Tarr Dániel

Hipnózis

- Hypnosis -

2011.

A hipnózis szó görög eredetű, a hypnos (alvás) szóból származik, mert először úgy vélték, hogy egy alvásszerű állapotról van szó. A hipnotizáló személyt hipnotizőrnek nevezik. Ha egy személy saját magát hipnotizálja, akkor önhipnózisról, vagy autohipnózisról beszélnek, egyébként heterohipnózisról van szó. Így indukálja a hipnotizőr a hipnotikus állapotot. A végén a hipnózis alanya felébred. A hipnózis folyamán az alany szóbeli utasításokat, szuggesztiókat kap, amik a hipnózis után is működhetnek. Ez a poszthipnotikus szuggesztió. A hipnózis fogalmára nem adható egyértelmű definíció, ugyanis a hipnózist kutató – vagy éppenséggel praxisukban alkalmazó – szakemberek körében (legalább) két ellentétes nézőpont uralkodik a jelenség lényegét illetően. Az egyik értelmezés szerint a hipnózis egy sajátos állapot, nevezetesen egy a módosult tudatállapotok közül. A másik megközelítés ezzel szemben a két résztvevő – a hipnotizőr és a hipnotizált – kapcsolatára helyezi a hangsúlyt, és nem fogadja el azt a hipotézist, hogy a hipnózis önálló állapot volna. A szabatos szóhasználatot tovább nehezíti az a tény, hogy – az „állapot versus kapcsolat” elméleti dilemmán túlmenően – gyakran alkalmazzák a „hipnózis” szót a hipnózis gyakorlati felhasználásra, a hipnoterápiára is.

A HIPNÓZIS

A hipnózis csaknem mindenkiből nagy érdeklődést vált ki. Vonzereje abban rejlik, hogy akárcsak a varázslat a rejtett kincsek és az ön-tökéletesedés világának megnyitását ígéri. Majdnem mindenki vágyik rá néha, vagy szükségét érzi annak, hogy tökéletesítse önmagát. A hipnózis egyszerű megoldásnak látszik. Elvégre a hipnotizőrök rendelkeznek azzal a hatalommal, hogy véghezvitesse­nek dolgokat az emberekkel (pl. idegen nyelvet tanulni) vagy abba­ hagyassanak dolgokat (mint a dohányzás, vagy a falánkság). Vagy mégsem?

Valójában a hipnotizőröknek nincs hatalmuk, és soha ne m is volt. Csak egy különleges képességük van. Mégis, a félreértés érthető. A gyakorlott hipnotizőrök a múltban hivatásos szórakoztató k voltak. Szándékosan próbáltak olyan hamis illúziót kelteni, hogy rendkívüli hatalmuk van a kísérleti alany felett, és rákényszeríthetik arra, hogy bizarr dolgokat tegyen. A hipnózis egyetlen valódi hatalma az alanyban, s annak tudatában rejlik.

A hipnózis és az elme működése

A hipnózis egyszerű meghatározása a következő: „a fokozott szuggerálhatóság állapota, amelyet egy gondolatra, fogalomra vagy személyre való koncentrálás kísér.” Mikor azt mondom, hogy „fokozott szuggerálhatóság”, akkor meg kell jegyeznem azt, hogy a hipnotikus transzban lévő személy csak azokat a sugallatokat fogadja el, amelyeket rendes körülmények között is elfogadna, mikor nincs transz állapotban. Mindannyian rendelkezünk olyan morális és etikai törvényekkel amelyeket a hipnotikus transz mélységében sem szegünk meg.

Ahhoz, hogy megértsük, mi a hipnózis, az emberi elme belső működéséről kell némi fogalmat alkotnunk. Elmeműködésünkne k négy különböző aktivitási szintje van. Az első szintet vagy állapotot bétának nevezzük. Ez a teljes tudatosság szintje. Ezen a szinten naponta kb. 16 órát vagyunk. Ennek a szintnek fő feladata a létfontosságú testi funkciók szabályozása, mint a szívverés, légzés, veseműködés, emésztés, stb. A béta szint, vagyis a megfelelő tudatos agyműködés kb. 75%-a ezeknek az életfontossá­ gú funkcióknak a figyelésével telik el. így a tudatos agyműködésnek csak mintegy 25%-a marad arra, amit tudatos gondolkodásként isme­ rünk. A második szintet alfának hívjuk. Az alfa a tudatalattinak felel meg, és ezzel foglalkozunk hipnózisban. Ezt a szintet a 95-100%-os koncentrációs hatékonyság jellemzi. Ez lényegesen felette áll a tudatos, vagy béta szint 25%-os hatékonyságának. Az alfa szinten való tevékenységre példa a hipnózis, a meditáció, a biológiai visszacsato­ lás, az álmodozás, átmenet a természetes alvásba, és az ébredés. A hipnózis természetes állapota az elmének. Ez nem azonos az alvással. A hipnózis alatt teljesen öntudatunknál vagyunk.

Az agytevékenység következő szintjét thétanak nevezzük. Ez az agynak olyan tudattalan működése, amely pl. felszínes alvásnál lép fel. A tudatos fogalma itt ébren és öntudatán levőt jelent; a tudattalan pedig azt, hogy nincs tudatánál, nincs ébren.

Az utolsó szintet deltának nevezzük. Ez a mély alvás szintjének felel meg. Ezen a szinten jut az öntudattalan személy a legnyugodtabb állapotba. Itt a szuggesztiókat ne m hallja. Ez a szint kb. 30-40 percig tart éjszakánként.

Összefoglalva, az agynak négy működési szintje van. Reggelenként mikor felkelünk, a termesztés hipnózisból (alfa) jutunk a teljes tudatosság állapotába (béta). Mikor éjjel elalszunk, a béta állapotból (teljes tudatosság) jutunk az alfába (természetes hipnózis), onnan a thetába (felszínes alvás) majd a deltába (mély alvás), onnan ismét a thetába (felszínes alvás), tovább az alfába, s végül a ciklus megismétlődik.

A hipnózis élménye

Ha hipnotizálnak bennünket, az alfa állapotba kerülünk. Mit fogunk tapasztalni? Pontosan milyen is a hipnotikus transz?

A hipnózis egész egyszerűen a normális tudatos agyműködés mellőzése, s a tudatalattival való közvetlen kapcsolatteremtés. Egyetlen pillanatig sem alszunk ezalatt. Mikor a teljes tudatosság állapotában vagyunk (béta), akkor mind a tudatalatti, mind a normális tudatos gondolkodás működik. A fizikai tapasztalatok három kivétellel ugyanazok lesznek hipnózisban is, mint a teljes öntudat állapotában. TUDATOS AGYMŰKÖDÉS NORMÁLIS(BÉTA) FELSZÍNES ALVÁS(THÉTA) TUDATALATTI(ALFA) MELYALVÁS(DELTA) TUDAT TUDATTALAN

Először is, jobban tudunk koncentrálni , mint a normális tudatos agyműködés 25%-os hatékonyságánál, ez közel 100%-os képességet jelent. Másodszor, a test minden izma ellazult állapotba kerül. (Néhány ember úgy érzi, mintha lebegne, mások meleget vagy bizsergést éreznek. A legtöbben azonban elnehezülnek, különösen a végtagjaik.) A harmadik, amit úgy nevezek, hogy „mozdulatlanság”. Ez ne m a szó szoros értelmében vett meghatározás, mivel a páciensek bármikor képesek mozgatni a testük bármely részét. A hipnotizált páciens nem akar mozogni, tehát ne m mozdul. Sokan azzal hasonlítják össze ezt a hatást, mint amikor a fogorvosi rendelőben kéjgázt (dinitrogén-oxid) kapnak. Ez egészen pontos, mivel a dinitrogén-oxid hipnotikus állapotot idéz elő a páciensnél kémiai úton.

Tehát a hipnotizált páciens megnövekedett koncentráló képességet, teljes ellazulást és mozdulatlanságot fog tapasztalni. Az érzékeink is kifinomultabbak transzban, így a hallásunk, tapintásunk, szaglásunk, stb. pontosabb lesz a hipnotikus transz állapotában. Ennyi az egész. Nem lesz levitáció, repülés, semmiféle alvás vagy zombie-szertíállapot. A termesztés, mindennapi hipnózist példázza az ábrándozás, esténként átmenet a természetes alvásba, reggelenként a termesztés alvásból való ébredés kezdeti szakasza, általában a TV nézés, egy esős éjszakán az ablaktörlő figyelése, a fények, vagy fehér vonalak látvá­ nya éjjel az országúton (országúti hipnózis), vagy egy regény olvasása, amelynek cselekményébe úgy belemélyedünk, hogy az idő múlásáról is megfeledkezünk.

Gondoljunk csak egy pillanatig az álmodozásra. Amikor álmodozunk, az agyunk általában egy olyan személyre, helyszínre vagy eseményre koncentrál, amely számunkra kellemes . Ne m törődünk az időjárással, azzal hány óra van, hogy túl szűk-e a ruhánk vagy bő. Ha abban a szobában, ahol ábrándozunk, másvalaki is van velünk, akkor valószínűleg meg kellene érintenie és a nevünkön kellene szólítani minket, hogy észrevetesse magát. Ez az alfa állapot és a természetes hipnózis legjobb példája. Mindenki szokott álmodozni, és a legtöbb ember naponta három-négy órát is eltölt ezzel. Vagyis az emberek zöm e naponta legalább három órát tölt el a természetes hipnózis állapotában. A hipnózis tehát agyunk természetes és normális állapota. Egyáltalán ne m jár veszéllyel. A természetes hipnózis nélkül a mindennapi élet stresszébe valószínűleg belehalnánk.

Sőt, mivel érzékeink kifinomultabbak és élesebbek, hipnotikus állapotban kevésbé vagyunk hajlamosak a balesetekre, vagy egyéb sérülésekre. Egyetlen olyan esetet sem ismerek, ahol a hipnózis pszichikai vagy fizikai károsodást idézett volna el ő a páciensnél. Az a személy, akit késő éjjel baleset ér az országúton, az lehet az országúti hipnózis áldozata, de csak azért, mert normális körülmények között elalszik a volánnál.

Ebben a könyvben azt is megmutatom Önöknek, hogyan alkalmaz­ható a hipnózis arra, hogy megszüntesse egy páciens múlt-, jelen­ vagy jövőbeli traumáit mindennemű káros mellékhatás nélkül. Sőt, számos pozitív hatást is eredményez, mint a félelmek elmúlása, vagy a rossz szokások és negatív hajlamok legyőzése.

A hipnózis szintjei

Mit tudunk a hipnózis különböző szintjeiről? A tudósok manapság a hipnózisnak több mint ötven különböző szintjéről beszélnek, de az egyszerűség kedvéért én a hipnotikus állapotokat három fő szintre osztom.

Az elsőt könnyű transznak nevezzük. Ennél a szintnél a páciens ellazult, és talán ne m is érzi, hogy hipnózis alatt van. Bár a regressziót és a progressziót el lehet végezni ezen a szinten, de a kapott információk rendkívül vázlatosak. Ráadásul, mikor fóbiákat (félelmeket), rossz szokásokat vagy depressziót, stb. kezelek, akkor ezen a szinten a páciensek csak nagyon korlátozott hatékonysággal reagálnak a bonyolult vagy nehéz szuggesztiókra. A népesség 95-98%-a elérheti ezt a szintet. A második szintet közepes transznak nevezzük . Ez az a szint, amelyen legjobban szeretek dolgozni . Ezen a szinten a páciensek méginkább ellazultak é s könnyebben fogadják el a nehéz vagy bonyolult szuggesztiókat. Könnyebben átélhetik és ténylegesen átérezhetik az eseményt vagy a helyszínt a regresszióban vagy progresszióban. Ezen a szinten a páciens esetleg tudatában van a külső zajoknak, ám azok mégsem vonják el figyelmét. A népesség kb. 70%-a képes elérni ezt a szintet. Az utolsó szintet mély, vagy szomnambulisztikus transznak nevezzük. Ez a hipnózisnak az a szintje, amelyet a színpadi hipnotizőrök szeretnek leginkább alkalmazni, mivel ennek egyi k sajátossága a „hipnoamnézia”. Más szóval a páciens ne m emlékszik arra, hogy mit tett, vagy mondott transz állapotban, hacsak határozottan nem utasítják, hogy ébredéskor emlékezzen. A lakosságnak csak kb. 5%-a érheti el ezt a szintet. Ugyancsak jellemzői ennek a szintnek a pozitív, illetve negatív hallucinációk (nemlétező tárgyak észlelése, illetve jelenlévő tárgyak nem-észlelése). Még ennél a nagyon mély szintnél sem tesz meg, vagy mond semmi olyat a páciens, ami erkölcsi kódexének ellentmond. Láthatjuk tehát, hogy a hipnotizált személy nem valaki más, hanem csak saját maga irányítása alatt áll. Ha csak nem egy regresszió dokumentálásáról, vagy más típusú kutatásokról van szó, nem szeretem pácienseimnél ezt a szintet alkalmazni. Nem veszélyes, de teljesen szükségtelen.

A HIPNOTIZÁLÁS

Mint már említettem, a lakosság 95%-a legalább a könnyű hipnotikus transz állapotába eljuttatható. Gyakran megkérnek, hogy írjam le azt az embertípust, aki a legjobb hipnózis alany, és azt, akit nem lehet hipnotizálni. A legjobb páciensek intelligens emberek (ellentétben a köztudatban élő téveszmével), akik kitűnő memóriával rendelkeznek, jó a koncentráló képességük, rendkívül részletesen tudják megjelenítem a helyszínt, könnyen kifejezik érzéseiket, nem túlságosan kritikusak, és azok, akik egy előadáson, vagy a moziban úgy belefelejtkeznek a cselekménybe, hogy az idő rendkívül gyorsan elszalad. A gyerekek kitűnő páciensek a képzelőerejük, az ellenállás vagy kétkedés hiánya, és a fennhatóság elfogadása miatt. A legjobb hipnózis alanyok a nyolc és tizenhat év közötti gyerekek.

Általában azok a legrosszabb hipnózis alanyok, akik rövid ideig képesek figyelni, hajlamosak a múltra vagy a jövőre koncentrálni a jelen helyett, túlzottan kritikusak, az érzéseik helyett a logikájukat használják, alacsonyabb az IQ-juk, és nehezen „engedik el magukat”. A szellemi visszamaradottság, a szenilitás, az agykárosodás, a hipnotizó’r nyelvének meg nem értése, és a túlzottan cinikus magatartás is megakadályozza a hipnotikus transz létrehozását.

Önhipnózis

Mikor a hipnózisról beszélek, akkor az önhipnózisra gondolok. Minden hipnózis valójában önhipnózis. Lehetetlen valakit akarata ellenére hipnotizálni, kivéve bizonyos drogok használatával. Magam sosem javasoltam, vagy használtam drogokat. így a hipnotikus kezelés alatt a páciens megtanulja, hogyan hipnotizálja önmagát a hipnoterapeuta szolgálatait felhasználva. Ez a fogalom a heterohipnózis, ami azt jelenti, hogy másik személy általi hipnózis (hetero jelentése „más”) . Még a legképzettebb hipnoterapeuta sem képes akarata ellenére hipnotizálni valakit. Így minden hipnózis önhipnózis.

Az összes páciensemnek megtanítottam az önhipnózist, hogy mélyebb transz szintekre hozhassák magukat, és lerövidítsék a hipnotikus transz előidézéséhez szükséges időt. Mindegyik számára felvettem egy kazettát, hogy naponta hallgathassák a heti kezeléseiken kapott szugesztiókat. Az önhipnózist sokféleképp meg lehet tanulni, de úgy találtam, hogy a kazetta használata a leghatásosabb. Saját természetes számítógépünk Hipnózis alfa állapotban, vagyis a tudat alatt jön létre, amit legjobban úgy szemléltethetünk, mint egy számítógépet. Éppen úgy, ahogy a számítógépet programozzák, vagy információt táplálnak bele, a tudatalatti is átesik a programozás folyamatán. Mindent, amit az öt érzékszervünkkel és az érzékeken kívüli érzékeléssel felfoghatunk (ESP), a tudatalatti memóriabankja tartósan tárol. Mivel a tudatalatti emlékezet a tudatos agyműködéssel együtt naponta általában 16 órán keresztül működik, a tudósok úgy becsülik, hogy egy átlagos emberi agy naponta egymillió különálló információt dolgoz fel és tárol. Az egyes információkat az agyban úgynevezett „memória egységek” tárolják. Ha megszorozzuk az egymilliót 365-tel, azután az eredményt az életkorunkkal, akkor fogalmat alkothatunk arról, hogy milyen sok memóriaegységet használunk fel. A tudósok úgy becsülik, hogy az átlagos emberi agy hetven billió memóriaegységet tartalmaz. Mivel a billió ezer milliárd, és a milliárd ezer millió, láthatjuk, hogy mé g egy hetven éves ember is alig használta ki a memóriaegység potenciálját. Mikor a hipnózist a páciens előző életeinek felidézésére használom, arra teszek kísérletet, hogy behatoljak a tudatalattijuk memóriaegységeibe és a tudat szintjére hozzam az ott tárolt érzékelési adatokat, amelyek feltárják a páciens jelenlegi rossz szokásainak, fóbiáinak vagy káros hajlamainak eredetét. A múltbeli tapasztalatok újraélésével a félelmek vagy negatív viselkedésmódok végérvényesen megszűnnek.

A HIPNOTERÁPIA

Az embereknél azért alakultak ki ezek a hajlamok, mert a kellemetlen múltbeli tapasztalatok miatt csökkent az önértékelésük. Ezért a hipnoterápia bármely formájának első lépése a páciens pozitív én-képének felépítése. Ezt az úgynevezett „én erősítő szuggesztiók” használatával érem el. Például azt mondom a páciensnek transzállapotban:

„Minden nap, mindenképpen jobbá és jobbá válsz. A negatív gondolatok és negatív szuggesztiók egyáltalán nem hatnak rád az agyműködés egyik szintjén sem.”

A páciens önbizalmának növelése mellett ez motiváltságának, koncentrációjának és energia szintjének megnövekedését is eredményezi. Ez különösen akkor fontos, ha olyan emberekkel foglalkozunk, akik idegesek vagy depressziósak.

Az általam követett sorrend második lépése, hogy szisztematikusan átprogramozom a tudatalattit úgy, hogy a már megszüntetett probléma többé ne jelentkezzen. Negatív önbecsülés esetén az esetek 80-90%-át lehet gyógyítani a regresszió és a progresszió használatával. A szisztematikus átprogramozó szuggesztiókkal a problémát örökre meg lehet szüntetni. Ez azért fontos, mert sokan azt hiszik, hogy a hipnózissal megszüntetett rossz szokás vagy fóbia helyébe új fóbiák vagy rossz szokások lépnek. Mi sem áll távolabb az igazságtól. Azon páciensek legalább 80%-ánál így teszek, akik regressziót vagy progressziót igényelnek a rossz szokások, fóbiák vagy negatív hajlamok leküzdésére. Vannak olyan hipnoterapeuták akik azt állítják, hogy a hipnotikus szuggesztió használatával egyetlen kezeléssel megszüntetik a dohányzást, a kényszeres evést és más rossz szokásokat. Azoknak a szokásoknak a végleges elhagyása, amelyeket sok éven keresztül programoztunk tudatalattinkba, több mint egyszeri kezelést igényel. Hasonlóan az averzió szuggerálásának régi módszere, („Ha dohányzói, akkor hányingered lesz.”) sem működött soha, és ma sem működik. Ehelyett az összes szuggesztiót pozitívan kell megfogalmazni. („Minden nap egyre kevésbé kívánom a cigarettát”).

Számos más gyakori téveszme és alaptalan félelem kapcsolódik a hipnózishoz. Ezek összefoglalva a következők:

1. A szimptóma-helyettesítés téveszméje. Mint említettem, ha a regressziót használjuk a negatív hajlamok valódi okainak kutatásához és szisztematikus átprogramozási szuggesztiókat adunk abból a célból, hogy a probléma véglegesen megszűnjön, akkor a tünetek helyébe nem lép új tünet. Örökre megszűnnek.

2. Az önkontrol hiányának téveszméje. Ebben a fejezetben már korábban leírtam azt a tényt, hogy senkit sem lehet hipnotikus transzállapotba vinni akarata ellenére. Még a legképzettebb hipnoterapeutának is szüksége van a páciens együttműködésér e ahhoz, hogy transzba vigye. A z egyetlen személy, aki képes a páciens tudatalattijának irányítására, nem más, mint maga a páciens. Minden hipnózis valójában önhipnózis és természetes jelenség.

3. A titkok és egyéb információk transzban való feltárásának téveszméje. Míg a páciens az információt nem kívánja felfedni, addig az a páciens tudatalattijában rejtve marad. A pszichológusok ennek leírására a következő mondást használják: „az ego nem kapcsolható ki”. Például, ha Ön egy előző élet regresszióban önmagát kínos vagy akár megalázó helyzetben látja, akkor az emlékezetében átélheti ezt a jelenetet, de nem kell róla beszélnie akkor sem, ha nagyon mély transzban van, csak akkor, ha akar.

4. Félelem attól, hogy nem kerülünk vissza a normális állapotba. Mivel a hipnózis természetes folyamat, melyen az agy naponta többször keresztülmegy, és mindig saját magunk visszük magunkat transzba s onnét vissza, a páciens ha akarja bármikor véget vethet a transznak. Nincs szükség e a páciensnek hipnoterapeutár a ahhoz, hogy visszatérjen a transzból. Általában 1-től 5-ig számolok, mikor a pácienst visszahozom béta állapotba, ez azonban nem szükséges. A páciens saját magától is visszatérhet a béta szintre. A számolás azonban segíti ezt a folyamatot.

5. Félelem attól, hogy nem fogunk emlékezni a szuggesztiókra. Ha Ön nem szomnambul (aki képes a mély transz elérésére), akkor mindig emlékezni fog a szuggesztiókra és a jelenetekre később is. Pácienseimnek minden alkalommal adok egy posthipnotikus szuggesztiót (szuggesztió, amelynek szándéka, hogy a transz után hosszú ideig hasson), hogy emlékezzenek felébredéskor mindarra, amit tapasztaltak vagy újra átéltek. A „felébredés” rossz kifejezés, mivel a páciens nem aludt, de a legtöbben hozzászoktak ehhez a kifejezéshez.

Egyetlen eset, amikor nem szuggerálom páciensemnek az emlékezést arra amit a transzban tapasztalt, ha olyan valakivel foglalkozom, aki érzelmileg labilis és a jelenet különösen megrázó. Ha nem érzem, hogy a páciens kezelni tudja az információt, akkor a felejtést szuggerálom (hipnoamnézia). A páciens végül mindenképpen emlékezni fog az információra vagy a jelenetre, amikor a poszthipnotikus szuggesztió hatása elmúlik (kb. 4-10 nap). Még a mély transzban lévők is emlékezni fognak a jelenetre, ha megkapják a megfelelő poszthipnotikus szuggesztiót.

6. A regressziótól való félelem. Nem ismerek egyetlen olyan esetet sem, mikor valakit károsodás ért a hipnózis bármely formájának alkalmazása miatt. Regressziók és progressziók ezreit végeztem és személyesen tanúsíthatom annak számos jótékony hatását. Mióta a hipnózist alkalmazom, sohasem láttam, de még nem is hallottam olyanról, hogy a páciens negatív hatást tapasztalt volna. Saját gyakorlatomban a legrosszabb ami történhet, hogy nem történik semmi, vagyis nem jön létre a transz.

A hipnózis egyszerűen az ellazulásnak és normális agyműködé s kikapcsolásának egy módja, mely ugyanakkor aktivizálja a tudatalattit úgy, hogy szuggesztiók adhatók közvetlenül a tudatalattinak, képessé téve a pácienst arra, hogy könnyebben és hatékonyabban cselekedjen e szuggesztióknak megfelelően.

A HIPNÓZIS ELŐNYÖS HATÁSAI

Fogorvosi és hipnoterapeutai kettős hivatásomból adódóan a hipnózis gyógyászatban való felhasználásának két fő módjával találkoztam: az egyik az előző életbe vivő regresszió alkalmazása, kellemetlen tüne­tek és negatív viselkedésmódok gyógyítására, a másik pedig a fájdalomcsillapítás. A második felhasználási módot, az utóbbi években egyre inkább felismeri a nyugati orvostársadalom is. A fogorvosok és az orvosok egyre többször végeznek egyébként fájdalmas orvosi eljárásokat hipnózis használatával a kémiai érzéstelenítés helyett — hatalmas sikerrel.

Hosszú idővel ezelőtt felvetettem azt a gondolatot, hogy a hipnózis során vegyi anyagok játszanak közre. Ahogyan a félelem vagy az izgalmi állapot adrenalint termel a mellékvese útján, (aminek hatására a szívverések száma megemelkedik és a személyt gyors és közvetlen cselekedetekre ingerli — ez az ún. „harc vagy menekülés” mechanizmus), úgy éreztem, hogy a hipnózis valamilyen módon stimulálhatja a szervezetet más típusú kémiai közvetítők termelésére. A legújabb kutatások a fájdalomcsillapítás terén bizonyították ezt. A fájdalomérzet fellépése két folyamatból áll. Az első az eredeti fájdalom jelzés, amely a stimulációs pontból az agyba jut, és a második az, hogy az agy értelmezi ezt a jelet. Úgy tűnik, hogy a hipnózis megváltoztathatja a fájdalom jelzés agyi értelmezését azzal, hogy az agyban az endorphinnak* nevezett vegyület termelésére serkenti. A legújabb biokémiai kutatások meghatározták az endorfin felépítését, és úgy találták, hogy a morfiumhoz hasonlít, de tízszer olyan hatásos, és nincs az a káros mellékhatása, hogy hozzá lehetne szokni. Az agy olyan vegyi anyagot is termel, amely megszünteti az endorphin hatásait, úgy, hogy a fájdalom-értelmező agyi mechanizmusaink ismét normálisan kifejthetik védelmi funkcióikat.

Tehát napjaink biokémiája felfedezte az első láncszemet a hipnózis és annak végső magyarázat a között. Az elkövetkezendő években, úgy vélem, egyre több kémiai közvetítőt fognak az agyban felfedezni és analizálni, hogy megmagyarázhassuk a hipnózis számos egyéb pozitív működését és hatását. A legújabb kutatások azt mutatják, hogy az endorphinnak mégsem lehet szerepe a hipnotikus fájdalomcsillapításban, mivel a naloxene (narkózis gátló) nem cseréli fel a hipnoanalgéziát. Így ez a hatásmechanizmus egyenlőre megváloszalatlan.

Az alábbiakban összeállítottam egy részleges listát azokról az előnyökről, amelyeknek eléréséhez a hipnoterápia hasznos lehet. Ezek a következők:

1. fokozott relaxálódás és a feszültség kiküszöbölése,

2. fokozott és összevontabb koncentráció,

3. jobb memória („hipernesia”),

4. tökéletesebb reflexek,

5. növekvő önbizalom,

6. fájdalomcsillapítás,

7. javulás a szexuális életben,

8. nagyobb összeszedettség és hatékonyság,

9. nagyobb motiváltság,

10. javulás a személyes kapcsolatok terén,

11. az öregedési folyamat lelassulása,

12. test, elme és lélek harmóniája,

13. a rossz szokások, fóbiák s egyéb negatív hajlamok meg­szűnése,

14. megnövekedett lelki képességek – ESP, meditáció, asztrá- lis projekció (testenkívüli tapasztalat), telepátia,

15. a halálfélelem kiküszöbölése azáltal, hogy a páciens vé­gigtekinthet előző és jövend ő életein.

Remélem ez az összefoglaló segített önnek abban, hogy megismerje a hipnoterápia alapjait és annak felhasználását a regresszióban és progresszióban.

[ Forrás: Hipnotizálás ]

 

» Alternatív Gyógyászat - Parapszichológia

Kérlek adományozz a Alternatív Gyógyászat Könyvtár javára!
(Please support the Alternative Medicine Library by donating!)

A TE támogatásodra is szükség van!
(YOUR support keeps this site running. Thank you!)

anthropology | buddhism | hinduism | taoism | hermetics | thelemagick | philosophy | religion | spiritualism | poetry | parapsychology | medicine | transhumanism | ufology

Last updated: 24-10-2024

privacy policy | terms of service