeire, mint például a megengedett forrásból való vagyonszerzés, táplálkozás és ruházkodás.
Áisa – Allah legyen elégedett vele – azt mondta: „Ha elérkezett a Ramadán utolsó tíz napja, Allah Küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) az összes éjszakát ébren töltötte, felkeltette családját, fáradozott és megkötötte köpönyegét”. De vajon miért tette ezt a Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse), és miért van ekkora jelentősége a Ramadánt lezáró időszaknak?
Tudni kell, hogy a magasságos Allah kiemelte és kitüntette ezt az időszakot Ramadán hónapból azzal, hogy ekkor nyilatkoztatta ki első ízben a Szent Koránt Mohamed Prófétának (Allah dicsérje és üdvözítse). Ramadán utolsó tíz napjának egyik éjjelén Gábriel angyal megjelent a Hirá' barlangban, és megszólította ott Allah küldöttét (Allah dicsérje és üdvözítse), és átadta neki Allah első üzenetét.
Ez az esemény egy különleges éjszakán, a Qadr (Elrendelés) éjszakán történt. A magasságos Allah azt mondta: „Bizony az Elrendelés éjszakáján bocsátottuk le azt (a Koránt)." (Korán 97:1). Jelentőségét bizonyítja, hogy Allah Küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) ösztönzött a felkelésre ezen az éjszakán és azt mondta: „Aki virraszt az Elrendelés éjszakáján hittől hajtva és Allah jutalmát várva, Allah megbocsátja neki az addig elkövetett bűneit.” (al-Bukhári, Muszlim).
Ramadán mely éjszakájára esik az Elrendelés éjszakája? Mohamed Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) egy hadísz szerint azt mondta, hogy ez az éjszaka a Ramadán hónap utolsó éjszakáinak egyike. Allah Küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Beköltöztem az első tíz éjszakára, az Elrendelés éjszakát keresve, később pedig beköltöztem a középső tízre, majd sugallat jött hozzám arról, hogy az utolsó tízben van!”; Mohamed próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Az Elrendelés éjszakája Ramadán hónap utolsó tíz éjszakája közt van.” (al-Bukhári, Muszlim).
A legvalószínűbb, hogy az Elrendelés éjszakája egy páratlan számú éjszaka, mert Allah Küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Keressétek a Qadr-éjszakát a páratlanokban Ramadán utolsó tíz napja között.” (al-Bukhári). |
|
Ez az éjszaka minden évben más napra esik, mivel a leghelyesebb vélemény szerint Ramadán utolsó tíz napjának egyik páratlan éjszakájáról van szó, és az mindig vándorol. Tehát az egyik évben Ramadán 21. éjszakájára esik, a másik évben pedig a 23., a 25., vagy a 27. éjszakájára esik. De Allah mindezt jobban tudja.
Az Elrendelés Éjszakájának jele, hogy az tiszta, ragyogó, mint egy csodálatosan ragyogó, nyugodt holdas éjszaka, melyben se hőség, se hideg nem zavar. Ezen az éjszakán lecsendesednek a szelek és az embernek ezen az éjszakán jobban esik a virrasztás. A Nap annak az éjszakának a reggelén olyan, mint a telihold, nincsenek kiágazó sugarai.
A magasságos Allah a 97. szúrában kijelentette, hogy ez az éjszaka a legjobb az egész évben, sőt ezer hónapnyi istenszolgálattal ér fel az, ha valaki Allah jutalmát áhítozva marad fenn ezen az éjszakán, hogy szolgálja Allahot, és közeledjen Hozzá:
A Könyörületes és Irgalmas Allah nevével
„Bizony az Elrendelés éjszakáján bocsátottuk le azt (a Koránt). És honnan tudhatod, mi az Elrendelés éjszakája? Az Elrendelés éjszakája jobb, mint ezer hónap. Az angyalok és a Lélek (Gábriel angyal) leereszkednek akkor, Uruk engedelmével, mindenféle paranccsal. Békesség az, egészen hajnalhasadásig” (Korán 97:1-5).
A Qadr éjszakán lett első ízben kinyilatkoztatva a Korán, azonban ennek az éjszakának van egy még átfogóbb szerepe is, ami nem kizárólag a muszlimok vallásával és életével áll kapcsolatban, hanem az egész emberiség létével és jövőbeli sorsával is.
A fenti szúrában egyértelmű utalást találunk arra, hogy a Lélek, vagyis Gábriel angyal a Qadr éjszakáján leereszkedik a földre a kinyilatkoztatással, de ezen az éjszakán történik egy másik jelentős esemény is: „Az angyalok és a Lélek (Gábriel angyal) leereszkednek akkor, Uruk engedelmével, mindenféle paranccsal” - (Korán 97: 4).
A mindenféle parancs kifejezés nem csupán a kinyilatkoztatásban foglalt utasításokra és előírásokra utal, hanem olyan elrendelésekre is, amelyek az emberek életével, sorsával kapcsolatosak. Allah így szólt:
„Há-mím. [Esküszöm] a nyilvánvaló Írásra (Koránra). Egy áldott éjszaka bocsátottuk le azt, mi bizony intők vagyunk [az emberek számára]. Akkor dől el minden bölcs dolog, parancsként tőlünk – bizony mi vagyunk, akik elküldjük [az üzenetet], irgalom gyanánt a te Uradtól...” (44 . szúra, 1-6).
A Korán-értelmezők kifejtik, hogy e bölcs dolgok azok az isteni elrendelések, amelyek meghatározzák egy teljes holdévre vonatkozóan a születéseket, a halálozásokat, az emberiség ellátását, és a csapásokat.
Az ellátás alatt nem csupán a vagyoni bevételre, ételre, ruházatra kell gondolnunk, hanem arra is, hogy például az adott évben mennyi eső fog esni egy adott területen, vagy sikerül-e valakinek házasodnia vagy a mekkai zarándoklatot teljesítenie.
Miután az istenszolgálatok ezen az éjszakán többet érnek, mint ezer hónapnyi folyamatos istenszolgálat, ezért ajánlatos az utolsó tíz napban sokat fohászkodni, Allah megbocsátását kérni, és sok jó cselekedetet végezni, hiszen nem tudhatjuk, hogy mely éjszakára esik pontosan, és ne fosszuk meg magunkat ettől a hatalmas jutalomtól.
Ilyenkor tehát ajánlatos beköltözni a mecsetekbe, amely jó alkalom arra, hogy a muszlim ember elvonuljon az evilág zajától, és anyagias oldalától, és arra, hogy teljes mértékben az istenszolgálatoknak élhessen, legyen szó önkéntes imádkozásokról, a Korán olvasásáról, Allah emlegetéséről, avagy a fohászkodásról és a bocsánatkérésről. Használjuk ki tehát ezt az időszakot arra, hogy közeledjünk Allahhoz, és hogy megsokszorozódjon a jutalmunk Őnála.
Ezeken az éjszakákon a leggyakrabban emlegetett ajánlott fohász a következő:
„Ó Allah, Te [a vétket] Elnéző, Bőkezű vagy, szereted elnézni a bűnöket, legyél hát elnéző velünk!”
Egy nap Ramadánban
Rövid írásunkban igyekeztük összefoglalni azt a javasolt napi programot, amelyet Ramadán hónapban célszerű követnünk. Ez segítheti időnk jobb kihasználását ebben az áldott hónapban, hogy így még közelebb kerülhessünk a Mindenható Allahhoz.
Az adott nap előtti éjszakán feküdjünk le azzal a szándékkal, hogy felkelünk az éjszakai imára imádkozni.
Napi programunk fadzsr (pirkadat – amikor az éjszaka sötétjében derengeni kezd a láthatár – lásd az imaidő táblázat első oszlopát) előtt kezdődik, az éjszaka utolsó óráiban.
|
Felkelünk, wudut csinálunk, és annyit imádkozunk és fohászkodunk, amennyit csak lehetséges. Célszerű reális, de erőfeszítést igénylő célt kitűznünk erre az időszakra, például egy-egy adott rész olvasása a Koránból, vagy egy-egy szúra, ája memorizálása a Kegyes Koránból, egy-egy hadísz memorizálása a Prófétai Hagyományok közül stb. Ez a legjobb idő arra, hogy erőfeszítéseket tegyük Allah kegyelméért – ezért komolyan és folyamatosan kérjük Allah könyörületét és irgalmát.
Miután imádkoztunk, hagyjunk elegendő időt arra, hogy tápanyagokban gazdag reggelit vegyünk magunkhoz. Jó ha sok fehérje (hal, tojás, hús) egészül ki rostban dús szénhidrátokkal (zöldségek, paradicsom, répa, brokkoli, rizs, teljes kiőrlésű kenyér). Ez biztosítja a Ramadánban dolgozni kényszerülőknek, hogy elegendő energiájuk legyen napi munkájuk megfelelő elvégzésére. Fogyasszunk sok folyadékot, férfiak, fizikai munkát végzők lehetőleg legalább egy liter ásványvizet, és tartózkodjunk a vizelethajtó hatású kávé ivásától, amely később még nagyobb szomjúságot okoz. Ha úgy érezzük, szükségünk van valamilyen élénkítő hatású italra, inkább zöld teát igyunk – lehetőleg cukor nélkül. |
Reggeli után üljünk le és Allah említése mellett kérjük az Ő bocsánatát és nyilvánítsuk ki magunkban szándékunkat az aznapi böjtre. Ha eljött az imaidő megkezdődik a nap böjti időszaka. Először imádkozzunk két raka szunna imát, ahogy Allah Küldötte (béke legyen vele) is tette – akár utazott, akár nem.
Ezután imádkozzuk le a kötelező két rakát, mondjuk el fohászainkat és magasztaljuk Allahot (33-szor szubhan Allah, 33-szor elhamdulilLah, 34-szor Allahu akbar), és ha van erőnk, recitáljuk a Koránt, vagy olvassuk annak fordítását. Akiknek napi programja megengedi, ilyenkor vissza tud feküdni még aludni vagy legalább pihenni. Ha fáradtak vagyunk olvasni vagy recitálni, szerezzük be Korán CD-t vagy töltsünk le ingyenesen hozzáférhető MP3 recitálásokat, és hallgassuk ezeket minél többet a nap folyamán. Ez a módszer alkalmazható azoknak a muszlimáknak, akik havi vérzésük miatt nem tudják érinteni a Koránt.
Ha elérkezik a déli ima (dzuhr) ideje, imádkozzuk 2 vagy 4 raka szunna imát (lásd » Imádkozás könyve). A déli kötelező ima 4 rakája után ismét imádkozhatuk 2 vagy 4 raka szunna imát, és folytathatjuk a Korán olvasását – ha az aznapra szánt résszel esetleg nem végeztünk volna. Ne feledjük: a Ramadán a Korán hónapja, így akár recitálva, akár a fordítást olvasva próbáljuk meg azt a célt elérni, hogy a teljes Koránt végig olvassuk a hónap végére.
A délutáni (aszr) ima előtt is imádkozhatunk 2 vagy 4 raka szunna imát, majd leimádkozzuk a 4 raka kötelező imát. Az aszr ima az egyetlen, amely után egészen a naplementei (maghrib) imáig nem imádkozunk szunna imát.
Az aszr ima után ideje előkészíteni a maghrib ima után aktuális vacsorát, az iftárt. A naplemente előtti időszak javasolt és különösen értékes még fohászkodásra.
Közvetlen naplemente után törjük meg böjtünket azzal a fohásszal, hogy:
„Megnedvesednek az erek, véget ért a böjt, adjunk hálát Allahnak, hogy ehetünk.”
A böjt megtörésére a legjobb néhány datolya és egy pohár tej. Ezután imádkozzuk a három leborulásból álló naplementei (maghrib) imát, amely előtt és után is imádkozhatunk 2 rakából álló szunna imát.
Az ima után következik a vacsora, az iftár, amelyet jó közösségben (mecsetben) vagy a család körében eltölteni együtt. Ügyeljünk arra, hogy a vacsora könnyen emészthető, elegendő de ne túlságosan sok legyen. Ne feledjük, hogy még előttünk az eisa (esti ima), a nyolc leborulásból álló tarawih ima és a witr ima. (lásd » Imádkozás könyve) A férfiaknak legjobb az, ha módjukban áll mecsetben imádkozni a tarawih imát, de nagy áldással jár az is, ha a család együtt imádkozza otthon.
Ramadán hónapban lehetőleg minél kevesebb időt töltsünk a televízió előtt, ezt az időt inkább Korán olvasásra, fohászkodásra, saját magunk és gyermekeink oktatására szánjuk. Napi programunk után az esti fohászaink elmondása, illetve a Kegyes Korán három utolsó szúrájának elmondása után nyilvánítsuk ki szándékunkat arra, hogy fel szeretnénk kelni az éjszakai imára, (és ahogy a Próféta – béke legyen Vele – tanította, „ kösd meg a szamarat, és hagyatkozz Allahra”, állítsuk be az ébresztő órát is), majd igyekezzünk aludni, hogy minél több erővel tudjuk folytatni a következő napi Istenszolgálatunkat insa Allah. |
|
» Vallásfilozófia - Húsvét
» Spirituális Ezotéria - Öt lényegi kérdés a böjtről
