Frater Hermit
A modern boszorkányságról
- Modern Witchcraft -
Gerald B. Gardner
A férfi, aki a boszorkányság atyjaként vált ismertté, lévén kulcsfigura az újjászü-letésben Angliában és a világ nagyrészén az 1950-es években, Gerald B. Gardner volt. Családfája Grissel Gardner-ig nyúlik vissza, akit boszorkányságért 1610-ben Newburgh-ban megégettek.
Gardner világjárt ember volt, aki a Távol-Keleten eltöltött időszak alatt megismerkedett az őslakosokkal és tanulmányozta spirituális hiedelmeiket.
|
|
Annyira lenyűgözték a rituális kardok és kések, hogy singapúri tartózkodása alatt a témáról könyvet írt. Az archeológia iránt akkor kezdett érdeklődni, amikor a brit kormány megbízásából dolgozott ott gumiültetvény felügyelőként és vámhivatalnokként. Amikor 1936-ban a kormányzati munkától vissza-vonult, számos archeológiai utazást tett Európa és Kis-Ázsia szerte.
Cipruson olyan helyeket keresett fel, amelyekről biztosan tudta, hogy álmában már előfordultak. Ez meggyőzte arról, hogy azokat a helyeket keresei fel újból, melyek korábbi életével kapcsolatosak. Ez megerősítette a reinkarnáció alapvető igazságába vetett hitét. Angliába való visszatérésekor feleségé-vel, Donnával New Forest-ba költözött, ahol olyan emberekkel ismerkedett össze, akik bevezették őt a boszorkányság tudományába. Nem sokkal a II. Vi-lágháború kitörése előtt Gardner-t az Old Dorothy Clutterbuck, a gyülekezet főpapnője a gyü-lekezet tagjává avatta. Gardner tevékenysége a háború idején kevéssé ismert.
1946-ban bemutatták Aleister Crowley-nek, aki ekkor már elkötelezte magát a boszorkányságnak.
A találkozás állítólag az egyik ’Old George’Pickingill" gyülekezetben történt. Gardner csodálta Crowley-t és néhány ügyét a magáévá tette. Szándékában állt nyilvánosan írni a boszorkányság újjászületéséről, de abban az időben Angliában ez illegális volt. Helyette egy novellában, a "High Magic’s Aid"-ben írt a boszorkányságról, melyet 1949-ben adtak ki "Scire" álnéven.
1951-ben, amikor a boszorkányság elleni törvényt hatályon kívül helyezték, Gardner megvált a New Foresti gyülekezettől és megalapította a sajátját. Még ugyanabban az évben Castletown-ba ment és társult Cecil Williamson-nal a már létrehozott Boszorkány Múzeumot illetően. Nem sokkal ezelőtt személyi konfliktus alakult ki közöttük, és amikor a helyzet kezelhetetlenné vált, megosztották a vállalkozást.
|
A Gerald Gardener által gyülekezeti rituálékra használt kunyhó Bricket Wood-ban, Hertfordshire-ben.
Williamson az ő részét képező tárgyakkal egy má-sik Boszorkány Múzeumot nyitott Bourton-on-the-Water-ben, Gloucestershire-ben. Egy pár évig ott maradt, de állandó összeütközésbe került a helyi lakosokkal, akik egy alkalommal figyelmeztetésként egy döglött macskát akasztottak a helyiség falára.
Ezután Windsdor-ban, Berkshire-ben nyitotta meg a múzeumot, de itt tartózkodása szintén megpecsé-telődött. Két szürke ruhás úr látogatta meg, valószínűleg a palotából, akik szerint a múzeumban kiállított tárgyakat nem tartják megfelelőnek a királyi városhoz, és kérték hogy távozzon.
1960-ban az 50 éves Williamson Boscastle-ben, Cornwall-ban keresett magának helyet az egyik fa-luban. Úgy érezte, hogy ez alkalmasabb hely lesz, mivel adottak a misztikus és a folklór hagyományai, ez egy alkalmas megye múzeumának felállítására. Az elkövetkező 26 évben ott is maradt.
Azon idő alatt, míg Willilamson egy állandó múzeum megalapítására kereste a helyet, Gerald Gardner szintén aktív volt a boszorkányságról való írás és tanítás terén. Eleinte olyan könyvek kerültek megírásra, melyek segítettek a közvéleménynek többet megtudni és megérteni a boszorkányság vallásáról. Egy csodálatos rituálét gondolt ki, mely magában foglalja a kör megnyitásának minden fontos folyamatát és tanításának részévé teszi. Ez segített más boszorkányoknak saját rituális technikájuk tökéletesítésében.
1953-ban Gardner beavatta gyülekezetébe Doreen Valiente-t és 1954-től 1957-ig egyűtt dolgoztak rituális és nem-rituális témájú írásokon. |
|
|
|
Megalakítottak egy munkatestületet, mely Gardner-i mozgalomként ismertté vált intézmény-ként folytatta munkáját.
Gardner első non-fiction könyve, a "Witchcraft Today" (Boszorkányság ma) 1954-ben került kiadásra és azonnal sikeressé vált. Ez Anglia szerte új gyülekezetek megalakulásához vezetett és az ezt követő ismertségnek köszönhetően a sajtó "Britain’s Chief Witch" (Britannia Fő-boszorkánya) névvel illette. Felesége Donna 1960-ban bekövetkezett halála után Gardner egészsége romlani kezdett és 76 éves korára legyengült és asztma kínozta. Castleton-i múzeumának napról-napra történő üzemeltetése Campbell és Monique Wilson-ra maradt. Monique, aki Lady Olwen néven volt ismert, Gardner főpapnője volt és hetente vezette a gyülekezet találkozóit Gardner kunyhójában.
Három évvel később Gardner találkozott Ray-mond Buckland-del, egy angol férfival, akit Monique Wilson beavatott a gyülekezetbe és elu-tazott Amerikába.
Buckland sokat tett a boszorkányság és a Gardner-i hagyományok elterjesztésében az USA-ban.
1964 február 12-én Libanonból való visszatérése során Gardner szívrohamot kapott és meghalt. Végakaratában a múzeumot, a rituális szerszámokat, eszközöket és összes írását a wilsoniakra hagyta. Rövid idő után a múzeumot bezárták, és a tárgyak nagyrészét eladták a Ripley Museum of Witchcraft and Magic-nak Amerikában ( Boszorkányság és Mágia Ripley Múzeuma, ahonnan ezek különböző múzeumokba kerültek Kanada és az Államok szerte.
Forrás: [» Hermit ] |
A Hermit Könyvkiadó gondozásában megjelent : Gerald B. Gardner: A boszorkányság eredete, mely a wwww.hermit.hu oldalon rendelhető meg.
» Hermetika - Híres mágusok és mágikus rendek
Kérlek támogasd a Hermetikus Könyvtárat!
(Please support the Hermetic Magic Library!)
A TE támogatásodra is szükség van!
(YOUR support keeps this site running. Thank you!)
|
