"Verum est, certum et verissimum, quod est, superius naturam habet inferioram et ascendens naturam descendentis."

                         

         
 

[« vissza ]

[» Buddhista Könyvtár «]
» keret nélkül «

[ előre »]

Vaszubandhu

Minden csak tudomás

Vijnapti-mátratá-siddhi (Trimsika)

- Vasubandhu - Trimsika -

(fordította Tarr Dániel)

1996.

[ » Tenigl-Takács László fordítása ]

Trimsiká

1. Az én és a dolgok sokféle használata a megismerés-átváltozásra [1] vonatkozik. Ez az átváltozás háromféle:

2. Termés, gondolkodásnak hívott és tárgymegismerés [2]. Ebből a termés a tárház-tudat, a minden csírás [3];

3. A sajátítás és hely [4] öntudatlan tudója. Mindig érzékelés, észlelés, érzet, felismerés és alakzat [5] jár vele.

4. Érzete Közömbös [6]. Ő folttalan, meghatározatlan. Éppígy érzékelése és a többi. Folyóként hömpölyög szakadatlan.

5. Szentségben nem hömpölyög tovább. Őrá támaszkodva, belőle fakadva fejlődik ki a gondolkodónak nevezett tudat. Ez gondolkodó lényegű,

6. A foltos és meghatározatlan négy szenv kíséri mindig, miket én-látásnak, én-vakságnak, én-gőgnek és én-szeretetnek [7] neveznek,

7. S melyek a született [világhoz] tartozóak. Mások is kísérik; mint az érzékelés és a többi. Ám nem a szentnél, sem a lebírt elmélyedésben, sem a világ-feletti úton [8].

8. Ez a második átváltozás. A harmadik a hatféle érzéktárgy tapasztalása [9], melyek üdvösek, károsak, vagy sem-ez-sem-az.

9. Ezt a mindenütt meglevő, a sajátos, az üdvös, a szenves és a mellékszenves [10] tudatelemek [11] kísérik. Három érzetes.

10. Az elsők az érzékelés és a többi. Vágy, meggyőződés, emlékezés - a révülettel és az elmélyedéssel - a sajátságosak. Hit, szégyenérzet, szemérem,

11. Hármas vágytalanság-és-a-többi, bátorság, kiegyensúlyozottság, - az éberséggel és az ártatlansággal együtt - ezek az üdvösek. A szenvesek a vágy, a gyűlölet és a tompaság,

Vasubandhu

12. A gőg, a tévképzet és a kétség. Harag, ellenségeskedés, féltékenység, fenekedés, irigység, kapzsiság, csalárdság,

13. Álnokság, kábaság, ártás, gátlástalanság, szemérmetlenség, konokság, izgágaság, hitetlenség, valamint hanyagság, feledékenység,

14. Szétszórtság, meggondolatlanság, bűntudat, fáradékonyság, töprengés, és fontolgatás - a mellékszenvek. Kétféle az utóbbi kettő:

15. A gyökértudatban [12] ötféle tudat keletkezik, vagy sem, az ok fellépése szerint, miként hullámok a vízen.

16. A gondolkodó tudat mindig létrejön, kivéve az öntudatlanság, a hatféle elmélyedés, a bódulat és az eszméletvesztéses ájulás állapotát.

17. E megismerés-átváltozás képzet. Amit elképzel, az nem létezik. Ezért mindez csak megismerés.

18. Mert a megismerés minden-csírás. Kölcsönös befolyásra megy végbe az átváltozás. Így születik a képzet.

19. A tett-itatottság a kettős felfogás-itatottsággal együtt hozza létre azt, új termésként, ha a régi termés eltűnt.

20. A bármely képzeléssel képzelt dolgok együttesen hozzák létre a képzelt lényeget. Ez nem létezik.

21. A függő lényeg viszont okból támadt képzet. A tökéletes pedig ennek tökéletes elkülönülése az előbbitől.

22. Ezért ez a függőtől sem különbözőnek, sem nem különbözőnek nem nevezhető, miként a mulandóság, és hasonlók. Mi ezt nem látjuk, azt sem látjuk.

23. Eme hármas lényeg lényegtelenségének minden dolgok lényegtelensége kifejtetett.

24. Az első mineműsége miatt lényegtelen. A második megint csak az önlényeg hiánya miatt. További önlényegtelenség adódik abból,

25. Hogy az minden dolgok végső valósága. Ez az olyanság is, mert minden időben olyan. Az Olyanság puszta megismerés.

26. Míg a pusztán-megismerésben a megismerés meg nem állapodik, a kettős felfogás hajlama addig nem tűnik el.

27. Míg ebben a pusztán-megismerés-tapasztalásban sem állapodik meg a pusztán-megismerés, mert tapasztal valamit.

28. Ám ha a megismerés nem tapasztal támpontot, akkor a pusztán-megismerésben megállapodik, mert ha felfogás nem létezik, annak felfogója sincs.

29. Ez a nem-tapasztalás, a nem-tudat, a világ feletti ismerés, az alap átalakítása a kettős romlás eltávolítása révén.

30. Ez a szennyezetlen, gondolatlan, üdvös, mulandótlan, boldogságos elem, a megszabadulás teste, a Nagy Bölcs tan-teste - miként magyarázzák.

Jegyzetek:

[1] vijnána-parináma

[2] vipáka (álaya-vijnána), mano-vijnána és visaya-vijnána

[3] sarva-bija

[4] upádi és sthána

[5] sparsa, manasikára, vid, samjná, cetaná

[6] upeksa

[7] átma-dristi, átma-moha, átma-mána, és átma-sneha

[8] arhat, nirodha-samádhi, lokottara márga

[9] sad-áyatana

[10] sarvatraga, viniyata, kusala, klesa és a upala-klesa

[11] caittas

[12] álaya-vijnána

Word formátumban [« word ]

Kérlek adományozz a Buddhista Könyvtár javára!
(Please support the Buddhist Library by donating!)

A TE támogatásodra is szükség van!
(YOUR support keeps this site running. Thank you!)

Begging Bowl


         

                         

 

[« vissza ]

Creative Commons License

[ előre »]

Web Matrix

buddhism | hinduism | taoism | hermetics | anthropology | philosophy | religion | spiritualism | parapsychology | medicine | transhumanism | ufology

Last updated: 04-04-2010