"Verum est, certum et verissimum, quod est, superius naturam habet inferioram et ascendens naturam descendentis."

                         

         
 

[ « vissza ]

[» Filozófia Könyvtár «]
» keret nélkül «

[ előre » ]

Tarr Bence

A 'Tér' fogalmának problémája Platón Timaioszában

Francis MacDonald Cornford: Plato's Cosmology című műve alapján

- Plato's Chora - The problem of "Space" in Plato's Timaus -

1999.

 

Ez a rövid beszámoló Francis Macdonald Cornford 1963-ban megjelent, Plato's Cosmology című művében ismertetett nézeteit kívánja bemutatni. [1]

Cornford a platóni 'tér' problémáját több lépésben tárgyalja, mivel úgy véli Platón is ugyanígy tesz; Lévén, hogy kezdetben maga Platón is pusztán a 'minden keletkezésnek befogadója' névvel illeti (49a), s csak később nevezi 'tér'-nek (52a). Így az elemzése hat részre osztható:

1) [49a-50a.] - Tűz,Levegő, stb. minőségek nevei, nem szubsztanciáké.

Platón az elemket nem változatlan természetű 'dolgoknak' tartja. Teljességgel elveti azt a monista elképzelést, hogy esetleg minden fizikai jelenségnek egyetlen oka és felépítője lenne (arch), mint a milétoszi felfogásban, ahol ez minden dolog alapját (fusiV) képezi. Elutasítja azt a pluralista nézetet is, mely szerint minden változás visszavezethető négy változatlan természetű dologra. Cornford úgy véli, az elemkről alkotott platóni felfogás elsősorban Hérakleitoszt tükrözi, aki azt tanította, hogy nincs változatlan szubsztancia a változások alatt, és, hogy az elemi formák teljesen egymásba alakulnak. [2] Ennek értelmében az elemek nem lehetnek szubsztanciálisak, hanem puszta minőségek, amik tünékeny megnyílvánulások a receptákulumban. [3] Cornford nagy hangsúlyt helyez arra, hogy az eredeti görög szövegben Platón úgy beszél a Receptákulumról, mint amiben (en v) létrejönnek a dolgok, nem pedig amiből (ex on) létrejönnek. Ennek értelmében a Receptákulum nem anyag, nem valami olyasmi, amiből keletkeznek a dolgok, hanem olyan amiben feltűnnek az igazi létezők, hasonlatával élve: 'mint képek a tükörben'. A minőségek azok amik felépítik a dolgokat, a testeket (to swmatoeideV - mint azt Platón a 31b-ben használta).

Az elemi minőségek látszólag egymásba alakulnak, az Anaximenészi és Anaxagórászi séma szerint, azonban csak azért látszólag mert maguk a minőségek változatlanok maradnak, minthogy azok saját ellentéteikké nem válhatnak (lásd Phaidón). Ebben az állandó fluktuációban, csak egy állandó dolgot lehet megragadni, a Receptákulumot, mert ez az egyetlen aminek a változás közben a természete nem változik. Azt, hogy milyen a természete, itt még nem lehet megmondani, mivel még a teremtés előtt járunk. Ezt kívánja Platón a következőkben megvilágítani.

2) [50a-c] - A Receptákulum olyan mint valamilyen képlékeny anyag

Cornford szerint maga Platón nevezi ezt a példát félrevezetőnek, mivel a Receptákulum természetét valamiféle anyaghoz hasonlítja. Szerinte ez a példa úgy érthető meg, ha a példában szereplő 'arany'-ra nem mint változatlan anyagra gondolunk, hanem mint változatlan természetre. Ennek értelmében a Receptákulumnak saját változatlan természete lenne, amitől nem válik meg sosem, bármilyen formát öltsön is. Véleménye szerint mindazok akik ezt a passzust úgy éretelmezték, hogy a Receptákulum természete anyagi, nem pedig változatlan, azért tettek így mert Proklosz kommentárját vették alapul, aki a Receptákulumot Arisztotelész hatása alatt az 'elsődleges anyag'-gal azonosítja. Proklosz értelmezése szerint a "be és kilépő dolgok" az örök formák, amik nyomot hagynak az anyagban; ami ebben az értelmezésben a Receptákulum lenne. Véleménye szerint tehát a Receptákulum semmiképen nem anyagi természetű, sőt természetének egyetlen jellegzetessége az, hogy nincs természete, azaz semmiféle karakterrel vagy minőséggel nem rendelkezik; ezért képes bármilyen természetű elemi minőségnek helyet adni.

Kircher: Chora

3) [50c-51b] - A Receptákulum nem rendelkezik saját minőséggel


Platón itt felhozott példája, mikor a Receptákulumot az anyai természethez hasonlítja, a korai görög felfogást tükrözi. Ez a felfogás szerint az anya nem járul hozzá semmivel a csecsemő nemzésekor, pusztán befogadja a férfiúi magot. Így, ahogy Diodorusz is mondja, az anya csak nevelője (trofh) és helyet (cwpa) adója a belé helyezett magnak. Ha az anyának is lenne önnálló minősége, akkor hozzáadna valamit a csecsemő természetéhez, azonban a görögök úgy vélték, hogy ez nincsen így. S mivel a Receptákulumba belépő minőségen kívül semmilyen új minőség nem jelentkezik, Cornford szerint a Receptákulumnak sincsen semmiféle önnálló minősége; sőt természetének pontosan ez a sajátossága.

4) - [51b-e] - A Tűz, Levegő, Víz, Föld ideális modeljei

Miután Platón korábban beszélt már 'Másolatokról' jogosan merül fel a kérdés, hogy a tapasztalható valóságon túl valójában létezik-e valamiféle változatlan model? Miután ez a kérdés inkább a vélemény és a tudás közötti különbség lényegét érinti, miszerint a látható világ örökké változásban levő dolgairól pusztán véleményünk lehet, és ha bármiről lehet is tudásunk az csak a látszat mögötti változatlan világ dolgaira vonatkozhat, ezt itt Platón nem részletezi. Mivel ezek a változatlan formák úgy is az érzékelhető világ mögött húzódnak meg, csak az ész számára vizsgálhatók. Tehát ahhoz az észhasználat helyes módját kell feltárni. Azonban ez túl nagy kerülő lenne Platónnak, így az adott témánal marad inkább.

5) [51e-52d] - Összefoglaló leírása a három 'dolognak': Minta, Másolat és Tér mint Receptákulum

Cornford itt az elemzését újabb részekre osztja, mivel úgy véli, hogy Platón három szemszögből tárgyalja mindhárom létezőt: (i) az első szempont az lenne, hogy a létezésnek milyen sajátos fajtáját tulajdoníthatjuk neki; (ii) a második, hogy milyen megismerési formán keresztül tudhatunk bármit is róla; (iii) a harmadik, hogy egymáshoz mi a viszonyuk. A 'Tér'-re nézve ezek a következők:

(i) A Tér létezése szempontjából örökké létező, 'romlástól ment' (Cornford szerint csak a szavak használatában különbözik a 'Mintától'). Nem a Démiurgosz teremtette, hanem egy adott faktor, ami még a Démiurgosz tevékenységét is korlátozza, szükségszerű természete által. [4] Így nem rokon az idővel, amit az értelem teremtett, a végtelen időtartam (eternal duration) képére. Így az időnek van archetipusa, mintája, míg a Térnek nincs. Ezek értelmében a Tér inkább a Mintával rokon természetű, ami még valószínűtlenebbé teszi azt az elképzelést, hogy valamiféle anyagi természettel rendelkezzék.

(ii) A Teret megintcsak nem érzékszerveinkkel vagyunk képesek megismerni, hanem az "az okoskodásnak bizonyos fattyúhajtásával". Cornford itt hozzáteszi, hogy nem is a hit segítségével, miután az ő fordítása kicsit eltér a magyar nyelvűtől.[5] Miután nem az észismereten keresztül lehet róla tudomásunk nem sorolható a 'Minta' természetű dolgok közé; de miután nem is az érzékelésen keresztül nem tartozhat a 'Másolatokhoz' sem. Ezért a Tér a látható világ valamiyen faktora, amihez mégis a gondolkodáson keresztül juthatúnk el. Ahogy Platón mondja az 51b-ben: "Kikutathatatlan módon részesül a gondolati létezőben." Cornford szerint Platón az 'okoskodás fattyúhajtása' kifejezéssel az elvonatkoztatásra próbál rámutatni, csak korában erre nincs külön fogalom. Arra gondolhat, ha gondolatban eltüntetünk egy keletkezésben levő dolog (Másolat) minden érzékelhető tartalmát, annak 'helyé'-hez jutunk; azt az üres teret kapjuk meg, amiben ez előfordul. Mivel ez a gondolkkodás számára végbevitt absztrakció, nem vagyunk képesek az érzékszervek számára tapasztalhatóvá tenni. Ezért a Tér nem lehet anyagi, mivel mindennek híján van, maga az üres hely.

(iii) A Minták nem a Térben helyezkednek el; s ha a későbbi háromszögek gondolatára egy térbeli ábrára gondolunk, ez nem jelenti azt, hogy ez ezzel a formailag elképzelt háromszöggel azonos. Így a Minta sohasem lép be a Térbe csak annak Másolata.

6) [52d-53c] - A Káosz leírása

Platón már a 30a-ban beszél a Káoszról: "nem volt nyugalomban, hanem mozgott szabálytalanul és rendezetlenül". A kérdés természetesen az, hogy mi az ami szabálytalanul és rendezetlenül mozgott, mert ha Tér lenne az akkor mindenképen rendelkeznie kellene valamiféle anyagi természettel. Cornford értelmezése szerint itt szó sincs arról, hogy a Receptákulum valamiféle anyagi formában létezett volna, véleménye szerint azok tsznek így, akik a rostáló kosár példája miatt egyből Démokritoszra gondolnak, aki ugynezt a példát használja. Itt a Tér nem az 'atomokat' elválasztó nemlétet jelenti, hanem azt a teljesen üres helyet, ahol még nem is az 'atomok', hanem a puszta minőségek megjelennek. A rostáló szita példája amely a szemek súlyos, tömör, laza, könnyű formája alapján különíti el a létezőket, nem jelenti azt, hogy a káoszban jelenlevő 'dolgok' ugyanilyen tulajdonságokkal rendelkeznének. Hanem pusztán annyit jelent, hogy ahogy ott a szemek különböző minőségeik miatt különülnek el, itt magukkal a helyet kapó minőségekkel történik ugyanez: minőségeik közti különbség miatt mozognak erre vagy arra. Mivel it még az elemek létrejötte előtti időről van szó, még nem is beszélhetünk különböző dolgokról, még Minta és Másolat tekintetében sem. Pont ez a meghatározó, hogy még a minőségek sem léteznek színtiszta elkülönült formájukban. Ezért Platón Receptákuluma itt minőségekkel feltöltött, amik azonban egyenletlenül vannak benne elrendezve és ez okozza a mozgását az egésznek.

Ezért a platóni Káoszra semmiképp nem szabad úgy gondolnunk, mint azt a jelenkori asztrofizika sugallja nekünk, az atomok rendezetlen hlmazaként, hanem sokkal inkább úgy mint ami a világnak az az elvonatkoztatott formája, amiből hiányzik az ésszerűség.

Ezzel zárja Cornford a 'Tér'-ről szóló fejtegetéseit.

Top

Lábjegyzetek


[1] A beszámolóhoz felhasznált kiadás az 1963-as Routledge & Kegan Paul Ltd, Londoni kiadása.

[2] "Plato's position was nearer to that of Heracleitus, who alone had rejected the noyion of substance underlying change and had thought the compete transformation of every form of body into an other." p.178

[3] "We are now to think of qualities which are not also 'things' or substances, but transient appearances in the Receptacle. p.178

[4] "The Receptacle does not owe its existence to the Demiurge, but is represented as a given facor hinting his operations by necessery conditions." p193

[5] "s így alig lehet róla valami megbízható tudomásunk" = "and is hardly an object of belief"

Word document [« word ]

Top

Circles

Kérlek támogasd az Filozófia Könyvtárat!
(Please support the Philosophy Library!)

A TE támogatásodra is szükség van!
(YOUR support keeps this site running. Thank you!)

Circles


         

                         

 
[ « vissza ]

Creative Commons License

[ előre »]

Web Matrix

buddhism | hinduism | taoism | hermetics | anthropology | philosophy | religion | spiritualism | parapsychology | medicine | transhumanism | ufology

Last updated: 21-08-2012