Teorémák

I. A világ Krisztusok (géniuszok) megjelenése folytán fejlődik.

II. A Krisztusuk (géniuszok) a legmagasabb rendű szuper-tudatossággal bírnak.

III. A legmagasabb rendű szuper-tudatosság elérhető, ismert módszerek által.

Következésképpen, az ismert módszerek lényegét alkalmazva, a világot fejlődésre bírjuk.

A módszer lényege

I. A hittudomány lényegtelen; mivel Buddha és Szent Ignác is Krisztusok voltak.

II. Az erkölcstan lényegtelen; hiszen Szókratész és Mohamed is Krisztusok voltak.

III. A szuper-tudatosság egy természetes jelenség; annak állapotait, inkább azok cselekedeteiben, mint szavaiban kell kutatni, kik elérték.

A szükséges tettek visszavonulás és koncentráció - ahogyan a Jóga és a Szertartásos Mágia tanítja.

A misztikusok hibái

I. Mivel az igazság ész-feletti, ezért az ész nyelvén közölhetetlen.

II. Ennél fogva minden misztikus értelmetlenséget írt, és ami értelmeset írtak, mindeddig valótlan.

III. Mégis, mint ahogy egy csendes tó a Nap fényét tisztábban veri vissza mint egy áradat, az kinek az elméje a legjobban kiegyensúlyozott, ha misztikussá válik, a legjobb misztikus lesz.

Az egyensúly módszere

I. A szenvedélyek, stb...

I. Mivel a teleológia végső igazsága ismeretlen, minden erkölcsi törvény tetszőleges.

II. Következésképpen a tanulónak nincs dolga az erkölcstannal, mint olyannal.

III. Ennélfogva szabad, "hogy teljesítse kötelességét, abban az élethelyzetben, hová Isten akarata szólította".

II. Az értelem

I. Mivel az igazság ész-feletti, minden racionális gondolat hamis.

II. Mondjon hát a tanuló ellent minden állításnak, mely számára adódik.

III. A racionális eszméket így kiűzvén az elméből, van hely a spirituális igazság felfogására.

Meg kell jegyezni, hogy ez nem semmisíti meg az okfejtések érvényességét, a maguk síkján.

III. A spirituális érzékelőrendszer

I. Az ember, lévén véges létező, nem képes felfogni a végtelent. Egy végtelen létezővel (tényleges vagy valótlan) való bensőséges kapcsolata sem változtatja meg ezt a tényt.

II. Mondjon hát ellent a tanuló minden víziónak, és utasítsa el élvezetét; először is, mert bizonyosan lehetséges egy pontosan ellentétes természetű vízió; másodszor, mert, habár ő Isten, ő ember is, egy jelentéktelen bolygón.

Mivel így oldalról és függőlegesen kiegyensúlyozott, lehet hogy mindezen dolgok összességének igenlésével vagy tagadásával, elérheti a legfőbb elragadtatást.

IV. Az eredmény

I. Az elragadtatás úgy definiált mint az agy egy bizonyos területének eksztázisa, melyet az annak megfelelő eszmén való meditáció okoz.

II. Ezért hát óvakodjon a tanuló, nehogy abban az eszmében bármi nyoma legyen tökéletlenségnek. Legyen az tiszta, kiegyensúlyozott, nyugodt, teljes, minden tekintetben megfelelő lesz hogy uralja az elmét.

Éppen úgy mintha királyt választanának kit megkoronáznak.

III. Annyira lesznek e királynak rendeletei igazságosak és bölcsek, amennyire bölcs és igazságos volt mielőtt király lett.

A misztikus élete és műve tükrözni fogja (jóllehet, halványan) a misztikus legfőbb vezérlő erejét, a legmagasabb elragadtatást mit megvalósított.

JÓGA ÉS MÁGIA

I. A Jóga, az elme egyetlen eszmével való egyesítésének művészete.

Négy módszere van:

Gnana-Jóga.	Egyesülés a Tudás által.
Raja-Jóga.	Egyesülés az Akarat által.
Bhakta-Jóga.	Egyesülés a Szerelem által.
Hatha-Jóga.	Egyesülés a Bátorság által.
továbbá...
Mantra-Jóga.	Egyesülés a Beszéd által.
Karma-Jóga.	Egyesülés a Munka által.

Ezek, a Hallgatás legfőbb módszere által egyesülnek.

II. A Szertartásos Mágia, az elme egyetlen eszmével való egyesítésének művészete.

Négy módszere van:

A Szent Kabbala.	Egyesülés a Tudás által.
A Szentséges Mágia.	Egyesülés az Akarat által.
Az Imádat Művei.	Egyesülés a Szerelem által.
A Megpróbáltatások.	Egyesülés a Bátorság által.
továbbá...
Az Invokációk.	Egyesülés a Beszéd által.
A Szolgálat Művei.	Egyesülés a Munka által.

Ezek, a Hallgatás legfőbb módszere által egyesülnek.

III. Ha, ez az eszme, legyen bármi is kivéve a Legfőbb és Tökéletes eszmét, és a tanuló elveszíti az irányítást, az eredmény tébolyodottság, megszállottság, vakbuzgóság, vagy bénulás és halál (továbbá a fecsegés iránti függőség és gyógyíthatatlan semmittevés), a kudarc természetének megfelelően.

Értse hát meg a Tanuló mindezen dolgokat, s vegyítse Művében, egyesítve a Hallgatás legfőbb módszere által.

— Aleister Crowley