Liber ABA [Liber 4] – III. Fejezet
Magick in theory and practice
I. Definíció
A Mágia, az Akarattal összhangban bekövetkező Változás okozásának Tudománya és Művészete.
II. Posztulátum
Bármely kívánt Változás megvalósítható, a megfelelő fajta- és mértékű Erő alkalmazásával, a megfelelő módszer által, a megfelelő eszközzel,a megfelelő tárgyon.
III. Teorémák
1. Minden szándékos cselekedet egy Mágikus Tett.
2. Minden sikeres cselekedet eleget tett a posztulátumnak.
3. Minden kudarc igazolja, hogy a posztulátum egy vagy több követelménye nem teljesült.
4. Bármely változás előidézésének első követelménye, a körülmények mélyreható minőségi- és mennyiségi megértése.
5. Bármely változás előidézésének második követelménye, a szükséges erők helyes mozgásba hozásának gyakorlati képessége.
6. “Minden férfi és minden nő egy csillag.”
7. Minden férfinek és minden nőnek van egy pályája, részben önmagától és részben a környezettől függően, mely természetes és szükséges mindnek. Bárki, aki letérül a saját pályájáról, vagy azáltal, hogy nem érti meg önmagát, vagy külső ellenállás által, konfliktusba kerül az Univerzum rendjével, és kárt szenved ennek megfelelően.
8. Egy ember, kinek tudatos akarata ellentétes az Igaz Akaratával, az erejét pazarolja. Nem remélheti, hogy hatásosan befolyásolja a környezetét.
9. Egy ember, ki az Igaz Akaratát cselekszi, rendelkezik az Univerzum tehetetlenségének támogatásával.
10. A természet egy összefüggő jelenség, habár nem tudjuk minden esetben, a dolgok hogyan kapcsolódnak.
11. A tudomány lehetővé teszi számunkra, hogy kihasználjuk a Természet folyamatosságát, bizonyos alapelvek tapasztalati alkalmazásával, melyek kölcsönhatása az egymással kapcsolódó eszmék különböző rendjeit foglalja magában, a jelenlegi felfogóképességünkön túl.
12. Az ember tudatlan a saját lénye- és ereje természetéről. Még a korlátainak eszméje is a múlt tapasztalatain alapszik, és minden egyes lépés a fejlődésében kiterjeszti a birodalmát. Következésképpen nincs értelme elméleti határokat tulajdonítani annak, hogy ő mi lehet, vagy mit tehet meg.
13. Minden ember többé-kevésbé tudatában van annak, hogy az egyénisége a lét számos rendjét magában foglalja, még ha fenntartja, hogy az ő finomabb alapelvei csupán a durva hordozó közege változásának tünetei. Feltételezhető egy hasonló rend, mely kiterjed a természet egészében.
14. Az ember képes bárminek, amit érzékel a létére és használatára, mert minden, amit érzékel egy bizonyos értelemben az ő létének része. Ennél fogva leigázhatja az egész Univerzumot, melynek tudatában van, az egyéni Akaratával.
15. Az Univerzumban minden erő képes átalakulásra bármely más fajta erővé, a megfelelő eszközök használata által. Ennél fogva kimeríthetetlen készlet áll rendelkezésre bármely meghatározott fajta erőből melyre szükségünk lehet.
16. A tárgyra alkalmazott bármely adott erő hatással van az adott tárgyban létező lét minden rendjére, ezen rendek bármelyikére is irányuljon közvetlenül az erő.
17. Egy ember megtanulhatja bármely erő használatát bármely cél szolgálata végett, kihasználva a fenti teorémákat.
18. Magához vonzhatja az Univerzum bármely erejét, önmagát egy alkalmas befogadó edénnyé téve, kapcsolatot létesítve vele, és úgy alakítva a körülményeket, hogy azon erő természeténél fogva kényszerüljön őfelé áramolni.
19. Az ember felfogása önmagáról, mint az Univerzumtól elkülönült és azzal szemben álló, egy gát, hogy irányítsa annak áramlatait. Ez elszigeteli őt.
20. Az ember csak azon erőket tudja vonzani és alkalmazni, amelyekre ő valóban alkalmas.
21. Az ember Univerzummal való kapcsolata kiterjedésének lényegében nincs határa; mert mihelyt az ember eggyé teszi önmagát bármely eszmével, a mérték megszűnik létezni. De a hatalma hogy kiaknázza azt az erőt, korlátolt az ő mentális ereje és kapacitása által, valamint az emberi környezete körülményeitől.
22. Minden egyén alapvetően elégséges önmagának. De ő nem kielégítő önmagának, amíg nem hozta magát helyes kapcsolatba az Univerzummal.
23. A Mágia önmagunk és körülményeink megértésének Tudománya. Ezen megértés tettekben történő alkalmazásának Művészete.
24. Minden embernek elévülhetetlen joga van ahhoz, hogy önmaga legyen.
25. Minden embernek mindig használnia kell a Mágiát, mikor cselekszik vagy gondolkozik, mivelhogy a gondolat az egy belső tett, melynek befolyása végül hatással van a cselekedetre, bár lehet, hogy nem akkor.
26. Minden embernek van egy joga, az önfenntartás joga, hogy beteljesítse önmagát a legvégsőkig.
27. A Mágiát minden embernek az élete alapelvévé kéne tennie. Meg kellene tanulnia a törvényeit, és általuk élni.
28. Minden embernek joga van beteljesíteni önmaga Akaratát, anélkül hogy félnie kéne attól, hogy ez keresztezheti másokét; mert ő, ha az ő valódi helyén van, az mások hibája ha ők zavarják az övét.
Proof read and edited by Frater D.M.T. © Thelemagick.
Liber ABA [Book 4] Part III – Magick in theory and practice (126-133. oldal)
Introduction by Aleister Crowley with Mary Desti and Leila Waddell
Red Wheel / Weiser, LLC © Ordo Templi Orientis
Fordítás: Frater V. - Bahlasti Ompehda O.T.O. (Hungary, Anno Vi)
A szerző engedélyével publikálva. (Published with the permission of the author.)
[ SEE ALSO : » LIBER 4 [Liber ABA] - English version ]
[ » Primary Source: Magick in theory and practice - English version « ]
