Teljes Valóság - Magyar Taoista Egyház

Taoista Tanítások

- Taoist Teachings -

20xx.

TARTALOM BEVEZETÉS ALAPVETŐ TANÍTÁSOK A NAGY DAO YIN-YANG ERŐ ÉS RUGALMASSÁG EGYENSÚLY ÉS HARMÓNIA A HÁROM KINCS AZ ÖT VÁLTOZÓ ÁLLAPOT

BA GUA YI JING AZ EREDENDŐ TERMÉSZET A TAO OK-OKOZATI TÖRVÉNYE AZ ERÉNY EMBERI KAPCSOLATOK NEGATÍV ÉRZELMEINK WEI WU WEI TAOISTA ÜNNEPEK

[Forrás: Dao.hu]

Bevezetés

Tiszteletreméltó Lao Ce, a taoizmus megalapítója, több, mint 2500 évvel ezelőtt fektette le a mostani taoizmus alapjait. Azonban már előtte is léteztek azok a tanítások, amelyeket ő is felhasznált. Az évezredek során sok irányzata és még több iskolája kialakult ennek a gazdag hagyománynak. Ennek egyrészt az idő az oka, másrészt az, hogy a taoizmus gyökerei az ősi sámán vallásban, azaz a Wu sámánok hagyományaiból indulnak. 

Ha megvizsgáljuk mivel foglalkoztak az Ókorban a Wu sámánok, akkor azt láthatjuk, hogy a mai napig ezekkel a tevékenységekkel foglalkozik a taoizmus.

1. Mennyekkel való kapcsolat
   A Wu-pap feladata az volt, hogy ki tudjon lépni a testéből, és elutazzon az Istenségekhez és kérdéseket tegyen fel. Ezeket általában révület útján tette. A Wu-papok eszköze ehhez egy spirális pályán haladó tánc a Yu Lépései.
2. Jövendölés tanácsadással
   A jövendölés az esemény, az idő és a hely meghatározása. Hogyan jövendöltek?
   a. Asztrológiával
   b. Jósló csontok segítségével
   c. Jóslás higannyal
   d. Cickafarkkóróval
   e. Vízzel
   f. Jóslás transzban
3. Földistenségekkel való kapcsolatteremtés
4. Jelek fejtése
   a. Álomfejtés
   b. A különleges történések megfejtése
5. Kísértetek vagy guik elűzése
6. A gyermekáldás elősegítése
7. Szerencsehozás vállalkozásokhoz, hadviseléshez
8. A Feng Shui
9. Gyógyítás
10. Természet erőinek befolyásolása
11. Halottak tudatának átvezetése
12. A megölt állat tudatának kiengesztelése

Ezeket a tevékenységeket a mai napig, szinte mindenki folytatja a Földön, különböző eszközökkel. Kortól és kultúrától függően csupán a hangsúlyban vannak eltérések. Egy mezőgazdasággal foglalkozó ember számára természetes, hogy komolyabban foglalkozik a Föld erőivel; egy városi hivatali munkás inkább az égi erőkkel veszi fel a kapcsolatot; míg egy szerzetes más dimenziókból szerez tanításokat. 

A modern kor emberének is más és más tűnik fontosnak. Mivel technikai fejlettségünk sok lehetőséget biztosít, amit néhány évszázaddal ezelőtt nehezen tudtak biztosítani, mint élelmezés, ruházkodás, könyvek beszerzése, zenék rögzítése és kommunikáció, ezért másra helyezzük a hangsúlyt. Rengeteg időnket felemészti környezetünk szinten tartása, és mivel szellemünket alig használjuk, felébred tudatunk megismerésének vágya. Érzelmi és testi szükségleteink igen sokszor eltompítják tudatunkat, mégis egyre többször úgy érezhetjük, hogy mindezeket nem kívül, hanem magunkban kell megoldanunk.

Lü Dongbin呂洞賓 (i.sz.796-ban alapította) (más nevei: Lü Shunyang, Lü Yen) - Cui Xifan tanítványa

A wudangi Taizipo kolostorban élő Méhecske halhatatlan szerint nem attól válik valaki a Tao követőjévé, hogy olyan ruhában jár, olyan szavakat használ, hanem, mert szívében hordozza a Taót. Ez a kijelentése is azt mutatja számunkra, hogy a Taót követni nem más, mint felfedezni azt a lényünkben. Ezzel az új dimenzióval az ókori Wu sámánok tevékenységeit átfogó és azt megértető új gyakorlatrendszer alakult ki. Azaz nem csak felhasználjuk a Tao áldását egyéni és közösségi célok érdekében, hanem egyenesen a Taóval való egybeolvadás lett a fő idea. Emellett természetesen megmaradt a Tao jótékony hatásainak felhasználása. Akik a Tao időtlen és formától mentes értékeit kutatják, nagyrészt a Teljes Valóság, a Quanzhen irányzatba tömörültek. Ennek az iskolának a megalapítója és mesterei: Lü Dongbin 呂洞賓 (i.sz.796-ban alapította) (más nevei: Lü Shunyang, Lü Yen) - Cui Xifan tanítványa Ezt követően két hagyomány alakult ki: 1. Longmen 龍門 - a Sárkány Kapu Irányzat, más néven Beiquanzhen - Északi Teljes Valóság Iskola, vagy Északi Iskola (Beizong 北宗), amit a Hét Tökéletesedett irányított Alapítójuk: Wang Chongyang王重陽 (Wang Zhe, vagy Wang Zhongfu) (1123 /1112/–1170) és amiből kialakult az Aranyvirág Mozgalom; és Chén Xīyí 陳希夷 (Chén Tuán 陳摶) az Ég Előtti Határtalan Iskola (Xiantianwujimen) vagy Ég Előtti Menny Útja (Xian Tian Dao) megalapítója. 2. Zeyang 紫陽 - Bíbor Yang Irányzat, más néven Nanquanzhen - Déli Teljes Valóság Iskola, vagy Déli Iskola (Nanzong 南宗), amit az Öt Pátriárka vezetett Alapítójuk: Liu Haichan 劉海蟾 (Liu Cao) és tanítványa Zhang Boduan (983 – 1082 vagy 987-1082) (Pingshu 平叔, Ziyang 紫陽)

Azoktól a taoistáktól eltérően, akik főként külső eszközökkel hatottak a jelenségekre, nem külső, hanem Belső Út művelőinek, gyakran Belső Alkimistáknak nevezik őket. A világszerte elterjedt a taoista gyakorlók közül nem mindenki gyakorolja ennek az útnak a módszereit. A Belső Alkímia gyakorlásával megismerjük a minket és környezetünket alakító erőket. Ez nagy felelősséget jelent, amivel nem mindenki birkózik meg. Az út során megismerkedünk a negatív befolyásoló erőkkel is, és a tudatunkban elraktározott félelmekkel, frusztrációkkal és egyéb nem kívánatos dolgokkal. Csak azok tudnak a Belső Alkímia útján haladni, akik nem hoznak létre akadályt a belső negativitásaikból, megtartják nyugalmukat és stabilitásukat és képesek felismerni ezek működését, valamint rendelkeznek elegendő akaraterővel, hogy elkerüljék azokat. Nem torpannak meg sem belső, sem külső támadások hatására, hanem kitartanak a Tao elvei mellett. A Tao elvei egy bezárkózott ember számára, igen nehezek, mivel a Teresség és Fényesség – mint a Tao két aspektusa, csak akkor áldják meg életünket, ha mi magunk sok Teret és Fényt varázsolunk életünkbe. Az egoizmust, mint a tudatot beszűkítő tulajdonságot, ami során csak a teljességünk egy kicsiny részével azonosítjuk magunkat, alkalomtól függően csak egy-egy szereppel, a Tao elkerüli. Az Út és az Erény az a jól ismert kifejezés, amelynek mély megismerése megmutatja számunkra egyrészt a Tao működését, azaz az utat, másrészt konkrétan megtanítja, hogy mit tegyünk annak elérése érdekében, azaz az Erényeket. A Taót legkönnyebben úgy ismerhetjük meg, hogy felfedezzük magunkban. Önmagunk kutatása során azonban meg kell értsük, hogy tudatunkat vizsgálva annak két fajta természetét ismerhetjük meg. Az Emberi, vagy Ég Utáni Természetet, vagy az Eredendő, vagy Ég Előtti Természetünket. Hogy lehetséges az, hogy a tudatnak két fajta természete van? Mindez természetesen csak relatív szinten tapasztalhatjuk. Tudatunk időtlen-idők óta létezik. Ennek egyetlen oka van, hogy természete megegyezik a Tao természetével, örök és elpusztíthatatlan. Éppen ezért, mivel tudja magáról, hogy elpusztíthatatlan, képes belefeledkezni világi játékokba. Ez ahhoz hasonló, amikor szabad emberként elkezdünk sakkozni, és rövid időn belül a teljes tapasztalási terünket egy-egy bábu mozgására szűkítjük le. Ha ezt a bábut sérelem éri, mi is sérelmet tapasztalunk. Ez a beszűkülés és azonosulás a teljesség egy kis részével az egoizmus folyamata. Ha ehhez a beszűküléshez hosszú időn át makacsul kötődünk, kialakulnak az elmék, azaz az egoizmusunk szerepei. Ezek az elmék együtt alkotják az Emberi Természetünket. A két természetünk alapos megkülönböztetése dönti el, hogy milyen eredménnyel jár önmagunk kutatása. Minél inkább az Emberi Természetünket kutatjuk, csupán világi bölcsességet gyűjtünk, ami nem tartalmazza a valódi nyugalmat, szeretetet és bölcsességet. Még ha fel is ismerünk pozitív dolgokat, mindezek múlandóak. Csak az Eredendő Természetünk kutatása visz minket közelebb a Taóhoz. Eredendő Természetünk kínai kifejezése a Xing, míg az Emberi Természetünk a Xin, ami Szívet, vagy érző lelket jelent. Míg az előbbit megismerni, addig az utóbbit művelni kell. A megismeréshez az Út szolgál, a műveléshez az Éggel összhangban működő Erény. A Xing megismerésekor az Ég Előtti törvényekkel találkozunk, ezek a Haók, az Ég Utáni Természetünk megismerésekor a Mingeket, a világot irányító törvényeket ismerjük meg. Az Öt Hao tizennégy tulajdonsága és a Ming huszonhárom tulajdonsága közül mindenki mást és mást kapott meg aktívnak. Ez az egyik oka a szellemi különbségeinknek. Hogy pontosan milyen Xingek és Mingek léteznek és ebből kinek, melyik adatott meg, azt meditációs elvonulásokon ismerhetjük meg.

Wang Chongyang 王重陽 (Wang Zhe, vagy Wang Zhongfu)

Összefoglalva: az Út és Erény kifejezésben a Belső Alkimista számára az Út a saját tudata Eredendő Természetének megismerését célozza, míg az Erény a Tao Ég Utáni törvényei, azaz Mingek megértése szerinti életet mutatja meg számunkra. Attól függően, hogy ki mennyire képes megváltoztatni szemléletét az Eredendő Természetének megértése alapján, és mennyire tudja természetesen és könnyedén gyakorolni az Erényeket, válik valaki egyre jobban a Tao követőjévé. Akinek már ezen törvények jelentik az egyedüli valóságot, ő a teljes megvalósított halhatatlan.

Chén Xīyí 陳希夷 (Chén Tuán 陳摶)

Zhang Boduan

Liu Haichan 劉海蟾 (Liu Cao)

[« Tartalom ]

Alapvető Tanítások

A taoizmus a kínai kultúra egyik legtágabb területe. Felöleli az élet minden oldalát a hétköznapok megsegítésétől a testen kívüli lét vezetéséig. A következőekben két nagy hagyománnyal foglalkozunk: a Teljes Valóság Iskola tanításaival, és a Kunlun hagyományággal.

A Kunlun hegység egy olyan földrajzi hely, ahol a taoista, buddhista és egyéb szellemi utakat járó emberek egy háború sújtotta időszakban, békére lelve elvonultak. A hegy energiája a különböző szellemi utakat képviselő embereket összefogta, és a módszereket ötvözve, szintetizálva a tanítások áthatották egymást.

A Kunlun hagyományt azok a taoisták alapították meg, akik az Anuttara-Jóga Tantra tanításait tanulmányozták. Miután visszatértek Kínába, rendkívül nagy változást eszközöltek az akkori taoizmusban. Megjelent nagyon sok buddhista elem, és viszont is. A szertartásokban, a talizmánkészítésekben, a ruházatban, az építészetben, nagyon erős kapcsolódás jött létre. Megtalálták a közös pontokat, s amit jónak ítélt az egyik a másikban, azt átvették egymástól.

A Teljes Valóság Iskola egy nagyon különleges vonal a taoizmuson belül. A következőkben olyan emberek tanításait fogjuk tanulmányozni, akik világi életet éltek és így alkalmazták a taoista tanokat. Zhang Boduan, Lü Dongbin és Zhongli Quan szövegeit mégis minden taoista iskola elfogadja, és a szent szövegeknek kijáró legnagyobb tisztelettel kezeli, az oltárok legmagasabb részén elhelyezve. A nagyon konzervatív Kínában szinte hihetetlen, hogy ez megtörtént, hiszen ezek az emberek nem tartoztak az általános taoista hagyományvonalhoz. Világi emberek voltak, akik a taoista tanításokat nem szerzetesi módon gyakorolták.

Az első fontosabb szöveg, amit elemzünk a Zhong Lü Chuan Dao Ji, a következő pedig a Sárkány és Tigris klasszikusa lesz. Az első mű numerikus rendben halad a Wu Jitől a jelenségekig, és egy nagyon jó vázát mutatja be a taoista fogalmaknak. Sok iskolában hasonlóan járnak el. Ez az első tankönyv, amit még taoista gyermekként a fiatalember vagy leány megkap, és tanulmányoz. Utána jön csak a Sárkány és Tigris klasszikusa, amely egy versekkel, szimbólumokkal tarkított, összetett írás.

A szövegek használatával kapcsolatosan néhány szó:

A Zhong Lü Chuan Dao Ji egy Jing, azaz Szentírás, amely eltér a hagyományos írásoktól, könyvektől, versektől. Ennek az írásnak a birtoklása egyfajta tiszteletet von magával. Az ilyen írásokat nem szokás kidobni, ha nincs rá szükségünk, elajándékozzuk, vagy elégetjük. Ne lépjünk át fölötte, ne tegyük le a földre, tároljuk szépen, ne hajtogassuk be a sarkát. A keleti tanításokban a Szentírásokat különálló lényként kezelik, akinek saját tudata van, saját Szellemisége, és ehhez a szellemiséghez is imádkoznak, hogy segítse a könyv megértését.

A taoista hagyományban a könyvek megértése, és némi szellemi gyakorlat önmagukban is biztosítják a Halhatatlanságot. Zhang Boduan könyvének a végén is elmondják, hogy ez az írás kimondottan azoknak készült, akik oly korban jelennek meg, amikor nagy a zavarodottság, és nehezen található egy megvilágosodott Halhatatlan Mester, aki tanít. Így ez a könyv pótolja a személyes útmutatót, de nem teljes mértékben. Szükség van némi átadási vonalra, a hagyományvonalból némi energiára, ami egy bizonyos idő óta jön a történelemben. Ebből is kell a tanítványnak részesülnie, de a tudás elsajátítása így is megvalósítható.

Zhang Boduant miután megírta a könyvet, az Ég háromszor megbüntette, mert úgy tartja a mondás, olyan tanításokat adott ki, amit nem szabadna. Hogy ne fedje fel a titkokat, szimbólumokban fogalmazta meg tanítását, elrejtve az avatatlan szemek elől. Így ha a könyvet olvasó Szíve nem tiszta, zavaró érzelmekkel van teli, a szöveg is bezárul, és csak a zavaró érzelmeket fogja belőle tapasztalni, s még nagyobb zavarodottságot.

A belső tartalmak feltárulásához tiszta motivációval kell rendelkeznünk. Ha valóban minden lénynek boldogságot kívánunk, kivétel nélkül, csak akkor fog egy Írás életre kelni, és újabb és újabb dimenzióját megmutatni. Ez egy nagyon nagy kihívás, mert őszintén magunkba nézve, nem mondhatjuk el, hogy minden pillanatban tiszta a szívünk. Igenis sok sértés van benne, amiért másokat okolunk, és nagyon sok irigység, amiről úgy gondoljuk, hogy más tehet róla. Az Út megkezdéséhez ezektől az érzésektől meg kell szabadulnunk, hogy a szövegeket megértsük.

A rendszeres gyakorlásnak nagy jelentősége van. Gyakorlatilag az, amit itt recitációnak lehet hívni, az a szöveg rendszeres olvasása.

Egy szöveg elsajátítása három lépésből áll.

Első lépésben következik a hallás vagy olvasás utáni megjegyzése a tanítottaknak, majd miután elolvassuk, megértettük azt amit az előadó vagy szöveg közölni akart, félretesszük, és megpróbáljuk megérteni a magunk életére vonatkoztatva. Realizálni. Ez az elmélkedés időszaka. Csak olvasni szeretünk, de nagyon ritkán állunk meg, hogy gondolkozzunk egy témáról.

A második lépés, hogy jegyzeteljünk, de a saját gondolatainkat, a saját megértéseinket.

A harmadik lépés három részből áll: koncentráció, kontempláció, meditáció. A koncentráció az, amikor koncentrálunk a létrejött élményre, például megértjük, hogy mit jelent a Sárkány és Tigris egyesítése. Majd leülünk és megértjük, hogy az életünkben mit jelent a Sárkány és Tigris egyesítése. A Mesterünk is azt mondja, hogy: igen, a megértésed helyes, majd leülünk és összpontosítunk a témára egyszerűen, vagy egy gyakorlattal. Koncentrálunk, majd idővel észre lehet venni, hogy a koncentráció átalakul kontemplációvá, egyfajta szent révülésé, és ekkor a dolog életre kel, működni kezd. Ezután jön a teljes önmegadás, amikor átadjuk magunkat a megértett tudásnak, a realizált tudásnak, s onnantól felvállaljuk azt. Ez a meditáció. Lehet máshogy is hívni ezt a három dolgot, hívhatjuk az elsőt összpontosításnak, a másodikat egyfajta életre keltésnek, a harmadikat meg teljes megvalósításnak.

A Tao tanításai A szöveg a teljes címe: 钟吕传道集 » A Tao tanításai, ahogy Zhongli Quan és Lü Dongbin átadta. A szöveg írója és keletkezésének ideje ismeretlen. Két olyan ember beszélgetését írja le, akik közül az egyik a Han dinasztia idején élt, időszámításunk kezdete körül 200-ban, a másik a Tang dinasztia végén és a Song elején, 600 környékén. Találkozásuk emberként kizárt, mégis sokféle magyarázat van rá. Eva Wong mesternő négyféle választ is próbált adni arra, hogyan jöhetett létre találkozásuk, de az tény, hogy ők ketten a Nyolc Halhatatlan közé tartoznak. Ebben a könyvben Zhongli Quan ad választ Lü Dongbin kérdéseire, 18 fejezeten át végigkövetve a teremtés folyamatát. Zhongli Quan szülei arisztokraták voltak. Hivatalnokok gyermekeként született meg, és már nagyon fiatalon kitűnt tehetségével. Kitűnő harcművész, aki a harcművészet mélységeit, nemcsak a harci részét tanulmányozta. Zhongli Quan már gyermekként kitűnő gondolkodó, és különleges, egyedülálló gondolatai voltak. Ez nagyon tetszett az akkori uralkodónak, és már  fiatalon kinevezte tábornoknak. Kitűnő tábornok volt. Egyszer az egyik csatában, Észak-nyugaton, a sivatagban csatározott.  Elveszette a csatát, s éppen menekült az üldözői elől, amikor egy sámánnal találkozott. A férfi rongyosnak tűnő, állatbőrökbe volt öltözve, egy páva és egy sastoll volt a fején. Tudta miért menekül, és mondta, hogy szívesen segít neki. Elvitte egy oázisban lévő, csodaszép fehér templomhoz. Zhongli Quan leült a lépcsőre és várt. Egyszer csak egy fehér, ősz szakállú bölcs jelent meg, és arról tanított neki, hogy fel kell adnia a háborúskodást, mert ő nem arra rendeltetett. Nem a vagyonnal, hírnévvel kell foglalkoznia, - mint ahogy ezt tovább adtaLü Dongbinnek is. - „Ez életedben az jutott neked, hogy a te házad teteje nádból, és ne aranyból készüljön.” Három napig gyakorlatokat tanított neki, majd elbúcsúztak, és a hegyek közé ment. Zhongli Quan hamarosa nagyon sok embernek segített, tanított, és főleg a kő arannyá való változtatásával támogatta a helyi falukat. Egyszer éppen egy kocsmában ült, amikor csatlakozott hozzá Lü Dongbin. Lü Dongbin szintén nemes volt, és nagyon korán felismerték, hogy rendkívüli tehetség. Születésekor trombitaszót és harsonákat hallottak, és oly sok fény vette körül, hogy az emberek nem tudtak a szülőágyra nézni. Nagyon korán bölcsességgel beszélt és elmondta, hogy lejött segíteni az embereket. Egy nagyon ritka madár, - amely az ő védelmező madara lett -, egy fehér daru szállt le az édesanyja ágyához, mikor megszületett. Lü Dongbin nagyon látványosan jött a világra, és nagyon látványosan hagyta el a Földet. A legnagyobb, 18 Sárkány vontatta fogattal távozott, és hatalmas ünnep, virágeső és boldogság volt három napig a környéken, amikor felemelkedett.

Egyszer sétája közben egy taoista szerzetessel találkozott. Ő tanította arra: hogy ne törekedjen világi hírnévre, mert az káprázat. Ne törekedjen az emberek elismerésére, mert az is káprázat. Ne törekedjen hatalomra, mert az is káprázat. Ez bántotta Lüt, és megpróbálta letenni a hivatalnoki vizsgát, amin aztán kétszer megbukott. A harmadik vizsgára menet, Peking felé, már nem volt olyan nagy lelkesedése, mert elcsüggedt attól, hogy neki nem ez az Út rendeltetett. Szeretett volna sikeres lenni. Kicsit szomorú volt, de ment Peking felé, hogy megpróbálkozzon harmadszor is a vizsgával, amikor megállt egy kocsmánál. Leült és búskomoran kikérte a borát, amikor megszólalt egy nagyon-nagyon érdekes ember mögötte. A haját két oldalon kontyba fogta, rongyokba öltözve ült, mégis rendkívüli boldogságot árasztott magából.

Miközben Lü ott szomorodott magában, az ember odaszólt hátulról. „Ugyan már, gyere, és búslakodj nekem!” Így Lü átült, és elmondta a búját, de közben nagyon magával ragadta az a személyes energia, ami Zhongli Quanból áradt. És Lü kitalálta: „Te biztos Halhatatlan vagy. Kérlek taníts!” Zhongli Quan ekkor elfogadta tanítványának, és elvitte a barlangjába. Beszélgettek, gyakoroltak, s mondta neki Zhongli Quan, hogy: a pénz, a hatalom, a siker nem annyira fontos dolgok. De ő ezeket még szerette volna, bár tudta, hogy nem olyan fontos. - Jó, megtanítok neked egy módszert,- mondta Zhongli Quan, hogy köveket arannyá tudj változtatni. Erre Lü Dongbin visszakérdezett, hogy mennyi ideig marad az az arany arany. Zhongli azt mondta, hogy csak 3000 évig, aztán visszaalakul kővé. Lü erre úgy válaszolt, hogy ő nem akarja becsapni az embereket, nem akar olyan dolgokat adni nekik, ami megtéveszti őket. Zhongli Quannak ez nagyon erős tanítás volt, s kicsit el is szégyellte magát, hogy ez az ember ennyire nemes. Ráébredt, hogy nem az a legnagyobb segítség, ha az embereket anyagilag támogatja, sokkal nagyobb, ha szellemileg teszi ezt. Zhongli ekkor úgy döntött, hogy komolyan tanítja Lüt, és így szólt: - Jó, akkor beszéljünk a te vágyaidról. Egyrészről tetszik ez a Halhatatlanság, de közben még nagyon világi ember szeretnél lenni. majd hírtelen felkiáltott: Főzzünk egy kölest!

Ettől Lü elaludt és egy pár perc alatt húsz évet álmodott végig. Megálmodta, ahogy átmegy a hivatalnoki vizsgán, mint kitűnő hivatalnok, a császár egyik kedvence lesz, de néhány ember, aki irigye a császári udvarban, titokban megöli a gyerekeit. Családjából sok embert kivégeznek, majd őt is rágalmakkal illetik, s emiatt száműzik. Rokonaitól távol hal meg. Lü hirtelen felébredt, és Zhongli Quan még ugyanazt a kását kevergetve válaszolt az álomra. Lü Dongbin megkérdezte: - Honnan tudsz az álmomról? A Mester azt felelte, hogy ő csak megmutatta neki, milyen válaszút előtt áll. Lü ekkor döntésre jutott. Ott maradva új mesterétől hamarosan elsajátította az alapvető gyakorlatokat, majd útnak indult. Ahogy visszafordult a barlang felé, úgy érezte, annyira megváltozott, hogy nem akarta a régi nevét használni. Innentől a Lü Dongbin nevet viselte, ami a Lü a Barlang vendégét jelenti. A hegyekbe vonult, gyakorolt, segítette a népeket, és nagyon sok könyvet írt. Az összes könyve mind a mai napig megmaradt.

A TAO TANÍTÁSAI Zhōng lű chuándào jí A Tao tanításai, ahogy Zhongli Quan és Lü Dongbin átadta 1. A Valódi Halhatatlanok Lü kérdezett: Mit kell tennünk, ha egészségesek akarunk lenni és nem betegek, fiatalok akarunk maradni és nem öregek, és élni szeretnénk, nem pedig meghalni? Zhongli válaszolt: Akkor foganunk meg, amikor szüleink közösülnek és [a teremtés] két Párája találkozik. Az embrió teremtő folyadékból és vérből jön létre. Miután kibontakozik a dolgok őseredete, létrejön az Alapvető (Ősi) Szubsztancia. A Yang indítja el és a Yin fejezi be a folyamatot. Ahogy az anyaméhben növekszik a Pára, a magzat fejlődik. Háromszáz nap után a belül levő forma kerekké válik. Amikor a ragyogó Szellem belép a magzatba, a magzat elválasztja magát az anya testétől. Miután kiemelkedik az Őseredetből, lélegzete növekedik és csökken, a Sárga Rügyek pedig növekedésnek indulnak. Ötezer nap után a Pára eléri csúcspontját. Amikor a számok elérik a nyolcvanegyet, a fejlődés teljes és belépünk a serdülőkorba. Tizenöt éves korban a Yin fele Yang, és oly fényesek vagyunk, mint a Nap keleten. A serdülőkort követően a Yang energia elkezd csökkeni. Amikor elfogy az élet Valódi Párája, betegek leszünk és meghalunk, mert tudatlanságunkban kárt tettünk a Szellem fényében. A gonosz tettek szintén csökkenthetik jelenlegi élethosszunkat, és befolyásolják a következő élet természetét és hosszát. Ezért miután megszületünk, meghalunk és miután meghaltunk, újra megszületünk. Ahol születés van, ott halál is lesz. Számtalan újraszületés ellenére továbbra is makacsok és tudatlanok vagyunk. Ezért mindegyik élettel egyre mélyebbre és mélyebbre süllyedünk az ingoványban, végül már nem emberi alakban születünk újra. Mikor a makacs Szellem belép egy nem emberi burokba, akkor megrontja az Eredendő Természetet, és ha az Eredendő Természet egyszer megsérült, nehéz lesz számára újra emberré válni. Az újraszületések végtelen körforgásának csapdájába esve sosem fog megszabadulni. Ha szerencsések vagyunk, találkozhatunk egy Halhatatlannal, aki segíthet a karmikus büntetést csökkenteni és Szellemünket egy másik burokba vezetni. Ekkor lesz esélyünk, hogy újra emberré váljunk. Ha nem emberi testben sikerül erényes tetteket felhalmoznunk, végül felemelkedhetünk a létezés magasabb birodalmaiba. Bár lehet, hogy rokkantnak vagy szűkölködőnek születünk, de visszaszereztük az emberi formánkat. Ha azonban visszatérünk régi szokásainkhoz és erkölcstelen tetteket viszünk véghez, akkor újra visszasüllyedünk a születés és halál végtelen körforgásába. Lü így szólt: Az embereknek, akik a Középső Földekre születnek béke idejében, nem kell aggódniuk étel és ruha miatt. Aggódnak azonban afelől, hogy az életük évei túl gyorsan telnek. Mindenki vágyik az egészségre és gyűlöli a betegséget, mindenki szereti az életet és féli a halált. Ma nekem megadatott a kiváltság, hogy találkoztam egy Nagy Tanítóval. Ezért szeretném megragadni ezt a lehetőséget, hogy kérdezzelek Életről és Halálról, és reménykedem, hogy megmutatod, hogyan érhetem el a hosszú életet és a Halhatatlanságot. Zhongli így szólt: Ha az emberek nem akarnak alacsonyabb létformákban újraszületni, akkor le kell győzniük a betegséget, öregedést, halált és szenvedést. Fejük az Ég felé nézzen, lábuk a Földben gyökerezzen. Úgy kell élniük, hogy őrzik a Yint és átölelik a Yangot. Eképpen nem fognak szellemmé[1] válni. Ha művelik magukat mialatt emberi formában vannak, Halhatatlanná válhatnak. Később Halhatatlanként, hogyha folytatják a művelést, képesek lesznek az Égi Birodalomba emelkedni. Lü ezt kérdezte: Amikor az emberek meghalnak, szellemekké válnak. Amikor elérik a Daot, Halhatatlanokká válnak. Nem a Halhatatlanság a művelés legmagasabb célja? Miért „szükséges” a Halhatatlanoknak az Égi Birodalomba emelkedni? Zhongli így válaszolt: A Halhatatlanná válás nem a végső célja a művelésnek. Egy teljesen Yin lény Yang nélkül egy szellem. Egy teljesen Yang lény Yin nélkül egy Halhatatlan. Az emberek félig Yinek és félig Yangok. Ennélfogva válhatnak vagy szellemekké, vagy Halhatatlanokká. Ha a vágyainkat követjük és nem kezdjük el fiatalon művelni [a Daot], akkor szellemekké válunk, amikor meghalunk. Másrészt, ha hajlandóak vagyunk művelni, akkor képesek leszünk felülemelkedni az emberi létezésen, belépni a Szent Birodalomba, levetni az emberi burkot és Halhatatlanokká válni. A Halhatatlanoknak öt osztálya van, a művelésnek Három Ösvénye, a Halhatatlanság elért szintje pedig a művelés minőségétől függ. Lü ezt kérdezte: Mi a művelés Három Ösvénye és a Halhatatlanság öt szintje? Zhongli így válaszolt: A művelés Három Ösvénye a Kisebbik Ösvény, a Középső Ösvény és a Hatalmas Ösvény. A Halhatatlanok öt osztálya a szellem halhatatlan[2], az Emberi Halhatatlan, a Földi Halhatatlan, a Szellemi Halhatatlan és az Égi Halhatatlan. A szellem halhatatlanok nem hagyják el a szellemek birodalmát; az Emberi Halhatatlanok nem hagyják el az emberiség birodalmát; a Földi Halhatatlanok nem hagyják el a Föld birodalmát; a Szellemi Halhatatlanok nem hagyják el a Szellem birodalmát; és az Égi Halhatatlanok nem hagyják el az Ég birodalmát. Lü azt kérdezte: Kik a szellem halhatatlanok? Zhongli azt mondta: A szellem halhatatlan a Halhatatlanok legalacsonyabb osztálya. A szellem halhatatlanok olyan lények, akik a halottak birodalmában érik el a Halhatatlanságot. Szellemük homályos és nincs nevük, sem címük. Bár nincsenek újraszületésre kényszerítve, nem képesek belépni a Halhatatlanság Penglai-földjeire. A pokol tornácán bolyonganak az élők és a holtak birodalma között, és a létezésük akkor ér véget, ha azt választják, hogy újraszületnek az Emberi Birodalomban. Lü kérdezte: Hogyan válnak az emberek szellem halhatatlanokká? Milyen módszereket gyakoroltak, amikor még éltek? Zhongli azt mondta: Az emberek akkor válnak szellem halhatatlanokká, amikor próbálják művelni a Daot, de nem értik azt. Gyors előrehaladást akarva a gyakorlásukban rövidítéseket tesznek. Ennek eredményeképpen a testük olyan törékeny lesz, mint a száraz fa, a tudatuk pedig olyan halott, mint a hideg hamu. Azt remélve, hogy bent tudják tartani a Szellemet, a szándékukba kapaszkodnak. Így amikor belépnek a nyugalomba, csak a Yin Szellem szabadul fel. Ennek eredményeként Szellem nélküli szellemekké válnak, nem tudnak a tiszta Yang Halhatatlanjaivá válni. Mivel a Yin Szellem nem szóródik szét azután, hogy meghalnak, szellem halhatatlanoknak hívják őket. Bár ezeket a lényeket halhatatlanokként osztályozzák, valójában szellemek lényeg nélkül. Azok a gyakorlók, akik buddhistáknak vallják magukat és helytelenül gyakorolják a csendes üldögélés technikáját, általában ilyen típusú halhatatlanként végzik. Lü kérdezett: Kik az Emberi Halhatatlanok? Zhongli válaszolt: Az Emberi Halhatatlan a Halhatatlanok második legalacsonyabb osztálya. Az Emberi Halhatatlanok olyanok, akik művelik a Daot, de nem értik. Csak egy módszert ismerve és csak egy technikát gyakorolva, a művelésnek egy aspektusán dolgoznak egész életükben. Ennek eredményeként az Öt Változó Állapot Párái rendszertelenül lépnek kölcsönhatásba, és nincs uralmuk a testükben végbemenő változások felett. Hibáik ellenére azonban sikerül kiművelniük egy erős testet, ami sok betegséggel szemben ellenálló. Ez lehetővé teszi számukra, hogy jó egészségnek örvendjenek és hosszú életet éljenek az Emberi Birodalomban. Lü kérdezett: Milyen fajta módszereket gyakorolnak az Emberi Halhatatlanok? Zhongli válaszolt: Ezeknek az embereknek a Nagy Dao alapelveit tanítják, amikor elkezdik művelésüket. A rossz karma és a tudat szörnyei azonban a kezdő tudatukat félrevezetik. Ennek eredményeként csak kis üdvöket nyernek gyakorlásuk során. Bár helyesen követik az egyes módszerek eljárásait, rugalmatlanok és nem tudnak együtt változni az évszakokkal. Akik tartózkodnak az öt íztől, nem ismerik a Hat Párát. Akik megszelidítették a hét érzelmet, nem tudnak a tíz önmegtartóztatásról. Akik a nyál nyelését gyakorolják, ócsárolják azokat, akik légzésszabályozást gyakorolnak. Azok, akik egy szexuális partnertől szereznek energiát, bolondnak tartják azokat, akik egyéni módszereket gyakorolnak. Azok, akik összegyűjtik az Ég és a Föld Páráit, visszautasítják a gabonáktól való tartózkodást. Azok, akik vizualizációt gyakorolnak és azok, akik beszívják a Nap és a Hold lényegiségét, visszautasítják a masszázsos és gyúró módszerek kipróbálását. Azok, akik megkísérlik lelassítani a légzésüket nyugodt üldögélés által, nem értik, hogy mit jelent természetesen gyakorolni: testüket természetellenes tartásokba kényszerítik és nem ismerik a be-nem-avatkozás alapelvét. Ott vannak aztán azok, akik nem tudják, hogy a nők Yin energiájának elnyelése nem egyenlő a herék behúzásával meditáció közben. Azt sem tudják, hogy a nők mellének szívása által benyelt női energia nem egyenlő az Elixír művelésével. El sem tudom mondani, hogy az emberek hány fajta dolgot csinálnak azt remélve, hogy az egyik technika sikerrel jár és Halhatatlanná teszi őket. Bár minden egyes technika működik egy kis úton, nem egy teljes Ösvény. Minden egyes technika egy Ösvényen belül egy módszernek csak egy kis aspektusa. Ha csak egy technikát gyakorolsz, a legtöbb, amit remélhetsz, hogy hosszú és egészséges életet élhetsz. Ha helytelenül gyakorlod azonban ezeket a technikákat, akkor károsak lehetnek. Ahelyett, hogy hosszú életet élne, a gyakorló megbetegedhet és még korai halált is halhat. Az ilyen esetek nem ritkák. Lü kérdezett: Kik a Földi Halhatatlanok? Zhongli válaszolt: A Földi Halhatatlanok félúton vannak az Égi és a Földi Birodalmak között. Megvan bennük a lehetőség, hogy Szellemi Halhatatlanokká váljanak, de mivel nem teljesen értik a Daot, megelégedhetnek a szellemi megvalósítás egy mérsékeltebb szintjével. A művelésükből hiányzik a tökéletesség és a legjobb, amit tehetnek, hogy örökké élnek az Emberi Birodalomban és nem halnak meg. Lü kérdezett: Hogy válhatunk a Földi Birodalom Halhatatlanjává? Zhongli válaszolt: Hogy Földi Halhatatlanná válj, elsőként tudnod kell, hogy hogyan irányítsd az Ég és Föld Páráinak fel- és alászállását. A művelésedet az Ég és a Föld teremtésének számai szerint alakítsd és kövesd a Nap és a Hold mozgását. Értsd meg a testedben zajló változások éves és havi ciklusait. Naponta figyeld meg az óránkénti változásokat. Először, ismerd meg a Sárkányt és a Tigrist, aztán tedd ki őket a Kan és a Li Tüzének. Ismerd a különbséget a tiszta Víz és a sáros Víz között és tanuld meg, hogyan kell megkülönböztetni a reggel Páráit és az este Páráit. Másodszor, gyűjtsd azt, ami őseredendő és megkülönböztetés nélküli, tartsd szem előtt a Két Ellentét viselkedését, különböztesd meg a Három Létezést (megnyilvánulást), válaszd szét a Négy Irányt, értsd meg az Öt Körforgást, szilárdítsd meg a Hat Párát, halmozd fel a Hét Kincset, egyensúlyozd ki a Nyolc Trigramot és kelj át a Kilenc Kontinensen. Harmadszor, fordítsd meg az Öt Változó Állapot körforgását, vezesd az Élet Páráját az anyaméhben levő Magzathoz és fordítsd vissza a Életerő áramlását. Végül keringesd az energiát a Három Mezőben, hővel kovácsold az Elixírt és engedd letelepedni az alsó Mezőben. Ily módon a testet megőrzöd és örökké fogsz élni a Földi Birodalomban. Lü kérdezett: Kik a Szellemi Halhatatlanok? Zhongli válaszolt: A Szellemi Halhatatlanok olyan Földi Halhatatlanok, akik folytatják a művelésüket a Földi Birodalomban. Összekapcsolják a testük minden részét, Ólmot használnak a Higany újra feltöltésére, a finomított Életerőt a fejtetőre tudják vezetni és a Jáde Nektárt át tudják alakítani Elixírré. Testi alakjuk Párává alakul át, az Öt Pára visszatér az egy Őseredendő Párához, és a Három Yang lényegiség összegyűlik a fejtetőn. Amikor a művelésük teljes, a földi test átalakul finom testté. A Yin üledékeik megtisztulnak és teljesen megtelnek Tiszta Yanggal. Ahogy levetik a földi tartalmukat és felemelkednek a Halhatatlan Földekre, egy test bontakozik ki a finom testből. Belépve a Szentség Birodalmába visszatérnek a Három Hegyhez és örökre elhagyják a Föld porát. Lü kérdezett: Kik az Égi Halhatatlanok? Zhongli válaszolt: Amikor a Földi Halhatatlanok tovább finomítják magukat művelés által, képesek levetni a burkukat és Szellemi Halhatatlanokká válni. Amikor a Három Szigeten időző Szellemi Halhatatlanok elég erényt halmoznak fel azzal, hogy a Daora tanítják az emberiséget és tanításaik beérnek, akkor egy Égi rendelet összehívja őket, hogy térjenek vissza az Égi Birodalomba. Az Égi Halhatatlanok az Égi Birodalomban élnek és az Égi kormányzatban töltik be kötelességüket mint bírák és hivatalnokok. A Vízi Birodalom bíráiként kezdik meg kötelezettségeiket. Azután előléptetik őket, hogy felügyeljék a Földi birodalmat. Végül az Égi [vagy Mennyei] Birodalom felügyelőivé válhatnak. Amikor elég erényt halmoznak fel az Égi Birodalom legalsó szintjén, akkor a következő szintre lépnek, és így tovább, amíg felemelkednek mind a harminchat Égi Birodalmon. Miután keresztülmennek a harminchat Égi Birodalmon, áthaladnak az Égi Yang nyolcvanegy szintjén, és miután keresztülmennek az Égi Yang nyolcvanegy szintjén, visszatérnek a Természetes Üresség Három Tiszta Birodalmába. Lü kérdezett: Nem akarok szellem halhatatlan lenni, de gondolni sem merek arra, hogy elérem az Égi Halhatatlanságot. Elmondod nekem, hogyan lehet elérni az Emberi, Földi és Szellemi Halhatatlanságot? Zhongli így válaszolt: Az Emberi Halhatatlanság a Kisebbik Ösvényből, a Földi Halhatatlanság a Középső Ösvényből, a Szellemi Halhatatlanság a Hatalmas Ösvényből vett módszerek gyakorlásával érhető el. Bár Három Ösvény van, Út azonban csak egy. Ha ezeket az Ösvényeket követed, azt fogod találni, hogy a Daot könnyű megérteni. Megértve a Daot ráébredsz, hogy a Halhatatlanság csak egy lépésre van. Lü kérdezett: A múltban és jelenben sok gyakorló próbálja művelni a hosszú életet és a Halhatatlanságot, de elbuknak. Miért? Zhongli így válaszolt: Azért buknak el, mert helytelenek a módszereik, és mert nem teljesen értik a Daot. Néhány gyakorló pletykán és szóbeszéden alapuló információt használ; mások kényszerítik magukat, hogy megtanulják azt, amit nem értenek; néhányan kitalálják a saját technikáikat; míg mások eltérnek a helyes tanításoktól. Nem csoda, hogy olyan sok gyakorló betegszik meg és hal korai halált! Aztán ott vannak azok, akik azt állítják, hogy szörnyeket tudnak kiűzni és azok, akik hamis tanításokkal zavarnak össze másokat. Ahelyett, hogy a Dao valódi tanításaira hallgatnának, egymás helytelen módszereit pártolják. Milyen kár! Még ha szorgalmasan gyakorolnak is, semmit sem fognak elérni. [Lásd: Kínai szöveg]

A következőkben kiegészítő tanításokat találhatunk ehhez a szöveghez.

[« Tartalom ]

A Nagy Dao

Az önmaga által létező neve a Dao. Ami a megnyilvánulást megelőzi, a Dao. Ő maga mozdulatlan és állandó, a mindent átható jelenlét. Maga a Xing, az Ősszellem, az Öt Hao együtt. A Nagy Daónak nincs alakja, sem neve. A minden létezőt átjáró forma nélküli Rend. Tartalmazza, és lehetővé teszi a sokféleséget, annak olvasztótégelye, más néven a lehetőségek anyaöle. Nem tesz fel kérdéseket, és nem ad válaszokat. Oly nagy, hogy nincsenek határai; oly kicsi, hogy semmi sem fér el benne. Az elme nem képes felfogni, így az emberi megértésen túl van. A nyelv a világ szülötte, a Dao e mögött van. Akkor tudjuk jobban megérteni, ha az intellektust hátrahagyva oly névtelenné válunk, tudatos választásoktól és értékelésektől szabadon, mint maga a Dao. Nem tudjuk követni, még akkor sem, ha hallottunk róla, nem tudjuk elérni, még akkor sem ha, meg is próbáltuk gyakorolni.

A Dao Négyrétű Megnyilvánulása

1. Mindennek forrása Mindennek forrása, anélkül hogy jellemzője lenne. Erre azért képes, mert természete az Üresség, ezért ez a Dao teremtő forrásának gyökere. Minden jelenség a Daóból születik, és összetartó erejének megszűnése után, oda is tér vissza. Létezik egy makrokozmikus/mikrokozmikus párhuzam a természetben levő Dao, és az emberiségben levő Dao között. Ez azért nyilvánul meg, mert minden jelenség ugyanabból a forrásból (a Dao) ered, és ugyanazokat az alapelveket követi. Minden létező – növények, állatok, emberek, hegyek, folyók, szél stb. – fel van ruházva a Dao Párájával, minden teremtés Életerejével. Amikor bőséges és erős bennünk az Életerő, akkor egészségesek vagyunk, amikor gyenge, megbetegszünk, és amikor teljesen szétszóródik, meghalunk. Ezt felismerve a félelem és bizonytalanság megszűnik, megvalósul a Nagy Nyugalom Bölcsessége. „A Dao testesíti meg az Eget és a Földet, ennélfogva meg tudja szülni őket. Az Ég és a Föld megtestesíti a tízezer miriád létezőt, ennélfogva táplálni tudják az egész teremtést. A sokszínűségük ellenére minden létező tartalmazza a Dao szikráját. A Dao üres és forma nélküli. Amikor azonban a Dao megszüli a jelenségeket, kibontakozik a szerkezet és a forma. Így a forma a Dao lakóhelye, a Szellem pedig a működése. Minden dolog a Nagy Végsőben (Taiji) megtestesülő mozgás és nyugalom körforgását követi. Semmi nem távolodik el a Dao alapelveitől.

A világegyetemen belül nincs semmi, ami nem követi a létezés egyes törvényeit, és nincs semmi, ami nem a Daót testesíti meg. Amikor a jelenségek formát öltenek, irányultságokat fejlesztenek ki. Irányultságuk kibontakozásával a formáknak érzéseik lesznek. Amikor befolyást nyernek az érzések, bizonyos cselekedetek fognak következni. A Dao formákban nyilvánul meg. Így szaporodni tud és át tud alakulni. Nincs semmi, amivé a Dao ne tudna válni, és nincs semmi, amivel ne tudna összeolvadni. Bár a Sárkány és a Tigris ébren van, fegyelmet kell tanulnunk, és nem szabad a munkálkodásukhoz ragaszkodnunk.” Dao Xuan Pian

2. Változtató

Változtató, mert a jelenségeket azok megszületése után szüntelen változásban, alakulásban tartja. A Föld és az Ég között a változás közvetlenül hat, végtelenül teremtve a létet. A nagy kozmoszban semmi sem örök, még a csillagoknak is megvannak a határai. Némelyikük gyorsan vagy nagy léptékben változik az emberi élethez képest, mások nagyon lassan. Ezt felismerve megszűnik az aggódás, megvalósul az Örök Derű vagy Boldogság.

3. Rendező

Rendező, mert a jelenségeket jellemző változás nem véletlenszerűen, hanem egy meghatározott rendező elv szerint történik. Teremti, rendezi az egész világegyetemet. Bár ő a legkisebb részét sem képezi, eredendő tisztaságával, önzetlen nyugalmával mégis mindenütt jelen van. A Dao először Erényként nyilvánul meg, mint az Életerő mérhető ereje. Támogatja, és helyrehozza a világ működését, mélyen átitatva az életet a Dao fényének sugarával.

Az Erényt gyakorolni és követni lehet. A tökéletes Erény túl közel van a Daóhoz, ezért nem lehet teljesen gyakorolni és így követni sem. Az embernek túl kell lépnie önmagán, hogy megvalósíthassa mindezt. Amikor a természet a Dao útját követi, az évszakok időszerűek, és minden élő létező táplálódik és megújul. Mivel a test belső világegyeteme ugyanazokat a törvényeket követi, amik a természetet irányítják, a test meg fog újulni, amikor a Dao alapelvei szerint működik. A közönséges személy az Élet Páráját a nemzésre használja, a taoista beavatott viszont belül megőrzi azt, és a test táplálására és megújítására használja fel. Ezt felismerve megszűnik a sóvárgás, megvalósul a jelenségeket irányító Nagy Rend Tudása.

„A Dao nem köszönheti a létezését semminek, ennélfogva életet tud adni minden létezőnek. Amikor azonban megnyilvánul, a Dao nem üres többé. Amikor a szerkezete szereppé válik, a Dao életet ad az emberiségnek. Mivel az emberiségnek a Daóban van az alapja, meg tudja érteni az Ég és Föld tartósságát, fel tudja fedezni a Yin és Yang kamráit, intuitíven meg tudja érezni a nemzés és átalakítás alapelveit, és tudja a helyét a létezők hatalmas rendjében. A Bölcs olyan személy, aki áthatolt ezeken az alapelveken és megértette a Daót.” Dao Xuan Pian

4. Összhangba hozó

Összhangba hozó, mert a jelenségeket egymástól nem elválasztva, hanem egymással összhangban alakítja. Ha felismerjük a jelenségek egymástól való függését, megszűnik a ragaszkodás, megvalósul a Nagy Guan Yin, azaz a Nagy Együttérzés.

„Ismerjük az Ég akaratát, és képesek leszünk megtartani a testünket. Értsük meg a Bölcsek szavait, és képesek leszünk a Dao alapelveit követni. Ha meg tudjuk őrizni a testünket, sokáig fogunk élni. Ha a Dao alapelvei szerint élünk, képesek leszünk nagyszerű cselekedeteket véghezvinni. Ha sokáig tudunk velük maradni, a családunk és az országunk nem lesz veszélyben. Ha nagyszerű cselekedeteket tudunk megtenni, a gyerekeink és az unokáink mindig biztonságban lesznek. Amikor nincs veszély, soha nem fognak ártani nekünk.”Dao Xuan Pian

Bai Yuchan a Liang utalásai a Rejtélyre című írásában olvashatjuk:

„A Dao mindenhol létezik a világegyetemben, és nem hatnak rá a lények. Minden létezést megelőzően, először Őseredendő Qiként nyilvánul meg, és végső soron nem más, mint üresség és nemlétezés. Rejtélyes és semmilyen módon nem lehet megmérni. Oly nagy, hogy nincs semmi rajta túl, oly apró, hogy benne sincsen semmi. Oly hatalmas, hogy tartalmazza Ég és Föld egészét, oly parányi, hogy még egy tollpihébe is képes belépni. A Bölcsek a tudatukra hagyatkoznak, hogy kapcsolatba lépjenek vele. Ezt nevezzük Daónak.

A Dao nem igényli az ürességet, az üresség viszont természetes módon tér vissza hozzá. Ehhez hasonlóan, ha az ember kiüríti a tudatát, akkor a Dao magától fog visszatérni hozzá. A Daónak eredetileg nincsen neve: nem lehet a közelben elérni, ugyanakkor nem lehet a távolban elveszíteni. Sem négyzetes, sem kör alakú, nem helyezkedik el sem belül, sem kívül. Csak a Bölcs képes intuitíven megérezni egy olyan állapotban, amiben a három méregnek nincs gyökere, és a hat vágynak nincsen magva. Ez az igazi megvilágosodás: egy olyan állapot, ami az üresség és nemlétezés része.”

[« Tartalom ]

Yin-Yang

Az élet az anyagi részecskék szintjén rezgésként jelenik meg. Ez a rezgés egyfajta hullámzásként, váltakozásként vetül ki az életbe. Minden, ami a relatív világon belül van, változik. Annak, ki megszületik, meg is kell halnia, majd újra valamilyen formában meg kell jelennie. Ez a hullámzás az élet energiája. A változás két szélsőség, két pólus között zajlik. Az egyik szélsőség a Tiszta Yin, a másik a Tiszta Yang. Minél nagyobb a köztük lévő különbség, annál nagyobb az energia. A kettő váltakozása tartja életben a dolgokat.

A Yin és Yang együttesét hívják Taijinak. Mindenkinek van egy belső Taijija, amely a körülöttünk lévő világegyetem külső Taijijában él. A mi belső Taijink lényegét tekintve nem más, mint a világmindenség Taijijának kicsinyített mása. A kettő működése teljes mértékben összefügg, megkülönböztetésükre kissé más alakú, és más színű ábrák léteznek. Ha az univerzum Taijija élénk és örömteli energiákkal van tele, akkor mi is együtt örülünk vele. Ha viszont szenvedünk, az univerzum Taijijában is megjelenik ez a szenvedés. Az Úton járás egyik feladata, hogy a két Taijit összekapcsolja, ezáltal egy egyetemes teljesség részévé téve lényünket. A Yin-Yang szabályszerűségei a következők: 1. Egyik sem létezhet a másik nélkül Az első az, hogy egyik sem létezhet a másik nélkül, mivel nincs fent, lent nélkül, nincs kicsi, nagy nélkül, nincs éjszaka, nappal nélkül, s nincs nőiesség, férfiasság nélkül. A kettő állandóan kiegészíti egymást, és egymásra fektetik alapjaikat. „A Yin belül van, éltetve a Yangot, a Yang kívül van, képviselve a Yint.” Suwen 2. Mindkettő tartalmaz a másikból egy darabot A második szabályszerűség arra mutat rá, hogy minden Yin tartalmaz egy magot a Yangból, illetve minden Yang tartalmaz egy magot a Yinből. Minden nőiesben van férfias, s minden férfiasban van nőies. Ez a mag teszi lehetővé, hogy szélsőséges esetekben egymásba alakulhassanak. Ez azt jelenti, hogy ha valamelyik polaritás túlságosan megnő, idővel átalakul az ellentettjévé. Ennek bemutatására jó példa, amikor a test hőmérséklete hosszantartó magas láz esetén egy bizonyos határt elérve hirtelen a normális alá csökken. Egymástól való függőségük miatt nem létezhetnek önmagukban. Ahogy az alábbi ábra is mutatja, a kör által szimbolizált teljességet csak ketten együtt alkothatják. Természetes esetben, ha az egyik csökken, a másik növekszik. A régebbi ábrázolásokon két egymást kergető hal jelentette a Taijit, akik egymásra nézve, szemükben tükrözték a másik jelenlétét, vagyis az ellentétes princípiumot. Mára két egyszerűsített ábra terjedt el, a fekete-fehér illetve a kék-piros. Az első az abszolútumot, a világegyetemet mutatja ember nélkül. Hívják még az Ég Előtti ábrázolásának is. A Yin itt minden formát, a Yang a formától való mentességet, azaz a teret és energiáit jelöli. Ezért színük a sötétség és világosság színei kellenek, hogy legyenek, azaz a fekete és a fehér, amik megfeleltethetőek a Föld (Kun)  és a Menny (Qian)  Guájának. Az emberre nem alkalmazható ez a jel, mivel minőségei e két szélsőség között vannak. Minket az Ég és Föld között a Tűz (Li)  és Víz (Kan)energiái határoznak meg. Ennek színe a piros és a kék. Hívják ezt még az Ég Utáni ábrázolásának is. A Yin-Yang egymáshoz való helyzetét tekintve, az ábrán a Tűznek lentről kell felfelé törnie, míg a Víz a Mennyekből hull alá. Ha egy kartonpapírra felrajzoljuk az így kapott ábránkat, és a közepére egy tűt helyezve megforgatjuk azt, megkapjuk a Dao színét, vagyis a lilát. A lila a teljes harmónia színe, mint ahogy annak az embernek az aurája is lila, aki boldog és harmóniában van a környezetével.

Embertől független erők leírására használt ábra, a külső TaiJi

Az ember működését leíró ábra, a belső Taiji

Módszer a Yin és Yang energia tapasztalására A Yin nőies, befogadó elem, amely nem azonos magával a nővel. Minden, ami befogad és összesűrűsödik, alászáll és lecsendesít, hideg, földies illetve tudati szinten a megnyugvással és a bölcsességgel kapcsolatos, a Yinhez sorolható. A szó a hegy árnyékos oldalát jelenti, míg a Yang a naposat. A Yang a férfiasságot sugárzó elem, ami szintén nem egyezik meg magával a férfival. Az energiának ez a típusa ad és kiterjed, felemelkedik és aktivizál, meleg, égies illetve tudati szinten az aktivitással és együttérzéssel kapcsolatos. Ha a Yin típusú földi energiát akarjuk megismerni, törökülésben üljünk és a következőkre koncentráljunk, ha lehet az esti órákban. A testünk derék alatti része és a Föld – a kissé megnyújtott kilégzés ereje által – összeolvadnak. Ha úgy érezzük, hogy ez sikerült, akkor a továbbiakban már az egész Földre koncentráljunk. Ügyeljünk arra, hogy az energia, amelyet a Földbe áramoltatunk, olyan szélesre is hatoljon, amilyen mélyre. Ezután koncentráljunk a Földben lévő értékes és különleges rezgéseket tartalmazó ásványokra és ércekre, amelyek a gyakorlat közben fokozatosan erővel, nyugalommal és intuitív bölcsességgel töltik fel lényünket. Ezáltal fokozatosan megismerkedünk a Yin elemmel. Ez nyugodttá, kitartóvá és befogadásra képessé tesz bennünket. A Yang energia megtapasztalásához vegyünk fel álló helyzetet kis terpeszben, és most a test felső fele olvadjon össze a fejünk felett elterülő éggel, ha lehet a hajnali órákban. A gyakorlat során a belégzésen legyen a hangsúly, amelynek tudatosítása közben gyűjtsük össze mindazokat a tiszta Yang sugárzásokat, amelyeket a bolygók és csillagok bocsátanak ránk. Érezzük, hogy ez az erő kívül felemeli a fejet és könnyűvé teszi a tartást, belül pedig táplálja, aktivitással és együttérzéssel tölti fel a Szellemet. Így hamarosan érezhetővé válik a Yang energia, amely élénkít, felemel, felvidít és megszabadít szorongásainktól.

A Yin és Yang egyensúlyának fontosságáról A Yin, illetve Yang energia egymással ellentétes hatásúak, mindkettőre szükségünk van, akárcsak az ébrenlétre és az azt kiegészítő alvásra. Az életünkben fellépő problémákat az energiák egyensúlyának felborulása okozza. Ez igaz mind a mentális, mind a testi problémákra. Ha ez utóbbiakat vizsgáljuk, vannak Yin, illetve Yang típusú betegségek. Ha túl sokat alszunk, testünkben sok Yin halmozódik fel, amely idővel akár az egészségi állapotunkat is befolyásolhatja. Ugyanez történik, ha nem pihenjük ki magunkat és feléljük Yang energiánkat. Ebből Yang típusú betegségek jöhetnek létre. Ahhoz, hogy ezek ne alakuljanak ki, a kettő megfelelő időközönkénti váltogatására van szükség, mert e nélkül életünk nem lesz egészséges és hosszú. A Yin-Yang elv különböző viszonyításai Ezzel az elmélettel kapcsolatban többször találkozhatunk olyan megjegyzésekkel, amelyek ugyanazt a dolgot, hol Yin, hol Yang tulajdonsággal illették. Az ilyen megjegyzések, a hibákat leszámítva, nem paradoxonok. Erre a Yin és Yang teljes relativitása ad magyarázatot. Ahhoz, hogy valamiről megállapíthassuk, hogy mely polaritáshoz tartozik, viszonyítási rendszerre van szükségünk. A taoista világszemlélet két ilyen viszonyítási alapot használ: az egyik az univerzum, a másik az ember. Az első szemléletet „eredendőnek”, a másodikat „az emberre gyakorolt hatásnak” hívják. Ha a Föld és Ég kapcsolatát vizsgáljuk e két rendszer szerint, akkor a következőt kapjuk: A Föld az univerzum szerint Yang, amelyet az Ég Yine fogad be, az emberre gyakorolt hatása szerint azonban Yin. Az Éghez képeset a Föld Yang, mert ő változik és átalakul, míg az ember az anyaföld erejét felszívva, megnyugszik és lecsendesül, Yinné válva. A legkézenfekvőbb példa erre a férfi-nő kapcsolat. A férfi, mint Yang, csinos nők társaságában, átvéve az ő Yinüket, nem elnőiesedik, hanem ellenkezőképp, a Yang fog benne megerősödve dominálni. Az Eredendően Yin, hatásában tehát Yangot hoz létre.

A Tűz és Víz ábrázolása a Wudang-hegy fő kolostorának egyik ajtaján

[« Tartalom ]

Erő és rugalmasság

„Ha valaki erős, de nem agresszív, hanem alázatos, akkor nem lesz ingerlékeny, hanem békés, kiegyensúlyozott. Ha valaki engedékeny, de nem gyenge, cselekedeteiben megfontolt, akkor nem tehetetlen lesz, hanem a megvilágosodás felé emelkedik.” – Liu Yiming

A taoista tanítások szerint az Arany Középút az egyetlen mód arra, hogy harmóniában éljünk környezetünkkel. Elveti a két szélsőséget, a túl erőset és a gyengét. Tanításai szerint a túl erős az kemény, így idővel megtörik, a túl gyenge pedig esetlen, így nem támogatja őt az Ég. Míg az előbbi, túlzott bátorságból merített merészség, az utóbbi félelemből szült gyávaság. Az egyik esetben túlzottan ragaszkodunk a hatalmunkhoz, a másikban a nihilhez. Az Arany Középút e kettő dinamikus összhangját tanítja, aminek alkalmazhatósága a bölcsességünktől függ. Ha bölcsesség helyett múltbeli sérelmeinket és jövőbeli vágyainkat vesszük alapul életünk döntéseinél, akkor elkerülhetetlen a világgal való konfliktus.

Mit jelent, hogy a bölcsességből merítjük döntéseinket? Tanítóink szerint ez az Ég és Föld törvényeivel összhangban történő változásokon alapul. Ha megértjük a Változások Törvényét, amely irányítja Ég és föld egymásba alakulását, a négy évszak körforgását, a Nap és Hold pályáját, és ezek aktuális energiája szerint hozzuk meg döntéseinket, akkor azt a Tao kitűnteti jelenlétével, és támogatja. Liu Yiming szerint a következőkben rejlik az erő és rugalmasság használatának titka:

A négy évszak körforgása

Tavasz, nyár, ősz, tél – ez a négy évszak. Tavasszal a dolgok előbújnak, nyáron növekednek, ősszel van az aratás, télen a tárolás. Mindegyiknek megvan a fordulója, majd továbbhalad; mikor a kör teljes, újra kezdődik, így hát a négy évszak folytonossággá csatlakozik.

Megfigyelésem alapján arra a következtetésre jutottam, hogy ez nem más, mint az ok-okozati törvény, az elvétel és hozzáadás Dao-ja. Az elvétel alatt a fölöslegben lévő erő és harag elvételét értem; a hozzáadás alatt pedig a gyengeség és hajlékonyság által okozott hiány betöltését.

Úgy erősnek lenni, hogy ne csússzon ki az irányításunk alól, hajlékonynak lenni úgy, hogy nem válunk erőtlenné – az erő a rugalmassághoz kapcsolódik és a rugalmasságban erő rejlik.

Az erő és a rugalmasság illenek egymáshoz, Yin és Yang illenek egymáshoz, van lehetőség magasan vagy mélyen repülni, hatalmasnak vagy aprónak lenni, lehetséges fejlődni vagy hanyatlani, együtt vagy ellen haladni. Gátlások nélkül alkalmazkodni, az egyenesség és tisztességtelenség párhuzamosan létezők, majd összeolvadnak a négy évszak rendjében. A szabad változás, a menny és a föld egy testben létezik, a Teremtés egy tudatban létezik, úgy, hogy mindez nincs korlátozva a menny, a föld és a Teremtés által.

A Tao Felébresztése című munkájában a daru és teknős példáján elmélkedve máshogy is kifejti az erő és rugalmasság tanítását.

A daru és a teknős

A daru jól tudja táplálni a szellemet, ezért ezer éven át tud élni. A teknős jól tudja táplálni az energiát, így egy évszázadot is túl tud élni élelem nélkül.

Megfigyelésem alapján arra a következtetésre jutottam, hogy ez nem más, mint az élet meghosszabbításának a Tao-ja. Ha az ember képes alázatosan élni, hajlékonynak, egyszerűnek és őszintének lenni, nem vesztegetve az energiát, hanem táplálva, akkor telve lesz energiával. Ha az ember képes töprengés és rágódás nélkül létezni, kevés vággyal és kevés ambícióval, nem használja túl a szellemét, hanem mindig ápolja, akkor szelleme teljes egész lesz.

Mikor az energia teljes és a szellem egész, a gyökér stabil és az alap biztos. Mindez kiterjeszti életed fonalát, meghosszabbítja életed leromlás nélkül. A daru és a teknős képes hosszú ideig élni, sőt az egyik csak a szellemét, a másik meg csak az energiáját tartja hiánytalanul; és mennyivel több lehet az, mikor mind a szellem, mind az energia teljes – hogy nem tudnál így hosszan élni?

[« Tartalom ]

Egyensúly és harmónia

A taoista idea nem a világtól való elszakadást tűzte ki célul, hanem az Ég és Föld egyensúlyát és harmóniáját. A Taón járva nem csak az Égi törvényeket vesszük figyelembe, hanem a Földieket is. Ennek két oka van. Egyrészt az, hogy az Ég teremtette a Földet, így abban is megtalálhatóak az Égi törvények. Másrészt, bár könnyebb testen kívüli állapotban fejlődni, de amíg a testünkben vagyunk, annak törvényeit is figyelembe kell venni. Ha összhangba kerülünk az Ég és Föld közötti mozgásokkal és átalakulásokkal, és megvalósítjuk köztük a harmóniát, akkor emberi testben egyaránt fejleszthető a Szellemünk és testünk. Az egyensúlyról és harmóniáról a következőt írja Liu Yiming:

Mennydörgés és szél

A mennydörgés vad, intenzív és erős; a szél fokozatos, kiterjedt és lágy. Mikor a szél és a mennydörgés egyesül, akkor vagy a kemény intenzitás veszi körül a lágy szelídséget, vagy a lágy szelídség kemény intenzitást tartalmaz. A lágyság és keménység kiegészítik egymást.

Megfigyelésem alapján arra a következtetésre jutottam, hogy ez nem más, mint a lágyság és keménység kiegyensúlyozott harmonizálásának Tao-ja. Mikor az emberek gyakorolják a Tao-t személyiségük fejlesztésére, hogy megfelelően bánjanak az eseményekkel és a társadalommal, ha mindig kemények, indulatosak és agresszívak, túlságosan türelmetlenek, akkor cselekedeteikből hiányozni fog az állhatatosság, lelkességük eltompul. Máshogy, ha az ember mindig lágy, akkor kétkedni fog, félelemmel teli és hatástalan lesz, és mindig túl gyenge ahhoz, hogy feladatait sikerre vigye. Ez a lágyság haszontalan.

Amennyiben az ember határozott tud lenni döntéseiben, rugalmas a fokozatos gyakorlásban, sietség vagy késlekedés nélkül, agresszivitás vagy gyengeség nélkül; a lágyságot és keménységet kiegyensúlyozva, egyensúlyt és harmóniát elérve, akkor üdvére válik, bárhova megy. Amennyiben ezen a módon tanulmányozzák a Tao-t, végső fokon megértik majd a Tao-t. Amennyiben a Tao-t ezen a módon gyakorolják, végső fokon bizonyára ráébrednek a Tao-ra.

Következésképpen, ahogy egy bölcs által írott klasszikus mondja: „Az egyensúly a világ fő támasza, a harmónia pedig az út, ahol a világ a Tao-ba érkezik. A harmónia és az egyensúly megvalósításával az ég és a föld helyükre kerülnek, a miriád dolgok felnőnek.”
Ím, ez az egyensúly és harmónia fontossága a Tao-ban.

[« Tartalom ]

A Három Kincs

San Bao ("Három Kincs")

"Az emberi élet a Három Kincstől (Életerő, Életenergia és Szellem) függ; ha a Három Kincs bőséges, az emberek élnek, ha valamelyik szétszóródik, az emberek meghalnak. Ha birtokolni szeretnéd a Három Kincset, először önfeláldozónak kell lenned. Mikor önösségeden túllépsz, a tudatod megnyílik, s mikor a tudat nyitott, a Három Kincs nem szivárog el vagy szóródik szét. Csak növekszenek, és nem csökkennek. Növekedés csökkenés nélkül, növekedés és gyarapodás, így az ember belsőleg feltöltődik. Miután ez megtörtént, a teremtő működések szüntelenül élni fognak." (Liu Yiming)

A Yin és Yang mint energia a körülöttünk lévő világban is megjelenik: ezek az Ég, a Föld és az Ember. Az Égi Alap, a Yang típusú energia összesűrűsödése, az égen található, csillagok és bolygók formájában. Ezek az égitestek folyamatosan energiát sugároznak a Földre és a rajta élő emberekre. Befolyásolják a Föld felszínén zajló természeti folyamatokat, így az emberek életét is. A kínai felfogás szerint a különböző bolygók testi szinten való megjelenései a belső szervek. A Taijiquan szempontjából ez az energia táplálja a Szellemet és felelős az energiák emelkedéséért. A Yang felhalmozásának és az energia felemelésének következményeként a mozgás könnyeddé és lággyá válik. A gondolkodás tágas és szabad lesz, örömöt halmoz fel a tudatban. Ha a Yang energia megszilárdul, vagyis veszít aktivitásából, akkor Földi Alapként fog megjelenni. A Földi Alap tartalmazza mindazokat a különleges rezgéseket kibocsátó ásványokat és érceket, amelyek a Föld belsejében nyugszanak. Ezeknek a sugárzásoknak döntő szerepük van az emberi test táplálásának szabályozásában. A kínai felfogás ugyanezen Földi Alap megjelenésének tartja a növény- és állatvilág létét is. Ha megfelelő Yang (Égi Alap) és Yin (Földi Alap) halmozódi fel a gyakorló testében és tudatában, akkor e kettő találkozásából egy új Alap fog megszületni, melyet Emberi Alapnak hívnak. Az Emberi Alap kimondottan az emberre jellemző sajátosságokkal bír: egyik fő tulajdonsága az, hogy képes kezelni a másik két Alapot, a Földit és az Égit. Jing (Életerő) A Jinget (Életerő) néha szexuális energiának is fordítják, ami egyrészről igaz, mivel a Jing irányultságának egyik változatára utal. A Jing, attól függően, hogy milyen irányba áramoltatjuk, átalakulhat szexuális vagy szellemi energiává (Shen) is. A Jing a vesékben lakozik és irányítója az alsó Dantian. Minőségét tekintve egy letisztult energiafajta, melynek nagyobb része szülőktől örökölhető, így a megszületésünk után annak mennyisége nem növelhető. Ereje attól is függ, hogy szüleink mekkora izgalmi vággyal fogantattak meg bennünket.

San Bao (Három Kincs), a Qi modern irásjegyével

Kisebb része ételből pótolható, főleg olyan zöldségek és gyümölcsök fogyasztásával, melyek leszedésüket követően, szobahőmérsékleten sokáig elállnak (ilyen a legtöbb gyökér, illetve magvak). A húsok közül a nagy és erős állatok húsa tartalmaz több Jinget. Ha a Jing bőséges, akkor tele vagyunk elképzelésekkel, jók az öröklött tulajdonságaink, akaraterőnk és ügyességünk harmóniában lesz. A Taijiquan koncentrációs és légző gyakorlatai során az Életerőt Tiszta Qivé (Zhong Qi) alakítjuk át, majd keringetjük bizonyos pályákon.

Ha az Életerőt testi vágyaink lefelé irányítják, akkor szexuális energiaként, nemi váladékokként jelenik meg, ha viszont letisztult tudattal képesek vagyunk felemelni, akkor egy része Szellemmé (Shen), más része pedig Életnergiává (Qi) alakul át. A Jing képezi a fejlődésünkhöz szükséges alapenergiát. Spermaként, illetve menstrumként áramlik ki testünkből, ezért ezek szabályozása elengedhetetlen. A sperma és a menstrum nem egyenlő a Jinggel, ezek csupán szállító folyadékai. Ha valaki képes ezekből kivonni az Életerőt, akkor mag kiengedése, valamint menzesz alakalmával nem fog kifáradni és idegileg labilissá válni.

Qi (Életnergia) Ez az egyik legnehezebben lefordítható kínai fogalom. A szó maga légzést vagy levegőt jelent, az írásjegyének felépítése mégis ennél többre utal, felépítésében el van rejtve az energia valódi jelentése. Talán a legegyszerűbb megközelítésben azt mondhatjuk, hogy ha "van Qi az jó, ha nincs az rossz". Elképzelhetetlen, hogy egy ember, aki nagy mennyiségű Qivel rendelkezik, és az akadálytalanul kering a szervezetében, ne legyen egészséges és boldog.

Ha a jó minőségű Qi képes átjárni a gondolatokat és a szerveket, akkor elkerülhető a neurózis és állandó frissesség érzésünk lesz. Ennek a megújító és élettel telítő hatása miatt lehetne Életenergiaként fordítani. Filozófiai szempontból a Qi a Yin és Yang váltakozását ösztönző hatás. Az erő, mely a Yint és a Yangot mozgásban tartja, és lehetőséget biztosít nekik, hogy egymásba alakuljanak. A Qit legtöbbször energiának fordítják, de ez csak az egyik megjelenési formája. Valahol a mérhető és a nem mérhető világ között van. Függetlenül attól, hogy a Qi tágabb fogalom, mint az energia, testi tapasztalásainkban érzetekként tapasztaljuk - az érzetek forrása pedig az Életenergia megváltozása a testben. Így a későbbiekben néha a Qi, néha az Életenergia fogalmát fogjuk használni.

A jelenségeket mozgásba hozó Életenergia minősége attól függően változik, hogy milyen funkciót tölt be és honnan ered. Összegzésképp láthatjuk, hogy egy olyan erőről van szó, mely nem csak az emberi testben, hanem körülöttünk a világban is jelen van. A Qi áramlása tartja mind bennünk, mind rajtunk kívül mozgásban a dolgokat. A legtöbb Qigong és Taijiquan gyakorlat célja a Qi lehető legnagyobb mennyiségű felhalmozása, és egyenletes keringésre késztetése. Ahol a Qi felhalmozódik, ott az élet aktívvá és sugárzóvá válik, ha viszont nagy mennyiségén kívül a mozgása is állandó, akkor az egészség stabillá, az élet hosszúvá válik.

A Qi megjelenési formái

Eredete szerint a Qit két csoportra bonthatjuk:

• Születés Előtti Qi és
• Születés Utáni Qi.

A Születés Előtti Qi (mely tágabb értelemben tartalmazza a Jinget is) a gének szintjén hat. A neve Yuan (Forrás), és befolyásolja testi adottságainkat, bőrünk és szemünk színét, az öregedés fokozatait és az egyéb genetikus jellemzőinket. Ez örökölt anyai, illetve apai energia, mely a petesejtből, valamint a spermából származik. A Qi másik csoportja a Születés Utáni (Szerzett) Qi. Ez két részből áll: Földi és Égi Életenergiából. A Földi Qit a gyomor választja ki az ételből, az Égit pedig a tüdő a levegőből, valamint a bőr a napfényből. A Neigong gyakorlatok ez utóbbi energiafajtát használják, így a Taijiquanban is fontos szerephez jut.

A Qi természete

A Qi a testben csatornákban kering. Több ezer ilyen csatorna létezik, melyek közül huszat (nők esetében huszonkettőt) emelünk ki. Ha ezekben az Életenergia jól kering, akkor az összes többibe is bőséggel jut. A kínai orvostudomány állítása szerint minden betegséget a Qi áramlásának elszorulása, illetve bizonyos helyeken való hiánya okoz. Ahhoz, hogy ne alakulhasson ki blokk, a szervezetet fel kell tölteni megfelelő mennyiségű energiával, s ennek akadálytalan áramlását is biztosítani kell.

A Qi áramlását mind fizikai, mind érzelmi okok gátolhatják. A Taijiquan gyakorlása szempontjából ezek közül kettőre kell különösen ügyelnünk:

• érzelmi szempontból a gyakorlás során biztosítani kell a külső és belső nyugalmat,
• fizikai szempontból pedig az inak és izmok feszülés mentességét.

A Vér szállítja a Qit, ezért még a helyi izommerevségek is blokkot okozhatnak. Ha akadály kerül a Qi áramlásának útjába, akkor a blokkot kell feloldani, és nem az energiát átnyomni, áterőltetni rajta. Ennek megértéséhez az Életnergiát néha vízhez, az energiavezetékeket pedig csatornákhoz hasonlítják. Az elszorulás olyan, mint a gát a vízmederben: minél több vizet vezetünk oda, annál nagyobb lesz az áradás, és ezáltal a veszteség. Ezért ha meg akarjuk tartani a Qit, akkor nem jó lökdösni, hanem szabad utat kell számára biztosítani.

A Qinek ez a természete olyan, mint a lusta kutya. Ha a kutyát a hátulsó részénél fogva erőteljesen megpróbáljuk előre tolni, akkor az szinte beleül a tenyerünkbe és nem engedi magát. Ha viszont ugyanezt igen gyengéden próbáljuk meg, a kutya engedelmeskedni fog, és megindul előre. Ne erőltessük az energiák áramlását! A Qi testünk több pontján keresztül, főképp a gát és nemi szervek, a hónalj, a száj és a hetes nyakcsigolya alatti ponton keresztül szivároghat ki.

Ezeken a pontokon akkor veszíthetünk Qit, ha a testtartásunk helytelen, ha sokat bánkódunk, ha agresszív indulatok kerítenek minket hatalmukba - azaz minden olyan esetben, amikor túlzott stresszhatás ér minket. Mesterem egyik tanítása alkalmával kifejtette, hogy nem csak a negatív stresszhatások, hanem néha egyszerű, ártalmatlan dolgok is megcsapolják energiakészleteinket. Ezek közé sorolta a túlzott múltba való feledkezést, illetve a jövő felé irányuló ábrándozást is.

Shen (Szellem) A tudat egyik aktív megjelenési formája a Shen (Szellem). A Shen ugyan Szellemet jelent, de valójában annak minőségére utal. Ez az egyik legkifinomultabb energia, mely ha nagy mennyiségben áll rendelkezésünkre, akkor a test folyamatai a használatával könnyen irányíthatóvá vállnak. Ennek oka, hogy ahol a Shen megjelenik (vagyis bőséges a szellemi energia), ott a Qi is hamarosan összegyűlik. A Shen központja a két szemöldök találkozási pontja felett, a homlok közepe alatti kis mélyedésben található. Ezt hívják felső Dantiannek.

Energiavezetékek és központok

A Földet nem csak patakok és folyók borítják, hanem tavak és tengerek is. A testben is hasonló a helyzet: az Életenergia tavait és tengereit hívjuk energiaközpontoknak. Mindegyik energiaközpontnak saját funkcióval és energetikai minőséggel rendelkezik, amivel az adott központ dolgozik. A Taijiquanban eleinte három ilyennel foglakozunk: az alsó, a középső és a felső Dantiannel. Az alsóban lakik az átalakított Jing, a középsőben a Qi, a felsőben pedig a Shen. Ezeket a pontokat felfoghatjuk olyan kapukként is, amelyeken keresztül lehetőségünk van lényünk megváltoztatására. Így az alsó Dantian megismerése segít a testi erők uralásában, a középső az érzelmek és érzetek szabályozásában, a felső pedig Szellemünk megtapasztalásában.

Átlagos szinten a Jing mennyisége dönti el, hogy a hétköznapi életünkben mennyire leszünk frissek és erőteljesek. Ébredését követően felemelkedik, és közben különböző képességeket kelt életre. Ahogy emelkedik, úgy veszíti el fizikai mivoltát és egyre jobban szellemi energiává alakul át. Mikor eléri a fejtetőt, megvalósul a legmagasabb megismerés. Ez a végső cél, ahol minden korlát felszabadul, és a gyakorló azonosulhat valódi önmagával. Felső Elixír Mező (Shang Dantian) Az intelligencia, a dolgok természetének gyors és mély megértésének, valamint más világokba nyíló kapu. Nem jó ha mozog, mert akkor energiáját szétszórja. A homlok közepétől kissé lejjebb helyezkedik el, közvetlenül a koponyacsont mögött. Szellemi betegségek esetén lecsúszik egészen az orrig. A Sárga Palotáról szóló könyvben ezeket olvashatjuk róla: „Az Égi Szív a Nap és a Hold (vagyis a két szem) között fekszik.[...] Az élet a négyzetlábnyi ház négyzetujjnyi területén szabályozható. A négyzetlábnyi ház az arc, a négyzetujjnyi terület az arcon mi más lehetne, mint az Égi Szív? A négyzetujjnyi terület közepén lakik a ragyogás. Az ékszerváros bársony termében lakik a Legfőbb Üresség és az Élet Ura. A konfuciánusok ezt a helyet az Üresség Középpontjának nevezik, a buddhisták az Élet Teraszának, a taoisták pedig az Ősi Földnek, Sárga Palotának, Sötét Hágónak vagy az Ég Előtti Terének. A Mennyei Szív a lakhely, melynek ura a fény."   Középső Elixír Mező (Zhong Dantian) Az érzelmek uralásának, az élethelyzetek örömteli megélésének, a Yin-Yang egyensúly fenntartásának központja. Mivel ez a Tűz Változó Állapot jegyében van, jó, ha mozog. Nőknek általában magasabban van, a szívhez közelebb, a férfiaknak (főleg idősebb korban) lesüllyedhet egészen a köldökig. Természetes helye a rekeszizom környékén, közvetlenül a bőr alatt van.   Alsó Elixír Mező (Xia Dantian) A testi erő irányítója, a gondolataink és érzelmeink nyugalmának kapuja. A Víz Változó Állapot jegyében képes lehűteni a túlzott Tüzet. Ez a központ könnyebben merül ki, mint a másik kettő, ezért a benne lévő erőt jó, ha rögzítjük, vagy Neigong gyakorlatokkal felfelé vezetjük. Helye a köldök alatt három ujjnyival van.

A Három Dantian és a Du, valamint Ren Mo egy ősi ábrázoláson. Ezen a rajzon helytelenül felrajzolt energiaközpontokat és csatornákat figyelhetünk meg. Mivel a belső gyakorlatok nagy fizikai erőt is eredményeztek, a taoisták így próbálták beavatatlan szemek elől elrejteni a módszerek titkait. A Három Dantian mellett az alkímiában is használt kifejezéseket találhatjuk.

[« Tartalom ]

Az Öt Változó Állapot

Az Öt Fázis elmélete, melyet az akupunktúrából is ismerhetünk, már a tű előtt is létezett, ezért elsősorban nem a gyógyítással kapcsolatos, hanem a jelenségvilág leírását tartalmazza. Az elmélettel kapcsolatban fontos tudnunk, hogy nem különálló Fázisokról beszélünk, mivel önmagában egyik sem tud létezni. Mivel egymásra alapozzák működésüket, ha a rendszerből kivesszük bármelyik Fázist, akkor az összes többi is eltűnik. Önmagukban nem teljesek, és szubsztanciamentesek. Az Öt Fázis állandó változásban van, szüntelen egymásba alakulnak, ezért a legjobb kifejezés leírásukra dr. Pressing Lajos után, az "Öt Változó Állapot".

Az Öt Változó Állapot elmélete öt állapot leírását tartalmazza. Ezek sorrendben: a Fa, a Tűz, a Föld, a Fém és a Víz. Egyik Változó Állapot sem több mint a másik, egyik sem helyezhető a másik alá vagy fölé. A Fa jelentheti egyben a fát is, de inkább a fásságot, mint a Víz a vizességet, a Föld a földiességet, a Fém a fémességet, a Tűz a tüzességet. Egy ember életében mind az Öt Fázis megtalálható, de általában kettő mindig erősebben működik, mint a többi. Ennek a két Változó Állapotnak a harca, illetve a harcból felszabaduló feszültségek hozzák létre mindennapi pozitív és negatív konfliktusainkat. A fejlődés során a hangsúly természetesen más Fázisra is áttevődhet. Elmondható, hogy gyermekkorban főleg a Fa-Tűz, kamaszkor után a Tűz-Föld, felnőtt korban a Föld-Fém, és az élet utolsó éveiben, illetve perceiben a Föld-Víz és Víz-Fa befolyás alatt állunk. Átmeneti időszakokban gyakorta előfordul, hogy nem két egymás melletti Fázis befolyásolja életünket, hanem egymással szemben lévő állapotok ösztökélnek a továbbjutásra. Érdemes megjegyezni, hogy az Öt Változó Állapot egyes fázisai nem egyeznek az asztrológiai Elemekkel. Az azonos neveken kívül csupán hasonlóságokról beszélhetünk. A részletes leírás olvasása során találkozhatunk olyan emberi tulajdonságokkal, amelyekben magunkra ismerhetünk. Sőt, ha alaposan megvizsgáljuk ezeket a jellemleírásokat, azt láthatjuk, hogy élethelyzetektől függően, minden Fázisból találunk ránk jellemző vonásokat, csupán néha tudatosabb vagy mélyebb régióinkban éljük meg őket. Hogy melyik Fázis hatásától függünk a legjobban, a hozott és a szerzett karakterünktől függ. A hozott karaktert a fogamzás pillanata, és az előtte levő életeink minősége alakítja ki. Ez általában egy, de néhány esetben kettő Változó Állapotot adhat számunkra. Ez a karakter életünk alapvető jellemét hozza létre. Nincs rá képlet, amellyel ki lehetne számolni, csak beavatott emberek képesek megmondani.  Amennyiben gyermekkori neveltetésünk szabad teret adott a hozott karakterünknek, ennek a Fázisnak a tulajdonságai okozzák számunkra a legnagyobb örömöt és biztonságot. Ez az alaptermészet nem jó, és nem rossz, hanem alakításra vár. Mindenki megkapta a saját alaptermészetét, amely csírájában tartalmazza a fejlődéshez szükséges lehetőségeket, magokat, de ezt nekünk kell jóvá fejlesztenünk.

A többi karaktert a születésünk pillanatában szereztük meg, méghozzá egyet a születés évétől, egyet a születés hónapjától, egyet a születés napjától, és egyet a születés percétől, vagy pillanatától. Ideális esetben ez Öt Változó Állapotot ad ki, de mint láthatjuk (két hozott Fázis esetén), ez néha több is lehet. A helyzetet tovább bonyolítja az, hogy az egyes idősíkokban megszerzett Fázisok lehetnek különbözőek, de megegyezők is. Általában vegyesen szoktak jelen lenni, így például beszélhetünk olyan emberről, aki vizes karaktert hozott, a föld évében, a tűz havában, a fa órájában és a víz percében, mellőzve a fém elemet. Nem zárható ki a teljesen azonos Változó Állapotok kombinációja sem, de valószínű, hogy az ilyen ember nem lenne életrevaló, és a természet sem engedné az ily mértékű egybeesést.

A következőkben először megtekintjük a Fázisokat önmagukban, harmonikus (azaz elegendő minőség és mennyiség) és diszharmonikus  (azaz túlzott mennyiség, vagy hiány) szempontjából, ezután pedig egymásra gyakorolt hatásukat elemezzük. A megértés kedvéért testi és lelki szintre is felbontjuk a Fázisok tárgyalását.

Az Öt Változó Állapot részletezése:

Fa Változó Állapot

A Fát azért választjuk elsőnek, mert az élet szempontjából ez az első Fázis, amely kibújik a földből, és mozgásba lendül. Először a leggyakorlatiasabb oldalról, lelki szinten próbáljuk megközelíteni, hogy milyen egy kizárólag Fa típusú ember. A Fa egyhelyben áll, és birtokolja a körülötte lévő dolgokat, megfogja, és mint a fa törzse is mutatja, magas szintre felemeli azokat. Ez a Fa harmonikus oldala. A tudósok, és mindazok, akik bizonyos területen nagyot alkottak, magasra vitték a dolgokat, Fa tulajdonságúaknak mondhatók. Ebből kiindulva Fa Fázisra van szüksége egy olyan embernek, aki depresszív, szétesett és kitartás hiányában nem találja meg az életében azokat a kvalitásokat, amelyek számára célokat adnának. Ennek a Fázisnak az összpontosító ereje egyfajta lehetőséget nyújt ahhoz, hogy az ember végigmenjen egy úton, és elérje a célját.

Mint ahogy egy növény sem szereti a gyakori átültetéseket, úgy a Fa jegyű emberek sem szeretik a nem követhető, hirtelen változásokat. Egy váratlan költözés, vagy munkahelyi változás alapjaiban megrengetheti biztonságérzetüket. Elegendő Fa Fázis esetén az ember igen precíz és kitartó, a családcentrikusságuk gyökereit pedig mélyen az otthonba eresztik.

Amikor túl sok Fa van jelen egy emberben, az a fő érzelem alakul ki, hogy erős a különbség, nagy a távolság a saját világa és a külvilág között. Ilyenkor olyan kisebbségi komplexus alakul ki, amely maga ellen fordítja a világot. Azt hiszi, hogy mindenki azért született meg, hogy ellene tegyen. Ez kialakíthat egy olyan feszültséget is, amely agresszivitásban, hosszú ideig húzódó haragban jelenik meg. Az ember agresszívvá válik, amikor rájön, hogy ő nem tud bizonyos helyeken érvényesülni. Így kritika, elégedetlenség, agresszió fokozta depresszió lesz végeredményben a diszharmonikus Fa Fázis jellemzője.

A Fa típusú embert az ujjak, az izmok – főként a kéz izmai, amelyekkel kapaszkodik, szorít – jellemzik. Ha egy ilyen embernek megfogjuk a kezét, akkor azt érezzük, hogy az megszorít. Mint egy gyökér, átöleli az embert és megfogja. Ezzel is mutatja, hogy megragadja a lehetőségeket, és kiaknázza azokat. Testüket általában vékony bőr borítja, izmaik jól látszanak, szálkásak.

A Fa állapotot a tigrissel szimbolizálják. A tigris hatalmas, és áldozatát elszántan képes megragadni. Jellemző kérdés a diszharmonikusan Fa típusú emberhez: Mitől félsz?

Tűz Változó Állapot

A Tűz Fázis tipikus jellemzői a mozgás, a türelmetlenség, az aktivitás, a lelkesedés, az inspiráció. Nélküle nincsen mozgásra való törekvés. A Tűz mindenhova elvisz, nem engedi, hogy a dolgok elfásuljanak. Mivel nem szereti az unalmat, nem engedi meg, hogy ugyanazt, állandóan ugyanazon a szinten tapasztalja. Változtatni akar. Épp ebben rejlik a Tűz hátránya is, amikor túl sok van belőle. A Tűz odamegy, megkóstol valamit és elégeti, maximálisan kihasználva annak minden lehetőségét. Mindent maga mögött hagy, elégetve, elpusztítva. A szemei előtt mindig gyönyör van, mögötte viszont már csak pusztulás. A Tűz típusú embernél gyakran fordul elő kommunikációs probléma, annak ellenére, hogy könnyen létesítenek másokkal kapcsolatot. Eleinte ártatlansága miatt elnézik hibáit, de később feszültséget gerjeszt “gyerekessége”.

Szeret mindent megtapintani, mindent érzékelni, mindent megnézni, megenni, lenyelni és kiüríteni. Mivel hamar megunja a saját tapasztalatait, nem képes még egyszer ugyanazt, ugyanolyan lelkesedéssel átélni, végrehajtani. Kitartását csak a kihívások tarthatják fenn.
A Tűz típusú ember általában nedvesebb bőrű, az erei látszódnak. Minden, amire gondol, látszik rajta, nem képes elrejtőzni. Ránézünk és tudjuk, ezért vonásai erősen jellemzik. Lehet nagyon kövér és lehet nagyon vékony. Lehet alacsony és magas. Mint a Tűz is, állandóan változik.

A Tűz állapotot a sárkány szimbolizálja, végtelen intellektuális bölcsességével magasan az égben száll, minden jelenség felett. Önbizalomra, társadalmi eredményességre, szellemi erőre, egyensúlyra, gyorsaságra, élénkségre és koncentrációra törekszik. Jellemző kérdés a Tűz típusú emberhez: Mit akarsz?

Föld Változó Állapot

Értelem, tisztesség, meggondoltság jellemzi őt. Az adott problémát feltérképezi, megérti, pontosan mindent leír. A papír, amelyre ír, precízen meg van számozva, esetleg be is karikázva. Bár ezt a Fa típusú ember is megteszi, de míg ő félelemből, addig a Föld típusúak az átláthatóság kedvéért. Mindent szeret megérteni. Számára csak azok a dolgok működnek, amelyeket az agya egyszer felfogott. Ez bizonyos szempontból pozitív, de lehet negatív is. Az értelmet Európában nagyra értékelik, Keleten nem annyira. Nagyon nagy dolognak gondoljuk, hogy az embert az értelme megkülönbözteti az állattól. Keleten gyakran mondják, hogy nagy észhez kicsike szív járul.

Adiszharmonikus Föld ember olyan, mint aki fotelben ülve, a kandalló mellett elolvas egy Taijiquan könyvet. Mivel okos, hamar megérti a mondanivalót, sőt a Földies ember magas intelligenciája miatt képes rejtett összefüggések meglátására, így ez nem lesz számára kihívás, és félreteszi a könyvet. A belső tapasztalás hiánya miatt azonban, valójában semmit sem értett meg annak mélységéről. Úgy gondolja, igazából nem kell végigjárnia ezt az utat, mivel a könyvben található sok gyakorlat csak azoknak való, akik nem olyan okosak, mint ő. Az ilyen típusú embernek mindig jól esik egy olyan tanítómester, aki néha erélyesen neveli őt. Kitartásuk bizonytalan, mert megértésük függvénye.

A családon belül például ők a nagyszülők. Azok a diszharmonikus Földi befolyás alatt álló nagyszülők, akik úgy gondolják, hogy már semmit nem érhetnek el az életükben, már nincsen semmi olyan, ami igazán érdekelné őket, és amúgy is túl öregek és betegek ahhoz, hogy elérjenek dolgokat. Ők hirtelen befásulnak, nem a Fa értelmében, hanem csak intellektuálisan követik már az eseményeket. Ezért a túlzott Föld típusú ember nem a jelenben él, hanem a múltban, vagy a jövőben. Erősen jellemző rá az aggódás, a töprengés, illetve az álmodozás, a belefeledkezés a múltba, az emlékezés. Ez az energia szétszóródáshoz, kiszáradáshoz vezet.

A Föld embere megszállottan tud egy bizonyos dolgot végezni, de mint tudjuk, a megszállott emberből pont az hiányzik, amire ő annyira vágyakozik, a tapasztalat. Aki egyszer megtapasztal valamit, és abban otthon van, azután már nem akarja jobban megérteni. Ha valaki érti, hogyan működik a szerelem, attól még nem történik semmi. Ha viszont egy Földies embernek problémái vannak hasonló dolgokkal, intellektuális úton próbálja megoldani azokat. Ő az, aki annyira nem őszinte önmagával szemben, hogy nem hajlandó elfogadni a saját érzelmeit, ezért intellektuális magyarázatok tömkelegét szüli, és nagyon okosan mindent megmagyaráz. Ha a megfelelő időben megkérdezzük, hogy boldog-e, akkor sírással válaszol a kérdésre, annak ellenére, hogy előtte a boldogságról, és a biztonságról prédikált. Ez volt a diszharmonikus Föld.

Aharmonikus Föld nagyon jó: odamegy, megfogja, megnézi a dolog elejét, megnézi a végét, feltérképezi lehetőségeit és már csinálja is. Körültekint és felhasznál. Ilyennek kell lennie egy szülőnek, amikor gyermeke sírásakor megnézi a lehetőségeket, hogy mi lenne a gyermeknek a legjobb. Ezért a Föld tud önzetlen lenni.

A bölcsesség is egy földies dolog. Általában kétféle bölcsességet különböztetünk meg a keleti rendszerekben, amelyeket két külön szó jelöl, a tibetiben például a tab és a serab. Az egyik intuitív, női bölcsesség, a másik pedig intellektuális, férfi bölcsesség. Az egyik a tapasztalatokból, a másik az agyból jön. Az utóbbi megért mindent, átlátja a szituációt, és látja, hogy mit kell tenni. A női bölcsességnek nem kell megértenie mindent, csak ránéz, és rögtön tudja, hogy mit kell tenni, és teszi is azt. Például éjjel sír a gyerek, és mind a két szülő fáradt. A férfi végiggondolja, ha még háromszor fog sírni, akkor már biztos nagyon éhes. Végiggondolja, ha már úgyis itt fog sírni egész éjjel, akkor inkább megeteti, és a probléma megoldódott. A nő e helyett egyszerűen feláll és megeteti. Végül is ugyanaz lesz az eredmény, csak az egyik egy kis kunkoron keresztül jutott ugyanoda, míg a másik ment, és megoldotta a problémát.

A Föld típusú embernek – mivel nagyon erősen jellemző rá a nedvesség, a gyomor és a lép túlzott működése – a szíve és a veséje hamar kimerül. Fiatalkorban az ilyen ember teljesen egészséges, bizonyos kor után azonban erős energetikai kimerültség jellemzi. Ennek oka, hogy nagyon erős a felső központ, a fej működése, ami az alsókból húzza fel az erőt. A vese és a szív elégtelensége jellemzi szinte mindegyikőjüket.

A Föld Változó Állapotát a medve szimbolizálja. Bátor, erős, de szórakozni is szeret. Nem agresszív, csak ha bántják, ezért a jelentős üzletembereket is ez a Fázis jellemzi. A Föld serkenti a gondolkodást, találékonyságot, és növeli a döntésképességet. Jellemző kérdés a Föld típusú emberhez: Miért félsz a boldogságtól?

Fém Változó Állapot

A Fém Fázis már Yin elem, így ez a belső világot, az értelem számára nem felfogható dimenziókat jelenti. Ennek a Fázisnak a felhalmozása pusztán a megértésen keresztül nem lehetséges. A Fém kardjával elvágja az eddigi Yang Fázisokat, túljutva rajtuk eljut a módszer nélküli módszerekhez. Segítségével tudunk bejutni a meditáció intuitív világába. Leíró elméleteket, makacs kötődéseket és filozófiai tételekbe való belebonyolódásokat mindenféle racionális következtetés nélkül képes könnyedén félretenni, szinte gúnyt űzve belőlük. Ha ezt a tulajdonságát túlzásba viszi, képes olyan dolgokat is elvágni, amelyre szüksége lehet.

Akiben nagyon erős Fém van, mindenben észrevehet egy nagy ürességet, amelynek következtében idővel semminek sem látja különösebb jelentőségét. Akik lecsendesítő meditációt végeznek, nagyon hamar tapasztalják a dolgokat jellemző ürességet. Észreveszik, hogy minden meg van fertőzve az ürességgel, és mindennek a természete ez. Viszont diszharmonikus Fém esetén az ürességet rosszul értelmezik, összekeverik a semmivel, vagyis nem találnak olyan dolgot, ami életet adna számukra. Az üresség és a semmiség között az a különbség, hogy a semmiből nem lehet csinálni semmit, az ürességből pedig bármi létrejöhet. Az ilyen ember mindent elvág, még mielőtt jobban megfigyelte volna.

A Fém Fázis az előző három Fázis telítettségéből születik. Tanulni, tapasztalni és levonni a következtetéseket. Ezt a kört addig kell folytatni, míg meg nem látjuk a racionális tudás végességét, sőt egyfajta kiábrándultságot is jó, ha érzünk felé. Ha ez megtörténik, csend keletkezik a fejben, amely már a Fémesség jelenlétére utal.

A szorongást kiváltó érzelmek kezelésének legpozitívabb eszköze ez a Fázis, ezért a keletiek szívesen használják. Mivel túl van a módszereken, nincs benne semmilyen trükk. Az ember egyszerűen elhatározza, hogy csak a legjobb érzelmeit hajlandó elfogadni. Így, ha azon veszi észre magát egy tiszta pillanatában, hogy elragadták az érzelmei, egyszerűen eldobja őket. Ha bármiféle megértést vagy haszonelvet kever döntésébe, problémáin nem lesz képes túljutni.
A Fém típusú embert hidegnek találjuk, amikor érintkezünk vele. Erős szőrzet jellemző rá, mert erő van benne. Nem aggódik, nagyvonalú, életenergiája túlteng. A hagyományos kínai gyógyászatból tudjuk, hogy a haj a szív és a vese túltengése, vagyis „meghosszabbítása”. A hajon kívül minden más szőrzethez is tartozik valamely belső szerv. Ha a szív rendben van és az érzelmek pozitívak, akkor a haj is erősebb.

A Fém Változó Állapotát a sas szimbolizálja. Repülése a Szellemet jelenti, szabadon magasra száll minden megerőltetés nélkül, repülése közben a táj minden részletét megfigyeli. Éber és intelligens, csendes derű jellemzi, szinte láthatatlan. A vadászat kedvenc szórakozásainak egyike. Jellemző kérdés a Fém típusú emberhez egy kijelentés: Tökéletes vagy, mindent nagyon jól csinálsz!

Víz Változó Állapot

A Víz a leginkább Yin Fázis, a női esszencia lényege. A Víz folyik, mindenhova eljut, mindent észrevesz, mindent képes felfogni, átlátni. Alkalmazkodó képessége olyannyira tökéletes, mintha nem is lenne önálló tulajdonsága, sajátos jelleme. Lágysága mögött elpusztíthatatlanság van, hiszen csak olyan valaki képes bármilyen formát felvenni, akinek alaptulajdonságai megváltoztathatatlanok. „Mint ahogy a víz, az egyik leglágyabb dolog, a követ is kivájja”, mondja a mondás.

Mivel állandóan alakul, állandóan változik, saját létezése felől kételyei vannak. Bár környezete tudja, hogy képlékeny jelleme mögött kincsek rejtőznek, de ő ezzel nincs tisztában.
Kétféle víz van: amelyik már megfagyott, illetve amelyik még nem fagyott meg. A pozitív Víz az alkalmazkodó képesség, amit a férfi szeret a nőben. Ha azonban a Víz megfagy, a boldogságát elveszített Titán lesz, aki harcol a világ ellen. Ez gyakran előfordul, ha egy Víz Fázisú ember egy erőteljes egyéniség mellett él. Saját tehetetlenségét felismerve utánozni, körbefolyni szeretné őt, felnézve határozottságára. A Víz a határozottságra folyékony állapotban, természeténél fogva nem képes. Ezt felismerve félelem és depresszió keríti hatalmába. Ha az ilyen ember fejlődésének ebben a szakaszában nem találja meg azt a szellemi forrást, amelyre támaszkodhat, azt a belső vallást, amely edényül szolgál Vizének, akkor megfagy, és keménnyé válik. Ez megjelenhet egy önmagára erőltettet viselkedési formában, amelyet makacsság, gőg és akaratosság jellemez.

A Víz típusú embert a csontok jellemzik. Vékony, hegyes ujjak, vagyis minden nőies tulajdonság. A női ideálok általában Víz típusúak. A Víz Változó Állapotát a majom szimbolizálja. Mindenütt ott van, kíváncsi, felismeri szabadságát a szituációkban és ki is éli azt. Jellemző kérdés a Víz típusú emberhez: Mi a célod?

A Változó Állapotok egymáshoz való viszonyáról

A kínaiak általában azt javasolják, hogy ha az Öt Fázis közül az egyikből több van, azt csökkentsük. Viszont Mesterek véleménye szerint, ha az egyikből több van, emeljük fel hozzá a többit, mert a lényeg az, hogy egymással harmóniában legyenek, minél magasabb szinten. Lehet valaki lényében nagyon harmonikus az Öt Változó Állapot, de ha mindegyik csak gyengécskén van jelen, akkor ő egy gyenge jellem. Inkább legyen mindegyikből nagyon sok és nagyon harmonikus – mennyiség és minőség egyben.

Miután felismertük, hogy mely két Fázis kapcsolata alakítja jelenleg életünket, tanulmányoznunk kell a következő rendszert, amely segít a többi Fázis harmonizálásában:

Az egyes Fázisok sorrendben való kialakulása

Mint már említettük, az Öt Fázis kialakulásában van egy sorrendiség, nevezetesen a segítő ciklus. Kétféle kialakulást különböztetünk meg:

• az egy életen belüli nagy kört, és
• az apróbb dolgok működéséből kialakuló kis kört.

Nagy Kör

Magát a születést, illetve az azt követő gyermekkort a Fa Fázis jegyében töltöttük. Ez az időszak az energiagyűjtés és fejlődés időszaka volt, ahol még nem a tapasztalatokon volt a hangsúly, hanem a tapasztalatokat megszerezni képes eszközök kialakításában. Itt veszi kezdetét a Yang.

Ezt követően a nemi vágy beindulása, a törekvésre való kényszer jelenik meg a leginkább Yang erő kialakulásában, a Tűzében. Ezt az időszakot a Fa állapotában összegyűjtött erő szétosztása jellemzi, amely újabb és újabb tapasztalatok megszerzésére motivál bennünket. Az erősen lobogó Tűz lassan elégeti tartalékainkat, de növeli tapasztalatainkat mindaddig, míg felismerjük azt, hogy ezt így nem lehet folytatni tovább.

Ez a felismerés általában negyven éves korban szokott bekövetkezni. Ekkor átlépünk a következő szintre, a Földre. Itt kezdetét veszi az idős kor, amikor is az ember már nem új dolgok tanulmányozásával foglalatoskodik, hanem a már kialakult elvárások és igények szerint igyekszik bebiztosítani az életét. Ez nem az alkotás megszűnését jelenti, hanem azt, hogy partra ért, és már nem kell a kutatással időt töltenie. Az emberek nagy része ebben az állapotban marad a halála előtti rövid kis ideig, amely időszak alatt a Föld Fázis diszharmonikussá, vagyis konzervatívvá válik.

Ettől a ponttól jönne az élet Yin oldala, az ebbe való belépés azonban igen nehéz. Ahhoz, hogy át tudjunk jutni, a Yangot fel kell adni. Mindazt a tapasztalatot, mindazt a vágyat, amely eddig mozgásban tartott minket, könnyedén el kell hagyjuk. Ide csak azok jutnak el, akik a Yang oldalt, a relatív világot már mélységében is megismerték, vágyaikat kiélték. Ekkor a hideg, élettelen, semmirekellő tapasztalatok sokasága által kiváltott undor fog segíteni a Yin, vagyis az abszolút oldalra való jutásban. Azok az emberek, akik életük során nem jutnak el ezekhez a tapasztalásokhoz, a haláluk előtti órákban, percekben, spontán részesülnek a Yin oldal áldásaiból.

A tapasztalatok szerint a legtöbb ember a Yang oldalról a Yinre nem kerül át tudatosan, ezért az Öt Fázison belül egy kis kört alakít ki a Yang oldalon. Ez a Fa – Tűz – Föld – Fa... Vagyis amikor megszerzi a kellő tapasztalatokat, majd levonja a tanulságot, az energiahiány miatt a múltba feledkezik, nosztalgiázik és elkezdi utánozni régi emlékeit. Újra járja ugyanazt a kört. Ebben az esetben az élete nem fejlődik, bár ő úgy érzi, mert változásban van.

Az Öt Fázissal való munka csak akkor válhat gyakorlatiassá, ha azokat külön-külön már ismeri valaki. Ehhez rendelkezésre állnak meditációk, de ha a tudatunkat kinyitjuk a Fázisok megismerése felé, azok spontán is meg fogják ismertetni magukat. Törekedjünk az egyes Fázisok megismerésére, mennyiségének növelésére, de a legfontosabb a kapcsolatuk harmonizálása. A cél tehát nem az, hogy az egyes állapotokat megtapasztaljuk, hanem az, hogy a lehető legtöbbször bejárjuk ezt a kört, amely spirálisan emel minket egyre magasabb és magasabb szintre!

A Fázisok egymásra hatása

Mint már említettük, az Öt Változó Állapot elmélete akkor válik gyakorlatiassá, használhatóvá, ha a Fázisok egymásra hatását vizsgáljuk. Négy módszer van arra vonatkozólag, hogyan tudunk hatni az egyes Változó Állapotokra. Ebből kettő egyértelmű, de kettő kissé furfangos. Ezek a következők:

Segítő ciklus

A segítő ciklus a következő: a Fa táplálja a Tüzet, a Tűz Földet teremt az által, hogy elégeti a Fát, a Föld Fémet érlel, a Fém Vizet fakaszt, a Víz pedig növeszti a Fát. Ebből látható, hogy ha valamelyik Fázist növelni akarjuk, akkor az előtte lévőt kell növelni. Ha sok Fát teszünk a Tűzre például, akkor a Tűz is nőni fog.

Gátló ciklus

A gátló ciklus a következő: a Víz eloltja a Tüzet, a Tűz megolvasztja a Fémet, a Fém kivágja a Fát, a Fa megköti a Földet, a Föld pedig gátat szab a Víznek. Ezt a ciklust akkor használjuk, ha csökkenteni akarjuk valamelyik Fázist. Például, ha sok a Tűz, oltsuk el a Vízzel.

Kihasználó ciklus

Ezt a módszert akkor használjuk, ha ugyancsak csökkenteni szeretnénk az egyes Fázisokat. Ekkor növeljük a soron következő Fázist, mivel az elfogyasztja a csökkenteni kívánt állapotot. Vagyis, ha növeljük a Földet, az csökkenteni fogja a Tüzet, mivel belőle táplálkozik.

Oldó ciklus

Ezt a módszert akkor alkalmazzuk, ha növelni szeretnénk az adott Változó Állapotot. Mivel minden Fázisnak gátolnia kell valamely másik Változó Állapotot, ez erőt vesz el tőle. Ha viszont a gátolt Fázis már gyenge, ez a szabályzás nem visz el jelentősebb energiát a gátlótól. Így ha csökkentjük a Fémet, nő a Tűz. Ez egyértelmű olyan szempontból is, hogy a csökkent Fém már nem tudja olyan mértékben gátolni a Fát, ami ennek hatására megnövekszik, és jobban tudja táplálni a Tüzet.

Hányféleképpen tudunk hatni egy Fázisra?

A következőkben nézzünk egy példát ezek megértésére: vegyük példaként a Fát. Ha valakinek kevés a Fája, mit tudunk tenni?

1. Mi táplálja a Fát? A Víz. Ezért öntözni kell a Fát, hogy felnőjön.
2. A Tűz növelése kihasználja a Fát, vagyis csökkenthetjük a Tüzet.
3. A Fém, mivel gátolja a Fát, ezért ennek csökkentése vagy növelése ugyancsak szabályozza a Fát.
4. A Fa gátolja a Földet, így a Föld gyengítése energiát szabadít fel a Fa számára.

[« Tartalom ]

Ba Gua

Wuji „A Taiji a Wuji szülötte, és anyja Yinnek és Yangnak.” A Wuji maga a végtelen tér, a létezők Eredendő Természete. E kijelentés megértésére való törekvés a tér végtelen volta miatt teljesen felesleges. A végessel megérteni a végtelent – Zhuangzi szerint – éppoly nehéz, mint a kút mélyén élő békának elmagyarázni a tengert. Így mikor a megértésre való törekvés, és a jelen pillanatban átélt tapasztalás kettősége eltűnik, a Wuji természete önmagától megjelenik. Ennek bármilyen erőltetése nem, hogy nem segít, hanem éppenséggel eltávolít bennünket az elérésétől. A Wuji nem tartalmaz semmi viszonylagost, semmit, amire bármilyen jellemzőt mondhatnánk. Ezt szimbolizálja a kör. A Taiji A Wuji egyszer önmagától megmozdult, és így megszületett a mozgás, vagyis a Yang. Azonban, ha valami megmozdul, szüksége van egy alapra, amihez képest megmozdulhat, ez a Yin. Ekkor a végtelen térben már létezett egy középpont, és az azt körülvevő végtelenség. Mivel a térben megjelent a pont, megjelent vele a kint és a bent, a fent és a lent, a jobbra és a balra stb. Megszületett a Yin-Yang kettősége, a Taiji. A Három Alap Ahhoz, hogy a Taiji kettőségében a Yin-Yang kölcsönhatása fizikai szinten is meg tudjon jelenni, szükség volt a Három Alapra. Ezek a Földi, Égi illetve az Emberi Alapok. Az Égi Alap, maga a tiszta Yang megjelenése, amelyhez a csillagok és galaxisok, a Nap és a bolygók energiatere sorolható. Ez az alap adja az emberi Szellem „alapanyagát”. A Földi Alapot mindaz az értékes energia alkotja, amely az égi energiák összesűrűsödéséből jött létre. Ide sorolhatók a Föld mélyén rejlő értékes fémek, ásványok és egyéb Yin rezgésű kőzetek. A Földi Alap alkotja az emberi szervezet anyagi részét, magát a szöveteket. Az Emberi Alap nem más, mint a Földi, illetve Égi Alapok összekapcsolódásából eredő, kimondottan az emberre jellemző energiahalmaz.

Az Öt Változó Állapot

Ha a dolgok működését tovább vizsgáljuk, találkozhatunk az Öt Változó Állapottal, amely a Három Alap megjelenésének és változásainak szabályszerűségét mutatja be. Az Öt Változó Állapot a Fa, a Tűz, a Föld, a Fém és a Víz. Ezek az állapotok, bár szoros összefüggésben állnak a hozzájuk tartozó természeti jelenségekkel, nem azonosak velük. A Fa inkább a dolgok fásságára, a Tűz a dolgok tüzességére stb. utal. Az állapotok szoros kölcsönhatásban vannak, hol segítik, hol gátolják egymás működését.

A Nyolc Gua

A guák kifejlődésének útja

Az ősi Kínában a minket körülvevő és a bennünk zajló folyamatok leírására az Öt Változó Állapoton kívül más, részletesebb rendszert is kidolgoztak. Ezt a rendszert Baguának hívják, amelyet részletesen a » Yi Jingben (A Változás Könyve) tanulmányozhatunk. A Yi Jing nyolc, háromvonalas jelből, úgynevezett Guából (trigram) épül fel, amelyeket egymással párosítva 64 hatvonalas jelből (hexagram) álló teljes rendszert kapunk. Ezzel a dolgok változásai már pontosan leírhatók. A kínai felfogás szerint ezt a rendszert nem érdemes tovább bontogatni, mivel ebből „már valamennyi létező levezethető”. A legenda szerint Pao-hszi egy teknősbéka páncélján talált rá a nyolc trigramra. Minden trigram egy-egy alapjelentést hordoz. A trigramok kombinációjából jön létre a 64 hexagram, melyek a világ rejtett alap összefüggéseit jelképezik. A Ji Csing szerint maga a tér nyolc alakkal bír: menny, föld, mennydörgés, szél, víz, tűz, hegy, harmat (pára). Az ég és a föld a nagyatya és a nagyanya, a többi hat a gyermekük, közülük 3 fiú, 3 lány. A fiúk a menny megháromszorozódásai: harmat, tűz, mennydörgés; a lányok a földé: hegy, víz, szél. A hímnemű alakok kedvezőek, alkotók, a nőneműek tétlenek, oldók vagy rombolók. A két alapszimbólum tehát a jin és a jang. Önmagában egyik sem jó, sem rossz; a rosszat, a károsat, a hátráltatót az egyik erő másik feletti túltengése idézi elő: minden, ami helyes, termékeny, alkotó, az a kettő egyensúlyából születik. A kozmosz egységes, de e nagy egységen belül a jang és a jin viszonya, diszharmóniája okozza az élet harcait. Minden emberben megvan a jin és a jang is, minden eseményben, történetben, sorsban.

A Guák részletes jelentéstartalmáról és értelmezéséről lásd: » Ji Csing - A Változás Könyve

[« Tartalom ]

Yi Jing

A Ji csing (hagyományos kínai: 易經; →egyszerűsített kínai: 易经; →pinjin hangsúlyjelekkel: Yì jīng; magyar népszerű: Si csing, vagy Si king; fordítása: Változások könyve), az →ókori Kína öt nagy →szent könyvének egyike. Az i. e. 3000-re datált művet eredetileg életvezetési, jövendölési céllal használták, s hasonló céllal használják a mai napig, de filozófiai-bölcseleti értéke is máig elvitathatatlan. Az európai tudományos életben a →19. századtól láttak napvilágot különböző kiadásai, melyek közül a legelismertebb Richard Wilhelm 1924-es német nyelvű fordítása. Magyar nyelvre többek között Pressing Lajos, Deseő László és Karátson Gábor ültette át.

A Ji King eredete

A Ji csing a természeti törvények felismerésén keresztül rávezeti olvasóját a világegyetem működésére és a →tao szerinti élettel való harmóniára, valamint a helyes gondolkodásra. Egy olyan rendszert nyújt, ami szimbólumok segítségével magyarázza meg, miként történnek a dolgok a világban és az emberben. A szimbólum megragadásának, a jóslat kifejtésének eszközeként a →cickafarkkóró szárából készült pálcikákat használták. Ez az egyetlen olyan könyv, amely túlélte a kínai civilizáció minden korszakát (több könyvégetést is).

Alapjeleit, a nyolc kuát (a James Legge-féle angol fordítás alapján elterjedt nevén trigramot) Fu-Hszinak, a mitikus égi császárnak tulajdonítják, aki egy sárkánylovon ülve jegyezte le őket, ahogy kiemelkedett a →Sárga-folyóból. E nyolc jelet az Égben és a Földön lezajló folyamatok leképződésének tekintették. Úgy fogták fel ezeket, mint amelyek állandóan átalakulnak, ahogy a világ jelenségei is állandóan egymásba történő átalakulásban vannak. A nyolc jel tehát nem a dolgokat ábrázolja, hanem azok mozgásirányát.

Ven király és Csou hercege, a Csou-dinasztia uralkodói írták hozzá az első magyarázatokat. Ezek az ítéletek. Ekkor már 64 jelet (hexagramot) használtak, melyek úgy jöttek létre, hogy az eredetileg használt három vonalat kiegészítették hatra, s ezek variációiból jött létre a 64 jel. Majd ezután nem sokkal jöttek a képek, amik tovább bővítik a hexagramok jelentéstartalmát. Ezek egy részét →Konfuciusz és tanítványai jegyezték le, akik kutatták a Változások Könyvét. Minden jelhez így tartozik ítélet és kép is, melyek tömören, ám a teljesség igényével világítják meg, hogy az adott jel milyen állapotot jelöl, s hogy annak mik a nehézségei és a lehetőségei. Egyik jel sem jobb a másiknál, ahogy egyik állapot sem. Mindegyik egyszerre van jelen a világban, s bár különféle helyzetekben, egyazon teljesség különböző arculataiként.

A Ji csing az Egyből indul ki, a Mindenség forrásából, amiből a →jin és jang, mint két őserő pattan ki és kezd mozgásba. A kettő működéséből négy erő vagy erény, más szóval Szu te keletkezik: a jüan (magasztos), a heng (átható), a li (előmozdító) és a cseng (állandó), melyek a megnyilvánult világ alapjait képezik, s a rendszer élén álló, két őserőt jelképező hexagramot – a Teremtő és Befogadó képét – jellemzik. Az általuk meghatározott négy évszak és az égtájak az idő és a tér koordinátáit adják. Egymásra kifejtett hatásukból keletkeznek a létezők.

A jin, primitív jelentésében a sötét, a ködös princípium, a jang a világos, a fényes. A két princípiumot egy hegy világos, napsütött (déli) és sötét (északi) oldalára, vagy egy folyó világos (északi) és árnyékos (déli) partjára vonatkoztatva használták. Innen kiindulva, ezeket a kifejezéseket a Ji csinggel kapcsolatban a létezők kétféle, alapvető és változó állapotára használták. Megfigyelhető azonban, hogy ezek a kifejezések ilyen értelemben nem jelennek meg az elsődleges szövegben, sem a legősibb kommentárokban. Először a Nagy magyarázatban találkozunk velük, ami már sok helyütt későbbi taoista hatást mutat.

A 8 trigram és 64 hexagram

A Változások könyve eredetileg jóslásra használt jelgyűjtemény volt. Kezdetleges állapotában az ókori jóslat csak igen és nem válaszokat tudott adni. Az igent egy teljes vonás jelképezte (pozitív), a nemet pedig egy középen megszakított vonás (negatív). Ez lett az alapja a Ji csing trigramjainak, amelyeknél a teljes és törött vonalak nyolcféle csoportosítása jelenik meg. Minden jel egy-egy képben ölt testet, melyek az ég és a föld jelenségeit szimbolizálják. Továbbmenve, ez a fajta látásmód azon alapul, hogy a jelek, a világegyetem jelenségeihez hasonlóan állandó átalakulásban vannak , vagyis egy-egy jel, az őt felépítő vonalak minőségétől függően egy másik jellé alakulhat.

A transzformáció a Változások könyvének képei mögött rejlő ideológiai bázis. A trigramok folytonos átalakulás állapotában lévő jelek, olyan képek, melyek állandó változást mutatnak. Íly módon nem a dolgok statikus lényegére vagy külső formájára utalnak, hanem az általuk megragadott jelenségekben rejlő mozgás lehetőségeire az átalakulás során. A nyolc trigram többféleképpen értelmezhető. Leírhatók a lényegi tulajdonságukhoz kapcsolódó természeti jelenségekkel és ezek attribútumaival, de ugyanúgy megfeleltethetők egy nagy család tagjaival, ahol apa, anya, három fiú és három lány foglalja el a nekik megfelelő helyet. A jelek elnevezése és a családban elfoglalt helyük: K'ien, a teremtő; erős; az ég; az apa K'un, a befogadó; alávetett, elhagyatott; a föld; az anya Csen, aki fölriaszt; mozgásban van; a mennydörgés; az első fiú K'an, a szakadék, a feneketlen mélység; veszélyes; a víz; a második fiú Ken, a mozdulatlanság; nyugalomban van; a hegy; a harmadik fiú Szun, a szelídség; áthatol; a szél; az első lány Li, aki helyben marad, aki ragaszkodik; fényes; a tűz; a második lány Tui, a derűs, a nyugodt; derűs; a tó; a harmadik lány.

A három fiúban a mozgás három stádiumának meghajtó erejét látjuk: a mozgás kezdete, a mozgásból eredő veszély, a mozgás vége. A három lányban a mozgás stádiumaiból fakadó belső képességet foghatjuk meg: szelíd behatolás, megvilágosodás és adaptáció, derűs nyugalom.

A nagyobb variációs lehetőségek érdekében a három vonalat hat vonallá egészítették ki, így ezek variációjából összesen 64 hexagram született. A 64 jel mindegyike hat, számértékétől függően változó vagy stabil vonalból épül fel. Amikor egy jel változik, a hexagrammal szimbolizált állapot is megváltozik, és egy másik hexagrammá alakul. Ez a változás nem feltétlenül következik be. A pozitív (teljes) vonal akkor változik, ha számértéke kilenc, a negatív (törött) vonal akkor változik, ha értéke hat. Ezeket a vonalakat a jóslat megfejtésekor külön-külön is értelmezik. A nem változó vonalak csupán a hexagram szerkezetét adják, nincs különösebb belső jelentésük. A pozitív vonal értéke ebben az esetben hét, a negatívé nyolc.

Így a különböző állapotokat szimbolikusan megjelenítő képek az őket felépítő vonalak minőségétől függően alakulnak át, illetve maradnak mozdulatlanok abban az esetben, ha egyetlen változó vonal sem található szerkezetükben.

A Guák részletes jelentéstartalmáról és értelmezéséről lásd még: » Ji Csing - A Változás Könyve

A Bölcsesség Könyve

A változás és a jelek transzformációjának törvénye mellett megfejtésükben és a közvetített üzenet megértésében a hexagramok fontos eleme az ítélet, mely megmutatja, milyen viselkedésmód, attitűd szükséges jelek által behatárolt helyzetekben. Így válik a könyv, a jövőt pusztán megjósoló divinációs eszközből bölcsességek könyvévé. Ven királynak és fiának Csou hercegnek jutott az a feladat i. e. 1000 körül, hogy minden jelet ellássanak a helyes viselkedési módot tartalmazó tanácsokkal, amit ítéletnek neveztek el. Így a tanácsot kérő ember kezébe adták saját sorsának alakítását, hiszen a helyes viselkedés követésével beavatkozhatott az események alakulásába még azok kifejlődése előtt. A cickafarkkóró szárából készült ötven darab pálcika segítségével a kérdező teljes rálátást kaphatott helyzetére, s a jóslat megmutatta azt is, hogy az adott pillanat milyen viselkedésformát követel.

Lao-ce és Konfuciusz

Tények: Az évszázadok során kialakult legendák és misztériumok sokszor erősen eltérnek a valóságtól. A közhiedelemmel ellentétben semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy →Lao-ce vagy →Konfuciusz ismerte volna a Ji kinget, sőt arra sincs bizonyíték, hogy a mű már létezett volna akkor, amikor ők éltek.

A Ji king egyik előszavát a hagyomány Konfuciusznak tulajdonítja, ami azonban szinte bizonyosan nem tőle származik. A Ji king a későbbi konfuciánus tanításokban kiemelkedő szerepet kapott, és ezért hitelességét alá kellett támasztani. Ezt a középkori konfuciánus tudósok úgy érték el, hogy a →Lun jü VII./16-os mondásába beleépítették a Ji king címét. Az utóbbi idők archeológiai leletei szerint azonban a legkorábbi →Lun jü szövegek nem tartalmazták a Ji king címét ebben a mondásban és semmi sem utal arra, hogy Konfuciusz olyan központi műnek tekintette volna, mint ahogy azt a későbbi korok előszeretettel állították. Ennek ellenére az alábbi legendák töretlen népszerűségnek örvendnek. Legendák: →Lao-ce ismerte a Ji csinget, s a műből sokat merített saját →aforizmáihoz. Konfuciusz nemcsak ismerte a művet, de kommentárokat is készített hozzá. Az általunk ismert Változások könyve minden bizonnyal a →Konfuciusz kiadásában megjelent, kommentált könyv. Konfuciusz a Ven király és fia által kiegészített könyvet fedezi fel. Igen valószínű, hogy az ítéletekhez (döntésekhez) fűződő megjegyzések (Tuan Csuan) közvetlenül az ő tollából erednek. A képekhez fűzött megjegyzések (Sziang Csuan) szintén tőle származnak, de nem közvetlenül. A konfuciuszi iskola nagyban hozzájárult a Ji csing elterjedéséhez, az általa terjesztett gondolkodásmód folyamatos hatással volt a könyvet tanulmányozókra. A könyvhöz kötődő ősi és kései magyarázó irományokból megmarad töredékeket A Tíz Szárny néven ismerjük. A Tíz Szárny 1-2. szárny: a két részből álló Tuan Csuan, vagy Magyarázat az ítéletekhez (döntésekhez). A Ven király-féle ítéletekhez fűzött kommentárok, a hexagramok struktúrájához kapcsolódó konkrét magyarázatok. 3-4. szárny: a két részből álló Sziang Csuan, vagy Magyarázat a képekhez. A hexagrammot felépítő két trigramhoz kapcsolódó képek alapján fejti ki a hexagram jelentését, s vonatkoztatja ezt a jelentést az emberi élet különböző területeire. 5-6. szárny: a két részből álló Ta Csuan (más néven Hi Ci), vagy Nagy magyarázat. A műre vonatkozó általános magyarázatok. 7. szárny: Ven Jen, vagy A szöveg szavainak magyarázata. Kommentár vagy kommentárok sorozatának töredékeit tartalmazó szöveg, a konfuciánus gondolkodás jeleit mutatja. Csak a második hexagramig jut el. 8. szárny: Csuo Kua, vagy Értekezés a trigramokról. Az első nyolc trigramot magyarázó ősi szöveg. 9. szárny: Szu Kua, vagy A hexagramok sorrendje, elrendezése. A hexagramok elnevezésének az ősi hagyományon alapuló magyarázata. 10. szárny: Csa Kua, vagy A hexagramok egymáshoz kapcsolódása. A gyakran azonos párokba rendezett hexagramok magyarázata mnemonikus vers formájában.

Konfuciusz 孔子 (Kongzi)

A Ji csing Európában

A →17. században a Ji csinget a Pekingben missziót teljesítő jezsuiták kezdték megismertetni Európával. Erre a munkára figyelt fel →Leibniz német filozófus-matematikus, aki párhuzamot vélt felfedezni a jin és jang →bináris rendszere és saját, kizárólag az 1-es és 0-s számjegyre épülő →számtani rendszere között. Ezzel párhuzamosan egy P. Regis nevű misszionárius megkezdte a könyv →latin nyelvre való átültetését és magyarázatát, s műve 1834-1839-ben jelenik meg →Stuttgartban.

A →19. század elején két olyan fordítás jelent meg, ami már tudományos értékkel bírt. James Legge angol nyelvű fordítása 1882-ben jelent meg Max Müller "Sacred Books of the East" című sorozatában. Legge fordítását számos kritika érte kora tudósai részéről, többek között Richard Wilhelmtől, aki a mű egyik legfontosabb hiányosságának tartotta, hogy Legge egyszerűen nem fordította le a hexagramok elnevezését. Ezután két kevesebb visszhangot kiváltó fordítás látott napvilágot. 1885-1893-ban jelent meg Paul-Loup Félix Philastre francia diplomata, tudós francia nyelvű fordítása a Museé Guimet kiadásában, majd Charles de Harlez belga orientalista fordítása 1889-ben a Belga Királyi Tudományos Akadémia kiadásában.

A legelismertebb, →Carl Gustav Jung által is nagyra értékelt fordítás minden bizonnyal Richard Wilhelm protestáns misszionárius német nyelvű műve, ami 1924-ben jelent meg Jénában. Jung meleg szavakkal üdvözölte a Wilhelm-féle fordítást, s önéletrajzi írásában a következőket mondta róla: „A Kelet egyik legmélyebb tartalmú műve először jelent meg Nyugaton élő és elérhető formában”.

Magyar fordításai közül a legismertebbek a Wilhelm német nyelvű munkáján alapuló Ji King - Változások könyve Pressing Lajos munkája (Budapest, 1992) és A változások könyve: a legősibb kínai bölcsesség, Richard Wilhelm feldolgozása, Deseő László fordítása (Budapest, 1994). A legújabb feldolgozások közé tartozik →Karátson Gábor: Ji King. A Változások könyve (Budapest, 2003), valamint Müller Péter Jóskönyve.

C. G. Jung és a Ji King

→Carl Gustav Jung kétségkívül sokat tett azért, hogy a Ji King ismertté váljon Európában. Az ő tanácsára, és Richard Wilhelm, majd annak halála után fia, Helmut Wilhelm ellenőrzése alatt ültette át angol nyelvre - Wilhelm fordítása alapján - a könyvet egyik tanítványa, Cary F. Baynes. Az 1951-ben kiadott műhöz Jung nagyszabású bevezetőt írt, melyben elméleti fejtegetésbe bocsátkozik az általa megalkotott →szinkronicitás elvről. Jung a Ji Kinget már a Wilhelm-féle fordítás előtt ismerte, s amellett, hogy az archetipusok legcsodálatosabb gyűjteményének tartotta, megfelelő eszközt látott benne ahhoz, hogy a véletlen egybeesések mibenlétét - melyre szinkronicitás elvet alapozta - tanulmányozza általa. Órákat töltött azzal, hogy a jóspálcikákat kínai módra manipulálva meditáljon az ítéletek jelentése fölött, s mély benyomást tettek rá az ősi jóskönyv frappáns válaszai. Jung a Ji Kinget a kínai kultúra "spirituszának" tartotta. Hitte, hogy a könyv "élő valóságának" megtapasztalásával a nyugati ember a keleti szellem puszta csodálójából vagy kritikus szemlélőjéből annak résztvevőjévé válhat.

[Forrás: Wikipédia.hu]

[« Tartalom ]

Az Eredendő Természet

Wang Chongyang az Eredendő Természetről

"A taoista ösvény nem más, mint a magunkra ébredés és a megismerés ösvénye. Azok, akik rajta járnak, az igazsághoz térnek vissza. Az ösvényen csak lépésenként lehet előbbre jutni. Képzésetek során ezért szakaszonként fogtok előrehaladni, a könnyebb gyakorlatoktól juttok el a nehezebbek felé. Aki a Tao művelésére törekszik, először eredendő természetét kell meglelnie. Az eredendő természet pedig a dolgok eredeti állapota, azaz a „Korábbi Ég”.

Addig kell művelnetek eredendő természeteteket, amíg az zavartalan és ragyogó nem lesz, mert ha eredendő természetünket nem műveljük, érzéseink elvadulnak. A szabadjára engedett érzések pedig olyanok, mint a tigrisek vagy sárkányok. Ha nem tudjátok megszelídíteni ezeket az állatokat bensőtökben, hogyan válhatnátok eggyé az ürességgel?

A Tao forma nélküli. Meg kell válnotok egótoktól, mert az ego a forma és a kötődés forrása. Meg kell tanulnotok, miként fékezhetitek meg a tigrist és a sárkányt, és miként szelídíthetitek meg a majmot és a vadlovat. A vad elme olyan, mint egy majom. Folyamatosan tőrbe csal benneteket, miközben elhiteti veletek, hogy a mulandó a valós. Az önös szándékok olyanok, mint a vadlovak. Elvonnak az eredendő természet tisztaságától és csöndjétől. Ha nem szelídítitek meg a bennetek élő vadlovat és a pajkos majmot, nem érthetitek meg a Föld és az Ég titkait, a Yin és a Yang egyensúlyát, valamint a világegyetemet mozgásban tartó nyugalom erejét.

A szabályszerű ösvény az elmúlásé; a szabálytalan ösvény a halhatatlanságé. A Taóval való egyesülés nem más, mint a szív megszabadítása a vágyaktól és a gondolatoktól, s az üresség állapotában való létezés. Értelmünkkel nem foghatjuk fel a Taót. Közvetlenül a szív által kell megtapasztalni azt."

Wang Chongyang [Az idézet forrása: Eva Wong: A hét taoista mester (Libruna, Budapest, 2005), 44-45. oldal.]

Eredendő Természetünk

„Azt mondják, hogy amikor az ember először megszületett Szent Ragyogás sugárzott belőle, a lépte könnyű volt, mintha repülne. Azután elkezdte kiélni a vágyait, a teste egyre nehezebb lett, a Szent Fénye pedig egyre inkább elhalványult. Ezért azoknak, akik a Daót keresik, nem szabad arra sóvárogniuk, ami másé, nem szabad ott élniük, ahol mások, örömüket tisztaságból és csöndből kell meríteniük, minden ragaszkodástól szabadon. Pusztán az Éggel rokon elemet táplálva, a Földdel rokon elemet pedig visszafogva, az ember Halhatatlanként emelkedik fel az Égbe, ahogy a tűz is fölfelé száll.” (Chi Kuan Wen)

A taoista tanok fő eszméje, hogy a Dao mindenütt jelen van, így mindent áthat. Tanítása értelmében az ember eredendően birtokolja a Daót, melynek magyarázatát sokszor abban találhatjuk, hogy az ember eredendően jónak született. Tetteinkkel ugyan elfedhetjük azt, de el nem pusztíthatjuk. Aki megkeresi, majd ápolja Eredendő Természetét, azt a Dao támogatni fogja, és Eredendő Természetének teljes kibontakoztatásával elérheti a teljes megvalósítást.

Az ember szabadnak születik, ezért dönthet arról, hogy az Eredendő Természetét is ápolja, vagy csak az emberi természetét. Ez utóbbi idővel elveszíti kapcsolatát az eredendő jóságával, így tehetetlenül magányossá válik, szíve bezárul, és körkörös gondolatai válnak egyedüli valóságává. Az Eredendő Természetünk ápolása az Égtől kapott saját Szellemünk ápolásával kezdődik. Ez egyrészt abból áll, hogy felélesztjük Szellemünket, amit a belső alkímiai folyamattal érünk el, másrészt abból, hogy a felébresztett Szellemünket egyesítjük a Daóval. A taoista megvalósítás összességében e két lépésből áll:

1. az egyén Kis Daójának kibontakoztatása, majd
2. egyesítése a világegyetem Hatalmas Daójával.

Liu Yiming a következőket írja Eredendő Természetünk jóságáról:

A víz megfagyása és a jég olvadása

A víz jéggé fagy a hidegben, a jég vízzé olvad a melegben. Megfigyelésem alapján arra a következtetésre jutottam, hogy ez nem más, mint a hétköznapi ember Bölccsé alakulásának Daója.

Először is, az emberi természet alapjában véve jó. Eredetében nincs különbség a Bölcs és a közönséges ember között. A gyűjtött erények energiájának felhalmozása alapján lesz különbség a Bölcs és a közönséges ember között. Ha valaki ápolja a jót, akkor nem veszti el Mennyei Természetét és Bölccsé válik. Ha valaki nem a jót ápolja, akkor elveszti Mennyei Természetét és közönséges emberré válik.

Ha valaki, aki nem jó, elegendő tudást szerez ahhoz, hogy megváltoztassa útját, a hibáktól a jóság felé forduljon, ha elfordul a romlottságtól és visszatér a becsületességhez, ha átitatja önmagát a jósággal, akkor vissza tudja állítani eredetileg adományozott Mennyei Természetét, és közönséges emberből bölccsé válhat.

Ha azok, akik eredetileg jók, de nem tudnak eleget ahhoz, hogy óvatosak és megfontoltak legyenek, a külső körülmények befolyásolják őket és nem megfelelő viselkedést vesznek fel, akkor elvesztik Mennyei Természetüket, és még ha Bölcsek voltak is, közönségesekké válnak.

Azok, akik jók, olyanok, mint a víz, azok, akik nem jók, olyanok, mint a jég. A folyamat, ahogy a Bölcsek közönségessé válnak, és a közönségesek Bölcsekké, ahhoz a folyamathoz hasonlatos, ahogy a víz jéggé, vagy a jég vízzé válik. Ennélfogva a nagy fejlődés ösvénye a megvilágosodás minőségének tisztázásán és a végtelen jóban való megnyugváson át vezet.”

Máshol így ír Eredendő Természetünkről:

„Az emberek a Szellem végett tudnak embernek lenni. Amíg a Szellem jelen van, addig élnek. Mikor a Szellem távozik, meghalnak. A Szellem bejárja az Eget és a Földet, ismeri a múltat s a jelent, minden szubtilis létezőbe be tud lépni, minden helyen létezik. Belép a vízbe, és nem fullad meg, belép a tűzbe, és nem ég meg, akadály nélkül belép a fémbe és kőbe. Olyan óriási, hogy megtölti a világegyetemet, oly kicsi, hogy elfér egy hajszál végében. Észrevehetetlen, megfoghatatlan, felfoghatatlan, leírhatatlan.

Aki a Szellemet ügyesen használja, idővel összhangban változik, részese lesz az Ég és Föld minőségének, részese lesz a Nap és Hold fényének, részese lesz a négy évszak rendjének, őseredeti állapotban uralkodik a természeten, és szolgálja a természetet időleges állapotban.”

Szellemünk az Eredendő Természet hordozója

Mivel a világegyetemet átjárja az Eredendő Természet minden minősége, mi emberek is részesülhetünk belőle. Ez az Ég ajándéka, amit bennünk a Szellemünk hordoz. Érdekes módon az Eredendő Természet tulajdonságai közül a különböző emberek mást és mást kapnak ajándékba. Ez úgy jelenik meg, hogy Szellemünk az Eredendő Természet (Xing) összes tulajdonságát hordozza, ezek közül mégis csak néhány érhető el a cselekvő nemcselekvés (Wei Wuwei) állapotában. Ez a néhány aktív tulajdonság az emberi természetünk lecsendesítését követően magától felragyog, természetes módon jelenik meg. Az Eredendő Természet többi tulajdonságát azonban tudatos munkával érhetjük csak el.

Azt a részt, amelyet a Xingekből aktívnak kaptunk meg, Haónak nevezzük. A Hao közti különbözőségek magyarázzák meg az emberek közötti különbségeket. Miután lecsendesítettük tudatunkat és nem zavarjuk meg evilági törekvésekkel, az egyes emberekben más és más minőségek jelenhetnek meg. Ügyeljünk rá, hogy ne keverjük össze ezeket a minőségeket a hétköznapi minőségekkel.

Az Eredendő Természetünk tulajdonságait úgy képzeljük el, mint egy tizennégy oldalú gyémántot: az oldalai különbözőek, mégis ugyanarról a gyémántról van szó. Amikor megpróbáljuk leírni a gyémántot, legtöbbször csak a rajta átengedett fényt jellemezhetjük. A tizennégy tulajdonság eltérőnek tűnhet, de mindegyiket átjárja a szabadság, a természetesség, az üresség és a fény. Ez lehet az egyik oka annak, hogy ha a Mestereket vizsgáljuk, bizonyos vonatkozásban különbözőnek látjuk őket, az általuk megjelenített energia mégis egyízű.

Bai Yuchan (白玉蟾1194~?) így ír a Szellem és az Eredendő Természet kapcsolatáról: „Az Eredendő Természetben a Szellem a Mester. A Szellem az Eredendő Természet lényege. A Szellemben az Eredendő Természet a legelőkelőbb. Az Eredendő Természet a Szellem veleje. Egyesítve a testben megnyilvánuló Szellemet a Szellem Eredendő Természetével, ezt nevezik az Eredethez való visszatérésnek és az élet meghosszabbításának. Ez megteremti a tiszta Daót és a makulátlan szívet.” A Haiqiong Bai zhenren yulu (海瓊白真人語錄 "Bai Haiqiong Tökéletesedett feljegyzett mondásai") című művében Bai Yuchan azt is megfogalmazza, hogy miként érhetjük el Szellemünket. „Az összes különféle módszer valójában mind csak a tudat módszere. A módszerek a tudat miniszterei, és a tudat minden módszer uralkodója. A tudat továbbá az Eredendő Természet [a test] mestere, és a Szellem háza. A nyugodt, békés tudat hatékony Szellemet eredményez. Ha a tudat elterelődik, akkor a Szellem távozik, vagy dühbe gurul. Az üres tudat ugyanakkor a pozitív Qi összpontosítását hozza létre. Az egyszerű és tiszta tudat a Yang összhangját idézi elő, vér és Qi szabadon tud áramolni, nem akadályozza őket semmi. Ha az Akarat és Szándék a nemcselekvés állapotában tud időzni, akkor minden vágy megnyugszik. A tudatban nem lesznek háborgó gondolatok, a Szándékot pedig nem terelik el külső ügyletek. Ilyenkor a tudat folyton visszatér az egységbe és természetesen áramlik.”

Bai Yuchan (白玉蟾)

„A Xing az Eredendő Természetünk. Ez az ember veleszületett minősége. Szellemi emberként működni nem jelent mást, mint az Eredendő Természetünket figyelembe véve végrehajtani tudatos tetteinket. A Xing tartalmazza a Valódi Tudást, és emberként birtokoljuk a szabad gondolkodás és tudatosság minőségét, azaz Tudatos Tudást. E két tudás egyesítésével valósul meg az a bölcsesség, amely harmóniát teremt köztünk és a világ között. Ez a bölcsesség megvéd minket minden ártalmastól, fokozza egyéni szerencsénket, egészségben és hosszú életben tartja testünket, és nyugalmat ad.”

Cheng Yihan Mester az Eredendő Természetről: „Születés előtt az Eredendő Természetet tehát egy fényes, ragyogó tükörhöz lehet hasonlítani. A tükröt napról-napra elfedi a világ pora, míg többé már nem tükröz vissza semmit. Az önművelés célja, hogy napról-napra tisztogassa Eredendő Természetünk tükrét, amíg az fényesen elő nem ragyog. Ki kell törölnünk a világ és a család fogalmainak festékét, hogy napvilágra kerüljön a makulátlan Eredendő Természetünk. Ezért mondják, hogy »a világ útja napról-napra növekedés, míg a művelés útja állandó kevesbedés.«” Cheng Yihan Mester összefoglalója az Eredendő Természet elhagyásáról: „A Xing ezért az ember természetes alkatát jelöli, amiben felismeri a tiszta, makulátlan tartalom jelenlétét, ami összeköti az ember és a világegyetem természetét. Az ember eredetileg össze volt hangolva a világegyetemmel, de elhagyva azt, nem egyszerűen csak áthágta a szellemi törvényt, hanem el is vágta a kapcsolatát az élet tiszta forrásával. Az Eredendő Természet elhagyása, ami a legnagyobb sértés, amit csak elkövethetett, elválasztotta a Daótól és elkülönítette az egésztől, kiszolgáltatva őt önmagának.” A Xing, ami az ember alaptermészete, lényegét tekintve jó. Maguk az emberek továbbá, mivel mindannyian ugyanazon a természeten osztoznak, mind „egyenlően emberek”, bár abban a tekintetben nagyon különbözhetnek egymástól, hogy törekszenek-e az Eredendő Természetük lényegisége és rendeltetése felé vagy pedig elhanyagolják azokat. Mivel a természetet nem lehet megváltoztatni, ezért az embert arra sürgetik, hogy javítsa ki a személyes természetét és állítsa helyre az Eredendőt. Az Eredendő Természet elvesztését a következőnek tulajdonítják: az öt szín szépségének, ami megzavarja a szemet, az öt hangjegynek, ami megzavarja a fület, az öt illatnak, ami megzavarja az orrot, az öt íznek, ami megzavarja a szájat, valamint az összes tetszésnek és utálatnak, ami a tudatot zavarja össze.

„A Tao követője nem kívánja a világot vagy benne az embereket megváltoztatni.
Engedi, hogy minden megváltozzon.
Így cselekszik, mivel tudja, hogy a magasabb szférákban nincsen győztes és vesztes,
hanem mindennek és mindenkinek ugyanolyan természete van." (Ni Mester)

[« Tartalom ]

A Tao Ok-okozati törvénye

A világot alkotó törvények nem engedhetik meg a káosz és a véletlen kialakulását. Jelen kell lennie egy rendező elvnek, amely irányítja a jelenségek időbeli alakulását. A nagy energiájú és szabad akarattal rendelkező Mesterek ugyan képesek hatni a jelenségek folyására – ahogy történelmünk során többször találkozhattunk olyan Égi Halhatatlanokkal, akik befolyásolták az emberiség sorsát – a hétköznapi szinten mégis tetteink összessége határozza meg életünk minőségét. Életminőségünket a gondolataink befolyásolják legkevésbé, ha érzelmekké alakulnak már jelentősebben, ha pedig érzelmeink tettekké változnak, akkor teljes mértékben befolyásolják jövőnket.

Liu Yiming a következőképpen magyarázza ezt az ok-okozat törvényt:

Búza és len vetése

"Ha búzát vetsz, búzát aratsz; ha lenmagot vetsz, lent aratsz. A len nem fog búzát teremni és a búza sem ad lent – a magok különbözőek. Megfigyelésem alapján arra a következtetésre jutottam, hogy ez nem más, mint a Dao ok-okozati törvényének megjelenése.

Ha az emberek alapvető gondolatai jók, ha cselekedeteik jók, akkor bizonyosan áldásban részesülnek. Ha az emberek gondolatai rosszak, és cselekedeteik szintén rosszak, azok bizonyára szerencsétlenséget hoznak fejükre.

A jó és rossz gondolatok az események okai, az áldás vagy balszerencse pedig a következmény. Ha van ok, akkor bizonyosan lesz következmény is. Az nem lehetséges, hogy a jó mag rossz gyümölcsöt teremjen, vagy a rossz mag gyümölcse jó. A jó és a rossz következmények, akár a formákat követő árnyékok, bizonyosak és állhatatosak.

Minden a jó vagy a rossz vetésének választásán múlik, megkülönböztetve, mi is a jó és mi is a rossz. Ennél fogva a Bölcs megfontolja cselekményének kezdetét, a dolgok kezdetekor igen figyelmes, hogy képes legyen azt kivirágoztatni a végén."

A következő példával Liu Yiming tömören összefoglalja azt a folyamatot, amelyen keresztül kijuthatunk az ok-okozat kötelékéből.

Barack és szilva oltása

"Ha a barackfa elöregszik, olts reá fiatal ágat és újból barackot terem. Ha a szilvafa elöregszik, olts reá a fiatal ágat és újból szilvát terem. Ennek az az oka, hogy bár a fa öreg, mégis van ereje a gyökereiben. Megfigyelésem alapján arra a következtetésre jutottam, hogy ez nem más, mint az idős emberek megújhodásának Daója.

Az emberek vénülnek, mert engednek az érzelmeknek és szenvedélyeknek – aggodalmak százai befolyásolják elméjüket, miriád eset csigázza el testüket. Erejük elhasználódik, lelkük kimerül, a hamisat valósnak hiszik, és az öröm szenvedést eredményez.

Az Életenergiájuk addig a pontig forgácsolódik, míg közel teljesen ki nem merül, Természetük összezavarodik és Életük meginog. Mivel a gyökerek bizonytalanok, megöregszenek és meghalnak. Ezért nem lehet a végzetet okolni, mert önmagukra hozzák ezt a sorsot.

Ha az emberek már eleget tudnak ahhoz, hogy megbánják hibáikat és változzanak, érzelmi hullámzásaikat kisimítsák, megszabaduljanak a mérgektől, az indulatoktól és a birtoklástól való függésüktől, ha a fényűzésre és rangra úgy tekintenek, mint múlékony felhőkre, ha a hatalmat és nyereséget banditáknak és ellenségnek tekintik, akkor minden üressé válik számukra és a ragaszkodás megszűnik. Gyermek módjára összpontosítva az Életenergiát, mértékletes életet folytatva, eltárolva az Életerőt, táplálva a Szellemet, az illúzióktól megszabadulva és visszatérve a valósághoz, mindenkoron segítve a gyökerek gyarapodását, minden egyes lépést megtéve a helyes úton, növelve az igaz gondolatokat és csökkentve a hamis gondolatokat, kívül és belül egyaránt őszintén létezve, egybeolvadva a természet törvényeivel – ezek következtében valóban megifjodhatnak.

Ez hasonló folyamat ahhoz, mikor egy idős fára fiatal ágat oltanak. Egy ősi Mester így fogalmazott: „Még ha hetvenes vagy nyolcvanas éveidben jársz is, ha akár csak egy lehelet is van még benned, a helyreállítás lehetséges.” Ez így igaz."

Ni Mester szerint

„Az Örökkévaló Igazság szerint: „A balsorsot és az áldást minden egyes személy maga vonzza magára, nem pedig jól meghatározott és megkülönböztethető utakon, kívülről érkezik.”

Általában nem ismerik fel, hogy a sorscsapás vagy áldás az egyetemes energiának a válasza egy személy tudatának formájára és az illető viselkedésmódjára. Ez finom, mélyreható és szövevényes módon megy végbe. Ugyanakkor az emberek számára is nyilvánvaló, hogy ez a következmény hiteles, és mindig pontosan megjelenik. A régiek ezt az energia-megfelelést néha a „büntetés” vagy „megtorlás” törvényének hívták. Bárminek is neveznénk, tulajdonképpen azt jelenti, hogy a cselekedet, a tett mindig visszahat az elkövetőre, vagyis a külvilágtól mindent „visszakapunk”. Az ember gondolkodásmódja és cselekvése valójában teljesen kihat életére, és megváltoztatja életminőségét, illetve -hosszát.

A jó vagy gonosz gondolkodás, illetve cselekvés olyan elkerülhetetlen következményekkel jár, mint ahogy elválaszthatatlan az árnyék az élőlények testétől. Az emberek auráján nyomot hagy minden olyan bűntett és vétek, amelyet személyes megjavulásukig és megváltozásukig követtek el. Az aura a személy szellemi valóságából összeálló energiamező. Magunkkal hordozzuk szellemi valóságunkat, míg a külvilág az ennek megfelelő energiákkal hat vissza ránk. A felsőbb birodalmak reakciója az adott személy aurájára olyan, mintha egy szellemi lény jegyezné fel az illető gonosztetteit, és súlyosságának megfelelő büntetést szabna ki. Ezen túlmenően, léteznek olyan gonosz szellemek, melyek az ember testébe bújnak, ha a szóban forgó személy gonoszsága elér egy bizonyos szintet.

A gonosz gondolatok, tettek és energiák lerombolják az élet normalitását. Ennek következtében leromlik az egészség és az ember Szelleme is kiürül, sivár lesz. Így egyre gyakrabban csak szenvedéssel és nyomorúsággal találkozik, a többi ember pedig egyre jobban elutasítja társaságát. Sorscsapások és szerencsétlenségek hajszolják, a boldogság és a jószerencse pedig menekül előle, mindenféle ártó energia veszi körül. Az élvezetek, a gyönyör méreggé válik, a boldogság eltűnik. Mikor az életlehetőségek megszűnnek, és az Életenergia kimerül, a személy anélkül fog meghalni, hogy lehetősége lenne elérni a halhatatlan szellemi életet. Ezért mindazoknak, akik örök és jó életet szeretnének élni, legelőször is kerülniük kell minden gonosz tettet.”

Ni Mester a következőkben tanácsot is ad arra, hogy milyen tettekkel tehetünk jót magunknak és másoknak egyaránt:

„Hogyan vigyázhat tehát az ember saját Szellemére, hogy a jó növekedjék benne és elkerülje a rosszat? Ha cselekedetei helyénvalóak, helyesek és jók, nyugodt lehet. Ugyanakkor, a teljes sikerhez kerüljünk el minden olyan személyt és helyzetet, mely sérti az Utat, és ne járjunk gonosz ösvényeken. Semmi szégyenteljest ne kövessünk el, még titokban sem. Gyakran nem könnyű a megszokott rossz tulajdonságokat levetkőzni, és távol maradni a veszélyes helyzetektől vagy az ártó szándékú emberektől, de a folyamatos törekvés biztosan meg fogja hozni gyümölcsét. Néha egyenesen jobb az egyedüllétet választani, mintsem a rossz társaságot.

Növeld a jót az erény felhalmozásával, és szorgalmasan gyűjtsd a szellemi érdemeket a jó gondolatokkal és cselekedetekkel. Szíved érezzen együtt minden teremtett lénnyel. Szellemi energiádhoz, az élet valódi tekintélyéhez mindig legyél hűséges. Szüleidre nézz föl, óvd és tiszteld testvéreidet. Ne vonakodj, ha segíteni kell másokon, és ne legyenek elvárásaid családoddal vagy barátaiddal szemben. Műveld és fejleszd személyiséged, ez másokra is jó hatással lesz. Legyél együttérző az árvákkal, az öregekkel és az özvegyekkel.

Tiszteld az időseket és neveld, dédelgesd a gyermekeket. Segíts a bajban lévőknek, támogasd a szűkölködőket. Értelmetlenül és szükségtelenül ne bánts semmilyen érző lényt. Mások sorscsapása esetén legyél részvétteljes, ha pedig szerencséjük jobbra fordul, örvendezz velük együtt, így fokozatosan egyre több és több jó gondolatod támad, ugyanakkor a felmerülő rossz gondolatokat könnyebb lesz semlegesíteni.

Mások gyengeségének és rossz irányú törekvéseinek láttán légy megértő, de annál inkább örvendj, ha később mégis a jó irányba kezdenek fejlődni, erősebbekké válnak és gyarapodnak jó tulajdonságaik. A többi ember gyarapodását tekintsd saját gyarapodásodnak, veszteségüket pedig saját veszteségednek. Ne tedd nyilvánossá és ne hozd szóba mások hibáit, valamint ne dicsekedj saját kiválóságoddal.

Ha a helyzet úgy hozza, hogy segítségre lenne szükséged, nagylelkűen jutalmazd meg a jótevőd, de fordított helyzetben érd be kevéssel. Panasz nélkül viseld el a szidalmakat, a megaláztatást és a sértéseket. Ne vesd meg a szerencsét és a kedvező körülményeket. Jó szívvel, vígan adakozz, és soha ne várj viszontszolgáltatást.

Mindez egy általános útmutatás volt, mely segíthet a jó irányba való haladáshoz. Minden személynek meg kell találnia saját személyes módját arra, hogy kifejlesztett jóságát kiterjessze a közvetlen és távolabbi környezetére. A helyzettől és a bejárt életúttól függően ez minden ember esetében másként történhet. Sohasem szabad másokat utánozni, az embernek saját képességeit és természetes adottságait kell munkába fognia.

A saját természetünk jóságának kiterjesztését rendkívüli eredmények követik. Ha valaki jó,  mások  tisztelni kezdik. Az igazságosság és békesség embereit a boldogság és jólét veszi körül, a gonosz dolgok elkerülik, és szellemi lények védelmezik. Az illető ily módon akár Halhatatlanná vagy Istenséggé is válhat.

A hagyományos, szellemi bölcsesség szerint annak, aki Halhatatlan Istenséggé szeretne válni, mintegy háromezer erényes tettet kell végrehajtania. Ha valaki boldog szeretne lenni, és hosszú földi életre vágyik, akkor szám szerint háromszáz és ezerkétszáz közötti jótettre van szüksége. A jótettek között a legmagasabb rendű a harmónia, a békesség és egyetértés megteremtése az emberek között, valamint a sok embert elpusztító háborúk megakadályozása. A harmónia erősítése egyaránt vonatkozik a nemzetek és az egyes személyek közötti nézeteltérésekre is.”

[« Tartalom ]

Az Erény

Az Öt Erény

Az Öt Alap és az Öt Dolog külön-külön tartalmazzák az Öt Erényt és az Öt Tolvajt. Az Öt Erény olyan minőségeket képvisel, melyek egyszerre mozdítják elő a társadalom egészséges állapotát és a személyes fejlődést. Az Öt Tolvaj az érzelmek és sóvárgások, melyeket azért neveznek tolvajnak vagy rablónak, mert a kielégítésük meglopja az egyént az Életenergiájától, józan eszétől és benső önállóságától. Ezt a lecsapolást tekintik a testi és tudati hanyatlás okának.

Az Öt Erény megnevezését különböző módokon fordítják le, különféle aspektusait vagy jellemzőit illusztrálva azon minőségeknek, amiket képviselnek:

1. a jóindulatot az emberiességgel, kedvességgel és együttérzéssel társítják,
2. az igazságot az igazságossággal és kötelességgel,
3. az udvariasságot az illemmel és társadalmi keggyel,
4. végül a tudást vagy bölcsességet a dolgok vizsgálatával és az alapelvek megértésével.

A taoista szövegekben találó hozzáállásokról és cselekedetekről is említést tesznek, úgymint: az emberek szeretete, a társadalmi jólét előmozdítása, alkalmazkodás másokhoz és elméleti, valamint gyakorlati tanulmányok folytatása.

Az ötödik erény, az igazmondás talán a legpontosabban meghatározott minőség a Teljes Valóság taoizmusban. A szót hitkéntvagy bizalomként lehet lefordítani, de a taoista gyakorlás ezen iskolájában konkrétan az őszinteséggel és igazsággal társítják, és ezt tekintik a központi tulajdonságnak, ami hitelessé teszi az összes többi Erényt. Ezért úgy tekintenek rá, mint ami az egyén belső magját képezi.

Az Erény

"Bár a szellemi természetű ember valóban mindig erkölcsös,
a jó erkölcsű ember nem feltétlenül szellemi természetű is,
mivel az erkölcsöt sokszor csupán intellektuális megfontolásokból tanulják meg." (Ni Mester)

Fejlődésünk során az erények gyakorlása döntő fontossággal bír. Ha valaki a személyes jellegeken kívül szeretné elérni az őseredendő valóság megtapasztalását, olyan tettekre van szüksége, amelyek saját magán túljutva, egyéni szándékait félretéve, önzetlen tettekben nyilvánulnak meg. Ez az erény gyakorlásának kezdeti alapszintje. Az alapszint azonban még nem a valódi erény, mert együttérzés és szeretet nélkül, még ha valóban segítünk is másokon, gyakran önző szándékok, érdekek és félelmek húzódnak meg a háttérben.

A valódi erény gyakorlása túlmutat az egyéni szándékokon. Feltételezi az azonosság megélését, amikor a tudat  tapasztalja saját maga és az összes többi lény egyenlőlényegűségét. Ez a szeretet alapja, amikor nem találunk különbséget magunk és az összes többi lény között. Az így véghezvitt erényes tettek már nem dualisztikusak, hiszen a mindannyiunkban jelen lévő Eredendő Természet által hajtjuk végre. E szintet a megvalósítás előrehaladottabb fokain, illetve kivételes alkalmakkor érhetjük el, amikor például szülő és gyermek, a szerelmes pár, vagy mester és tanítvány megnyílnak egymás felé.

A kezdeti erények gyakorlására szükség van, mert általa szilárdul meg az utunk elején lévő bizonytalan fejlődés, azaz nem következik be visszaesés. Fokozatosan növekszik a test energiaszintje és így megalapozhatjuk a valódi együttérzést, segítve ezzel környezetünket. Belső erényeinkre hagyatkozva a következő tettek halmozzák fel a legtöbb érdemet:

• alázatosság gyakorlása,
• rugalmas alkalmazkodás,
• egyszerűségre való törekvés,
• őszinteség,
• emberek kibékítése,
• templomok építésének támogatása,
• védelmezés.

"Ahol jelen van az Út (Dao), ott erénynek is kell lennie, és ahol jelen van az erény, ott kell lennie az Útnak is."

Méhecske Halhatatlan

A Wudang-hegységben a felső kolostor felé vezető út felénél találjuk a Tai Zi Po, más néven a Fu Zhen Guan (Zhen herceg dombja) kolostort. Zhen Wu fiatal korában az itt lévő könyvtárban tanulmányozta a taoista tanításokat, és ebben a kolostorban van a híres Tűreszelők Kútja. Ennél a kútnál esett meg a következő történet:

Zhen Wu belefáradt tanulmányaiba és úgy döntött, hogy visszamegy szüleihez, a császári udvarba. Nem sokkal azután, hogy útnak indult, találkozott egy idős hölggyel, aki egy nagy vasdarabot csiszolgatott. Megkérdezte a hölgyet, hogy mi a célja a hatalmas fém csiszolásával, aki azt felelte, hogy tűt készít belőle. Ezen Zhen Wu igen meglepődött, hisz egy ekkora vasból tűt reszelni kilátástalanul nagy munka. Erre az idős asszony elmondta neki, hogy ha bármit el szeretnénk érni az életben, az csak hosszú, kitartó munkával lehetséges. Zhen Wu megértette a különös tanítást és újult erővel tért vissza tanulmányaihoz. Az idős hölgy nem volt más, mint a taoizmus legfőbb védőszentje, Ma istennő.

Napjainkban ebben a kolostorban (Tai Zi Po) él a Wudang egyik legidősebb mestere, a Méhecske Halhatatlan. Nála tett látogatást az osztrák Wudang Pai Iskola vezetője, Ismet Himmet, és kérdéseire kitűnő válaszokat kapott az idős taoistától. A beszélgetésükről készült felvételeket » itt lehet megtekinteni. Válaszait nevetése, tisztasága és bölcsességének ereje teszik hitelessé. Fogadjátok szeretettel! Méhecske Halhatatlan szerint kitűnően fejleszthetők a belső erények azzal, ha nem reagálunk a bennünket ért támadásokra, hanem a gondolatoktól mentes Ürességben időzünk. Elmagyarázza, hogy ha megbántanak, és mi az Ürességben maradunk, akkor a minket bántó személy valójában a bennünk lévő romlottságot öli meg. Ha reagálunk rá, akkor nem fogadjuk el az ő jótettét, így visszatér belénk a romlottság. A végeredmény, hogy mindketten rosszul érezzük magunkat. A romlottság megmarad, és újabbal egészítjük ki.  „Ha nincsenek gondolatok, nincsenek problémák, így még bölcsességre sincs szükség. Ám ha megjönnek a problémák, és te mégsem gondolkodsz, azaz az Ürességben időzöl, akkor magától megjelenik a bölcsesség is. Ha azonban már gondolkodsz, akkor összehasonlítasz, arra gondolva, hogy a másik ember kövessen téged és mindenki viselkedjen helyesen. Ez azonban szenvedést szül.”

Ha engedjük megjelenni az Ürességből a bölcsességet, ez lesz az erényünk, amely utat mutat a harmónia visszaállításához. Ennek gyakorlása nehéz, ám néhány kezdeti próbálkozás után hamar megtapasztalhatjuk, hogy az erényes tettek felszabadítják szívünket, könnyeddé teszik létezésünket, és megértjük, hogy a világgal folytatott harcunk csak súlyosbítja a helyzetünket. 

A gyakorlás szempontjából az erények fejlesztése kiemelt fontosságú. Az Életenergia (Qi) természete olyan, mint az üsté: amit beleteszünk, azt fokozza, erősíti. Ha jót teszünk bele, akkor az még jobbá válik, ha rosszat, akkor az még rosszabbá. Ezért az erénytelen tetteknek az Eredendő Természetünk elé helyezése, a vágyak és a sérelmek követése rossz közérzetet eredményeznek. Bár az erénytelenség kezdetben jogosnak és energiát adónak tűnik, hamarosan frusztrációt okoz, és nem bírunk kilépni gondolataink és érzelmeink szövedékéből. A gyakorlás fokozhatja ezeket a frusztrációkat. Ha azonban pozitív benyomásokkal gazdagítjuk tudatunkat, ha felismerjük az adás örömét, és gyakoroljuk az Öt Erényt, akkor az energia nem csak fokozza belső gazdagságunkat, hanem megjelenik a Dao az életünkben, és gondozza, ápolja annak alakulását.

Ge Hong, a legendás alkimista szerint

„Ha a gyakorlók nem visznek véghez érdemdús tetteket, hanem pusztán a titkos technikákat űzik, akkor soha nem fogják elérni az élet teljességét. A jótettek állnak az első helyen, ezt követi a hibák elkerülése. A Mennyei Folyamat követői úgy érzik, hogy emberek megmentése a bajtól, nehogy az katasztrófába torkoljon, valamint mások védelmezése a betegségektől, nehogy idő előtt meghaljanak, ezek a legmagasabb szintű jócselekedetek. A hűség, gyermeki szeretet, barátságosság, engedelmesség, példamutatás, megbízhatóság alapvetőek.”

Az erények működése

Az erényes tettek hatását két hullámban tapasztalhatjuk. Az első az egyéni természetünktől függően, hol azonnal, az erény gyakorlásakor jelenik meg, hol később, egyre gyengébben. Ha a Qi mezőnk nyitott, és büszkeségünk nem meghatározó, az erényes tettet azonnal felszabadító örömérzet kíséri. Eltérő esetben később, napról napra gyengülve jelenik meg. A második hullámban érkező tapasztalások égi természetűek. Egyfajta befektetéshez lehetne ez hasonlítható, amikor csak bizonyos idő és mennyiség elteltével juthatunk hozzá a kamathoz. Ez a kamat lényegesen nagyobb erejű, így jelentősen befolyásolja életünket. Ha megfelelő mennyiségű erényes tettet halmozunk fel, akkor jutalmul az Ég kitüntet figyelmével, például az alábbiakkal:

• kivételes jó szerencsével,
• családunk védelmezésével,
• tehetséggel a tanulásban,
• a fejlődésünket akadályozó tényezők megszűnésével,
• kivételes együttérzéssel,
• ragyogó intelligenciával.

Az első ilyen jutalmat 300 jótett után kaphatjuk, ám nagyobb jutalmat csak 1200 után.

Jótettek gyakorlása nélkül nemcsak, hogy nem kapcsolódhatunk a Nagy Daóhoz, de emberi természetünk is felerősödik. Azok az Ég Utáni, emberi folyamataink, amelyek nem képesek túlmutatni egyéni életünkön, elszigetelnek minket a Dao teremtő erőitől. Ebben az állapotban leválasztjuk magunkat a forrástól, megteremtve ezzel a magányt. A magány hosszútávon egy olyan folyamat, amely nem vezet előre, sőt frusztrált, ellenségtudatot hoz létre. Ezeket nevezik belső démonoknak. Röviden összegezve:

„A jótettek nélküli meditáció belső démonokat hoz létre.”

Ahogy egy vállalkozásban is elveszíthetjük a befektetett összeget egy rossz döntéssel, a szellemi élet során is a haragból véghezvitt, másoknak ártó tett képes eltörölni az előzőleg felhalmozott erényeket. A bent tartott mérgelődés főként testi betegségeket okoz, és csökkenti örömünket, azonban egy haragból véghezvitt tett, akár több élet alatt felhalmozott erény energiát is semlegesíthet. Így ez az egyik legnagyobb méreg az Úton. A semlegesített energia mennyisége környezetünk megsértésének mértékétől függ.

Alázat

Miért jó alázatosnak lenni? Liu Yi Ming szerint:

„Ha az emberek képesek kiüríteni szívüket és alázatosnak lenni egymás felé, akkor erényben gazdagodnak, mely feltölti, és mások fölé emeli őket. Minél inkább képesek üresnek és alázatosnak lenni, annál inkább feltöltődnek és felemelkednek. Folyton üresnek lenni, folyton feltöltődni, folyton alázatosnak lenni, folyton felemelkedni – ez nem jelent mást, mint hogy az üres mégis teli, a teli mégis üres, az alacsony mégis magas, a magas mégis alacsony. Mindegyik csatlakozik a másikhoz, egy egységet alkotva, az üresség és a teljesség megfelel egymásnak.”

A belső természet elve

A taoizmus, amely egy kínai gondolkodásmód, az univerzumot összefüggő, szerves egésznek tekinti. A világegyetemet számos megváltoztathatatlan természeti törvény irányítja, melyek a folyamatos változás áramlataként nyilvánulnak meg. Ezt a természetes rendet és áramlatot Daó-nak vagy Útnak hívják. Azáltal, hogy felismerjük és igazodunk ezekhez a törvényekhez, elérhetjük a lét olyan állapotát, amely egyesíti a tökéletes szabadság megtapasztalását az élet fejlődésével együtt járó teljes összekapcsolódottsággal, azaz a Daóval való eggyé válással. A létezés e szintjének megvalósítására a taoista írások számos, a hétköznapok során követendő elvet mutatnak be. Az elvek megértése és elfogadása lehetőséget nyújt arra, hogy teljessé és egésszé váljunk, hogy tudatosan az élet áramának elválaszthatatlan részét képezzük.

A taoista életfelfogás központi gondolata az erény (De). Ez a szó a legendás bölcs, Laozi híres munkájának címében, a » Daode Jingben (Az Út és erény könyve) is szerepel. Annak ellenére, hogy a “De” szó szerinti fordítása “erény”, a taoista irodalomban az erő vagy a kitartás kifejezésére is használják (mint a latin “root” “virtus”; “indicates”). A “De” arra utal, hogy minden létezőben erő és energia rejlik, amely a saját valódi lényükből vagy igazi belső természetükből származik. Ez az erő abból a tényből ered, hogy valódi önmagunk a Dao kifejeződése, mivel az ténylegesen összekapcsolódik a világegyetem.

A “De” fogalma azt az erőt és energiát jelenti, amelyet erőszak használata és a dolgok természetes rendjébe való helytelen beavatkozás nélkül tapasztalunk meg. Modern társadalmunkban sok figyelmet fordítanak az öntudatosság fejlesztésére, „önmagunk megtalálására”, „annak felismerésére, hogy kik is vagyunk valójában”. Sok tradíció – beleértve néhány nyugati pszichológiával foglalkozó iskolát is – ezt az önmegismerést és önelfogadást a személyes jólét alapjának tekinti, szerintük ez az egyéni átalakulás felé vezető út fontos lépése.

Egyes társadalmi gondolkodók és aktivisták is hisznek abban, hogy magas szintű öntudatosság és felelősségvállalás nélkül továbbra is lehetetlen lesz megoldani számos olyan társadalmi és környezetvédelmi problémát, amellyel jelenleg az emberiség szembesül. Milyen irányelveket nyújt a taoizmus ezen a területen? Hogyan tud a mi erényünk megnyilvánulni, hogyan tudjuk megismerni valódi önmagunkat oly módon, ami összeköt bennünket világunk más részével?

Hagyományos nyugati szemléletmódunk azon a feltevésen alapszik, hogy az emberek mind egymástól elkülönített lények, akik másoktól és az őket körülvevő környezettől elválasztva élnek. Másrészről pedig a „De” magában foglalja a saját belső énünkbe, valamint minden élet összekapcsolódásába, egymásra utaltságába vetett bizalmat és hitet is.

Laozi azt írja: „Minden a Daóból ered. Mindent az erény (a saját belső természete) táplál. Az erény jóság és őszinteség.”

Első lépésként kérem, higgyünk magunkban, a bennünk rejlő jóságban, a fejlődésben, ami maga a Dao. „A hatalmas Dao mindenhova eljut. Tízezer létezőt táplál, és semmit sem hátráltat.” – állítja Laozi, arra ösztönözve minket, hogy ne engedjük a kétségeinknek és a félelmeinknek. A Daóba, valamint saját belső lényünk kifejeződésébe vetett bizalmunk és hitünk növelésének egyik módjaként Laozi azt tanácsolja, hogy emelkedjünk felül a hagyományos értékeken, azokon a társadalmi morálokon és mintákon, amelyek önmagunk különálló egóként való szemlélését erősítik vagy szolgálják, hogy elszigetelődésünk béklyójához láncoljanak bennünket, megfosztva minket valódi énünk lényegétől.

A bölcs azt mondja: „Önként fogadd el a szégyent. Fogadd el azt, hogy nem vagy fontos. Ne törődj a veszteséggel és a győzelemmel. Így tudsz igazán mindennel foglalkozni.”

Ahhoz, hogy erényünk könnyebben megnyilvánuljon, Laozi kezünkbe ad „három kincset”, hogy egyre jobban felfedezzük az élet egységét, és létünk a Daóval harmonikusabbá váljon:

• az első kincs a részvét,
• a második a mértékletesség vagy egyensúly,
• a harmadik pedig az alázatosság, „vagyis az, hogy ne merészkedjünk mások fölé”.

Éreznünk és tapasztalnunk kell az emberiséggel és minden más élőlénnyel való összekapcsolódásunkat. Így képesek leszünk minden helyzetet megfelelő, helyes és segítőkész módon kezelni, és a magasabb jót szolgálni. Ez a részvét.

A mértékletesség gyakorlásával megőrizhetjük az élet kényes egyensúlyát, és összhangba hozhatjuk tetteinket a világegyetemmel. A Dao táplálni fog minket, ha erőforrásait bölcsen használjuk. Az emberek viselkedésének elfogadása lehetővé teszi, hogy a Dao kreatív erői irányítsanak bennünket, és cselekedeteinket az emberiség, és a világegyetem – mint egész – szolgálatába állítsuk. Ily módon megjelenik az erény. Tetteink egyre jobban kifejezik valódi belső lényünket, egyre inkább összhangban állnak a Daóval. Ahogy az erényünk egyre jobban megnyilvánul, kifejeződik, megtapasztaljuk, hogy környezetünk szerves részét képezzük – lazán, könnyedén és természetesen haladva előre az élet útján.

„Mindazoknak, akik szellemi tökéletességre törekednek,
és igazi eredményeket kívánnak elérni,
a megbocsátás erényét állandóan gyakorolniuk kell." (Ni Mester)

A mellékletekben találhatunk két olyan alapművet, melyek összefoglalják az erények gyakorlásának részleteit. Ezek:

• Az áldások csendes folyama és
• A belső és külső szellemi összhangja, az élet igazságának törvénye.

A Lampionünnep alkalmával ezekből az intelmekből és erényekből húz magának egyet-egyet mindenki, és ezt arra az évre a legfontosabb intelmének és erényének tekinti. Mindkét eredeti művet megtalálhatjuk bármely kínai faluban, jóllehet kevés olyan könyv van, mely hasonlóan sok helységben előfordulna. Az évek során jóakaratú emberek másolatok millióit terjesztették. Ez a két könyv volt a kínai nép többségében mélyen gyökerező vallásos és szellemi nevelés alapkönyve. 

"Önmagunk elfogadása igen fontos, minden lehetséges fejlődésnek ez az elengedhetetlen alapja.
Önmagunkat elfogadva és másoknak megbocsátva visszaszerezzük jólétünket." (Ni Mester)

[« Tartalom ]

Emberi Kapcsolatok

„A harmónia és a kiegyensúlyozottság a legfőbb erény. Minden lény felelős, minden egyes pillanatáért. Az egyéni sors teljességgel az egyén tudatának leképeződése, olyan, mintha egy bizonyos »keretben« álmaink nyilvánulnának meg.”

Liu Yiming így ír a megfelelő barátok megválasztásának fontosságáról:

Érintkezés arcpirosítóval, érintkezés korommal

„Ha valami hosszabban érintkezik arcpirosítóval, végül piros lesz; ha valami hosszabban érintkezik korommal, végül fekete lesz. Megfigyelésem alapján arra a következtetésre jutottam, hogy ez nem más, mint a jóhoz vagy a rosszhoz való hozzászokás Daója.

Amikor jó emberekkel élünk együtt, akkor mindig jó szavakat hallunk, és jó cselekedeteket látunk. A jó szavak és cselekedetek hallása és látása jó magokat ültet el tudatunkban, így spontán rászokunk a jóságra.

Amikor rossz emberekkel élünk együtt, akkor mindig rossz szavakat hallunk és rossz cselekedeteket látunk. A rossz szavak és cselekedetek hallása és látása rossz magokat ültet el tudatunkban, így természetesen szokunk rá a rosszra.

Azt mondják, hogy jó vagy rossz embernek lenni természet kérdése, mégis legtöbbször szokás kérdése. Ennél fogva a bölcs ember körültekintően választja meg társaságát.”

[« Tartalom ]

Negatív Érzelmeink

Mivel a taoizmus tanítása szerint a Dao mindent átjár, és mindenütt jelen van, minden, ami tapasztalható, a Dao megjelenése. Ha együtt haladunk áramlásával, akkor nyugalmat, szeretetet és bölcsességet tapasztalunk. Ha szembefordulunk vele, akkor zavaró érzelmek keletkeznek. Bár a zavaró érzelmeket negatívnak éljük meg, azok is a Dao eszközei.

A magyar kifejezés rámutat, hogy ezek az érzelmek megzavarják állapotunkat, és figyelmeztetnek rá, hogy valamit helytelenül teszünk. Bezárkózva, nem összhangban a világgal nem vesszük észre a Dao leheletfinom tanításait. A Dao kegyessége, hogy a szélsőséges érzelmekkel megzavar minket, felébresztve így a tudatosságunkat.

A taoizmus tanításainak haladóbb szintjein a tanítvány képessé válik az őt érő zavaró hatásokat arra vonatkozó tanításként felismerni, hogy mit tett helytelenül és hogyan állíthatja vissza az összhangot. A kezdő gyakorló azonban bezárkózik gondolataiba és érzelmeibe, amitől ellenségnek látja környezetét, nem képes így tanításnak felfogni a sorsát. Magyarázatokkal és mentségekkel próbálkozik, amivel még megkeseredettebbé teszi állapotát.

Ezért helyezzük kezdetben a hangsúlyt az erények gyakorlására. A belátás és együttérzés rendszeres gyakorlásával akaraterőnket használva, elkerüljük azokat az okokat, amelyek a jövőben további zavaró érzelmeket okoznak. Kezdetben az Öt Változó Állapot öt intelmét tartjuk be, melyek a következők:

• A Fa Változó Állapotának megértése rávezet minket arra, hogy ne oltsunk ki életet, helyette pedig az együttérző kedvességet gyakoroljuk.
• A Tűz Változó Állapotának megértése arra tanít minket, hogy ne legyünk büszkék, hanem helyette gyakoroljuk az udvariasságot.
• A Föld Változó Állapota megtanítja, hogy ne mondjunk valótlant, hanem gyakoroljuk az őszinte beszédet.
• A Fém Változó Állapota arra tanít, hogy ne vegyük el más tulajdonát, hanem helyette gyakoroljuk az önzetlen felelősségvállalást.
• A Víz Változó Állapota megmutatja, hogy ne sóvárogjunk, hanem helyette alkalmazzuk az erő és rugalmasság bölcsességét.

Ha megértjük az Öt Változó Állapot tanítását, akkor nem születik meg bennünk az öt zavaró érzelem, melyek:

• a félelem szülte harag,
• a mások lekezeléséből születő büszkeség,
• a belső szegénység szülte sóvárgás,
• a befogadás hiányából születő irigység, és
• a kételyekből származó zavarodottság.

Ez az öt állapot megakadályozza, hogy észrevegyük a Daót, így nem tapasztalhatjuk meg annak jóságát.

Liu Yiming így fogalmaz

„Ha valaki kezelni tudja önmagát és képes önfegyelmet gyakorolni, ha felhagy a rugalmatlansággal és hajlékonnyá válik, ha elsöpri a dühöt, a neheztelést és felhagy a veszekedéssel, ha gyengéd, hallgatag természetté változtatja át az agresszív és erőszakos természetet, ha koncentrálja az energiát és rugalmassá teszi azt, ha kiüríti a tudatot és ápolja a Szellemet, ha önfeláldozóvá és személytelenné válik, és nem tesz különbséget önmaga és mások között, ha úgy néz valaki testére, mintha nem lenne teste, és úgy néz valaki tudatára, mintha nem lenne tudata, ha nem különböztet meg és tudálékoskodik, ha üres és nyitott marad, akkor az ilyen ember halott fa, mely nem kap lángra, és hideg hamu, mely melegítésre sem izzik fel.”

[« Tartalom ]

Wei Wu Wei

A Daóval való kapcsolatunk attól függ, hogy a három lehetséges idősík közül melyikben tartózkodunk: mivel a múlt már nem létezik, és a jövő még nem jött el, az egyetlen valódi idősík a jelen. Hogyan tartózkodhatunk a jelenben? A taoista módszerek erre válaszul a wei wuwei állapotot javasolják. Ez a kettős fogalom a valódi középútra utal, és a következőt javasolja: cselekedjünk (wei) és egyben ne cselekedjünk (wuwei). Ha megvalósítjuk ezt a hozzáállást, akkor megakadályozzuk a múlt és a jövő kényszerítő hatását. A „cselekvés” túljuttat minket a múlt merev, legtöbbször megalkuvásokat tartalmazó sémáin, mivel a múlt negatív hatásai bezárnak és fékeznek. A jövő képe és vágyai megmozdítanak, amelyre a javaslat az, hogy „ne cselekedjünk”, azaz ne menjünk utánuk. Ha így járunk el, elkerüljük a passzív bezárkózást és a vak törtetést. Marad az élet, és annak energiája. Mindez csupán a jelenben valósulhat meg.

Liu Yiming

Ha a jelenben élünk, az életünk kincseit is megőrizhetjük és ápolhatjuk. Hogy miként történik ez, arról Liu Yiming a következőket írja:

„Az emberi élet a Szellemtől és az Életenergiától függ. Az emberek valahogy reagálnak az egyes eseményekre, a felbukkanó jelenségekkel valahogy megalkusznak. Ha megfelelően reagálnak az eseményekre, és a jelen pillanat alapján kezelik a jelenségeket, akkor nem a jövőbe bámulva és nem a múltban időzve a Szellem nem sérül és az Életenergia nem szóródik szét – ahogy a növények a megfelelő időben virágoznak és termést hoznak; ez az élettel teli ösvény.

Ha az ember kapzsi és indulatos, becsvágyó és cselszövő, stratégiákat sző még be nem következett eseményekre, múltbeli esetekbe kapaszkodik, akkor a Szellem és az Életenergia kimerül – mintha a növények nem a megfelelő időszakban virágoznának és hoznának termést; ez út a halálba.

Éppen ezért a Bölcs az Életenergiáját és Szellemét oly módon őrzi, mintha kincsek lennének. Az előtérben elvakítás nélkül ragyog, a háttérben csöndes és nyugodt. A Bölcs akkor cselekszik, amikor éppen helyénvaló, és befejezi, amikor helyénvaló megállni. A cselekvés és a nyugalom a megfelelő helyen van, a valóságot nem szennyezi mesterkéltséggel.”

Zhang Boduan

Zhang Boduan is megkülönbözteti a wei wuwei állapotában megélt tudatosságot a hétköznapitól. Utóbbit a „hétköznapi élet tudatosságának” nevezi, mert a mindennapi ügyeinkkel való foglalkozás jellemzi, az előbbit pedig „Arany Elixír tudatosságának”. Az Arany Elixír tudatossága a nemcselekvés állapotában időzik, nem kíván sem hozzáadni, sem elvenni a dolgok természetes megjelenésétől. Mivel nem fertőzi meg az Ég Utáni emberi természetünk, ebben az állapotban véghezvitt tetteink megjelenítik Eredendő Természetünk minőségeit.

Ezek lehetnek akár konkrét tettek is, mégis átjárja őket az Ég Előtti rend formátlan áldása. Még ha e cselekedetek egyszerűek is, oly’ harmónia és szépség sugárzik belőlük, ami magával ragadja a környezetét is. Így válnak az egyszerű tettek nagyszerűvé, elősegítve az Ég és Föld harmóniáját. Ha képesek vagyunk meghaladni a hétköznapi tudatosságunkat, és nem engedjük, hogy a múlt elfáradt és megkeseredett tapasztalatai befolyásolják a jelen energiamezejének tapasztalását, akkor fokozatosan megjelenik az Arany Elixír tudatossága.

Mindez valaminek a kikapcsolását (wuwei) és az ez által felébredt valódi tettek (wei) megjelenését jelenti. Aki képes összhangban cselekedni az Eredendő Természetével, azt a Dao mindig védelmezni és segíteni fogja, és állandóan részesülhet a Dao áldásában. Az ilyen emberek társaságában szívesen időzünk még akkor is, ha hétköznapi értelemben semmi különöset nem végzünk velük.

Liu Yiming az előítéletekről: A gyermek természetessége

„Az újszülöttnek nincsenek tudatos ismeretei, nem ragaszkodik élvezetekhez és javakhoz, nincsenek érzelmi kötöttségei. Nem tud semmit a jólétről és nyomorúságról, nincs elképzelése önmagáról, a személyiségéről, az életéről. Egy kisdednek minden nyitott: semmi nem szennyezi, neki minden semleges, egykedvű, tisztán természetes.

Megfigyeléseim alapján arra a következtetésre jutottam, hogy ez nem más, mint az ártatlanság visszaállításának Daója. Ha az ember képes lenne felébredni és körbenézni, elhullajtva a jelenségekhez való kötődést, megmártózni az üresség és a formanélküliség birodalmában, függetleníteni a tudatot és a tárgyakat a múlttól, a jelen élet felvett viselkedésformáját elsöpörni, akkor bárhova tart is, tisztán és nyitottan teszi azt – még ha a test már idős is, az Eredendő Természet visszaállítható, a külső ugyan lehet gyönge, viszont a belső erős.

Ez a fiatalság visszaállítása, az újszülött eredeti állapota. Másképpen szólva, ha egyszer az Eredendő Természet elveszett, mit ér az, ha a test fizikailag erős és kövér, akár a disznó vagy a bivaly?”

Liu Yiming: A fújtató

„A fújtatónak mindkét oldalon van nyílása, és mindkét nyíláson van egy csappantyú. Belül üres, míg a keret szögletes. A belső üresség a Lényegiség, a keret szögletessége a működés. A két nyílás adja a be- és kijáráshoz a folyosót, a két csappantyú pedig a nyitás és zárás mechanizmusát. Ahogy a keret fel-le mozog, beszív és kifúj, kimerülés nélkül üresedik, mozgással szelet támaszt, természetes módon nyílik és zárul.

Megfigyeléseim alapján arra a következtetésre jutottam, hogy ez nem más, mint a valóság műveléséhez szükséges Lényegiség és működés Daója. Ha az ember képes lényegét tekintve üres lenni belül, és működésében előremutató lenni a tudatában, hajlamok és mohóság nélkül, hagyva, hogy az égi szándék keresztüláramoljon rajta, akkor a szilárdság és hajlékonyság összhangba kerül, a cselekvés és a nyugalom megfelelően kapcsolódik össze, a nyíltság és a zártság egyensúlyba kerül, és a helyzetnek megfelelően tud passzív vagy aktív lenni.

Ekkor az ember az Éghez hasonló energiaműködésben osztozhat, és osztozhat a Menny és a Föld kreativitásában. Ez olyan, mint a fújtató – belül üres, a kerete szögletes – jön és megy, természetesen lélegzik ki és be. És mivel az Életenergiával való munka nem szünetel, az ember hosszan élhet.”

Az Áramlással Alakulás – Zaohua

Az áramlással alakulás tanítása bemutatja számunkra a cselekvő nemcselekvés (為無為 wei wuwei) működését. Amikor megszüntetjük az evilági hatások befolyásoló erejét, nem a passzivitásba jutunk. Az evilágiból felszabadulva, természetesen jelenik meg Szellemünk Eredendő Természete, mely velünk született képességeket hordoz. Amennyiben ezek a minőségek uralják hétköznapi tudatunkat, az Erények gyakorlása, a szeretet és a spontán bölcsesség minden erőltetéstől mentesen, egyedüli valóságként jelenik meg. Természetes állapotunkban nem is tudunk másképp cselekedni, mint e három erővel összhangban.

Ezeket a természetes minőségeket mindig tapasztalhatjuk, ha a könnyedség cselekvő nemcselekvés állapotában időzünk. Eredendő, azaz valódi minőségekről van szó, amelyet minden ember veleszületetten hordoz. Ha valaki nem az evilágiba engedi gyökereit, természetesnek fogja látni az élet szeretetét, ápolását. Magától értetődően el fogja kerülni a konfliktusokat, mivel megszűnik benne az evilágival folytatott harc. Egyrészt látja az evilági, korlátozott minőségeket, másrészt tapasztalja az Út (道dao) minőségeit, melyek mindent átjárnak, még a korlátokat is. Ez olyan érzés, mintha egyszer csak a valóságban jelennénk meg.

Megtapasztalható az állandó változás és áramlás, ami mozgásban tartja a dolgokat, és tapasztalható, hogy mindez az Út gondviseléséből születik. Ehhez az állomáshoz érve a tanítvány megszűnik harcolni a világgal, természetesen akar részt venni az áramlásban. Ezt nevezik néha a „világba való befolyásnak” vagy áramló átalakulásnak (zaohua). Ha fent tudjuk tartani a cselekvő nemcselekvés tudatállapotát, tetteinket a világot alakító áramláshoz igazítjuk. Megértjük, hogy minden jelenség megszületéséhez időre van szükség, ezzel megszüntetjük a felesleges, türelmetlen aktivitásunkat, és engedjük a dolgok természetes kibontakozását.

Továbbá megértjük azt is, hogy a cselekvő nemcselekvés nem egy kényelmes passzivitást jelent, mert megtalálva Szellemünket megismerjük azokat a minőségeket, amelyeket nekünk kell megjelenítenünk életünkben. Ez az Út által ránk ruházott feladatunk, amit nem hasonlíthatunk hétköznapi feladatokhoz. Alaptermészetünket (性 xing) megtapasztalva megérezzük azokat a minőségeket, amelyeket természetesen és könnyedén meg tudunk jeleníteni erőltetés, és a világgal való szembefordulás nélkül.

A cselekvő nemcselekvés állapotában érezni fogjuk, hogy mikor kell csendben visszavonulnunk, illetve mikor kell természetesen megjelenítenünk belső szellemi tulajdonságainkat. Ez az erő és rugalmasság használata. Az erő a Szellemünkből ered, a rugalmasságunk pedig a szabad tudatunk akarata. Minden esetben mi dönthetünk arról, hogy Szellemünk erejére támaszkodva hozzuk meg döntéseinket, vagy az iskolában és a neveltetés által kialakított, evilági tudásunkra alapozva.

[« Tartalom ]

Taoista Ünnepek

Hamarosan...

[Forrás: Dao.hu]

» Taoizmus - A Taoizmus története
» Taoizmus - A Tao Tanításai
» Taoizmus - A Taoizmus Gyakorlata

Kérlek támogasd a Taoista Könyvtárat!
(Please support the Taoist Library!)

A TE támogatásodra is szükség van!
(YOUR support keeps this site running. Thank you!)

anthropology | buddhism | hinduism | taoism | hermetics | thelemagick | philosophy | religion | spiritualism | poetry | parapsychology | medicine | transhumanism | ufology

Last updated: 24-10-2024

privacy policy | terms of service